Az ukran elnoktol mint programbeszed meg nem hallottam ellenben Putyin ezt mar evtizedek ota emlegeti. Raadasul tesz is erte.
Nem kicsi a kulonbseg!
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
Nem kicsi a kulonbseg!
Hol, mikor, és melyik beszédében értekezett Putyin Magyarország lerohánásáról ?
Évtizedek óta rettegsz Oroszországtól ?
Tegyétek már dudit és kammot (a.k.a dinamo) kibaszott ignorra! 4 oldalanként van egy értelmes hozzászólás, a többi az, hogy ők trollkodnak, ti meg hülyegyerekként nekik estek.
Ha valamitol a munkahelyemen rosssz kedv lenne mar a kollegak kerik olvassam fel a mai ukran hirek cimeit az index.hu oldalrol ...szakadunk a rohogestol.Igaz eleinte volt aki forditoval probalkozott mert nem hitte,hogy helyesen forditok,mondvan ilyen szinvonal ujsagirok koreben nem letezhet...
Ebben - is - te messze jobban képben vagy, de engedtessék meg egy utólagos Sanda Gyanú (Jé! jut eszembe, ez volt a gúnyneve nálunk egy kisfőnöknőnek
.)Be lehetett volna demokratizálni a Medvét, ha Bátor Jó Sir Robin merte volna...
Csakhogy nem merte, mert attól, hogy a Szovjetunió csődbe került, attól még a fegyveres erői gyakorlatilag ugyanazt a személyi, technikai potenciált, szervezeti felépítést, no meg elszántságot biztosították, mint pár évvel korábban.
Oké, hogy rendre egy-egy lépéssel le voltak maradva itt-ott a NATO-tól, de ez korábban is így volt.
A hadsereg hivatásos tagjaiban meg valószínűleg volt egy jó adag nosztalgia a Szovjetunióban megkapott megbecsültség, létbiztonság, büszkeség iránt.
Ebből mi lett!?
Létbizonytalanság, elmaradt illetmények, megvetés, mellőzöttség, széthullott saját világ. No meg gúny, lenézés a nyugat részéről.
Szerintem igen erős revans vágy dolgozott bennük, s elég lett volna egy hívószó, s a tisztek igen nagy része azonnal ment volna a szolgálati helyére, s szívbaj nélkül tekerte/nyomta volna az indítópultokon a mennyi is(?) töltet kezelőgombjait...
Már máshol írtam, én 1989 telén Nagykanizsán voltam sorkatona a Dózsa Györgyben.
A gyengélkedő ablakából láttam, ahogy rohant egy írnok Havril András dandárparancsnokhoz az alakulótér tribünjére, hogy a Táborfalvára hadgyakorlatra indulást - percekre az indulás előtt - lefújták (a technika már be volt vagonírozva) pénzhiány* miatt!
A saját fülemmel halottam, ahogy ezt bejelentette.
Na én ekkor szedtem a sátorfámat és mentem négy hét eü. - otthonába eltöltendő - szabira és néztem a tévében a román forradalmat...
*A laktanyában ekkor már nem volt Ultra por - el tudod ezt képzelni kiképzésileg!?
Az egész télre szánt szénmennyiséget már nem tudták beszerezni, már decemberben elfogyott, pl. a mi századunk a kiképzésre lezárt épületszárny körlet bútorait kezdte elégetni.
Majd '90 februárjában a dandárt gyakorlatilag szélnek eresztették, maroknyian maradtunk...
A tisztek körében valami elképesztő volt az elkeseredettség, a düh, a félelem.
Beszélgettek velünk...
A videón még ott vannak az egykori Parancsnokaim is, akiken látszik, hogy kirúgták alóluk a széket.
Láthatólag még azt a ténykedést is csak mímelik a videón, amivel elfoglalták magukat, no meg egymást 1989-ben.
Azóta a laktanyát az akkor frissen felépült harcjárműjavító műhellyel, harckocsimosóval elbontották, most Interspar van a helyén...
