Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Nem tudjuk a részleteket és a hátteret. Itt nekünk nem is ez a lényeg igazán. hanem az, hogy jó eséllyel a MOL pozsonyi finomítójáról lehet szó. Mivel több elvileg ott nincs. Amiről eddig szintén azt állították idehaza, hogy alapvetően nem tud mást, csak orosz olajat finomítani. Most meg hirtelen 50 %-ban is tud nem orosz olajat. Akkor erről ennyit....
Senki sem állított ilyet. Több 100 milliárd forint el lett költve a két finomítóra a háború kitótése óta, hogy növeljék a nem urali olaj feldolgozási arányát. Amikor kérdezed, hogy miért annyi amennyi a benya a kutakon, akkor az árban ez is benne van.
A Mol mintegy 200 milliárd forintos beruházással készíti fel a Százhalombattai finomítót arra, hogy 2027-re rugalmasabban tudjon különböző kőolajtípusokat feldolgozni. Jelenleg a létesítmény körülbelül 50 százalékban alkalmas a Brent típusú olaj kezelésére, és eddig 17-18 különböző olajfajtát teszteltek. A vezető rámutatott, hogy bár minden olaj ledesztillálható, a valódi kihívást a másodlagos feldolgozó üzemek jelentik, amelyeknek kezelniük kell a különböző összetételű nyersanyagokat.
Pár napja is ezt írtam, amikor pár pontot felsoroltam, hol siklik ki itthon a buli, ha minden az Adriáról jön.
2. Az Adria felől olajat ha nem orosz jelenleg sem Batta, sem Pozsony nem tudja 100%-os kapacitással feldolgozni. Akkor a kiesőt más olajvállalattól kell importálni, így csökkentve a mi hasznunk, hízlalva más ország hasznát. Vagy a kutakon az ár lesz drágább.
Ki fizeti meg a finomítók átalakítását??
Mennyivel növeli ez az árat?
 
Senki sem állított ilyet. Több 100 milliárd forint el lett költve a két finomítóra a háború kitótése óta, hogy növeljék a nem urali olaj feldolgozási arányát. Amikor kérdezed, hogy miért annyi amennyi a benya a kutakon, akkor az árban ez is benne van.

Ezt állították eddig a kormányzati szakértők. Másik oldalról, Holoda Attila viszont azt szokta mondani, hogy jó eséllyel a MOL már készen van a nem uráli olaj finomítására is, csak ez nem publikus. Lévén hogy egy multi cég, tudja mi a dolga. Viszont a politika ezt nem fogja harsogni.
 
"Kezd megkérdőjeleződni a lítiumion-akkumulátorok uralma az energiatárolás piacán. A régi-új nátriumion-technológia ugyanis nem csupán elméleti alternatíva, 2025-re egy érett, működő megoldássá vált, amely gyökeresen átrajzolhatja az akkumulátorgyártás geopolitikai térképét."
..
"A nátriumion-technológia jelentősége túlmutat a technológiai előnyökön. Az Egyesült Államok számára ez geopolitikai értelemben is lehetőséget jelent arra, hogy csökkentse a függőségét a külföldi – elsősorban kínai – akkumulátorgyártástól és kritikus nyersanyagoktól. Kína azonban nem tétlenkedik: hatalmas gyártási kapacitásával és gyors piacra lépésével igyekszik biztosítani vezető pozícióját az akkumulátorgyártásban akkor is, ha a lítiumionos technológiát 5-10 éves távlatban háttérbe szorítja a nátriumionos. Ebben jelenleg akkor is megvan Kína említett két-három éves előnye, ha a Peak Energy sikerrel jár. Ez utóbbi azonban egyelőre közel sem biztos."
 
Nah, ennyit a horvátokról.
Megbízható partnerek.


A Slovnaft közölte, hogy a horvát Janaf olajszállító vállalat visszatartott 90 ezer tonna kőolajat a cég pozsonyi finomítójától, arra hivatkozva, hogy a mennyiséget műszaki okokból a vezetékben kell tartania. A Slovnaft szerint a horvát fél ezzel megszegte a szállítási szerződést, és a visszatartott, mintegy 50 millió dollár értékű kőolaj komolyan veszélyezteti a közép-európai régió nem orosz eredetű üzemanyag-ellátását.

