[BIZTPOL] Magyarország

A helyzet iróniája, hogy amivel a EU vádolja a kormányt jórészt igaz, de az is amivel a kormány vádolja az EU-t....
EZ ilyen felemás "Tetszik" volt. A kormány kritikája az EU felé szinte 100%-ban jogos.
Az EU kritikája a magyar kormány felé meg minimálisan jogos (az is korrupció, transzparencia hiánya leginkább).
Viszont az EU mondvacsinált okokkal pofázik be a magyar politikába folyamatosan (lásd Sargentini-hazugság) egyzserűen azért, mert különvéleményesek vagyunk sok dologban (ami meg minket megillető jog).

A Brüsszellel az én adómból telib.szott órásplakátokat, reklámokat tiszta szívből rühellem, de tény, hogy oda-vissza megy a b.sztatás és pont az EUnak kéne példát mutatnia, hogy hogyan kéne mennie a dolgoknak egy demokráciában, erre ott tartunk, hogy még a Covid pénzeket sem tolták át.

Legutolsó vagyok, aki a brutál gazdasági politikát és az elmúlt sokévet dícsérné itthon, de azért azt is lássuk be, hogy ahhoz képest, hogy milyen szinten sz.pat minket az EU annyival nem állunk szarabbul mint sokan a környéken sz.patás nélkül (pár hónapja csináltam összehasonlítást).

A durva meg az, hogy ha fényesre nyalnánk Ukrajna hátsóját és kib.sznánk az LGBTQ zászlót a kék-sárga mellé a parlamentre, egyből nem b.sztatnának minket.
 

Előzményei feltehetően Fleck Zoltán wannabe leninfiú kijelentései az erőszakos hatalomátvételről.

Itt feltehetően azt az alkotmányjogi loopholet zárták le, hogy a sima parlamenti többség ne tudja felfüggeszteni a köztársasági elnököt egy kamu "akadályoztatott" indokkal.


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

 
Azért irónikus hogy ő hozza fel a korrupció problémáját.
Nem mindegy? Ez a bagoly mondja verébnek tipikus esete. Nagyon nincs mit egymás szemére hányniuk. Sajnos manapság aki politikusnak megy (nagyon kevés kivételtől eltekintve) legyen az nyugaton vagy keleten, az nem azért teszi mert szeretne komolyan jobbítani a választópolgárok helyzetén, hanem azért mert nagyszerű lehetőséget lát a vagyona és kapcsolatai gyarapításában.
 
Arról mi a véleményed, hogy elvileg a nem győztes pártot is megbízhatja a közt. elnök a kormányalakítással?

A fejlett nyugaton erre amúgy van példa, lásd Mark Rutte jelenlegi NATO főtitkár úr állócsillag szerepe a holland belpolitikában, ahol akárki akárhogyan szavazott, mindig Rutte lett a miniszterelnök. Persze ott egy koalicíókényszeres, arányos választási rendszer van az ebből következő háttéralkukkal.

A gyakorlatban viszont egy kisebbségi legfeljebb tiszavirág életű lesz, hiszen parlamenti többség hiányában elég nehéz kormányozni... gyakorlatilag az első bizalmatlansági indítvánnyal szavazással megbuktatható az ilyen kisebbségi kormány egy többségi ellenzék által és szépen kinevezik a saját miniszterelnöküket. Ilyen egyszer volt tudtommal amikor a libás gordit megválasztotta a kormánypártja (mert ügye a konstruktív bizalmatlansági indítványhoz is parlementi többség kell, ami a kormánypártnak általában megvan, de lehet a kormánypártból néhányan + az ellenzék is)
 
A fejlett nyugaton erre amúgy van példa, lásd Mark Rutte jelenlegi NATO főtitkár úr állócsillag szerepe a holland belpolitikában, ahol akárki akárhogyan szavazott, mindig Rutte lett a miniszterelnök. Persze ott egy koalicíókényszeres, arányos választási rendszer van az ebből következő háttéralkukkal.

A gyakorlatban viszont egy kisebbségi legfeljebb tiszavirág életű lesz, hiszen parlamenti többség hiányában elég nehéz kormányozni... gyakorlatilag az első bizalmatlansági indítvánnyal szavazással megbuktatható az ilyen kisebbségi kormány egy többségi ellenzék által és szépen kinevezik a saját miniszterelnöküket. Ilyen egyszer volt tudtommal amikor a libás gordit megválasztotta a kormánypártja (mert ügye a konstruktív bizalmatlansági indítványhoz is parlementi többség kell, ami a kormánypártnak általában megvan, de lehet a kormánypártból néhányan + az ellenzék is)
Ha jól emlékszem az Afdfel is eljátszották a németek. A román választás meg röhejes volt. Ez az egész gáz egyébként demokratikus szempontból mindenütt.
 