Google Térkép
A Google Térkép segítségével megtalálhatja a helyi vállalkozásokat, megtekintheti a térképet, és útvonaltervet készíthet.
www.google.hu
Az volt a szerencsém - a távoli Borsod lakójának - hogy a budapesti Irinyi Gépkocsiszín laktanyába (ami a minisztérium ellátó laktanyája volt)
sem soroztak be első időszakosokat (pedig az a csókos sorosok páholya volt), így - elvileg - gumiként véletlenül odakerülve adtam újra konyha stb. szolgálatot, amíg nem tudtam autót szerezni magamnak...
Aztán jött az augusztus(?) és leszerelték egy év után a "D" kategóriásokat, a hajukat fájlalókat, (konkrétan) a buziságot mímelőket(!).
Közben tünedeztek el azok a tisztek a laktanyából, akik nem csak dologkerülők voltak, hanem értettek is valamihez (az én ottani századparancsnokom pl. elment speditőrnek egy frissen alakuló nemzetközi szállítmányozási céghez, akit meg a helyére tettek...hagyjuk...).
Aztán jött az ősz, már arról beszélt mindenki az Aba utcában , hogy egy év lesz a sorkatonaság és soron kívül leszerelik az előző ősszel vonultakat a csókos laktanyákból.
Így mi már centit sem készítettünk...
De közbejött a taxisblokád, tehát a Parlament nem velünk volt elfoglalva.
Viszont kijött egyes tisztek alkalmassága, mert (zendüléstől félve) pisztolyt markolászva zsizsegtek a századoknál és kiküldték a platós(!) Uralokat, hogy szedjék össze a városban ragadt minisztériumi Ladákat. (Daru nélkül hogyan?)
Persze azok nem ragadtak kint, hanem a srácok otthon voltak, vagy a csajuknál.
Engem is hiába küldtek ki egy Barkas-szal, hogy szedjem össze őket...
...aztán a blokád véget ért, mi meg egy pár nap múlva leadtuk a felszerelésünket, este elmentünk egy krimóba a tisztjeinkkel/tiszthelyetteseinkkel, ahol együtt szinkronban piszkosul berúgtunk (ők mert idegileg teljesen kivoltak a bizonytalanságtól), aztán másnap reggel kisétáltunk a nagykapun.
Ezt csak azért írtam le, hogy lássátok, valahol benne voltam, érzékelni tudtam, hogy mit él át egy feleslegessé, teherré váló haderő, annak állománya az "utolsó" őrmestertől a minisztériumi altábornagyig.
Na most ez volt a mindenki által Nyugatot vágyó Magyarországon, két órányira Nickelfdorstól.
Mit élt át egy szovjet tiszt a minisztériumban, meg valahol az Ural hegységben!?
Tárt karokkal várták volna a bevonuló NATO-t!?
Az orosz a birodalomépítése okán jött ide, 1945-ben. 1956-ban a birodalom megtartása okán. Lassan majd ismét meg kell indulnia, mert ipari, technológiai, gazdasági hátránya a nyugattal és Kínával szemben végérvényes lesz. Nekik csak a háború a megoldás mindenre is. Különben mennek vissza a múltba, minden tekintetben. Másban ugyanis nem tudnak mérkőzni ellenfeleikkel. Hosszútávon Oroszország stratégiai vereséget szenved majd.
Ja, a harcoló felek részéről az ignora tétel jó megoldás. Már én is ignora raktam vagy fél tucat oroszt. Így nem veszekszünk oldalakon át. Ezt nevezhetjük békés egymás mellett élésnek.
Nem azért, mert 1941. június 27.-én hadat üzentünk nekik ?
Szerinted a hitleri Németország az mit csinált ? Milyen céllal ment az Oroszországba / Oroszország ellen ?
Ne zavard meg bosszantó tényekkel.
Hogy mi történt volna, ha Magyarország nem üzen hadat a szovjeteknek, az jó kérdés.
(Szerintem ugyanúgy itt maradtak volna).
Az , hogy a birodalomépítés miatt jöttek ide, akár logikus is, hiszen minden birodalom ezt művelte így-úgy az érdekszférájában.
Lásd Nagy-Britannia, USA, Németország, Olaszország, Franciaország stb., stb.
Ezt miért csak az oroszokon illik számon kérni!?