A Slovnaft közlése szerint a visszatartott mennyiség úgynevezett Arab Light kőolaj, amelyet a finomító külföldi vásárlói igényeinek kielégítésére használ, annak következményeként, hogy az Európai Unió megtiltotta az orosz kőolajból származó termékek kivitelét. A pozsonyi finomító szerint a visszatartott kőolajmennyiség értéke mintegy 50 millió amerikai dollár,

Hozzátették: tekintettel a – cseh, osztrák és lengyel piacot is ellátó – finomító exportőr jellegére, épp az októberi és novemberi hónapokra tervezték, hogy feldolgozásukban a nem orosz, hanem alternatív eredetű kőolaj aránya elérheti az ötven százalékot. Rámutattak: a kőolajmennyiséget a Janaf előzetes figyelmeztetés nélkül és az érvényes szerződés ellenére tartotta vissza.

Tehát a horvátok nem tudják most felszivattyúzni Pozsonyba az arab olajat.

Miért?
Kiürült az Adria szerb ága, ezért pluszolajmennyiség kell, hogy a a Slovnaft által megrendelt és kifizetett olajat a Janaf feltolja. De ezt velünk akarják kifizetettni.:D
 
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...olajellatas-kulcsfontossagu-vezeteken-793788#
"Mostanában sokszor szerepel a hírekben a Mol százhalombattai olajfinomítója, de nem feltétlenül a legkedvezőbb felütéssel: egyrészt az elmúlt hetekben, amerikai nyomásra rendkívül hangsúlyossá vált az orosz olajról való leválás mielőbbi megvalósítása, aztán ezt tetézte a finomító egyik legfontosabb egységénél kialakult tűzeset, és akkor még nem is beszéltünk a Mol és a horvát partnercég Janaf közti, finoman szólva is kétes körülményű vezetéktesztről és az ezt követő hangos adok-kapokról.

Az olajcég még az ominózus baleset előtt rendezett egy sajtóbejárással egybekötött "rendhagyó kémiaórát", ahol Pulay Krisztián, a Mol csoport Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgatója és kollégái többek között az orosz leválás kihívásairól és a Janaffal közös tesztekről beszéltek a Portfolio-nak."
 
Ezt állították eddig a kormányzati szakértők. Másik oldalról, Holoda Attila viszont azt szokta mondani, hogy jó eséllyel a MOL már készen van a nem uráli olaj finomítására is, csak ez nem publikus. Lévén hogy egy multi cég, tudja mi a dolga. Viszont a politika ezt nem fogja harsogni.
Miért hiszel Holoda Attilának jobban, mint a MOL vezetésének??

Eléggé motivált a srác belpolitikailag minden ügyeletes ellenzéki min.eln.jelölt szakértője), de ami energiaügyben fontosabb, hova dolgozik be??

Az Egyenesúly Intézet energetikai szakérője. Akiknek partnere a Friedrich Ebert Stiftung, amely a német szociáldemokraták pártalapítványa.
De talán ami energiaügyben fontosabb, az Atlantic Council nevű nemzetközi agytröszt.

Olvasd el a wikioldaluk.


Az Atlanti Tanács egy amerikai agytröszt a nemzetközi ügyek területén , az atlanticizmust támogatva
..
2021-ben az alapító adományozó Adrienne Arsht volt , az 1 millió dollárnál is több adományozók pedig az Amerikai Értékpapír Alapítvány , a Bahaa Hariri , az Egyesült Arab Emírségek Nagykövetsége , a Facebook, a Goldman Sachs , a Rockefeller Alapítvány és az Egyesült Királyság Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatala voltak .


Félre ne értsd, ezzel nem azt mondom hülye az energiapolitikához, nem ért hozzá, nálam biztis jobban, viszont azt se rejtsük el, hogy nem független szakértő, vannak ügyfelei, akiket képvisel.
Ezzel nincs gond, csak ezt is vedd figyelembe. Ha vki tanácsadó céget alapít, akkor vkit pénzért képvisel.

Egyébként a MOL most nem képes 100%-ban nem orosz olajat feldolgozni. Ezt a korábbi 30-35%-os arányt fokozatosan tudja feltolni, de ennek pénzügyi, hatékonysági és biztonsági kockázati ára van/lesz



A Mol közölte a rugalmasabb kőolajváltáshoz vezető út részleteit
A Mol legkorábban 2027-re áll technikailag készen arra, hogy a finomítói rugalmasan dolgozzanak fel orosz és orosztól eltérő kőolajat. Százhalombattán a korábbi 30-35 százalékos alternatív kőolaj bedolgozási képességet egy 500 millió dolláros beruházási csomaggal lehet a 100-hoz közelíteni. Ám horvát oldalon még vannak teendők az Adria kőolajvezetékkel kapcsolatban.

