UFO / UAP (Unidentified Aerial Phenomena)

[Veér Ispán]

Az eddigiek alapján ez nem egy N+1 üstökös. Nagyon különleges üstökös ez
A megfelelő megvizsgálás, hogy szondát küldünk hozzá, hogy közvetlen közelről feltérképezze.

Hátborzongató: Nostradamus ezt a 4 rémisztő dolgot jósolta 2026-ra

A 16. század leghíresebb jövendőmondója volt Nostradamus, aki lejegyezte, hogy a következő esztendőben milyen események várhatnak az emberiségre.

velvet.hu

Az egyik legrejtélyesebb jóslat így hangzik: „A fény átszeli az éjt, s az ember rettegve néz fel az égre.” Egyes értelmezők szerint ez valamilyen égi eseményre – például üstökösre vagy meteoresőre – utalhat, míg mások űrjelenséget, esetleg idegen civilizációval kapcsolatos történést sejtenek mögötte. Bárhogy is legyen, Nostradamus sorai azt sugallják, hogy 2026-ban az emberiség olyasmit láthat az égen, amilyet korábban még soha.

Igazad lehet... nem csak a minden nagyobb üstökösnél előadott műsor megy.

Érdekes módon ez 10 éven belül a 3. intersztelláris üstökös (korábban: 1I/ʻOumuamua, 2I/Borisov)... nem lehet, hogy csak mostanra lettek elég jók (és elég sokan, automatizálva) a műszereink, hogy ezeket a közel sem olyan ritka eseményeket azonosítsuk?

 

[fip7]

Érdekes módon ez 10 éven belül a 3. intersztelláris üstökös (korábban: 1I/ʻOumuamua, 2I/Borisov)... nem lehet, hogy csak mostanra lettek elég jók (és elég sokan, automatizálva) a műszereink, hogy ezeket a közel sem olyan ritka eseményeket azonosítsuk?

Részben.
Másrészt azt mondják, hogy most megint egy olyan övezet felé tart a naprendszerünk ami tele van nagyobb törmelék zónákkal.
Ha ez utóbbi igaz az nem jó jel.
Minden esetre jobban fel kellene készülnünk az ilyen eseményekre. Jobb megfigyelés kell, több infó és cselekvési terv az esetleges elhárításra. Nem tenne jót nekünk egy nagyobb becsapódás.

Én például nem gondolom, hogy ezek idegen űrhajók lennének. Kis esélyt látok rá.
Az eddigi UFO észlelések alapján aki ide tud jönni, az nem egy űrkavics hátán utazik...

 

[Veér Ispán]

Minden esetre jobban fel kellene készülnünk az ilyen eseményekre. Jobb megfigyelés kell, több infó és cselekvési terv az esetleges elhárításra. Nem tenne jót nekünk egy nagyobb becsapódás.

Ezek akkora méretű objektumok, hogy a filmeken kívül kétséges a belátható időn belüli technológiánkkal mit tudnánk tenni.
Ez is a tipikus prepper mentalitás, kis valószínűségű, katasztrofális kimenetelű eseményre készülés, amit sem megelőzni, sem az eredményeit megoldani nem tudom. Akkor minek aggódni rajta?

Valódi problémákkal szembesül az emberiség, amiket maga okoz jelentős részben, meg tudná őket oldani jelentős részben, de ehelyett inkább azt a hülyeséget szajkózza ugyanaz a minden képzeletbeli veszélytől rettegő demográfia, hogy az nem gond, mert pl. sokkal melegebb volt többtízezer-százezer éve... amikor az ember tudomásunk szerint talán pattintott kővel vadászott és gyűjtögetett még... (vagy ha eltűnt civilizáció volt, akkor miért is tűnt el?)

Szóval józan gondolkodású ember nem aggódik az ilyen méretű meteorokon, amit időben észreveszünk túl nagy, amit nem, az meg nem para.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Ezek akkora méretű objektumok, hogy a filmeken kívül kétséges a belátható időn belüli technológiánkkal mit tudnánk tenni.
Ez is a tipikus prepper mentalitás, kis valószínűségű, katasztrofális kimenetelű eseményre készülés, amit sem megelőzni, sem az eredményeit megoldani nem tudom. Akkor minek aggódni rajta?

