Nem a Villanyrendőrtől (ott száltam gel) ment az Avas felé? Talán Tapolcára ment?.Már nem emlékszem talán 1es busz?
Az a 2-es járat, az egyik autóbusz üzemhez (ha jól emlékszem az akkori szervezeti elnevezésre) tartozott, az 1-es (stb.) járat másikhoz.
Lehet, hogy ment Miskolctapolcára is a 2-es vonalon az öreg, ami a Búza térről indult, ahonnan ment (megy) Szirmára, Görömbölyre, Felsőzsolcára is.
Így bármelyik járaton előfordulhatott például ezek közül.
Zsolcára az autópálya elkészültéig egy ívekkel fűzött út vezetett sunyi kis bukkanóval az egyik ív közepén, mi azon élveztük a csapatást.
Egy hátrafésült- akkoriban már ősz - hajú, pocakos (sztereotip karakter) nyugdíj előtt álló sofőr volt, akinek az akkori mendemondák szerint (tehát innentől kezdve állítólag) volt saját hibás halálos balesete is, de mivel a fia rendőr volt (mondom:állítólag), ezért érinthetetlen volt.
Az érinthetetlenségében lehetett valami, mert úgy űzte, hajtotta a buszokat, mint egy dúvad, ha rájött a mánia (ami meglehetősen gyakori volt); padlógáz, padlófék, égett karamell szag a motortól...
Örülhetett neki a váltótársa...(üzemanyag megtakarítás).
Fiatalon (bohón) élveztük, mert hamar haza értünk vele, nekünk meg egy élmény volt a tempója. Ha a csuklós busz forgójában, vagy a végében álltunk, tekeredtünk a cső körül, szó szerint néha nem érte lábunk a padlót; igencsak kellett kapaszkodni...
Az idősebbeknek meg gurult az alma stb. a kosárból...
De szólni senki nem mert neki; olyan kedves, csevegős kisugárzása volt...
Más idők voltak; pl. semmi digitális kontroll, valahogy más közhangulat volt a városi tömegközlekedésben is.
(Mondjuk a fegyelmi előadó sem unatkozott...)
Jártam oda akkoriban szakmai gyakorlatra.
...volt egy legendás másik brahis sofőr (a vállalat vezetés ki nem állhatta, de mivel szakszervezetis volt, ezért kimozdíthatatlan), aki felszállt a Tiszai pályaudvaron a megállóban álló buszra egy fehér bottal, napszemüveggel, tapogatózva, leült az első utasülésre, majd amikor már indulni kellett volna a járatnak, felállt az utasülésből "Ha nem képes időben jönni a sofőr, akkor majd én elvezetem!" felkiáltással, beült vezetőülésbe és elindult a busszal.
Nagy sikere volt...
Legendás csibészségeket/hülyeségeket elkövettek, mint akkoriban mindenhol.