Viták sora zajlik azzal kapcsolatban, hogy a Mol-csoport képes-e, akar-e más kőolajat bedolgozni az orosz mellett, illetve leküzdhetőek-e azok az akadályok, amelyek nehezítik a technológiai átalakításokat. A fő kérdések a százzhalombattai Dunai Finomító (Dufi) és az Adria kőolajvezeték köré csoportosulnak.


Tény, hogy van ellenpélda: a finnországi Neste Oil azonnal leállította az oroszországi olajimportját az ukrajnai háború kitörésekor. Csakhogy a Neste – politikai megfontolásból – már tizenkét évvel korábban hozzálátott az ehhez szükséges finomítói átalakításokhoz.

Az ukrajnai háború és a finomítási arány is fordulópontot hozott
Persze, a Mol sem csak 2022-ben lépett, amikor bejelentette, hogy 500-700 millió dollárból pár év alatt alkalmassá teszi az olajfeldolgozó létesítményeit az orosztól eltérő olajok kizárólagos feldolgozására.

Már 2014-ben, a Krím Oroszország általi megszállása óta megkezdte az alternatív kőolajfajták tesztelésének és bedolgozásnak előkészítését, és azóta is folyamatosan dolgozik az infrastruktúra és a finomítói technológia fejlesztésén.
A 2022-es pedig nagyvolumenű kőolaj-diverzifikációs programot indított, hiszen fejlesztések nélkül az alternatív kőolajfajták bedolgozási arányának további növelése a létesítmény fizikai károsodásával járt volna.
Egy finomító áthangszerelése rendkívül időigényes és összetett mérnöki munka, de egyelőre ütemterv szerint haladunk. Számításaink szerint legkorábban 2027-re el is készülünk
– jelentette ki a Százhalombattán szervezett háttérbeszélgetésen Pulay Krisztián, a finomító termelésért és fejlesztésért felelős vezetője.

A Dufi nem túl rugalmas
A Dunai Finomító létesítményeit úgy építették meg, hogy azokat az Oroszországból érkező olajkeverék tulajdonságai alapján optimalizálták a maximális termékkihozatalra. Csak néhány példa az optimalizálás területeire:

A berendezések, vezetékek falai pont annyira savállók, amennyit a közepes savtartalmú Urál keverék feldolgozása során el kell tudni viselniük.
A Dufi kéntelenítő kapacitása akkora, amennyire szükség van az orosz nyersolaj 1,7 százaléknyi kéntartalmának a kivonásához.

A telephely feldolgozó berendezései, a félkész- és késztermék-tartályai is akkorák, amekkorára szükség van a 20,5 százalékos bitumen-kihozatalú nyersolaj összetételéből adódóan a finomítás és tárolás során.
A berendezések alkalmasak a közepes sűrűségű (30,5 API-fokos) olaj kezelésére, megfelelő hőmérsékleten tartására.
Azzal még károsodás nélkül is megbirkóznak a finomító létesítményei, ha az orosz olajhoz az említett arányban más olajat kevernek, de a tevékenység gazdaságossága már ekkor is romlik. Amikor ugyanis mondjuk nehezebb kőolaj érkezik, akkor abból az összes kén már nem vonható ki, az olaj más okokból is nehezebben kezelhető a kőolaj szennyező komponensei (fémtartalom, savtartalom, klórtartalom) miatt. Így is megesett, hogy sérült a finomító, amikor 2019-ben klórral szennyezett orosz kőolaj érkezett, kilyukadt csövek sorát kellett kicserélni. Ezért is hangsúlyozza a Mol: a legnagyobb kockázat az, ha nincs alternatív útvonal, mindkét vezetékre szükség van a régió ellátásbiztonságához.

