A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Ebben van más érdekesség is, hogy a brittek helye is necces. Ez alapján úgy értelmezem, egy Unión kívüli ország sincs még hivatalosan a programban. Azaz így teljes pályázarot, nem is lehet leadni.

Viszont a cikk kompromisszimos javaslatra utal. Ez lehet az, hogy beengedik az országokat, de Európában kell gyártani. Nekünk ez ideális lenne.

Törökország és Dél-Korea csatlakozni kíván az EU fegyverkezési programjához

Szöul, mint fő beszállító, különösen Lengyelország számára, zökkenőmentes csatlakozást biztosíthat a SAFE-hez, de Törökország valószínűleg erős ellenállásba ütközik Görögország és Ciprus részéről.



Az Európai Bizottság Törökországtól és Dél-Koreától kapott kérelmet, hogy iparaik csatlakozzanak a blokk 150 milliárd eurós katonai beszerzési hitelprogramjához, pénzügyi hozzájárulásért cserébe.

„Hivatalos kérelmet kaptunk Törökországtól, valamint Dél-Koreától” – mondta Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője csütörtökön, utalva arra, hogy iparágaiknak hozzáférést biztosítanak az Európai Unió által támogatott 150 milliárd eurós SAFE-kölcsönök által finanszírozott ügyletekhez.

Az EU végrehajtó hatalma most elemezni fogja a kérelmet, ami egy szükséges következő lépés, mielőtt hivatalos ajánlást tesznek a Tanácsnak a tárgyalások megkezdésére.

Törökország részvétele azonban valószínűleg Görögország és Ciprus ellenállásába ütközik majd, tekintettel a két ország régóta fennálló vitáira Ankarával, amióta Törökország az 1970-es években megszállta Észak-Ciprust.

Görög tisztviselők már felszólaltak Törökország és vállalatainak a rendszerhez való csatlakozása ellen. És bár a védelmi döntéseket minősített többséggel is meg lehet hozni, a gyakorlatban az EU fővárosai általában konszenzusra várnak, így Ankara jóváhagyása csekély esélyt kap.

Dél-Korea kérését pozitívabban is értékelhetik, mivel Szöul az elmúlt években Európa – különösen Lengyelország – újrafegyverkezési törekvéseinek fő szállítójává vált .

Az EU eredetileg a 150 milliárd eurós hitelkeretet azért hozta létre, hogy segítse a tagállamokat a fegyverek beszerzésében, a külföldi beszállítók részvételét a szerződések értékének 35%-ában korlátozva.

Bármely nem EU-s országnak, amely hozzáférést kér, külön megállapodást kell aláírnia Brüsszellel, amely feltételeket, többek között pénzügyi hozzájárulást is meghatároz.

Az uniós országok jelenleg tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Királysággal és Kanadával, hogy vállalataik profitálhassanak a közbeszerzési megállapodásokból.

Kemény tárgyalások folynak már az Egyesült Királysággal és Kanadával, hogy iparágaikat is bevonják a rendszerbe. Franciaország azonban továbbra is vonakodik attól, hogy hozzáférést biztosítson Ottawának és Londonnak, mivel inkább az uniós ipart támogatná a rendszer, mint hogy a kormányok 100%-ban brit vagy kanadai felszerelést vásároljanak. Az EU-nagykövetek várhatóan pénteken egy kompromisszumot vitatnak meg.

HELYREIGAZÍTÁS: A cikket frissítettük annak tisztázása érdekében, hogy a Bizottságnak kötelessége értékelni az országok SAFE-hez való csatlakozására irányuló kérelmeit, ami elutasításhoz vagy a Tanácsnak szóló ajánláshoz vezethet.
 
Ebben van más érdekesség is, hogy a brittek helye is necces. Ez alapján úgy értelmezem, egy Unión kívüli ország sincs még hivatalosan a programban. Azaz így teljes pályázarot, nem is lehet leadni.

Viszont a cikk kompromisszimos javaslatra utal. Ez lehet az, hogy beengedik az országokat, de Európában kell gyártani. Nekünk ez ideális lenne.

Törökország és Dél-Korea csatlakozni kíván az EU fegyverkezési programjához

...