Tudod jól hogy ez egy hosszú történet. Mi nem a hitleri Németország voltunk. Mi versenyt futottunk. A szomszédok ellenében, hogy ki a jobb résztvevő, azért, hogy visszakapjunk még többet az elveszített területeinkből. 1941-ben az egész világ biztos volt a német győzelemben, az oroszok ellenében. A németek ellenségei is. Akkor és ott, nem volt más választásunk. Utólag egyszerű okosnak lenni ,hogy maradtunk volna a seggünkön és kimaradunk. De ez nem volt ilyen egyszerű.
Mert mi itt vagyunk és nem Indiában, ahol számon kérhetők épp a Britek.
Jó eséllyel már 1941-ben megszállják az országot a németek. Akkor a magyar gazdaságnak és zsidóságnak teljesen annyi.
Mert az oroszok/szovjetek hagytàk itt a nyakunkban azt a mentális nyomort ami sikeresen megdöglesztette a magyar néplelket és a nemzettudatot és a szocializmusból ittragadt berögződéseket amik máig velünk élnek.
( Az meg hogy a magyar ipar természetes önálló fejlődési pàlyája is itt ment a levesbe amit máig nem sikerült újra megtalálni csak hab a tortára)
Én a "csillagháborús terv" Reagani meghirdetése hatására indult -fegyverkezési verseny előtt és kb közepén voltam a seregbe ideiglenes ottartózkodásra - itélve. Így láthattam hogy a Medve bekapta a horgot mert csak Magyarországon az általam ismert támaszpontok , harcálláspontok mind a föld alá költöztek - pár év alatt . Kb 83 körül volt a legveszélyesebb időszak - akkor a föld alá több emelet mélységbe áttelepített harcállásponton, hatalmas terepasztalon lehetett nézni a III. Vh tervezett harcmozdulatait - orosz elképzelés szerint.Ebben - is - te messze jobban képben vagy, de engedtessék meg egy utólagos Sanda Gyanú (Jé! jut eszembe, ez volt a gúnyneve nálunk egy kisfőnöknőnek
Be lehetett volna demokratizálni a Medvét, ha Bátor Jó Sir Robin merte volna...
Csakhogy nem merte, mert attól, hogy a Szovjetunió csődbe került, attól még a fegyveres erői gyakorlatilag ugyanazt a személyi, technikai potenciált, szervezeti felépítést, no meg elszántságot biztosították, mint pár évvel korábban.
Oké, hogy rendre egy-egy lépéssel le voltak maradva itt-ott a NATO-tól, de ez korábban is így volt.
A hadsereg hivatásos tagjaiban meg valószínűleg volt egy jó adag nosztalgia a Szovjetunióban megkapott megbecsültség, létbiztonság, büszkeség iránt.
Ebből mi lett!?
Létbizonytalanság, elmaradt illetmények, megvetés, mellőzöttség, széthullott saját világ. No meg gúny, lenézés a nyugat részéről.
Szerintem igen erős revans vágy dolgozott bennük, s elég lett volna egy hívószó, s a tisztek igen nagy része azonnal ment volna a szolgálati helyére, s szívbaj nélkül tekerte/nyomta volna az indítópultokon a mennyi is(?) töltet kezelőgombjait...
Már máshol írtam, én 1989 telén Nagykanizsán voltam sorkatona a Dózsa Györgyben.
A gyengélkedő ablakából láttam, ahogy rohant egy írnok Havril András dandárparancsnokhoz az alakulótér tribünjére, hogy a Táborfalvára hadgyakorlatra indulást - percekre az indulás előtt - lefújták (a technika már be volt vagonírozva) pénzhiány* miatt!
A saját fülemmel halottam, ahogy ezt bejelentette.
Na én ekkor szedtem a sátorfámat és mentem négy hét eü. - otthonába eltöltendő - szabira és néztem a tévében a román forradalmat...
*A laktanyában ekkor már nem volt Ultra por - el tudod ezt képzelni kiképzésileg!?
Az egész télre szánt szénmennyiséget már nem tudták beszerezni, már decemberben elfogyott, pl. a mi századunk a kiképzésre lezárt épületszárny körlet bútorait kezdte elégetni.
Majd '90 februárjában a dandárt gyakorlatilag szélnek eresztették, maroknyian maradtunk...