Nem mindegy, mire optiomalizál a Mol
A rugalmasság terén is találunk külföldi ellenpéldát. A szicíliai Saras finomítót eleve úgy építették, hogy képes legyen bármilyen olaj feldolgozására. Bár a beruházás emiatt sokkal drágább volt, de a feldolgozás mégis jó hasznot hoz, mert az üzemeltető a minél olcsóbb alapanyag megvásárlására törekszik. Megteheti, van kikötője. Magyarországon azonban nem ez a cél. „A folyamatok rugalmasabbá tételével azt kívánjuk elérni, hogy stabilan és gazdaságosan dolgozhassunk fel többféle olajat, több forrásból.

"Mindent megteszünk azért, hogy az Adria-vezeték teljesértékű legyen, de nem szeretnénk lemondani a Bartáságról sem. Ezzel a korábbi egyoldalú függőségünket egy újra cserélnénk. Ez ellátásbiztonsági szempontból szürreális lépés lenne” – szögezte le Pulay Krisztián.

Tulajdonképpen mi történik Százhalombattán?
A Molnak tehát meg kellett határoznia azt az alternatív olajminőséget, amelynek a feldolgozására alkalmassá tenné a Dufit. Ehhez a piacon megfizethető, az Urálhoz hasonló minőséget keresett, és talált is. Ám nem sokkal azután, hogy a műszaki fejlesztéssel megbízott amerikai cég bekérte tőle az kiválasztott olajminőség paramétereit, az érintett termék eltűnt a piacról.

Maradt a megfelelő összetételnek a több minőségből történő kikeverése, hogy ne kelljen az új minőség miatt kicserélni a fél finomítót.
A Mol egyébként is kever olajat Százhalombattán, de

a tevékenység bővítése nem egyszerű: nem minden kőolajtípus keveredik egymással, tovább szűkítve a vásárolható alternatív olajok körét, illetve nehezítve a technológia szélesítését.

Fontos továbbá, hogy finomító fejlesztésekre, átalakításokra egy működő létesítményben kerül sor. Ezeket a Mol az egyébként is tervezett leállással járó karbantartások idejére ütemezi.

Mint a Világgazdaság kérdésére elhangzott, a flexibilitási projekt beszállítói alapvetően magyarországi vállalkozások.

Mire megy el 500 millió dollár?
A feldolgozás rugalmasabbá tétele érdekében a következő lépések folynak a csoportnál:

Növelik a keverési képességet (ehhez új, 40-80 ezer köbméteres tartályok is kellenek)
Javítják a feldolgozás hatékonyságát
Emelt szintű korrózióvédelmet is biztosítanak
Módosul a szennyvízkezelés és fejlesztik a laboratóriumokat
Bővítik a logisztikai kapacitásokat
Mit tud az Adria, és mit nem?
A logisztikai kapacitás bővítése, azaz alternatív kőolaj Magyarországra szállítása a másik forró téma. A gond az, hogy míg az Adria kőolajvezetéket üzemeltető, horvátországi Janaf társaság szerint gond nélkül továbbítható a Dufi és a szintén Mol ellenőrzésű Slovnaft pozsonyi finomítójába a szükséges mennyiségű olaj, a Mol ezt nem látja igazoltnak.

Az Adria műszaki állapotát alapértelmezésben ötévente kell ellenőrizni. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése után a magyar társaság soron kívül átvizsgálta a cső hazai szakaszát, amely a csurgói szivattyúállomástól vezet Százhalombattára – ismertette Kozma Szabocs, a Mol logisztikai teendőiért felelős vezetője.

Ahol kellett, a Mol a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően ki is cserélte az elhasználódott csöszakaszokat, amivel megerősítette a hazai szakasz üzembiztosságát.

Ugyanez nem történt meg a horvát oldalon.
Az omisalji kikötőből érkező vezeték Sisaknál (Sziszéknél) ágazik el a szerbiai Nis finomító felé, illetve északabbra, Csurgó irányába, Magyarországnak az utóbbi a fontos. Egy olajvezeték belülről az intelligens csőgörény nevű diagnosztikai eszközzel vizsgálható. A görény a csőben lévő kőolajjal utazik előre. Kivételi pontja a magyarországi szállítás szempontjából fontos, tesztelendő szakaszon a csurgói szivattyúállomáson van. Mivel a csőgörényt bő két hete vették ki a csőből, az adataira alapozott vezetékjavítások is várhatóan csak jövőre indulnak. A Mol értesülései szerint a kritikusnak mondott Sisak és Virje közötti szakaszon a horvát Janaf technológiai korlátozás mellett üzemelteti a vezetéket.

