Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
Ezért legalább havi 130 milliárd Ft-al kell támogatni a szolgáltatókat hogy össze ne rogyjanak - a költségvetésből - vagyis az adónkból, ugyanott vagyunk ahol a part szakad.. Ezenfelül a lakossági rezsi egy részét a szolgáltatók a közületeken vállalatokon hajtják be az irreálisan magas számlázással - következmény a gazdasági bukás felé tartó út..Ne higyj mindig az AI-nak!
A PPS árban benne van az Áfa és a rendszerhasználati díj is.
10.4 euroval számolták a magyar villamosenergiadíjat 100 kWh-ként és most nézd meg a villanyszámlád. Euró árfolyamtól függően sacc per kábé passzol, sőt kicsit többre jön ki ha átlagfogyasztás alatt vagy.
Nagy eltérések a háztartási áramárak között az EU-ban
Németországban mérték a legmagasabb áramárakat 2025 első félévében, 38,35 eurót 100 kWh-ként, ezt követte Belgium (35,71 euró) és Dánia (34,85 euró). Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat Magyarországon (10,40 euró), Máltán (12,44 euró) és Bulgáriában (13 euró) regisztrálták.
Szal nyugodj meg! Propi ide, Mészáros Lőrinc oda, mi fizetjük a lefalacsonyabb rezsidíjakat.
Sok pénz a rezsivédelemre, de messsze nem ennyi. A másik, hogy a mi adónkból. Tudom ez ilyen általános közhely minden az adónkból megy, de nem. Van olyan ami nem lakossági adóból megy, sőt van olyan adó a cégek számára kivetve, amit a magyarokra át sem lehet hárítani.
Amikor 22-ben létrejött a rezsivédelmi és honvédelmi alap akkor célzottan különadóbevételeket rendeltek a kifizetések forrására. Bankok, a biztosítók, kereskedelmi, energiaipari, telekom, a légitársaságok.
Miért mondom, hogy nem mind érint minket? Legutolsó légitársaságok. Ez 90%-ban külföldi utasokat érint és a magyarok közül sem a szegényeket.
Van olyan amit részben, egészben áthárítanak, de itt is tett több korlátot, pl. árrésstop az állam. Ha megnézed az OTP-t, neki is sokkal nyereségesebbek a külföldi leányvállalatai mint a hazai, azaz nem tud mindent továbbterhelni.
A MOLnak is az orosz árelőny nyereséget vonja el 90%-ban az állam.
Folyamatosan csökken mennyi megy rezsivédelemre. Ahogy csökkennek a nemzetközi árak. A háború és a szankciók lezárásával akár egy teljesen vállalható állami teher lenne. Tavaly kb. 1.000 mrd-ot költött rezsivédelemre az állam de a lakossági rezsitámogatás 600 mrd körúl volt. (arány a jövő évi fegyverpénz 450 mrd lesz) Idén a teljes (nemcsak lakossági) 880 mrd, jövöre 800 mrd a tervezet. Ebben benne van az önkorik, közműcégek rezsitámogatása.
Nemtom mennyire irreálisak a cégek villany, gázárai. Ha jól tudom ez nagyon változó. Szabad piacon, egyénileg kötik, kúlönböző határidökre. Ki, mennyire jó taktikus, attól is függ. Biztos magas, hisz egesz Európaban magas lett és okoz versenyképességi hátrányt. De mondjuk ha az Audi költségei magasabbak majd átterhelik a vevőre, amik 99%-a nem magyar, exportra megy.
Persze van olyan amit mi fizetünk közvetetten. De sztem bőven jól járnak ezzel az átlagemberek.
A hosszú távu magas energiaárak rontják a gazdaság esélyeit, de itt kiszolgáltatottak vagyunk, a döntő többsége az energiának, akár nyersanyag formában külföldről jön.