A tisztek körében valami elképesztő volt az elkeseredettség, a düh, a félelem.
Beszélgettek velünk...
A videón még ott vannak az egykori Parancsnokaim is, akiken látszik, hogy kirúgták alóluk a széket.
Láthatólag még azt a ténykedést is csak mímelik a videón, amivel elfoglalták magukat, no meg egymást 1989-ben.
Azóta a laktanyát az akkor frissen felépült harcjárműjavító műhellyel, harckocsimosóval elbontották, most Interspar van a helyén...
Google Térkép
A Google Térkép segítségével megtalálhatja a helyi vállalkozásokat, megtekintheti a térképet, és útvonaltervet készíthet.
Az volt a szerencsém - a távoli Borsod lakójának - hogy a budapesti Irinyi Gépkocsiszín laktanyába (ami a minisztérium ellátó laktanyája volt)
sem soroztak be első időszakosokat (pedig az a csókos sorosok páholya volt), így - elvileg - gumiként véletlenül odakerülve adtam újra konyha stb. szolgálatot, amíg nem tudtam autót szerezni magamnak...
Aztán jött az augusztus(?) és leszerelték egy év után a "D" kategóriásokat, a hajukat fájlalókat, (konkrétan) a buziságot mímelőket(!).
Közben tünedeztek el azok a tisztek a laktanyából, akik nem csak dologkerülők voltak, hanem értettek is valamihez (az én ottani századparancsnokom pl. elment speditőrnek egy frissen alakuló nemzetközi szállítmányozási céghez, akit meg a helyére tettek...hagyjuk...).
Aztán jött az ősz, már arról beszélt mindenki az Aba utcában , hogy egy év lesz a sorkatonaság és soron kívül leszerelik az előző ősszel vonultakat a csókos laktanyákból.
Így mi már centit sem készítettünk...
De közbejött a taxisblokád, tehát a Parlament nem velünk volt elfoglalva.
Viszont kijött egyes tisztek alkalmassága, mert (zendüléstől félve) pisztolyt markolászva zsizsegtek a századoknál és kiküldték a platós(!) Uralokat, hogy szedjék össze a városban ragadt minisztériumi Ladákat. (Daru nélkül hogyan?)
Persze azok nem ragadtak kint, hanem a srácok otthon voltak, vagy a csajuknál.
Engem is hiába küldtek ki egy Barkas-szal, hogy szedjem össze őket...
...aztán a blokád véget ért, mi meg egy pár nap múlva leadtuk a felszerelésünket, este elmentünk egy krimóba a tisztjeinkkel/tiszthelyetteseinkkel, ahol együtt szinkronban piszkosul berúgtunk (ők mert idegileg teljesen kivoltak a bizonytalanságtól), aztán másnap reggel kisétáltunk a nagykapun.
Ezt csak azért írtam le, hogy lássátok, valahol benne voltam, érzékelni tudtam, hogy mit él át egy feleslegessé, teherré váló haderő, annak állománya az "utolsó" őrmestertől a minisztériumi altábornagyig.
Na most ez volt a mindenki által Nyugatot vágyó Magyarországon, két órányira Nickelfdorstól.
Mit élt át egy szovjet tiszt a minisztériumban, meg valahol az Ural hegységben!?
Tárt karokkal várták volna a bevonuló NATO-t!?
Ez alapján például nekünk magyaroknak az lett volna a feladatunk, hogy az olaszokat támadva legalább kb 10 napig tartanunk kellett volna a frontot. Az orosz elképzelés szerint ez idő alatt 10 - nap 2 hét alatt kint kellett volna lenniük a harckocsiknak - az Atlanti partján.
Ezenfelül kb 1 2 hónap gyakorisággal rövid értékelést hallottunk, a nyerhető atomháború esélyeinek mérlegeléséről - orosz szemszögből. Szerencsére ez mindíg valahol az 50% (bizonytalanság) körül mozgott. Ugyanezt követte el a NATO is, hasonló eredménnyel.
Ne legyenek kétségeink ha bármelyik fél döntő fölényt vél, indít- már alulról szagoljuk az ibolyát.. Szerencsére túléltük ezt az időszakot de mint írtad - 1988 1990 re gazdaságilag is megrokkan az ország, az egész Varsóival egyetemben.