A kisebb nyomás pedig kisebb szállítást tesz lehetővé.

A nyomást a Mol sem növelheti úgy, hogy magyar oldalon megnöveli a szivattyúzás erejét, mert meghibásodást okozna. Emiatt, bár hangsúlyozottan jó az együttműködés a magyar és a horvát rendszerüzemeltetők között, a szállítás a kérdéses szakaszon csak kisebb nyomással történhet.
 
Két nagy kudarc, egy teszt során

Az, hogy van mit javítani az Adrián, kiderült a közelmúltban tartott közös, szeptemberi tesz során is. Először áramellátási zavar miatt állt le a szállítás a Sisak-Virje szakaszon, nem sokkal később egy másik, a horvát fél által nem közölt hiba miatt. Bár a hibát egy óra múlva elhárították, a teszthez szükséges, eredeti nyomást már nem tudták biztosítani.

Ilyen kiesések mellett nem garantálható a kőolaj stabil szállítása Magyarországra

– jelentette ki Kozma Szabolcs, hozzátéve, hogy az orosz olajat hozó Barátságon ilyen hiba még nem történt. A horvátországi tesztet összességében sikertelennek nevezte.

Vita övezi azt is, hogy Magyarországnak és Szlovákiában együtt mekkora kapacitásra van szüksége az Adrián. Piaci vélemények szerint

indokolatlan a Dufi és a Slovnaft elméleti kapacitásából kiindulni, hiszen ezek a létesítmények soha nem dolgoznak teljes kapacitással.

Csakhogy – mint elhangzott –, így is szükség van az évi 14-15 millió tonna továbbításának képességére, három okból is.

Fel kell készülni a karbantartások miatti leállításra. Emiatt, amikor érkezik az olaj, akkor adott időszakokban az Adriának igenis képesnek kell lennie arra, hogy tartósan maximális teljesítménnyel működjön.

Amennyiben nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken, akkor az Adriáról kell tudni elérni a tiszaújvárosi és a fényeslitkei tartályparkot is. Ennek érdekében hamarosan új összeköttetés létesül Százhalombattán az Adria és a Barátság között. Elkezdődik egy 4 kilométernyi, 0,6 méter átmérőjű vezeték építése, valamint létesítenek Százhalombattán egy új szivattyúállomást.

Ezzel a Mol kialakítja magának azt a képességet, hogy szükség szerint egyszerre szállíthasson a Barátság 1 vezetéken a pozsonyi finomító felé, valamint a Barátság 2 vezetéken a tiszaújvárosi és fényeslitkei tartályparkok felé keleti irányban.

Az Adria vezeték kiindulópontjához a Krk szigeten elhelyezkedő Omisalj terminálhoz a tengeri olajtankerek beérkezése is bizonytalanná válhat például komolyabb tengeri viharok esetén, és a szállítási kapacitások méretezése során egy ilyen forgatókönyv esetén is elegendő tartalékot kell képezni.


Súlyos kockázattal járna a Barátság lekapcsolása
Kozma Szabolcs összességében úgy ítéli meg, hogy a kőolaj-diverzifikációs projekt logisztika lába jól áll:

az Adria vezeték magyarországi szakaszán a vezetékcserék megtörténtek,

Csurgón már telepítettek két új szivattyút,
a tesztek folynak,

valamint Százhalombattán is zajlik egy nagyobb szivattyú állomási beruházás, ami a pozsonyi finomító felé továbbítandó kőolaj megbízható szállítását fogja garantálni.

De önmagában a fejlettebb logisztika és a rugalmas finomítói technológia is kevés az ellátásbiztonsághoz. Az évtizedek óta megbízhatóan működő Barátság-vezeték lekapcsolása akkor is súlyos kockázatokkal járna, ha a Janaf rendbe tenné a horvát szakaszt, és az Adria-vezeték végre teljesértékűvé válna.
 
