Szerinted.
A gazdaságpolitikával amivel te azonosítasz, pláne olyannal, mellyel az életem egy korábbi szakaszában, ha nem is szemben álltam, de kritizáltam ezért is kellett munkát válltanom, ha úgy tetszik oldalt.
Ami jött helyette 9 év után szinten azt eredményezte, h ott hagytam(kényszer is benne volt), mert már nem értettem egyet vele.
Mindig irigyeltem azokat akiknek sikerült olyan gazdasági, politikai ideológiát, dogmát találni, ami mentén le tudják élni az életüket azonosulva azzal.
Nekem ez nem adatot meg.
Személyes rész vége.
“Európa eljelentéktelenedése, a globális Dél ébredése végérvényesen zárójelbe teszi.”
Már hogyan tenné zárójelbe. Kína állam kapitalista és a szabad piac a növekedése motorja …. Délt most hagyjuk is….
Európa hanyatlása a XX. Század eleje óta tart…. Részben a Nyugat által elindított utolsó (nagy földrajzi felfedezések) globalista szakasz következményeként.
De komplexebb ez annál ismét, h egy dogmára rá lehessen húzni.
Nem is véletlen a multidiszciplinaris használt megközelítés.
“Az USA már lelépett erről az útról….. új gazdaságpolitikai világrendet épít.”
Trump nem épít semmit, mert ahhoz segg hülye. Csak rombol. Trump maga a válság jelenség, ami jelzi az USA gondjait, melyek hát nem átmenetiek… építéshez államférfi kell…történeti példák egész sora hozható fel…. Ez itt az átmenet kora. Még nem láthatjuk mi lesz helyette.
“Sokszor ezen régi liberális gazdaságpolitikai szabályok felrúgását, ignorálását kéred számon a kormányon.”
A gazdasági racionalitást kérem számon.
A sehova se tartó rövidtávú, a politikai hatalom megtartása motiválta ad hoc döntéseket kérem számon, ahol az egyetlen konzisztencia a “pillanat” uralása.
“Rezsicsöki”
Nem erről szólt anno a történet.
Hivatalból láttam, véleményezni kellett.
Az előterjesztés azért született, mert volt egy olyan energiapiaci értékelés, melyet a Kormány/döntéshozók magukévá tettek eszerint akkor is igen magas kőolaj/energia árak(könnyű olaj 100+ usd szinten mozgott) további 50% drágulását prognosztizálta világpiaci okokból. Ennek lakossági hatását kívántak csökkenteni a választások előtt…
Csak aztán ez az esemény nem következett be sőt a 100+usd szintről az olaj 40 usd alá esett 2014 végére magával húzva lefelé az energia árakat….
De ez a politikai termék addigra zászlóshajó lett, pláne hogy a talált pénzt eredményezett a pénzügyi szempontból.
Mondjunk víz közmű területen lefolyt politikai jól jelzi mire volt elég a NER dogmatikus megközelítés. Persze majd azt ott kifizetendő összeget is elő kell teremteni…másnem a központi költségvetés kifizeti.
Azt ajánlottam volna, h ennél gazdaságilag sokkal rugalmasabb a világpiaci folyamatokhoz adaptalodó rendszert kellett volna építeni. Pl.: mikor az energia árak és a növekvő életszínvonal (2015 után) nem indokoltak, akkor szűkítették volna a jogosultak köret és/vagy kedvezmény mértéket ezzel együtt vagy külön, ha még így is rezsicsökkentett ár fölött megmaradó haszon(volt ilyen ciklus több is) nem eltűnik a költségvetés szürke tengerében másra elköltve, hanem megy egy állami alapba a szűkebb évekre.
Mivel senki sem gondolhatta komolyan, h a null kamatos, monetáris helikopter pénzek időszaka örökre szól…. Külön irodalma lett annak addigra mikor és milyen formában záródik le ez a gazdasági ciklus…
Nagyon-nagyon hosszú lenne összeszedni a tényezőket még egy vitához is. Lásd első válaszom.
Értem, h kiemelünk önkényesen egy időszakot, de pont a politikai megközelítés miatt az elmúlt 15 évről kell beszélni.
S annak értékelés elvégezhető makró szinten komparatív megközelítésben.
Úgy pedig egy leszakadás látszik a térség országaihoz képest, de mondhatni úgy is, h még a térségi összehasonlításban elfoglalt korábbi pozícióinkat(rangsorban) “elvesztettük”.