Az hogy mit gondoltak az oroszok az akkori helyzetről - egyik Kárpátaljai állami kiküldetésem során a mátyásföldi orosz katonai reptér parancsnokhelyettese volt a kisérőm (védelmem) és személyi tolmácsom. Elég jól megtanult magyarul, sok mindenről jókat lehetett beszélgetni vele az "üresjáratokban" várakozva persze megfelelő mennyiségű vodkával + uborkával fűszerezve. Igy sem sikerült rábeszélnie hogy hozzak haza 2 MIG kereső reflektort (jó lesz ez vadászni! ) mert tudtam ha ezzel megcsípnek a határon visszafelé - menlevél ide oda, rám rohad a műanyag lakat.
Annak alapján igen nagy bizonytalanság volt mindenkiben -a jövőt illetően. Az biztos, kicsit saját tapasztalat is, hogy az egész SZU területén igen intenzív tevékenységet folytatott a két nyugati szolgálat is, a szebb, nyugati jövő reményével sok személy agyát sikerült megfertőzniük. Ez közel évszázados gyökerekre vezethető vissza, mint látjuk sok fontos orosz személy ugrált és ugrál ki időnként az ablakokon - nem véletlenül, Prigo mutatványát követően. A SZU-ban , Ukrajnában volt "szerencsém" egy KGB-s alezredesi kihallgatáson résztvennem - Nagyszöllősön. Innen és későbbi ukrajnai utazásaim során szereztem tapasztalatokat az ottani életről..
Érdekes az akkori eseményekre visszatekintve, hogy volt pld a távoli rakéta indítást figyelő SZU rendszer téves riasztása (madárfelhő) miatt a rakéta indítást elrendelő parancsnok nem tudta elérni a feletteseit - és a protokollal szemben - nem indított - a világ életben maradt.
Ezért először elitélték - mert parancs megtagadás -de utólag kitüntették (hogy életben maradtak a főnökei is).
Tehát egy éles helyzetben mi történik - azt az egyének életösztöne is befolyásolják...
Erről a történetről van dokumentum film is. Annak az orosz tisztnek köszönhető hogy elmaradt a világháború 1983-ban. Amerikai rakétaindítást jeleztek a szovjet műszerek, de a tiszt nem hitte el és nem indította el a válaszcsapás folyamatát. Később kiderült, valami időjárás anomália megzavarta a felderítő eszközeiket és annak következtében hitték úgy ,hogy az USA indította a rakétákat.
Németország az kapott mind a nyugati, mind az orosz / szovjet megszállásból / fennhatóságból, és hááát ugyan a nyugatnak volt 1 - 2 látszólagosan jó dolga, azonban ők is megcsinálták a maguk mentális nyomorát.
Németországban van erre a jelenségre egy tiltott szó: Schuldkult. A neonácinak megbélyegzett jobboldaliak / nemzeti érzelműek használják arra, hogy a hivatalos állami ideológia szerint a német lakosok egész életét az állandó szégyenkezésnek, a bocsánatkérésnek és a vezeklésnek (=euróban sok tízmilliárdok kicsengetése) kell kitöltenie az 1933 - 45 közötti dolgok miatt.
Totális hallgatás és kényszerített vezeklés ment és megy a mai napig. Csak mára tovább bővült a tabutémák sora. A migrációs téma már a hetvenes években beindult, csak akkor még "szelíd" módokon, ami mostanra elharapódzott.
Az akkori magyar ipart a II. vh-s hadigépezet szolgálatába állítottuk, így az is háborús célpont lett ... Azonban nem az oroszok / szovjetek zúzták szét, hanem az amerikaiak. Az amerikaiak bírtak akkoriban olyan képességgel, hogy országos szinten minimum megbénítsák a hadiiparokat, de akár szét is bombázzák, jóvátehetetlenül.
Megint a megszokott totális mellébeszélés ami teljesen irreleváns. Nem érdekel a németek nyomora.
A szovjetek konkrétan minden gyárat ami maradt felpakoltak és vittek hadizsákmányként. De nem erre gondolok hanem utána a szocialista iparpolitikára és annak vadhajtásaira.