"Kezd megkérdőjeleződni a lítiumion-akkumulátorok uralma az energiatárolás piacán. A régi-új nátriumion-technológia ugyanis nem csupán elméleti alternatíva, 2025-re egy érett, működő megoldássá vált, amely gyökeresen átrajzolhatja az akkumulátorgyártás geopolitikai térképét."
..
"A nátriumion-technológia jelentősége túlmutat a technológiai előnyökön. Az Egyesült Államok számára ez geopolitikai értelemben is lehetőséget jelent arra, hogy csökkentse a függőségét a külföldi – elsősorban kínai – akkumulátorgyártástól és kritikus nyersanyagoktól. Kína azonban nem tétlenkedik: hatalmas gyártási kapacitásával és gyors piacra lépésével igyekszik biztosítani vezető pozícióját az akkumulátorgyártásban akkor is, ha a lítiumionos technológiát 5-10 éves távlatban háttérbe szorítja a nátriumionos. Ebben jelenleg akkor is megvan Kína említett két-három éves előnye, ha a Peak Energy sikerrel jár. Ez utóbbi azonban egyelőre közel sem biztos."
Ezen technológia alapján, már több éve kifejleszett cellák legnagyobb előnye hogy akár -40 C ig használható -töltésre is, a LiFePO4 az csak 0 fok felett használható. Ezért volt egy olyan kezdeti elképzelés hogy autókban vegyesen fogják ezeket használni, mert az induláshoz télen a nátriumos cellák adják az energiát -míg a hulladékhővel felmelegszik az egész akkutömb a LiFePO4 üzemi hőmérsékletére.

Kezdetben nagy volt a lelkesedés ezen telepek iránt, az olcsó nátrium nyersanyag miatt, valamint a ciklusszámot is jóval magasabbnak látták - mint most.. Valójában mikor ezek ipari méretekben megjelentek, csalódás volt : áruk jelentősen magasabb, egységsúlyuk magasabb mint egy LiFePO4 akkunak..
Viszont jóval biztonságosabb tűzvédelmi szempontból mint egy LiFePO4 : 0 V ra kisütött állapotot is elvisel, így lehet rövidrezárt kapcsokkal szállítani energia mentes állapotban is - mint az ipari kondenzátor telepeket szokás.

Tehát az előállítási költségek ellenére a jelenlegi magas, versenyképtelen ár annak köszönhető, hogy a meglévő litiumos akkugyártási technológiákat, gyárakat ki kell futtatni nyereségesség szempontjából, hiába egy jobb, olcsóbb, biztonságosabb technika amely főleg helyhez kötött telepekben , vagy gépjárművek indító akkumulátoraként használható jól ki..
 
háztartási fogyasztók földgázárai

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ezekkel csak egy probléma van az AI szerint:

"Fontos megkülönböztetni a PPS energiaárat a valós, forintban fizetett áraktól, amelyekhez rendszerhasználati díjak és áfa is hozzáadódnak. "

Vagyis nálunk azért ilyen alacsony az itt kimutatott ár, mert amióta NER közeli tulajdonosokhoz került az elosztó hálózat, azóta az energiáért alig fizetünk, a hálózat használatáért viszont sokat. Elővettem az első villanyszámlát, ami a kezembe akadt: Energia díj: 1 388 Ft. Rendszerhasználati díj: 7 705 Ft. Vagyis a villanyszámla 84,7 % -a megy Mészáros Lőrinc cégének. A gázszámlán már nincs is megbontva a két adat, valószínűleg még rosszabb az arány. Az energia tényleges árát pedig máshol fizetjük meg.

Szóval ha nem csak a propagandát akarod tolni, akkor nem árt ha utána nézel a számok mit takarnak.
 
Ezekkel csak egy probléma van az AI szerint:

"Fontos megkülönböztetni a PPS energiaárat a valós, forintban fizetett áraktól, amelyekhez rendszerhasználati díjak és áfa is hozzáadódnak. "

Vagyis nálunk azért ilyen alacsony az itt kimutatott ár, mert amióta NER közeli tulajdonosokhoz került az elosztó hálózat, azóta az energiáért alig fizetünk, a hálózat használatáért viszont sokat. Elővettem az első villanyszámlát, ami a kezembe akadt: Energia díj: 1 388 Ft. Rendszerhasználati díj: 7 705 Ft. Vagyis a villanyszámla 84,7 % -a megy Mészáros Lőrinc cégének. A gázszámlán már nincs is megbontva a két adat, valószínűleg még rosszabb az arány. Az energia tényleges árát pedig máshol fizetjük meg.

