Magyar történelem

El tetszik felejteni, hogy az tökéletesen haladáspárti Habsburgok (LoL), kb minden Reformkori vívmánynak eléfeküdtek.
Ez azért nem olyan egyoldalu dolog.Reformkorban pont egy ultrakonzervativ kormányzat volt a Habsburg Birodalom élén,de különben inkább pont a forditottja a jellemző.Inkább az volt az általános,hogy a magyar nemesi rendek gátolták a fejlődést a Habsburg reformtörekvésekkel szemben.Rákóczi "szabadságharc" tipikusan ilyen felkelés volt,ami a középkori nemesi előjogokrol,meg a levitézlett "vitézi rend" előjogainak megmaradásáról szolt.
Nem az osztrákokról, hanem egy uralkodóházról van szó, akik a törvényes királyaink 1526 óta. Abban, hogy a viszonymegromlott, elsősorban rebellis magyar főurak tehetnek, akik leginkább a saját pecsenyéjüket sütögették az ország/nemzet kárára. Meggyőződésem, hogy ha anno a rendek a Habsburgokra voksolnak a Jagellók helyett, akkor lett volna pénz fenntartani a déli végvári rendszert és ezáltal megállítani a törököt a déli határon, és végső soron leginkább nekik és az Egyháznak köszönhetjük, hogy 300 éve kiszorították az országból a törököt. Visszagondolva rengeteg magyar nemes korszakbeli tevékenységére, egyáltalán nem csodálkozom rajta, miért voltak a Habsburg királyok bizalmatlanok a magyar főurakkal szemben. Egyébként több helyen is olvastam - nyilván spekulációk - , hogy amennyiben még a 16. század elején megszerezték volna a magyar trónt, akkor - ahogy Zsigmond idején is történt - Buda lett volna a Habsburgok székhelye, és akkor bizony a birodalom egy magyar birodalom lett volna.


A Rákóczi felkelés után is volt olyan időszak, amikora kurucok az ország terültének jelentős részét utralták, kb. annyi jelentősége volt, mint most a ukrán háborúan.

48-al kapcsolatban a fő problémám, amellett, hogy egy baloldali felfordulás volt ami megszakított egy sikeres negyedszázados periódust , mivel lett volna jobb, ha sikerül?
Albert volt az első Habsburg királyunk.1437-39.Fia,V.László 1444-57 között magyar király.Nem I.Ferdinánt az első Habsburg a trónon.
Nem valószinű,hogy ha Albertől végig a Habsburg ház marad hatalmon,nagyon másképpen alakulnak a dolgok az Oszmán Birodalommal szemben.Potosi ezüstbányái csak a XVI.század második felében kezdik ontani a dollárt(tallért,8 reálos ezüstérmét).Az 1537es diakovári csatában a boszniaihatárvidéki csapatok teljesen megsemmisitenek egyakkora Habsburg sereget,mint ami Mohácson veszett-a birodalmi oszmán erőkkel szemben.Az 1540es években volt,hogya 4 állandó tercióbol 3 harcolt Mo-on,és nem tudtak áttörést elérni.
A XVI.század első felében az Oszmán Birodalom vitathatatlanul A szuperhatalom.Jellemző,hogy miközben 1537ben Diakóvárott szétvertek létszámhátránybol egy Habsburg sereget,közben egy expediciós seregük Indiában a portugálokkal harcol (vesztett,főleg a török gályák elavultsága miatt a portugál vitorlásokkal szemben),másik expediciós sereg Kelet Afrikában,megint másik Etiópiában harcol.Közben a mediterrán fronton is offenzivában vannak.1538ban Pravezénél szétverik az egyesült keresztény flottát,aminek csak egy része a Habsurgok flottája (gályák harcoltak mindkét oldalon).Folyik a mai Irak meghóditása a Szaszanida Perzsiával szemben.
A XVII.század végén,a már hanyatló,belső gondokkal küzdő Oszmán Birodalom is még annyira erős,hogy csak egy komoly szövetség tud eredményt elérni vele szemben.A Szent Liga felbomlása után,még a XVIII.század elején is külön-külön területeket veszitenek.Habsburgok elvesztik az észak szerbiai és boszniai területeket,végleg oszmán kézen marad Nándorfehérvár.
És a Jagelló ház a XV században éri el hatalma csúcsát.Lengyelország (iiletve valójában Litvánia,maguk a Jagellok is litvánok) határa eléri a Fekete-tengert (Krimi kánság a lengyel nyomás miatt,többé-kevésbé önként csatlakozott az Oszmán Birodalomhoz)
Igazábol a XV.század második felében a Jagellók erősebbek,mint a Habsburgok a térségünkben.
De mindkettő gyenge az Oszmán Birodalomhoz képest.Egyik sem tudta volna megakadályozni az oszmán hóditást.
 