Terheljük rá a lakosságra? Egy átlagos magyar háztartás 270-300 ezer forintot fizet rezsire. Ez Romániában 600 ezer, Lengyelországban 750 ezer és Csehországban 850 ezer forint. Dupla, tripla árak főleg a fűtési szezonban földhöz verne elég sok embert. És nem a Nyugatot, a jóval gazdagabb, Németország, Ausztriáa, Svájc, Svédország rezsiárait írtam.
Kezdem a végével. Trump egy pojáca, ez tény és nagyon csapong. De az USA szempontjából ez előrelépés. Az előző elnök sajnos egy demens vénember volt. Azon sajnos röhögni is kínos volt...Talán kapunk haladékot, de ezért venni kell amcsiktól valamit. Igazából Trump azt szeretné ha amcsiktól vennénk energiát, szóval annyira tényleg nem érdekelt hogy kivételt adjon.
Olvass jobban utána ennek a moduláris erőmű témának: egy sikeres projekt sincs még Amerikában sem. Sajnos kiedrült hogy jelenlegi technológiai szinten ezek szinte semmivel nem olcsóbbak mint a hagyományos atomerőművek.
Ez nagyon valószínűtlen: Romániából most vonnak ki ezer főt - MAGA-világban nagyon népszerűtlen minden külföldi csapatállomásoztatás. Trump is kb. kivonna mind katonát minden honnan ha tehetné. Az is lehet, sőt valószínű, hogy ha kitör egy háború elhúznak innét mint Afganisztánból, mert miért halnának meg egy "shithole countriyért" amit a térképen sem találna meg egy átlag amcsi. Sztem Trump sem!
Ezenkívül ők sem lesznek hatalmon örökké: akkor is örülnél, ha egy demokrata elnök vezényelné az ide települt X ezer amerikait?
Jobb ha nincs itt senki!
Sajnos úgy tűnik musztáj lesz venni valamit. Remélem minél kevesebbet és olyat ami tényleg kell. Továbbá ne legyen olyan amivel foghatóak vagyunk. (Pl. rakéták, bombák - ha ezeket leszállították akkor már nem kell nekik support nagyon sokáig. Komplexebb rendszereknél max pár hónapig tudnánk őket üzemeltetni önállóan...
Ez "kétes dicsőség" - inkább együtt kellene dolgozni egy erősebb EUért, mert az USA szivatja Európát, ami nekünk is rossz...
Ebben valszeg nem fogunk egyetérteni.
Néha meg a golf-haverjának a finn elnöknek a paneljait mondogatja. Ez azon múlik kivel beszélt utoljára. Szégyen, hogy egy ilyen intellektusú ember lehet az USA elnöke - biztosra veszem, hogy szűk körben még Orbánék is röhögnek rajta...
Energia.
Sztem az USAnak mi kis piac vagyunk. Ráadásul közvetlenül nem is tud szállítani, jó sansszal kapni fogunk haladékot.
Nem ma kell nekünk SMR reaktort építeni. Egyébként nem olyan kis teljesítményűek, egy paksi reaktor 2/3-dát akár hozzák. De jó eséllyel sokkal gyorsabban felépíthető és sokkal alacsonyabb költségekkel. Erre szinte tuti szerződünk. Rengeteg amcsi cég nyomul benne.
Amcsi csapatok, fegyverek
Úgyis tud ide amerikai katona jönni ha Németországból több ezret kivonnak és ide érkezik 300. A MAGA is elégedett lesz, meg mi se járunk biztonságpolitikailag rosszul.
Abban igazad van, egy velünk ellenséges amerikai elnök alatt okozhatnak kényelmetlenséget a katonák. De mint minden lépésnek mindig van elönye és hátránya is. Ezért nem sok, jelképes, de mégis probléma esetén a határra felvonultatható És ebben a forrongó világban ez most sztem nyomósabb szempont. A gazdaságunk exportpiaca a Nyugat, tehát vmilyen formában, remélem a politikai Uniótól távolodva, kifejezetten gazdasávi Unióként ŕészt veszünk majd benne.