Az EU eredetileg a 150 milliárd eurós hitelkeretet azért hozta létre, hogy segítse a tagállamokat a fegyverek beszerzésében, a külföldi beszállítók részvételét a szerződések értékének 35%-ában korlátozva.

Bármely nem EU-s országnak, amely hozzáférést kér, külön megállapodást kell aláírnia Brüsszellel, amely feltételeket, többek között pénzügyi hozzájárulást is meghatároz.

Az uniós országok jelenleg tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Királysággal és Kanadával, hogy vállalataik profitálhassanak a közbeszerzési megállapodásokból.

Kemény tárgyalások folynak már az Egyesült Királysággal és Kanadával, hogy iparágaikat is bevonják a rendszerbe. Franciaország azonban továbbra is vonakodik attól, hogy hozzáférést biztosítson Ottawának és Londonnak, mivel inkább az uniós ipart támogatná a rendszer, mint hogy a kormányok 100%-ban brit vagy kanadai felszerelést vásároljanak. Az EU-nagykövetek várhatóan pénteken egy kompromisszumot vitatnak meg.
Máshol meg így írják:
"The Commission spokesperson also clarified that non-member countries have the right to participate in national defense programs of EU member states up to a maximum of 35% of each project. For participation in projects exceeding 35%, a bilateral agreement with the EU must be signed, as has already done by the United Kingdom and Canada."
 
  • Hűha
Reactions: SilvioD
6300 milliárd forint EU-pénz érkezik Magyarországra, vállalja a kormány a fegyverkezést

Magyarország a harmadik legnagyobb részesedést kaphatja az Európai Unió új, 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése. A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése szerint hazánk 16,2 milliárd euróhoz, vagyis több mint 6300 milliárd forinthoz juthat a következő években. A forrásból közös beszerzések és hazai ipari beruházások valósulhatnak meg, miközben a hitelek piacinál jóval kedvezőbb feltételekkel érhetők el. A programhoz eddig 19 tagállam csatlakozott, az igények pedig meghaladják a rendelkezésre álló keretet. Az első kifizetések várhatóan 2026 elején indulhatnak el, miután a tagállamok benyújtották és Brüsszel jóváhagyta nemzeti védelmi beruházási terveiket.

Az Európai Unió új védelmi hitelprogramja, a SAFE (Security Action for Europe) 2025 májusában lépett hatályba, célja pedig, hogy a következő öt évben jelentős forrásokat biztosítson a tagállamok számára védelmi képességeik gyors fejlesztésére.

A program összesen 150 milliárd euró értékben kínál hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket, amelyekből közös beszerzéseket és ipari beruházásokat lehet finanszírozni.

A SAFE egyik fontos eleme a tízéves türelmi idő, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok csak egy évtized múltán kezdjék meg a tőketörlesztést, miközben a piaci finanszírozási lehetőségeknél várhatóan jóval kedvezőbb kamat mellett jutnak forráshoz. A programhoz Ukrajna, az EFTA/EEA országok és bizonyos harmadik államok is csatlakozhatnak, így a kezdeményezés nemcsak az EU védelmi képességeit, hanem a szomszédos régiók stabilitását is erősítheti.

A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium kedden bejelentette,

Magyarország a SAFE keretéből 16,2 milliárd euró, vagyis több mint 6300 milliárd forint értékű forráshoz juthat a következő években.

Ez a teljes hitelkeret több mint tíz százalékát jelenti, amely nagyságrendben Lengyelország és Franciaország után a harmadik legnagyobb uniós allokáció. A minisztérium szerint a magas összeg indokolt Magyarország földrajzi helyzete, a régióban betöltött stabilizáló szerepe, valamint elkötelezett NATO- és EU-tagsága miatt. A kormány úgy véli, hogy a forrás nemcsak a honvédség fejlesztéséhez járul hozzá, hanem jelentős gazdasági előnyt is jelent, mivel

a SAFE hitelei várhatóan körülbelül 200 bázisponttal kedvezőbb kamatszinten érhetők el a piaci forrásokhoz képest
. Ez hosszú távon évi több tíz-, majd százmilliárd forintos kamatmegtakarítást hozhat az államháztartásnak.