Valódi problémákkal szembesül az emberiség, amiket maga okoz jelentős részben, meg tudná őket oldani jelentős részben, de ehelyett inkább azt a hülyeséget szajkózza ugyanaz a minden képzeletbeli veszélytől rettegő demográfia, hogy az nem gond, mert pl. sokkal melegebb volt többtízezer-százezer éve... amikor az ember tudomásunk szerint talán pattintott kővel vadászott és gyűjtögetett még... (vagy ha eltűnt civilizáció volt, akkor miért is tűnt el?)

Szóval józan gondolkodású ember nem aggódik az ilyen méretű meteorokon, amit időben észreveszünk túl nagy, amit nem, az meg nem para..

Persze az átlag embernek kár ezen jojózni, de egyáltalán nem gondolnám feleslegesnek az ilyen kutatást, sőt a megelőzés szempontjából több értelmét látom mint a sokadik marsi missziónak.
Meg aztán ne gondold azt, hogy egyáltalán ne tudnánk védekezni.
A mérettel valóban nő az észlelhetőség.És az esély is az elhárítására, Csak nem úgy ahogy a filmekben szokták felrobbantani, bár az is működhet.
Ha egy komoly méretű objektum érkezne ütköző pályán, persze lehetne belevezetni kinetikusan szondákat, akár atommal is támadhatnánk, de ha sikerül évekkel előbb észlelni, elég csak a pálya módosításához kicsit eltériteni. Minél előbb észleljük, annak nyomán minél távolabb tudjuk "elfogni" annál kisebb energia is elegendő a pálya módosításhoz. Lásd DART misszió.

Egy kisebb mondjuk a szibériai meteor ha élesebb szögben és sűrűbben lakott terület felett csapódna be lokálisan komoly pusztítást végezhetne, szóval azok ellen nagyon is érdemes készülni.
Persze nem gyakoriak az ilyen események, de annyira nem is ritkák ám, csak sok esetben az óceán felett, vagy ritkán lakott régiót érinti.
Pl. Pár éve Chelyabinsk vagy 400kilonnas volt, szerencsére magasan robbant, vagy a Bering tenger feletti 173kilotonnás robbanás.. Ha egy ilyen meredeken érkezne Budapest felett, sokaknak elrontaná a napját . mennyi is volt Hirosimai 20kt?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Veér Ispán]

Persze az átlag embernek kár ezen jojózni, de egyáltalán nem gondolnám feleslegesnek az ilyen kutatást, sőt a megelőzés szempontjából több értelmét látom mint a sokadik marsi missziónak.
Meg aztán ne gondold azt, hogy egyáltalán ne tudnánk védekezni.
A mérettel valóban nő az észlelhetőség.És az esély is az elhárítására, Csak nem úgy ahogy a filmekben szokták felrobbantani, bár az is működhet.
Ha egy komoly méretű objektum érkezne ütköző pályán, persze lehetne belevezetni kinetikusan szondákat, akár atommal is támadhatnánk, de ha sikerül évekkel előbb észlelni, elég csak a pálya módosításához kicsit eltériteni. Minél előbb észleljük, annak nyomán minél távolabb tudjuk "elfogni" annál kisebb energia is elegendő a pálya módosításhoz. Lásd DART misszió.

Egy kisebb mondjuk a szibériai meteor ha élesebb szögben és sűrűbben lakott terület felett csapódna be lokálisan komoly pusztítást végezhetne, szóval azok ellen nagyon is érdemes készülni.
Persze nem gyakoriak az ilyen események, de annyira nem is ritkák ám, csak sok esetben az óceán felett, vagy ritkán lakott régiót érinti.
Pl. Pár éve Chelyabinsk vagy 400kilonnas volt, szerencsére magasan robbant, vagy a Bering tenger feletti 173kilotonnás robbanás.. Ha egy ilyen meredeken érkezne Budapest felett, sokaknak elrontaná a napját . mennyi is volt Hirosimai 20kt?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Belátható időn belül nem tudunk egy ekkora test pályáján érdemben változtatni. A DART küldetés egy kiváló kísérlet volt, de ténylegesen fenyegetést jelentő aszteroidák pályáján változtatni nem úgy tűnik, mintha 100 éven belül lenne képességünk. 3 tonna TNT egyenértékű mozgási energiát tudtunk "odavinni".