A politokai Unió nekünk eddig gazdasági szankciókat szült. Szívem szerint egyszer leverném majd rajtuk, de az nem reális. Ezért legyen többlépcsős Európa. Mi maradjunk a gazdasági vámuníóban, euro és politikai szövetség nélkül. A többiek kedvükre bxziskodhatnak, simogathatják a muszlimokat és más kulturmarxista pervezióikat is kiélhetik egy kisebb körön belül, nélkülünk!!!
Ha a rezsicsökkentése szánt százmilliárdokat energiatakarékossági beruházásokra költöttük volna, akkor most úgy lenne alacsony a rezsi, hogy nem kerül óriási pénzbe a költségvetésnek. Egy jól szigetelt lakásnál magas árak esetén sem sok a fűtési költség, és lenne pénz a költségvetésben más, szintén fontos dolgokra.
Na de akkor a magas energiafogyasztásban "érdekelt" cégek hogyan kereshetnének sokat?
Nem érted te ezt a magasabb erkölcsiségű politikai platformokat...
Hülye propi.
NAGYON kéne nekünk az Euro,hogyaz ajadék államunk és pártunk ne tudja ezt az osztogatok,majd elinflálom szándékosan infláció gerjesztő politikát folytatni.
Mert szándékosan gerjesztik az inflációt,ami a szegényebb népet qrvakeményen súlytja,miközben a NERkhmrágcsálók qrvasokat nyernek rajta-és tönkreteszi a gazdaságot.
És ez csak egy szeletke.....
De nagyon rövid az emlékezet. Volt hőszigetelési támogatás. Mi történt pillanatok alatt? Duplájára/triplájára ment fel a hőszigetelő anyagok, meg a munkadíjak ára. A piaci szereplők szépen lenyúlták az állami támogatásokat.
Igazából nem a "szegény népet" sújtja a legjobban, hanem a vagyonosokat, az ő forintban tartott vagyonuk veszít az értékből. Meg a befektetőket, bankokat. Amíg nem volt akkora politikai hatalma az utóbbiaknak, addig sok állam engedte az inflációt, mert az adósságokat is el lehet inflálni így.
És az antiinflációs gazdaságpolitikák pont hogy lefojtják a gazdaságot általában.
Eurót nem véletlenül nem vezették be a lengyelek és a csehek sem még. Mo-nak is sokkal több rosszat hozna, mint jót. Horvátok is összességében szoptak vele. Bolgárok is feltehetően fognak. Görögök meg majdnem beledöglöttek ugye. De egész Dél-Európa gazdaságára nagy féket rakott.
Ha az állam akarja, meg tudja ezt akadályozni. Én napelemet tettem támogatással a házamra, ott igazolni kellett hogy nem kerül többe mint 480 eFt./kW.
Duma.A gazdagok nem forintban tartják a pénzüket.
Viszont a támogatott hiteleket felveszik,befektetik ingatlanban-közben a fix kamatozású/kamatmentes hitelük meg elinflálódik.A különbözetet meg az adófizető kisember fizeti....
Bankok infláció feletti kamatot számitanak fel
Ja,hogy ha nem tudod elinflálni mesterségesen a rossz,populista és tolvaj gazdaságpolitika következményeit,akkor rábaszás van......Tessenek nem humbukot,hanem jó gazdaságpolitikát csinálni.
Furcsa világ az, ahol magasabb energiárakat követelnek a fogyasztók. 
Csak a libsik! Kérem szépen !Furcsa világ az, ahol magasabb energiárakat követelnek a fogyasztók.
Igazából az is mostani hír, hogy elcsaltak 67 milliárd forintnyi áfát a gázmaffia tagjai, de nincs semmi nyomozás az ügyben, lehet sejteni miért
)CSOK, Babaváró, ugyanez a kotta. Az építkezési vállalkozók melyik érdekeltségi körbe is tartoznak? Három betűs...