Ez azért nem olyan egyoldalu dolog.
egy példa: Lánchíd. Pont a htartótanács akadályozta leginkább
de különben inkább pont a forditottja a jellemző.Inkább az volt az általános,hogy a magyar nemesi rendek gátolták a fejlődést a Habsburg reformtörekvésekkel szemben.
Ez úgy kb a szabharc utáni időkre valid sztem
 
Ez azért nem olyan egyoldalu dolog.Reformkorban pont egy ultrakonzervativ kormányzat volt a Habsburg Birodalom élén,de különben inkább pont a forditottja a jellemző.Inkább az volt az általános,hogy a magyar nemesi rendek gátolták a fejlődést a Habsburg reformtörekvésekkel szemben.Rákóczi "szabadságharc" tipikusan ilyen felkelés volt,ami a középkori nemesi előjogokrol,meg a levitézlett "vitézi rend" előjogainak megmaradásáról szolt.

Albert volt az első Habsburg királyunk.1437-39.Fia,V.László 1444-57 között magyar király.Nem I.Ferdinánt az első Habsburg a trónon.
Nem valószinű,hogy ha Albertől végig a Habsburg ház marad hatalmon,nagyon másképpen alakulnak a dolgok az Oszmán Birodalommal szemben.Potosi ezüstbányái csak a XVI.század második felében kezdik ontani a dollárt(tallért,8 reálos ezüstérmét).Az 1537es diakovári csatában a boszniaihatárvidéki csapatok teljesen megsemmisitenek egyakkora Habsburg sereget,mint ami Mohácson veszett-a birodalmi oszmán erőkkel szemben.Az 1540es években volt,hogya 4 állandó tercióbol 3 harcolt Mo-on,és nem tudtak áttörést elérni.
A XVI.század első felében az Oszmán Birodalom vitathatatlanul A szuperhatalom.Jellemző,hogy miközben 1537ben Diakóvárott szétvertek létszámhátránybol egy Habsburg sereget,közben egy expediciós seregük Indiában a portugálokkal harcol (vesztett,főleg a török gályák elavultsága miatt a portugál vitorlásokkal szemben),másik expediciós sereg Kelet Afrikában,megint másik Etiópiában harcol.Közben a mediterrán fronton is offenzivában vannak.1538ban Pravezénél szétverik az egyesült keresztény flottát,aminek csak egy része a Habsurgok flottája (gályák harcoltak mindkét oldalon).Folyik a mai Irak meghóditása a Szaszanida Perzsiával szemben.
A XVII.század végén,a már hanyatló,belső gondokkal küzdő Oszmán Birodalom is még annyira erős,hogy csak egy komoly szövetség tud eredményt elérni vele szemben.A Szent Liga felbomlása után,még a XVIII.század elején is külön-külön területeket veszitenek.Habsburgok elvesztik az észak szerbiai és boszniai területeket,végleg oszmán kézen marad Nándorfehérvár.
És a Jagelló ház a XV században éri el hatalma csúcsát.Lengyelország (iiletve valójában Litvánia,maguk a Jagellok is litvánok) határa eléri a Fekete-tengert (Krimi kánság a lengyel nyomás miatt,többé-kevésbé önként csatlakozott az Oszmán Birodalomhoz)
Igazábol a XV.század második felében a Jagellók erősebbek,mint a Habsburgok a térségünkben.
De mindkettő gyenge az Oszmán Birodalomhoz képest.Egyik sem tudta volna megakadályozni az oszmán hóditást.

Szerintem a Habsburgok tudták volna tartani a végvárakat, meg volt hozzá nyugati kapcsolati rendszerük (gondljunk rögtön a spanyol ágra). 1532-benakkora sereget vontak össze Bécs védelmére, hogy a Szultán inkább visszavonult.
 