Szerk: még egy kis ismeretterjesztés

• Dimorphos átmérője: 163 méter
  Egy amerikai foci pálya hossza (end zone-okkal együtt) kb. 120 yard = 110 méter.
  → tehát kb. 1,5 amerikai foci pálya hosszúságú.
• Becsapódás energiája (DART):
  A szonda tömege kb. 610 kg, sebessége 6,6 km/s volt.
  E=½⋅m⋅v2=0,5⋅610⋅66002≈1,3×1010JE = ½·m·v² = 0,5·610·6600² ≈ 1,3×10^{10} JE=½⋅m⋅v2=0,5⋅610⋅66002≈1,3×1010J.
• Kalóriában („hamburger-kalória”):
  1 táplálkozási kalória (kcal) = 4184 J →
  1,3×1010J÷4184≈3,1×106kcal1,3×10^{10} J ÷ 4184 ≈ 3,1×10^6 kcal1,3×1010J÷4184≈3,1×106kcal.

Ez kb. 3 millió kilokalória, vagyis nagyjából 10 000 hamburger energiájának felel meg (300 kcal/hamburgerrel számolva).

• Dimorphos ≈ 1,5 amerikai foci pálya széles
• A DART becsapódás energiája ≈ 10 tonna TNT ≈ 3 millió kcal ≈ 10 000 hamburger

Így szerintem azok is tudnak reflektálni rá, akik kiábrándultak már a tudósokból

 

[Veér Ispán]

Belátható időn belül nem tudunk egy ekkora test pályáján érdemben változtatni. A DART küldetés egy kiváló kísérlet volt, de ténylegesen fenyegetést jelentő aszteroidák pályáján változtatni nem úgy tűnik, mintha 100 éven belül lenne képességünk. 3 tonna TNT egyenértékű mozgási energiát tudtunk "odavinni".

Szerk: még egy kis ismeretterjesztés

• Dimorphos ≈ 1,5 amerikai foci pálya széles
• A DART becsapódás energiája ≈ 10 tonna TNT ≈ 3 millió kcal ≈ 10 000 hamburger

Így szerintem azok is tudnak reflektálni rá, akik kiábrándultak már a tudósokból

más kérdés, hogy a számok felét haluzza a gép, de mára elfáradtam a shitposztingba

 

[fip7]

Belátható időn belül nem tudunk egy ekkora test pályáján érdemben változtatni. A DART küldetés egy kiváló kísérlet volt, de ténylegesen fenyegetést jelentő aszteroidák pályáján változtatni nem úgy tűnik, mintha 100 éven belül lenne képességünk. 3 tonna TNT egyenértékű mozgási energiát tudtunk "odavinni".

Szerk: még egy kis ismeretterjesztés

• Dimorphos ≈ 1,5 amerikai foci pálya széles
• A DART becsapódás energiája ≈ 10 tonna TNT ≈ 3 millió kcal ≈ 10 000 hamburger

Így szerintem azok is tudnak reflektálni rá, akik kiábrándultak már a tudósokból

Remélem sejted azt, hogy egy dart missziónál előrébb jár az emberiség....
A falcon heavy 16 tonnás súlyt felvissz a Marsig!
Abba bele fér:
1. Leszálló egység egy rakéta hajtóművel ami eltolja a pályájáról a picsába.
2. Ekkora súlyba simán bele fér egy 50 megatonnás vagy nagyobb atomtöltet is.
Válaszd ki szabadon melyik tetszik.
Egy 50 Mt-ás atomtöltet egy kb. 1 km-es átmérőjű sziklát gyakorlatilag elhamvaszt.
De ha egy nagyobb szikla (10+km) egyik oldalát találod el, az részben elpárolog, majd fölhevül és így asszimetrikusan gázt bocsájt ki.
Simán eltolja magát a pályáról.
A vicc az, hogy ezeknek ma sincs műszaki akadálya. Akarat meg a pénz hiányzik hozzá.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Belátható időn belül nem tudunk egy ekkora test pályáján érdemben változtatni. A DART küldetés egy kiváló kísérlet volt, de ténylegesen fenyegetést jelentő aszteroidák pályáján változtatni nem úgy tűnik, mintha 100 éven belül lenne képességünk. 3 tonna TNT egyenértékű mozgási energiát tudtunk "odavinni".

Pont a DART misszió jól mutatja, hogy egy kis 570kg szonda pusztán kinetikusan 6.6m/s sebességgel ütközve, úgy 5 tonna energiát szabadított fel amivel érdemben tudta módosítani a pályát.
Ennél pedig már most is tudunk nagyobb tömeget bolygó közi térben mozgatni.

