Ez azért nem olyan egyoldalu dolog.Reformkorban pont egy ultrakonzervativ kormányzat volt a Habsburg Birodalom élén,de különben inkább pont a forditottja a jellemző.Inkább az volt az általános,hogy a magyar nemesi rendek gátolták a fejlődést a Habsburg reformtörekvésekkel szemben.Rákóczi "szabadságharc" tipikusan ilyen felkelés volt,ami a középkori nemesi előjogokrol,meg a levitézlett "vitézi rend" előjogainak megmaradásáról szolt.El tetszik felejteni, hogy az tökéletesen haladáspárti Habsburgok (LoL), kb minden Reformkori vívmánynak eléfeküdtek.
Albert volt az első Habsburg királyunk.1437-39.Fia,V.László 1444-57 között magyar király.Nem I.Ferdinánt az első Habsburg a trónon.Nem az osztrákokról, hanem egy uralkodóházról van szó, akik a törvényes királyaink 1526 óta. Abban, hogy a viszonymegromlott, elsősorban rebellis magyar főurak tehetnek, akik leginkább a saját pecsenyéjüket sütögették az ország/nemzet kárára. Meggyőződésem, hogy ha anno a rendek a Habsburgokra voksolnak a Jagellók helyett, akkor lett volna pénz fenntartani a déli végvári rendszert és ezáltal megállítani a törököt a déli határon, és végső soron leginkább nekik és az Egyháznak köszönhetjük, hogy 300 éve kiszorították az országból a törököt. Visszagondolva rengeteg magyar nemes korszakbeli tevékenységére, egyáltalán nem csodálkozom rajta, miért voltak a Habsburg királyok bizalmatlanok a magyar főurakkal szemben. Egyébként több helyen is olvastam - nyilván spekulációk - , hogy amennyiben még a 16. század elején megszerezték volna a magyar trónt, akkor - ahogy Zsigmond idején is történt - Buda lett volna a Habsburgok székhelye, és akkor bizony a birodalom egy magyar birodalom lett volna.
A Rákóczi felkelés után is volt olyan időszak, amikora kurucok az ország terültének jelentős részét utralták, kb. annyi jelentősége volt, mint most a ukrán háborúan.
48-al kapcsolatban a fő problémám, amellett, hogy egy baloldali felfordulás volt ami megszakított egy sikeres negyedszázados periódust , mivel lett volna jobb, ha sikerül?
Nem valószinű,hogy ha Albertől végig a Habsburg ház marad hatalmon,nagyon másképpen alakulnak a dolgok az Oszmán Birodalommal szemben.Potosi ezüstbányái csak a XVI.század második felében kezdik ontani a dollárt(tallért,8 reálos ezüstérmét).Az 1537es diakovári csatában a boszniaihatárvidéki csapatok teljesen megsemmisitenek egyakkora Habsburg sereget,mint ami Mohácson veszett-a birodalmi oszmán erőkkel szemben.Az 1540es években volt,hogya 4 állandó tercióbol 3 harcolt Mo-on,és nem tudtak áttörést elérni.
A XVI.század első felében az Oszmán Birodalom vitathatatlanul A szuperhatalom.Jellemző,hogy miközben 1537ben Diakóvárott szétvertek létszámhátránybol egy Habsburg sereget,közben egy expediciós seregük Indiában a portugálokkal harcol (vesztett,főleg a török gályák elavultsága miatt a portugál vitorlásokkal szemben),másik expediciós sereg Kelet Afrikában,megint másik Etiópiában harcol.Közben a mediterrán fronton is offenzivában vannak.1538ban Pravezénél szétverik az egyesült keresztény flottát,aminek csak egy része a Habsurgok flottája (gályák harcoltak mindkét oldalon).Folyik a mai Irak meghóditása a Szaszanida Perzsiával szemben.
A XVII.század végén,a már hanyatló,belső gondokkal küzdő Oszmán Birodalom is még annyira erős,hogy csak egy komoly szövetség tud eredményt elérni vele szemben.A Szent Liga felbomlása után,még a XVIII.század elején is külön-külön területeket veszitenek.Habsburgok elvesztik az észak szerbiai és boszniai területeket,végleg oszmán kézen marad Nándorfehérvár.
És a Jagelló ház a XV században éri el hatalma csúcsát.Lengyelország (iiletve valójában Litvánia,maguk a Jagellok is litvánok) határa eléri a Fekete-tengert (Krimi kánság a lengyel nyomás miatt,többé-kevésbé önként csatlakozott az Oszmán Birodalomhoz)
Igazábol a XV.század második felében a Jagellók erősebbek,mint a Habsburgok a térségünkben.
De mindkettő gyenge az Oszmán Birodalomhoz képest.Egyik sem tudta volna megakadályozni az oszmán hóditást.