Szerintem a Habsburgok tudták volna tartani a végvárakat, meg volt hozzá nyugati kapcsolati rendszerük (gondljunk rögtön a spanyol ágra). 1532-benakkora sereget vontak össze Bécs védelmére, hogy a Szultán inkább visszavonult.
Nem,nem tudták volna.1532ben egy N-R birodalmi sereg gyűlt össze,nem egy tisztán Habsburg sereg.És azt a sereget Bécs körül isalig alig tudták ellátni,mozgó hadműveletben meg sehogy.És azt a sereget csak arra az egyetlen alkalomra tudták igen nagy nehezzen összehozni.
Az oszmánok meg minden évben,évszázadokig ki tudtak állitani egyakkora sereget,és el tudták juttatni,el tudták látni olyan távolágokra,mire a Habsburgoknak a XVII.század végéig esélyük se volt.
Bécs már az oszmán europai akciósugár legvége volt.És itt jön az,hogy nem nagyon vagytok tisztában a hadműveleti harcászattal.
A szultán simán csatát vállalt volna ezzel a N-R birodalmi sereggel is,mondjuk Mohácsot agusztusban-de nem októberben Bécsnél.
Csakhogy ez a nyugati birodalmi sereg képtelen lett volna eljutni Mohácsra,mert nem tudták volna ellátni.
 
Szerintem a Habsburgok tudták volna tartani a végvárakat, meg volt hozzá nyugati kapcsolati rendszerük (gondljunk rögtön a spanyol ágra). 1532-benakkora sereget vontak össze Bécs védelmére, hogy a Szultán inkább visszavonult.
A baj pont az volt a Habsburgokkal, hogy ők túl nagy világbirodalmat építettek, ami aztán mindenkinek szúrta a szemét. A franciákkal is folyton háborúztak, a törökök is jórészt a Habsburg ellenes koalíció részeként támadtak. Úgyhogy Magyarországra már nem jutott annyi erő, hogy meg tudják védeni.
Az meg szerintem merő ábránd, hogy a Habsburg ház elmagyarosodott volna és magyar központú birodalmat építenek. Ha csak Magyarország, Ausztria és Csehország lett volna az uralmuk alatt, akkor igen, magyar központú lett volna a magyar túlsúly miatt. De ők a teljes Német Római birodalmat akarták egyesíteni, úgy meg a németek voltak túlsúlyban, vagyis rájuk támaszkodtak volna. Nekünk a legjobb az lett volna ha Mátyásnak sikerült volna egy törvényes utóddal dinasztiát alapítani aki viszi tovább a központosító politikát. Egy ilyen Magyarország szerintem nem szúrta volna annyira a török szemét, hogy mindenképp gyengíteni akarja. Ugyebár Mátyás alatt sem jött egyszer sem erre a szultáni sereg, sőt még az osztrákok vádoltak minket azzal, hogy hagyjuk a törököknek, hogy átvonuljanak az országon és Karintiát fosztogassák. Magyarország ha megmarad Habsburg ellenesnek, akkor a török is úgy tekintett volna ránk, mint egy hasznos ütköző államra közöttük és a Német Római birodalom között.
 
  • Tetszik
Reactions: hózentróger
A baj pont az volt a Habsburgokkal, hogy ők túl nagy világbirodalmat építettek, ami aztán mindenkinek szúrta a szemét. A franciákkal is folyton háborúztak, a törökök is jórészt a Habsburg ellenes koalíció részeként támadtak. Úgyhogy Magyarországra már nem jutott annyi erő, hogy meg tudják védeni.
Az meg szerintem merő ábránd, hogy a Habsburg ház elmagyarosodott volna és magyar központú birodalmat építenek. Ha csak Magyarország, Ausztria és Csehország lett volna az uralmuk alatt, akkor igen, magyar központú lett volna a magyar túlsúly miatt. De ők a teljes Német Római birodalmat akarták egyesíteni, úgy meg a németek voltak túlsúlyban, vagyis rájuk támaszkodtak volna. Nekünk a legjobb az lett volna ha Mátyásnak sikerült volna egy törvényes utóddal dinasztiát alapítani aki viszi tovább a központosító politikát. Egy ilyen Magyarország szerintem nem szúrta volna annyira a török szemét, hogy mindenképp gyengíteni akarja. Ugyebár Mátyás alatt sem jött egyszer sem erre a szultáni sereg, sőt még az osztrákok vádoltak minket azzal, hogy hagyjuk a törököknek, hogy átvonuljanak az országon és Karintiát fosztogassák. Magyarország ha megmarad Habsburg ellenesnek, akkor a török is úgy tekintett volna ránk, mint egy hasznos ütköző államra közöttük és a Német Római birodalom között.

Dehogynem jutott. A frontvonal 1552/1566 után kb. 120 évig alig mozgott, azt is tudták tartani úgy, hogy az ország 2/3-ának forrásai nem álltak a rendelkezésükre.

Ezt a nem szúrta a török szemét dolgot meg felejtsük már el. Kb. pont akkora baromság, hogy hagyni kellett volna a törököt bécsig vonulni.
 

10 elterjedt, de hamis mítosz a magyar történelemből – M5 História​

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan and Tumpek