Egy potenciális fenyegetést jelentő meteor kapcsán meg nyilván lenne nemzetközi összefogás, és csak a most már rendelkezésre álló rakétákkal jelentős terhet lehetne pályára állítani.

 

[fip7]

Pont a DART misszió jól mutatja, hogy egy kis 570kg szonda pusztán kinetikusan 6.6m/s sebességgel ütközve, úgy 5 tonna energiát szabadított fel amivel érdemben tudta módosítani a pályát.
Ennél pedig már most is tudunk nagyobb tömeget bolygó közi térben mozgatni.

Egy potenciális fenyegetést jelentő meteor kapcsán meg nyilván lenne nemzetközi összefogás, és csak a most már rendelkezésre álló rakétákkal jelentős terhet lehetne pályára állítani.

Engem az érdekelne, hogy pl. kinetikusan meg tudnánk e hasítani egy akár 10 km-s sziklát?
Mire gondolok?
Képzelj el egy akkora szegényített urán rudat, mint egy villanyoszlop. Hasonló L/D aránnyal, mint egy mai harckocsi nyíllövedék.
Ez simán bele fér a 16 tonnás súlylimitbe.
Ezt fellőjük és felgyorsítjuk kb. 10 km/s sebességre.
Ezzel szemben jön a 10 km-s szikla, amely kb. 100 km/s-el halad a föld és így a lövedék felé.
A kérdés az, hogy képes-e akkora ütést bevinni amely szétrepeszti az egész meteoritot?
Ugyanis itt hatalmas kinetikus energiát adunk le!

Csak érdekesség ként, ha 150 HB-s tömör acélnak feltételezzük a céltárgyat, akkor egy 25*0,5 méteres DU rúd 31 méteres acélmélységig hatol be. Ez ezért ilyen alacsony szám, mert maga a rúd egyszerűen eltűnik az áthatolás során.
Az érdekesebb kérdés, hogy a környezetének mekkora energiát ad le közben.

A másik érdekes elméletem, hogy mi van akkor ha nem szegényített hanem dúsított uránt lövünk bele az aszteroidába?
Pl. a rúd köpenye 15 cm-nyi DU, benne meg egy erősen dúsított urán mag van.
Vajon a becsapódáskor kialakul-e akkora nyomás, hogy a dúsított urán magban beinduljon a láncreakció?
Mert ha igen, akkor ez a világ legegyszerűbb, extrém ütés álló atomfegyvere, amely tökéletesen alkalmas a fent említett aszteroida vadászatra.
1. Nem sérülékeny
2. Olcsó
3. Nincs ami elromoljon benne
4. Kibírja a körülményeket
5. Ha becsapódik nem a felszínen hanem alatta robban
Szerintem zseniális ötlet a részemről

 

[Veér Ispán]

A falcon heavy 16 tonnás súlyt felvissz a Marsig!

Alacsony energiájú pályákon, amiket akkor indítunk amikor "olcsó" nem amikor épp szükséges...

1. Leszálló egység egy rakéta hajtóművel ami eltolja a pályájáról a picsába.

Persze, csak egyetlen apró dolog hiányzik ehhez: hajtóanyag...

2. Ekkora súlyba simán bele fér egy 50 megatonnás vagy nagyobb atomtöltet is.

Amivel mire is megyünk? Mellette robbantva nem lesz nagy kihatása a pályára, nincs légkör, anélkül nem annyira jó az energia átadás hatásfoka.

Benne robbantva?

Egy 50 Mt-ás atomtöltet egy kb. 1 km-es átmérőjű sziklát gyakorlatilag elhamvaszt.

Ha előtte beástad, le van fojtva, stb.
Aztán valahogy szétesik. Elég lutri... Tény, hogy sok ilyenünk van a padláson, de az űrben robbantva közel sem olyan hatásos és pusztító fegyver, mint a bolygónkon.

részben elpárolog, majd fölhevül és így asszimetrikusan gázt bocsájt ki.
Simán eltolja magát a pályáról.

Csak a kérdés, hogy merre, és eléggé-e?

A vicc az, hogy ezeknek ma sincs műszaki akadálya. Akarat meg a pénz hiányzik hozzá.

Meg a szükség. Ugyanis nincs erre szükségünk.

