Vadászgépek (2. világháború)

Jak-3_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

tarka kiszedve
665675235Jak-3_1080p_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

FullHD
 
Utánanéztem: a replika Jak-ból Allison V-1710 motorral tizenvalahány darab épült, talán az összes nyugaton repül (nekik van rá pénzük). Hivatalos típusjelzésük Yak-3M, és még egy különbség az eredetihez képest - óramutatóval ellentétesen forog rajtuk a légcsavar, míg az eredeti Jakokon megegyezett az irány az óra-járással.
 
Nem vadász, de legalább hasonlít rá.
Ellenben kva nagy :D

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fedett_mókus
New A6M Zero restoration ready for delivery...

The fighter has been restored to airworthy condition for the Military Aviation Museum in Virginia Beach (VA). During the restoration the original powerplant was replaced by a US built Pratt & Whitney R-1830 radial. It has not made its first post restoration flight yet, but that can happen any time soon.

Warbirds_Zero_NX9940_640.jpg
 
A japán Zéró az tényleg jó volt?
Kérdés, hogy mikor, melyik változata és mi az ellenfél?

Maga az alap, az egy jó könnyű fordulékony gép. Fegyverzet terén lásd kérdésem. :)
Viszont majd minden változatának jelentős gondjai voltak a könnyű súly miatt.
Páncél a gépen kb a nulla felé stagnált. Plusz az üzemanyag tartály a szárnytőben volt a pilóta alatt, semmi védelemmel.
A szokásos .50 kaliberes amerikai fedélzeti fegyvereket imádta egy látványos tűzgömb képében.
A könnyű súly miatt a másik gondja, hogy alacsony volt a zuhanási sebessége.
Gyakran használták ki az ellenfél ezt a hiányát is, ha volt hozzá magasság persze.

A háború alatt folyamatosan fejlesztés alatt állt, javítva a tulajdonságait. A legnagyobb példányban a A6M5 Modell 55 készült, de ebben is voltak eltérések M5a, M5b és M5c amik tűzerőben, páncélban tért el egymástól más külső jellemzőkel egyetemben.

A6M5Ab súlya 1895 kg, sebessége pedig egy 1130 LE Nakajima Sakae 21 kétsoroscsillagmotorral 561 km/h 6000 m-en.
2x 20 mm gépágyú, 1-1x 12,7mm és egy 7,7 mm géppuska.

Ezzel szemben pl az amerikai F6-F Hellcet: 4100 kg, 602 km/h 2000 LE P&W R-2800-10 Double Wasp 5280 m-en, 6x 12,7 mm géppuska.
Vagy pedig F4U-4: 4180 kg, 714 km/h 2450 LE P&W R2800-18W Double Wasp 7940 m-en, 6x 12,7mm géppuska.
És ezek csak a Navy, Marines gépeinek az adatai, számolj mellé a P-38-al, P-51-el mikor már foglaltak el szigeteket.

A korai illetve régebbi típusokat nem vettem figyelembe, hogy legyen összehasonlítási alap.

Amúgy tényleg egy jó, szép gép volt. Jó kezekben igazi gyilkológép volt.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Kérdés, hogy mikor, melyik változata és mi az ellenfél?

Maga az alap, az egy jó könnyű fordulékony gép. Fegyverzet terén lásd kérdésem. :)
Viszont majd minden változatának jelentős gondjai voltak a könnyű súly miatt.
Páncél a gépen kb a nulla felé stagnált. Plusz az üzemanyag tartály a szárnytőben volt a pilóta alatt, semmi védelemmel.
A szokásos .50 kaliberes amerikai fedélzeti fegyvereket imádta egy látványos tűzgömb képében.
A könnyű súly miatt a másik gondja, hogy alacsony volt a zuhanási sebessége.
Gyakran használták ki az ellenfél ezt a hiányát is, ha volt hozzá magasság persze.

A háború alatt folyamatosan fejlesztés alatt állt, javítva a tulajdonságait. A legnagyobb példányban a A6M5 Modell 55 készült, de ebben is voltak eltérések M5a, M5b és M5c amik tűzerőben, páncélban tért el egymástól más külső jellemzőkel egyetemben.

A6M5Ab súlya 1895 kg, sebessége pedig egy 1130 LE Nakajima Sakae 21 kétsoroscsillagmotorral 561 km/h 6000 m-en.
2x 20 mm gépágyú, 1-1x 12,7mm és egy 7,7 mm géppuska.

Ezzel szemben pl az amerikai F6-F Hellcet: 4100 kg, 602 km/h 2000 LE P&W R-2800-10 Double Wasp 5280 m-en, 6x 12,7 mm géppuska.
Vagy pedig F4U-4: 4180 kg, 714 km/h 2450 LE P&W R2800-18W Double Wasp 7940 m-en, 6x 12,7mm géppuska.
És ezek csak a Navy, Marines gépeinek az adatai, számolj mellé a P-38-al, P-51-el mikor már foglaltak el szigeteket.

A korai illetve régebbi típusokat nem vettem figyelembe, hogy legyen összehasonlítási alap.

Amúgy tényleg egy jó, szép gép volt. Jó kezekben igazi gyilkológép volt.
Nagyjából korrekt amit írsz, viszont a P-51, meg a késői 700km/h feletti végsebességű Corsair ellenfele már nem a Zero volt Japán oldalról, hanem a Ki84, J2M3, az meg simán tudta azt amit kell, egyszerűen legyárrották őket az amcsik, és megölte a japókat a nyersanyag és üzemanyag hiány.

A gépeik nem voltak rosszabbak adott korszakban mint az amerikai ellenfeleik, sőt az elején a Zero A6M2, M3 jobb volt mindennél a saját idejében a hadszíntéren. Olyan forduló köre volt, amit semmi nem csinált utána, korát megelőző tűzerővel. Ahogy le lett írva, sérülékeny és később a többiekhez képest lassú/alulmotorizált is lett már, aki akart el tudott menekülni előle.

Viszont háború után saját üzemanyaggal teszteltek az amcsik Ki84-est, leemelkedte, legyorsulta, lefordulta a saját akkori sztárjukat, a P-51D20 Mustanggot, csak lestek hogy milyen jó volt.

A japók nagyon jó repülőgépeket gyártottak, csak keveset, és elfogyott az ipar, .eg a nyesanyag.