A magyar kormány kiemelte, hogy a SAFE program forrásai egyszerre szolgálják a védelmi képességek növelését és a fiskális stabilitás megőrzését. A kabinet négy alapelvet követ a hitel felhasználása során: a költségvetési hiány folyamatos csökkentését, az államadósság fenntarthatóságát, a túlzottdeficit-eljárás elkerülését, valamint az elsődleges egyenleg nullaközeli szinten tartását. Ez azt jelenti a kormány szerint hogy a hitelfelvétel nem vezethet a költségvetési egyensúly felborulásához, miközben lehetőséget ad a védelmi ipar fejlesztésére és a honvédség modernizációjára.

A gyakorlati megvalósítás első lépése, hogy Magyarországnak és a többi részt vevő tagállamnak november 30-ig el kell készíteniel és benyújtania a Bizottságnak az úgynevezett Védelmi Ipari Beruházási Tervet. Ebben részletesen be kell mutatni, hogy a rendelkezésre álló forrást milyen beszerzésekre és fejlesztésekre kívánják felhasználni.

A Bizottság ezt követően értékeli a terveket, majd az Európai Tanács hagyja jóvá a hitelkeret elosztását.

A jóváhagyás után a hitelszerződések megkötése 2026 elején várható, az első kifizetések pedig a jövő év elején indulhatnak meg.

Uniós szinten a SAFE program célja, hogy összehangoltan, közös beszerzéseken keresztül növelje a tagállamok védelmi képességeit. A közös fellépés révén csökkenhetnek az egységköltségek, javulhat az interoperabilitás, és kiszámíthatóbbá válhatnak a beszerzési folyamatok. A finanszírozott projektek legalább két tagállam, vagy bizonyos esetekben harmadik ország részvételét igénylik, kivéve különleges, indokolt helyzetekben, amikor egy ország önálló beszerzést is végrehajthat. A programba már most 19 tagállam jelentkezett, a teljes igény pedig meghaladja a 150 milliárd eurós keretet.

A következő hónapokban Magyarország számára az egyik legfontosabb feladat az lesz, hogy a Védelmi Ipari Beruházási Tervet úgy állítsa össze, hogy az egyszerre feleljen meg az EU-s elvárásoknak és a hazai honvédelmi prioritásoknak. Ha a folyamat zökkenőmentesen halad, 2026 elejétől kezdődhet a források lehívása, ami a kormány szerint érdemben hozzájárulhat a magyar haderő modernizációjához, a hazai védelmi ipar megerősítéséhez és a gazdasági növekedés támogatásához. A SAFE így nemcsak katonai, hanem pénzügyi és ipari értelemben is stratégiai jelentőségű program lehet Magyarország számára
.
Orulok neki, hogy jön vedelmi beruhazasokra eu. toke. Amitol viszont tartok, hogy a 4IG mennyit lop el belole. Ja az odairt gazdasági növekedés cca. 3 eve miota a vakasztasok ota ez a kormány van csak vagyalom es hatugsag.
 
Sztem a harci mint kategória drága és fölösleges. Nincs jövője.
Mindig van egy aktuális fegyvernem, amit temetni szoktak. Egy jól szervezett haderő lényege a rugalmasság, az eszközök és fegyvernemek széles skálája. Minden háborúban, annak sajátosságainak megfelelően kialakul egy-egy fegyvernemi, haderőnemi túlsúly (pl. légierő, páncélos, tüzérség, drónok stb...), ami előre nem megjósolható. Erre csak úgy lehet gyorsan reagálni, ha megvan minden képesség és képzett személyzet.
Nemrég egy érdekes és hosszú beszélgetést folytattam a chatgpt-vel a témával kapcsolatban és a végére az jött ki, hogy egy intenzív háborúban még a csatarepülők képességei is nagyon hiányoznának, hiába a drónok meghatározó szerepe. Nem állítom, hogy igaza van, de akár igaza is lehet.
 
A törökök nincsenek bent.
Máshol meg így írják:
"The Commission spokesperson also clarified that non-member countries have the right to participate in national defense programs of EU member states up to a maximum of 35% of each project. For participation in projects exceeding 35%, a bilateral agreement with the EU must be signed, as has already done by the United Kingdom and Canada."