A vagyonosok nem forintban tartják a pénzüket, hanem stabil valutában, részvényekben, ETF-ekben és ingatlanoknak. A NER-es ingatlanvagyon is egyre gyarapodik, ezért nekik éri meg a legjobban, hogy nőnek az ingatlanárak például. A szegény ember meg csak szop, mert se megtakarítása, a cseppnyi pénze meg napról-napra kevesebbet ér. Ha eurónk lenne, nem lehetne manipulálni az árfolyamot és milliárdokat ellopni (Matolcsy köcsög és társai Bt.)...
5-10 százalékkal magasabb kiskereskedelmi árak jöhetnek a kutaknál, ha Trump nem ad haladékot Orbánnak | 24.hu
A Trump-Orbán találkozó tétje a szakértő szerint nem az, hogy maradhat-e az orosz olaj, hanem, hogy kap-e haladékot a miniszterelnök.
24.hu
Budapest azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy fogadja el – történelmi, földrajzi és műszaki okokból –, Magyarország rövid távon nem tud leválni az orosz olajról és földgázról, cserébe viszont kész mélyíteni az amerikai nukleáris együttműködést a kis moduláris reaktorok, a fűtőanyag- és fűtőelem-tárolás területén. A háttérben nemcsak energiapiaci, hanem geopolitikai alku is készül: az orosz források megtartása és az amerikai partnerség erősítése között próbál egyensúlyozni a magyar kormány.
index.hu
Ezen belül pedig három fő terület valószínűsíthető, amelyeken akár új együttműködés alakulhat ki:
1. amerikai nukleáris fűtőanyag beszerzésében,
2. a kis moduláris reaktor (SMR) technológiák terén,
3. valamint a nukleáris hulladék tárolásában születhet leginkább érdemi megállapodás.
Az világosan látszik, az atomenergia az a terület, ahol mindenki nyerhet – az amerikaiak piacot, mi pedig diverzifikációs lehetőséget az orosz kitettséggel szemben. A földgáz és a kőolaj esetében viszont már korántsem ilyen egyértelmű a kép: a szállítási és infrastruktúra-feltételek miatt az amerikai szereplők lehetőségei korlátozottabbak.
....
az utóbbi években az amerikaiak több fronton is megjelentek a régiónkban: több, orosz technológiájú atomerőművet üzemeltető európai ország írt alá fűtőanyag-beszerzési szerződést az amerikai Westinghouse-szal.
...
Július 30-án, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban jelentették be, hogy megkezdődik az egyik amerikai kis moduláris nukleáris technológia, a GE Vernova technológiájának magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka. Ezzel Magyarország hivatalosan megnyitotta az utat az amerikai SMR- (kis moduláris reaktor) együttműködés lehetősége előtt.
A lépés előkészítési szakaszban van, de kormányzati forrásaink szerint „ez már nem pusztán ipari érdeklődés, hanem stratégiai szintű projekt lehet”.
..
De mi lesz a fosszilisekkel? Tényleg terjeszkednének az amerikaiak ebben is? A kép itt jóval árnyaltabb. Az LNG esetében egyértelműen piacot keresnek, míg a kőolajnál – forrásaink szerint – nincs ilyen törekvés. Az amerikai olajszankciók célja nem a piacszerzés, hanem az oroszok nyomás alá helyezése – vagyis az orosz–ukrán béketárgyalások kikényszerítése.
...
Bár régiónk LNG-fogadó termináljaiba az utóbbi években eddig is jelentős volumenű amerikai LNG érkezett, az LNG exportnövekedésének határait régiónkban a korlátozott visszagázosító kapacitások is megszabják. Az amerikai érdeklődés a régió mint LNG-értékesítési piac iránt ettől még nem nulla
– mondta egy háttérbeszélgetés résztvevője.
...