2010 óta az átlagos magyar GDP növekedés kb.: 2,5% volt… (COVID mínusz, plusz benne van) úgy, hogy pont 2010 óta a GDP kb.: 3,5 % jött meg EU-s támogatásként (KAP is benne van)…
Ha gonosz akarnék lenni azt mondanám a magyar gazdaság -1% növekedésre volt képes önmagától… persze ez olyan leegyszerűsítő, h nem igaz.
A lényeg látható már középtávon is, h rosszul éltünk a lehetőségeinkkel ha növekedés lett volna a cél…mondjuk annak hatásaival…
Lásd a gazdasági növekedést meghaladó reálbér kiáramlás. Ebben a formában ez se mehet sokáig. Egyébként MNB-nek modellje is van erre, de gondolom ez pont nem érdekel itt senkit.
“Energiahatékonyság növelése.”
Az energia hatékonyság a mai világban egy soha nem végetérő folyamat…. Az ipari forradalom óta hangsúlyosan az emberiség fejlődése növekvő energia igénnyel párosult. 198O-as évek óta folyamatosan nő az energia beruházások költsége (pénzügyileg és a jövőbeni beruházás energia vetített megtérülése is), így addig még valami áttörés nem lesz(nem nagyon látszik 25-50 éves szinten mi lenne az) a hatékonyság növelés állandó elem.
“A régieknél biztisan elkélne egy otthonfelújítási program.”
Szinten tudok mondani olyan előterjesztést Lázár miniszter úr korábbi regnálásából mikor a korábbi 7 éves költségvetésből erre a célra lehívható maradék összeget magyar kormány végül nem akarta erre elkölteni, holott a saját szakminisztériuma még OP-t is irt hozza és illesztett a korábban a kormány(Fidesz kormány) által elfogadott energia hatékonyságú programba…
“A magyar ipar energiahatékonysága rossz” Ez megint sommás és ennél sokkal sokszínűbb. “
Tudod azért vannak az aggregált adatok és van makróökonomia, nemzeti számlák rendszere stb, h az általad behivatkozott egyéni lokális tapasztalati tényeken túlmenően az egész gazdaság folyamatait lehessen monitorozni.
Ha maradsz azon a horizonton, melyet magádnak választottál, akkor onnan ez nem feltétlenül látszik, de az egész megítélése semmiképpen sem lehetséges.
Ha makró szinten nézed, akkor nem csak multi vs. szoc örökség vagy kkv mentén lehet törésvonalat találni.
Hanem például az FDI “multi” milyen energia hatékonyságú termelést hoz ide…
De ahogy írod komplex kérdés mindenképp.
Amit írtam a nyugdíjak vásárló erejének az átlagbérek vásárló erejéhez történő leszakadásával az a gond, h ez egy évek óta tartó negatív tendencia. A reálbérek gyorsabban nőnek. A svájci indexálás szorosabb eredményt hozott volna.
Ebben az az érdekes, h a Kormány részéről ez egy tudatos döntés eredménye. Akkora tétel a költségvetésben a nyugdíjszerű ellátások kifizetése 7200 milliárd +600 milliárd (a 13. Havi ), h valahol fogni kell a pénzt ahol tudják (reálbér növekedést a piac adja, a nyugdíj esetében a központi költségvetés)még a bevételi oldal nem rendeződik(növekvő gazdaság, csökkenő kamat teher stb)… csak nem nagyon látszik ez mikor és hogyan…csodavárás…
A dolog pikantériája, demográfiailag a lakosság uszkve 1/3 nyugdíjas és a Fidesz szavazok arányaiban felül reprezentáltabbak benne más pártokhoz képest…
Magyarázat számtalan.
Nem is ezt mondtam, hanem azt, h szűkült.
61usd cruid vs. 59 usd ural.
A brenttel is lehet hasonlítgatni csak, ha pótolni kell majd az orosz olajat az könnyű olajból lesz nem brentből…
“Tehát árfüggvényében a mennyiséggel is sokat játszik az állam. Aztán télen akár exportra magasabb áron kitárazza.”
Ez mind nagyon szép. Csak állam bácsi a feladataival foglalkozzon ne piaci spekulációval.
Bár itt jegyzem meg szerintem ebbe kormány ilyen szinten itthon se szól bele, ez ilyen nemzeti radikális konteo, h át alapvető Közgáz folyamatok megértésével küzdő OV mindenhez is ért.