Tegnap olvastam egy FW 190 változatról (meg nem mondom melyik volt, mert csak prototípusként létezett és elég furan volt beépítve a turbo) ami turbós BMW motorral volt szerelve és 12.000 méteren 1600LE-t tudott.
Ennek kapcsán érdekelt.
Csillagmotort meg turbós motort szerintem nem érdemes 1:1 összehasonlítani motorteljesítményben (a csillagmotornak nem csak a teljesítménye nagyobb hanem a mérete és a légellenállása is, a turbó nagyrészt megette azt a többszázkilónyi hajtóerőt ami egyébként a kompresszoros motoroknál a kipufogó csöveken kiáramló gázok tolóerőként még hozzáadtak volna a proeller vonóerejéhez). Ehhez jön hogy a turbó általában elég nagy és nehéz is volt, amit szintén motorteljesítménnyel kellett kompenzálni (lásd: P-47.. marha sok lóerő van ott is, csak kell egy 6 tonnás gép ehhez).
Mechanikusan hajtott kompresszoroknál elég nagy motorteljesítményt áldoztak a kompresszor járatására (vö. a turbósnál ez "ingyen" volt, hiszen a kompresszort ott kipugógáz pörgeti), de azt ilyenkor nem mutatják a teljesítménygörbék hiszen a propellerhez az az erő már nem jut el. A Griffonnál asszem valami
600 lóerőnyi teljesítmény ment el csak a kompresszor járatására.... szóval nem kevés.
Szóval papíron a turbómotor vadászoknál jól hangzott, a gyakorlatban meg nagy, drága, egy csomó ritka ötvözet kell hozzá hogy ne égjen szét (ez a németeknek eleve nem volt, minden ötvözőanyagon spóroltak), és a végén mindent összeadva nem is biztos hogy hozza az extra teljesítményt. Nagyon nagy magasságra meg főleg bombázóknak (nem számít a méret meg a súly, de a fogyasztás igen) ettől még jó lehet.
A magánvéleményem meg az hogy a rengeteg nagyon nagy magassági vadász meg bombázó fejlesztések érdekesek, de a végén szinte senki nem harcolt ott, ahova ezeket szánták. A háború végén a P-47-esek meg a Spit XIV-esek is inkább földet túrtak meg közepes alacsony magasságban dolgoztak.. ott voltak a célok.