Az EU27 jelenlegi, mintegy 250 milliárd köbméteres éves visszagázosítási kapacitásának egyharmada az Ibériai-félszigeten található, amelyek azonban infrastrukturálisan lényegében elszigeteltek a kontinens belső piacától, további egyharmada Északnyugat-Európában található, míg a közép- és délkelet-európai régió (Lengyelország, Horvátország és Görögország LNG-fogadó termináljai) mindössze a maradék 10 százalékkal gazdálkodhat, miközben a régió belső piacai eléréséhez helyenként vannak vezetékes szűk keresztmetszetek.
...
Ez lehet az energetikai deal.(legalábbis a magyar javaslat)
tehát az információink szerint AZ AMERIKAI ATOMENERGIA JELENTŐS SZEREPET KAPHAT MAGYARORSZÁGON, ÉS ÉRKEZHET NÉMI FÖLDGÁZ IS, de TOVÁBBRA IS AZ OROSZOK ADJÁK A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZELLÁTÁSUNK GERINCÉT, ÉS EZT AZ AMERIKAIAK remélhetőleg ELFOGADJÁK.
A háttérbeszélgetéseinkből ez a forgatókönyv tűnik most a legvalószínűbbnek, mint egy lehetséges új amerikai–magyar energetikai megállapodás.
....
Az orosz hosszú távú gázszerződés továbbra is a magyar földgázbeszerzési portfólió alapja és legversenyképesebb eleme” – fogalmazott egyikük. Ennek megtartása nem ideológiai, hanem gazdasági döntés: a jelenlegi orosz földgázellátási konstrukció árazása és struktúrája továbbra is kedvező Magyarország számára.
Az utóbbi két hónapban további, ezúttal nyugati forrás- és útvonal-diverzifikációs célú földgázbeszerzési szerződéseket kötött az MVM CEEnergy: az egyik a Shell-lel egy tízéves időtartamú, évi 200 millió köbméterre vonatkozó hosszú távú gázbeszerzési szerződés, a másik pedig a francia ENGIE-vel kötött ugyancsak tízéves időtartamú hosszú távú szerződés, amely évente 400 millió köbméter LNG beszerzéséről szól.
Forrásaink szerint ez a megközelítés a washingtoni tárgyalásokon is téma lesz. „Az amerikai LNG-beszállítás lehetőségét Magyarország is nyitottan vizsgálja – nyilván politikailag is értékes gesztus, hogy a magyar fél konkrét érdeklődést mutat” – fogalmazott egyikük.
Ugyanakkor az orosz gáz továbbra is a magyar rendszer gerince, és ezt sem Orbán, és a magyar remények szerint Trump sem hagyja figyelmen kívül. Az amerikai fél eddig megértést mutatott Magyarország földrajzi és infrastrukturális adottságai iránt, ezért lehet kulcsfontosságú Orbán washingtoni találkozója: a magyar energiapolitika manővere most először kaphat amerikai garanciákat is.
Végezetül fontos kitérni a kőolajra is. A legfontosabb hír az elmúlt napokban az volt, hogy befejezi nemzetközi tevékenységeit a Lukoil, miután Donald Trump új szankciókat jelentett be Oroszország egyik legnagyobb olajipari vállalatával szemben – és el is adja a külföldi érdekeltségeit. Forrásaink szerint a kőolajpiacon nem látszik komoly amerikai szándék arra, hogy kifejezetten Kelet-Európában szerezzenek piacot.
Itt inkább konkrét geopolitikai megfontolás látszik, mivel a Lukoilhoz és a szerbiai NIS-hez köthető lépések, illetve más, egyes szegmenseket érintő intézkedések célja Putyint tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. Az LNG-nél viszont az oroszok háttérbe szorítása mellett egy másik motiváció is világos: a folyamatban lévő amerikai exportkapacitás bővítése is ott lebeg a horizonton. A kettő között óriási a különbség.
források szerint a szankciók infrastruktúra-elemekre vonatkozó hatásai a legkeményebbek: ha egy finomító, kúthálózat vagy vezeték üzemeltetésébe harap bele a jogi tiltás, annak kezelése nagyságrendekkel nehezebb, mint egy kereskedelmi partner „leváltása”. Magyar szempontból korlátozott a közvetlen kitettség: Lukoil-aktíva nincs az országban, szankcionált cég nem üzemeltet itteni infrastruktúrát. Ez persze nem szünteti meg a kihívásokat, de Budapest közvetlen sérülékenysége mérsékeltebb a régió egyes országaihoz képest.