Szóval ha nem csak a propagandát akarod tolni, akkor nem árt ha utána nézel a számok mit takarnak.
Ne higyj mindig az AI-nak!
A PPS árban benne van az Áfa és a rendszerhasználati díj is.
10.4 euroval számolták a magyar villamosenergiadíjat 100 kWh-ként és most nézd meg a villanyszámlád. Euró árfolyamtól függően sacc per kábé passzol, sőt kicsit többre jön ki ha átlagfogyasztás alatt vagy.

Nagy eltérések a háztartási áramárak között az EU-ban
Németországban mérték a legmagasabb áramárakat 2025 első félévében, 38,35 eurót 100 kWh-ként, ezt követte Belgium (35,71 euró) és Dánia (34,85 euró). Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat Magyarországon (10,40 euró), Máltán (12,44 euró) és Bulgáriában (13 euró) regisztrálták.


Szal nyugodj meg! Propi ide, Mészáros Lőrinc oda, mi fizetjük a lefalacsonyabb rezsidíjakat.:cool:
 
Szal nyugodj meg! Propi ide, Mészáros Lőrinc oda, mi fizetjük a lefalacsonyabb rezsidíjakat.:cool:
Ez már kezd nevetséges lenni…
Évek óta sikerül ugyanazt előadni arcizom rándulás nélkül (kép zavar).
Az energia, gáz költségeit ugyanúgy megfizetjük mint az összehasonlításban szereplő más országokban…csak éppen a nemzetgazdaság más szintjén (pl központi költségvetés)….a magyar gazdaság egy zárt rendszer… ebből a szempontból nézve. Ráadásul ugyanazon a piacon és árképzésben szerezzük be a “hozzávalót”.

Persze értem, 15+ év Fidesz kormányzás után a horizont addig terjed mi van a közvetlenül a számlán…pedig ezen szinten a makró mátrix nem bonyolult.
s közben értetlenül nézik, pontosabban mindenki másra is fogják miért nincs repülő rajt…
Ma is milyen szép GDP adatoknak “örvendtünk”…
S közben épül a szar tovább a nagy politikai adok-kapok, hatalom féltés, illetve a másik fel részéről hatalom vágyás okán.

Személy szerint rajtad én még rá tudok csodálkozni, h energia témában összeszedett, érdemi, perspektivikus hosszú hozzászólásod után csuklás nélkül sikerül betenni ilyen szart…nem értem.
Mintha két különböző ember posztolna.
Mindegy legyen ez az én problémám.
 
Ez már kezd nevetséges lenni…
Évek óta sikerül ugyanazt előadni arcizom rándulás nélkül (kép zavar).
Az energia, gáz költségeit ugyanúgy megfizetjük mint az összehasonlításban szereplő más országokban…csak éppen a nemzetgazdaság más szintjén (pl központi költségvetés)….a magyar gazdaság egy zárt rendszer… ebből a szempontból nézve. Ráadásul ugyanazon a piacon és árképzésben szerezzük be a “hozzávalót”.

Persze értem, 15+ év Fidesz kormányzás után a horizont addig terjed mi van a közvetlenül a számlán…pedig ezen szinten a makró mátrix nem bonyolult.
s közben értetlenül nézik, pontosabban mindenki másra is fogják miért nincs repülő rajt…
Ma is milyen szép GDP adatoknak “örvendtünk”…
S közben épül a szar tovább a nagy politikai adok-kapok, hatalom féltés, illetve a másik fel részéről hatalom vágyás okán.

Személy szerint rajtad én még rá tudok csodálkozni, h energia témában összeszedett, érdemi, perspektivikus hosszú hozzászólásod után csuklás nélkül sikerül betenni ilyen szart…nem értem.
Mintha két különböző ember posztolna.
Mindegy legyen ez az én problémám.
Nem kell ilyen nagy dráma tagozot.
Kicsit sok mindent belekevertél.
Szálazzuk szét!

1. Az volt a vita tárgya, hogy az Eurostat a reális számlán fizetendő összeget nézi-e vagy olyan ostoba, hogy a rendszerhasználati díjat és az Áfát nem veszi figyelembe.
Figyelembe veszi.

2. Tudom ez is nagy béka, nagy levegő, le kell nyelni, de az emberek többsége a számlán szereplő fizetendő összeget nézi és abban a legolcsóbb itthon a rezsi a háztartások számára

Nah, ha ebben megvagyunk, akkor jöhetnek a jogos kérdések.