Pont a DART misszió jól mutatja, hogy egy kis 570kg szonda pusztán kinetikusan 6.6m/s sebességgel ütközve, úgy 5 tonna energiát szabadított fel amivel érdemben tudta módosítani a pályát.

typo: km/s. Egy elég kis aszteroida pályáját. Olyan most is követett aszteroidák ellen jó lehet, amik nem váratlanul bukkannak fel, van idő felkészülni, de jelenleg nem nagyon látunk ilyeneket. Hirtelen felbukkanó intersztelláros, vagy nagyobb az Oort felhőből érkező testek esetén, ha azok veszélyes pályán jönnek, egeylőre vajmi keveset tehetünk, kb felesleges jelenleg foglalkozni a témával a scifin kívül.

Engem az érdekelne, hogy pl. kinetikusan meg tudnánk e hasítani egy akár 10 km-s sziklát?

Ismét az a fő gondom: tudjuk-e, hogy mi és hogy törik le/szét?

A kérdés az, hogy képes-e akkora ütést bevinni amely szétrepeszti az egész meteoritot?

Nyilván sok dologtól, többek közt a célpont anyagtól is függ. Talán.

Vajon a becsapódáskor kialakul-e akkora nyomás, hogy a dúsított urán magban beinduljon a láncreakció?

Tömör rúddal? Talán. Nem tömörrel pedig (ágyú típusú nukleáris fegyverek) a külső csomagolás deformálása miatt van kétségem, hogy beindul-e.

extrém ütés álló atomfegyvere

Mind az.

5. Ha becsapódik nem a felszínen hanem alatta robban

Ezt csak késleltetéssel, ágyú típusú koncepcióval (bent mozgó dúsított lövedék csőben) tudom max elképzelni, bár ezeknél a sebességeknél igaz lehet, és mind fentebb írtam, a nukleáris fegyvernek kb csak így van értelme aszteroida ellen.

 

[fip7]

Ezt csak késleltetéssel, ágyú típusú koncepcióval (bent mozgó dúsított lövedék csőben) tudom max elképzelni, bár ezeknél a sebességeknél igaz lehet, és mind fentebb írtam, a nukleáris fegyvernek kb csak így van értelme aszteroida ellen.

Szerintem pusztán a mozgási energia által is el kellene működnie.
Most úgy működnek ezek a bombák (leegyszerűsítve), hogy nincs egyben a kritikus tömeg, majd hagyományos robbanó szerrel összepréseled a külön álló dúsított részeket és így gyorsan létrejön a kritikus tömeg.
Ez már képes gyújtani a H bombát is. A saját topikjába jobban le van írva.
A mai legjobb robbanó anyagok olyan 15 km/s sebességet tudnak.
Ebben az esetben meg 100+ km/s-el történik a becsapódás.
Innen gondolom, hogy pusztán a becsapódással létre hozható a kritikus tömeg és sűrűség a fissiós bombához, ami ha robban gyújtja a fúziós összetevőket is.
A külső szegényített urán réteg szigetel, és áthatolókén működik a célpontban, így felszín alatti robbanás lenne.
Én elviekben úgy gondolom, hogy így az aszteroida probléma megoldható lenne.
A képen egy modern hidrogén bomba alapú visszatérő fej:

Szerintem ez a dolog egy rúd belsejében is létre hozható, ha kellően gyors a becsapódás akkor hagyományos robbanó anyag nélkül is.

Az orosz R36M ICBM adataiból azt is tudjuk, hogy egy 25 Mt-ás hidrogén bomba fej súlya kb. 6 tonna volt komplett visszatérő fejként az 1970's években.
Most ha abból indulunk ki, amit írtam, akkor még az erős DU köpennyel is bőven bele férünk a 16 tonnás limitbe, egy 50Mt körüli hatóerővel.

Érdekes gondolat kísérlet ez.

 

[gafzhu]

Probláma 1: minél hamarabb fedezzük fel, annál bizonytalanabb a pályájának kiszámítása. Lehet, hogy elkerül, lehet, hogy miattunk jön végül nekünk,
Probléma 2: mi az a 16 tonnás limit? És ha ez a FH teherbírása a Marshoz, mennyi jön le ebből pl. a pályapontosításhoz szükséges manőverező (hajtóanyag) és irányítórenszerre?
Problema 3: amik kint röpködnek, azok többyire "sóderhalmok" meg "havas porgolyók" nem sziklák meg vasdarabok.

Már ha jól tudom