A háttérben pedig ott a nagyobb játszma: Washington fegyverszünetet szeretne kikényszeríteni Ukrajnában, és ehhez nyomást gyakorol az oroszokra. „Nem az a cél, hogy szövetségeseket büntessenek. Ha jelezzük a speciális földrajzi-fizikai-műszaki helyzetünket – és eddig volt amerikai nyitottság a kivételekre –, a csúcs különösen jó alkalom ennek megerősítésére” – mondta egy kormányzati tisztviselő az Indexnek.
És végül érdemes egy dolgot külön is tisztázni, amit a neoliberális közgazdászok évtizedek óta nem hajlandók megérteni:
EGY NAGYHATALOM GAZDASÁGI ÉRDEKSZFÉRÁJA NEM AZONOS AZ ENERGETIKAI BEFOLYÁSI ÖVEZETÉVEL. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GAZDASÁGI BEFOLYÁSA KÉTSÉGTELENÜL ELÉR MAGYARORSZÁGIG, DE AZ ENERGETIKA BIZONYOS TERÜLETEIN FIZIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI REALITÁSOKBA ÜTKÖZIK.
Az amerikai fél egyértelműen abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok növekvő energiaexportja – különösen a gáz és a nukleáris technológiák terén – új piacokat találjon. Magyarország számára pedig minden olyan partnerség érték, amely enyhítheti az orosz függőséget, anélkül, hogy veszélyeztetné az ország ellátásbiztonságát.
Orbán Viktor hatalmas alkura készül, ezt az üzletet viheti Donald Trumpnak
Kormányzati forrásaink szerint ez lehet a magyar kormány ajánlata Washingtonnak.
index.hu
Ezen belül pedig három fő terület valószínűsíthető, amelyeken akár új együttműködés alakulhat ki:
1. amerikai nukleáris fűtőanyag beszerzésében,
2. a kis moduláris reaktor (SMR) technológiák terén,
3. valamint a nukleáris hulladék tárolásában születhet leginkább érdemi megállapodás.
Az világosan látszik, az atomenergia az a terület, ahol mindenki nyerhet – az amerikaiak piacot, mi pedig diverzifikációs lehetőséget az orosz kitettséggel szemben. A földgáz és a kőolaj esetében viszont már korántsem ilyen egyértelmű a kép: a szállítási és infrastruktúra-feltételek miatt az amerikai szereplők lehetőségei korlátozottabbak.
....
az utóbbi években az amerikaiak több fronton is megjelentek a régiónkban: több, orosz technológiájú atomerőművet üzemeltető európai ország írt alá fűtőanyag-beszerzési szerződést az amerikai Westinghouse-szal.
...
Július 30-án, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban jelentették be, hogy megkezdődik az egyik amerikai kis moduláris nukleáris technológia, a GE Vernova technológiájának magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka. Ezzel Magyarország hivatalosan megnyitotta az utat az amerikai SMR- (kis moduláris reaktor) együttműködés lehetősége előtt.
A lépés előkészítési szakaszban van, de kormányzati forrásaink szerint „ez már nem pusztán ipari érdeklődés, hanem stratégiai szintű projekt lehet”.
..
De mi lesz a fosszilisekkel? Tényleg terjeszkednének az amerikaiak ebben is? A kép itt jóval árnyaltabb. Az LNG esetében egyértelműen piacot keresnek, míg a kőolajnál – forrásaink szerint – nincs ilyen törekvés. Az amerikai olajszankciók célja nem a piacszerzés, hanem az oroszok nyomás alá helyezése – vagyis az orosz–ukrán béketárgyalások kikényszerítése.