Részletesen az alaptörvény alapján min. 8+15 napig él egy kisebbségi kormány, már ügye, ha az Országgyűlés többsége egyátalán megválasztja azt a majd kormányt alakító miniszterelnököt, mert a köztársasági elnök max. javaslatot tehet rá, az OGY-nek kellene előbb megszavaznia azt a miniszterelnököt, aki majd, ha megválasztják, kijelöltheti a minisztereit és így kormányt alakíthat.

Ezért kb. elméleti hülyeség az egész felvetés hogy itt majd Sulyok azt nevez ki, akit akar.. az OGY választja meg a miniszterelnököt, az OGY-t meg a szavazók, a köztársasági elnök legfeljebb javaslatot tesz a miniszterelnök személyre, így az OGY többséget nemigen lehet ezzel megkerülni, vagy ha még taktikai okból meg is szavazzák, kb. nyomban meg is lehet buktatni az ilyen béna kacsa kisebbségi kormányt.

Alaptörvény 16. cikk​

(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

Alaptörvény 21. cikk​

(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.

Alaptörvény 20. cikk​

(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.

Alaptörvény 22. cikk​

(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
 
Előzményei feltehetően Fleck Zoltán wannabe leninfiú kijelentései az erőszakos hatalomátvételről.

Itt feltehetően azt az alkotmányjogi loopholet zárták le, hogy a sima parlamenti többség ne tudja felfüggeszteni a köztársasági elnököt egy kamu "akadályoztatott" indokkal.
Az ilyen módosításokkal nem szoktak hónapokat várni, a felvetés után max. 2-3 hét alatt le szokták rendezni az ilyeneket egy törvénymódosítással. Esetleg van valami más ötleted is?

Emlékszel még hogy Sólyom László köztársasági elnök 2005 és 2010 között hogyan akadályozta a radartelepítést a hadsereg főparancsnokaként? Ez a dolog biztpol része.
 
Nem mindegy? Ez a bagoly mondja verébnek tipikus esete. Nagyon nincs mit egymás szemére hányniuk. Sajnos manapság aki politikusnak megy (nagyon kevés kivételtől eltekintve) legyen az nyugaton vagy keleten, az nem azért teszi mert szeretne komolyan jobbítani a választópolgárok helyzetén, hanem azért mert nagyszerű lehetőséget lát a vagyona és kapcsolatai gyarapításában.
1200px-Ex%C3%A9cution_de_Marie_Antoinette_le_16_octobre_1793.jpg
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby
Részletesen az alaptörvény alapján...
Azt ki tudnád még nekünk keresni, hogy mi az az utolsó időpont amikor még a jelenlegi országgyűlés új köztársasági elnököt választhat a következő 5 évre, ha pl. valamikor 2026 tavaszán a jelenlegi pl. egészségügyi okokból lemondana?
 
Arról mi a véleményed, hogy elvileg a nem győztes pártot is megbízhatja a közt. elnök a kormányalakítással?

Erre megoldás a konstruktív bizalmatlansági indítvány, meg kell szavazni a nemgyőztest és még aznap lecserélni a győztesre. Nem túl elegáns, de ez a legkissebb probléma.
 
Az ilyen módosításokkal nem szoktak hónapokat várni, a felvetés után max. 2-3 hét alatt le szokták rendezni az ilyeneket egy törvénymódosítással. Esetleg van valami más ötleted is?

Nem látok bele a fejükbe, de mivel Sulyok abajgatásáról / félreállításáról fleppzoli és ideológiai köre kezdett el nyilvánosan fantáziálni (n.b. erre azért még fullbalos jogászok is erősen húzták a szájukat) így nem tudok másra gondolni, mint hogy kicsit gondolkodtak a szabályozáson és kiütötték azt a looupholet ami a köztársasági elnök félreállítását tette volna lehetővé aktuálpolitikai alapon (ami egy normális országban fel se merülne közéleti szereplők között, de hát ide jutottunk).

Emlékszel még hogy Sólyom László köztársasági elnök 2005 és 2010 között hogyan akadályozta a radartelepítést a hadsereg főparancsnokaként?

Rémlik és azzal sem értettem egyet, de Sólyom mellett legalább el lehet mondani hogy a saját értékrendjéhez következetesen tartotta magát, és a radikális környezetvédő szemlélete még nem akadályozta meg objektíven abban, hogy ellássa a hivatalát.

Személy szerint az AB és a KE elnöki tisztséget is feleslegesnek tartom és kukáznám, de ha van, akkor viszont tiszteletben kell tartani.

Ez a dolog biztpol része.

Az életfogytiglani szabadságvesztéssel büntethető alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (lásd
https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/dokumentumok/Feljelentes-Fleck-Zoltan-ellen.pdf ) meg az utcai harcokkal történő hatalomátvételre buzdítás is erősen biztpol téma szerintem, a köztársasági elnök félreállíthatósága pedig szerintem ezekhez kapcsolódik, de meggyőzhető vagyok, hogy valami teljesen más indoka van hogy ne egyszerű parlamenti többség, hanem az AB döntsön az “akadályoztatása” fennállásáról.