Az állam a többi uniós országhoz hasonlóan megfizeti a háború óta megugró európai energiaköltségeket. Csak mondjuk nálunk nem vernek rá mindent a lakosságra, hanem az állam kipótolja és más módon teríti szét a többletköltségeit.

Egy kis kitérőt azért előtte tennék. 2013 óta fizetjük a jelenlegi rezsiárakat. Ez már 13 éve. Előtte, mi volt a szitu kormányoktól függetlenül? Január elsején 5-10-15-20% rezsiáremelések. Jó esetben inflációkövetö, rossz esetben az elhibázott privatizáció eredményeként fizettük a privatizációs szerződés biztisította fix hasznot német és franvia magán / állami cégeknek.

2013-ban Orbán ezt a tabut megtörte. Levitte majd azóta alacsonyan tartotta az árakat. Mit mondtak anno?? Ez lehetetlen. Csak a 14es választási kampány része és utána újra emel. Természetesen a 2014es kampány része volt, de nem másfél évre szólt, hanem hosszú távra.

Mik a jogos kérdések?
Jó ez? Nem lenne jobb mkinek a piaci árat fizetni és az állam költse másra a kiadásait? Régebben én is azt mondtam volna, mki fizesse a piaci árat. Én ki tudom fzetni, a többiek meg vessenek magukra. De egyrészt minek fizessem ki ha a rendszer így is működik, másrészt amíg itthon többszázezer olyan kisnyugdíjas van, aki 160.000-200.000 forintos nyugdíjból él, hát legyen szociálisan érzékeny is az állam.

Miből fizeti az állam? Jelentös részét a MOL vagy más multik extraprofitadójából A MOLnál miből is áll ez? Az uráli orosz olaj vs nyugati Brent közti árelőnyből (azaz Orbán orosz politikája biztosítja), másrészt szintén a nyomotabb árú orosz gáz beszerzéséből. A hazainkitermelés sem lett jelentősen költségesebb, de a piaci ár extraprofitot biztosít erre a 10-15%-os hazai kitermelésre.

Jó példa a csehek. Akik sikeresen leváltak. Többek közt ebbe a sikerbe bukott bele a cseh kormány.
Háztartások villamos energia árai.
Csehország, Lengyelország sikeresen levált az orosz energiahordozókról, mi beragadtunk...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Tehát mi nem ugyanazon a piacon halászunk mint a többiek, ez zavarja is Brüsszelt. Amikor most le akarnak minket vágni a ruszkikról, akkor nem az fáj nekik, mennyi magyar forint gazdagítja az orosz energiavásárlás miatt a moszkvai büdzsét és abból finanszírozzák az ukrán háborút. A magyar az orosz energiaexport 2%-a. A Nyugat aki vádol, tízszeresen több orosz LNG-t, átcímkézett orosz olajat vesz. Egyszerűen ez a magyar árelőny csípi a szemük. Amikor le akarnak minket vágni a ruszkikról, nem az oroszokat büntetnék, hanem minket. Fájjon nekünk is a háborújuk ára, ne legyen különutas magyar politika, még precedenst teremt! (Kapják be!!!)

Az meg, mitől xar a magyar GDP, miért gyenge a növekedés, más kérdés.
Mutatnak ilyen böszme ábrákat, ahol 0,1% már jelentős kúlömbség.

eu-gdp-qoq-784084.png


Stagnálás van. Nemcsak nálunk Európában. Lehet vkinek egy jobb, rosszabb negyedéve, de nagy csodák nincsenek. Ráadásul egy adat a 4-5 fontos közül.

Talán pont az okozza Európa vesszőfutását, amit a Dagi mond?? Nem kellett volna nyakig beleállni a háborúba (finanszírozni, szankciózni), lemondani az orosz energiáról, belemenni egy Kínával szembeni gazdasági háborúba és a végén hagyni, hogy Trump is megcumiztassa Brüsszelt az egyoldalú amerikai vámokkal. (ők vámmentesek ide, mi 15%-ot perkálunk oda)

Biztos itthon is lehetne sok mindent jobban. És ezt mindig érdemes is átgondolni. Ami 10 éve hatékony gazdasági lépés volt, az ma lehet káros. Sőt minden gazdasági kormányzati intézkedés részben káros, részben hasznos. Nincsenek tuti lépések, kben mki azt csinálná. Az arányt és az ütemet kell eltalálni. Ez mostanában döcögősen megy.