...
Bár régiónk LNG-fogadó termináljaiba az utóbbi években eddig is jelentős volumenű amerikai LNG érkezett, az LNG exportnövekedésének határait régiónkban a korlátozott visszagázosító kapacitások is megszabják. Az amerikai érdeklődés a régió mint LNG-értékesítési piac iránt ettől még nem nulla
– mondta egy háttérbeszélgetés résztvevője.
...
Az EU27 jelenlegi, mintegy 250 milliárd köbméteres éves visszagázosítási kapacitásának egyharmada az Ibériai-félszigeten található, amelyek azonban infrastrukturálisan lényegében elszigeteltek a kontinens belső piacától, további egyharmada Északnyugat-Európában található, míg a közép- és délkelet-európai régió (Lengyelország, Horvátország és Görögország LNG-fogadó termináljai) mindössze a maradék 10 százalékkal gazdálkodhat, miközben a régió belső piacai eléréséhez helyenként vannak vezetékes szűk keresztmetszetek.
...
Ez lehet az energetikai deal.(legalábbis a magyar javaslat)
tehát az információink szerint AZ AMERIKAI ATOMENERGIA JELENTŐS SZEREPET KAPHAT MAGYARORSZÁGON, ÉS ÉRKEZHET NÉMI FÖLDGÁZ IS, de TOVÁBBRA IS AZ OROSZOK ADJÁK A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZELLÁTÁSUNK GERINCÉT, ÉS EZT AZ AMERIKAIAK remélhetőleg ELFOGADJÁK.
A háttérbeszélgetéseinkből ez a forgatókönyv tűnik most a legvalószínűbbnek, mint egy lehetséges új amerikai–magyar energetikai megállapodás.
....
Az orosz hosszú távú gázszerződés továbbra is a magyar földgázbeszerzési portfólió alapja és legversenyképesebb eleme” – fogalmazott egyikük. Ennek megtartása nem ideológiai, hanem gazdasági döntés: a jelenlegi orosz földgázellátási konstrukció árazása és struktúrája továbbra is kedvező Magyarország számára.
Az utóbbi két hónapban további, ezúttal nyugati forrás- és útvonal-diverzifikációs célú földgázbeszerzési szerződéseket kötött az MVM CEEnergy: az egyik a Shell-lel egy tízéves időtartamú, évi 200 millió köbméterre vonatkozó hosszú távú gázbeszerzési szerződés, a másik pedig a francia ENGIE-vel kötött ugyancsak tízéves időtartamú hosszú távú szerződés, amely évente 400 millió köbméter LNG beszerzéséről szól.
Forrásaink szerint ez a megközelítés a washingtoni tárgyalásokon is téma lesz. „Az amerikai LNG-beszállítás lehetőségét Magyarország is nyitottan vizsgálja – nyilván politikailag is értékes gesztus, hogy a magyar fél konkrét érdeklődést mutat” – fogalmazott egyikük.
Ugyanakkor az orosz gáz továbbra is a magyar rendszer gerince, és ezt sem Orbán, és a magyar remények szerint Trump sem hagyja figyelmen kívül. Az amerikai fél eddig megértést mutatott Magyarország földrajzi és infrastrukturális adottságai iránt, ezért lehet kulcsfontosságú Orbán washingtoni találkozója: a magyar energiapolitika manővere most először kaphat amerikai garanciákat is.
Végezetül fontos kitérni a kőolajra is. A legfontosabb hír az elmúlt napokban az volt, hogy befejezi nemzetközi tevékenységeit a Lukoil, miután Donald Trump új szankciókat jelentett be Oroszország egyik legnagyobb olajipari vállalatával szemben – és el is adja a külföldi érdekeltségeit. Forrásaink szerint a kőolajpiacon nem látszik komoly amerikai szándék arra, hogy kifejezetten Kelet-Európában szerezzenek piacot.
Itt inkább konkrét geopolitikai megfontolás látszik, mivel a Lukoilhoz és a szerbiai NIS-hez köthető lépések, illetve más, egyes szegmenseket érintő intézkedések célja Putyint tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. Az LNG-nél viszont az oroszok háttérbe szorítása mellett egy másik motiváció is világos: a folyamatban lévő amerikai exportkapacitás bővítése is ott lebeg a horizonton. A kettő között óriási a különbség.
források szerint a szankciók infrastruktúra-elemekre vonatkozó hatásai a legkeményebbek: ha egy finomító, kúthálózat vagy vezeték üzemeltetésébe harap bele a jogi tiltás, annak kezelése nagyságrendekkel nehezebb, mint egy kereskedelmi partner „leváltása”. Magyar szempontból korlátozott a közvetlen kitettség: Lukoil-aktíva nincs az országban, szankcionált cég nem üzemeltet itteni infrastruktúrát. Ez persze nem szünteti meg a kihívásokat, de Budapest közvetlen sérülékenysége mérsékeltebb a régió egyes országaihoz képest.
A háttérben pedig ott a nagyobb játszma: Washington fegyverszünetet szeretne kikényszeríteni Ukrajnában, és ehhez nyomást gyakorol az oroszokra. „Nem az a cél, hogy szövetségeseket büntessenek. Ha jelezzük a speciális földrajzi-fizikai-műszaki helyzetünket – és eddig volt amerikai nyitottság a kivételekre –, a csúcs különösen jó alkalom ennek megerősítésére” – mondta egy kormányzati tisztviselő az Indexnek.
És végül érdemes egy dolgot külön is tisztázni, amit a neoliberális közgazdászok évtizedek óta nem hajlandók megérteni:
EGY NAGYHATALOM GAZDASÁGI ÉRDEKSZFÉRÁJA NEM AZONOS AZ ENERGETIKAI BEFOLYÁSI ÖVEZETÉVEL. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GAZDASÁGI BEFOLYÁSA KÉTSÉGTELENÜL ELÉR MAGYARORSZÁGIG, DE AZ ENERGETIKA BIZONYOS TERÜLETEIN FIZIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI REALITÁSOKBA ÜTKÖZIK.
Az amerikai fél egyértelműen abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok növekvő energiaexportja – különösen a gáz és a nukleáris technológiák terén – új piacokat találjon. Magyarország számára pedig minden olyan partnerség érték, amely enyhítheti az orosz függőséget, anélkül, hogy veszélyeztetné az ország ellátásbiztonságát.
Max. ársapkával tudja megakadályozni. Aztán vagy kiárazódnak a támogatásra ácsingózók a piacról, vagy sem. Egyébként nem igazán értem, miért számít az az államnak, hogy nem került-e többe. Fix támogatást kell adni, aztán ha neked van pénzed jobbra vehetnél drágábbat, ha hozzáteszel. Mondjuk ez azon nem segít, hogy a kereslet felhajtja az árat, ez piaci törvényszerűség. A többi az szocializmus, ahogy a lakbérmaximálás és hasonló ötletek is.
Nálam az ársapkával akadályozták meg, hogy a piac lenyelje a támogatást. 50% támogatást adtak, de az volt a feltétel hogy az ár nem magasabb a megadott liminél. Ha reális a megszabott ár, akkor lesz ennyiért vállakozó.
Az ingatlanárak növekedése nem állna meg az euró bevezetésével. Viszont minden gazdaságpolitikai mozgásteret elvenne, lehet persze ezt pozitívnak értékelni. Valamiért azért a mintapélda csehek és lengyelek sem eszik olyan forrón a kását... csak ilyen kis semmi országok vezették be KK-Európában eddig.
Azt sem tudtam, hogy aki ingatlant tudott venni, ingatlantulajdonos az mind "NER-es". Ebből inkább az irigységet hallom ki.