[BIZTPOL] Magyarország

Jó, hát látom ez most nem sikerült, de érdemes részletesebben is foglalkozni ezzel a hazai baloldali újságírók által kedvelt propagandatechnikának.

weyerbélázás”: Weyer Béla az 1990-es évek idején Budapestről küldte tudósításait a németországi Süddeutsche Zeitungnak. Ezekből az első szabadon választott kormány ellenzékeként működő közszolgálati rádió vezető híreket szerkesztett, de a tudósító nevét elhagyva hivatkozott a >>tekintélyes német liberális lap<< értesüléseire, vagyis becsapta a hallgatóit, amikor németországi lapra hivatkozva úgy számolt be a tekintélyes német liberális lapra, hogy elhallgatta, a lap értesülései Budapestről származnak.

Tudtommal nem hagyták el a nevet, hanem úgy hivatkoztak rá, hogy "B. Weyer" hogy a tájékozatlan közönség azt higyje, hogy az illető egy német újságíró.
 
Az elmúlt hetekben a baloldali-liberális sajtó, mint például a @Reuters, a @business és a @444hu, újra és újra ugyanahhoz a kérdéshez tért vissza:
Ami ugye úgy kezdődött hogy Orbán Viktor az amerikai látogatás után egy interjúban hosszasan magyarázta hogy az elnöki rendszer/erős köztársasági elnöi jogkör kérdésével már legalább 15 éve foglalkoznak és vita van róla a párton belül hogy meg lehet-e csinálni...
 
Ki ez a kis takony, hogy egy olyan intézményt, amit 1851-ben alapítottak, és az egyik legpatinásabb hírügynökség, elkezd cédulázni?
Letett már a bácsi vmit is az asztalra?
Csak az össze-vissza felböfögés. Aaaannyira unalmas már ez az egész.
Az öregség már érdem? Csak egy szót mondok Probatbicol. Ja nem három betű: BBC
 
Kiralysag nem lesz?
Azt az évtized végére tervezik. Addigra készül el a Budai Vár is. Ha jól emlékszem, a 2010-es évek második felében volt erről egy hosszabb eszmefuttatása, talán Tusványoson beszélt erről. Elmondta hogy a 2020-as évek második felében már nem fogunk kapni EU-s pénzt (bár ő akkor valószínűleg arra gondolt hogy elérjük azt a fejlettségi szintet, amire már nem adnak), így semmi értelme az EU-ban maradni, egy független semleges Magyarországot akar. És a legnagyobb függőség az államadósság, amitől csak úgy lehet megszabadulni, ha "rendszerváltás" lesz és magyarázta a szerinte 1990-ben ezzel kapcsolatban elszalasztott lehetőséget. Nem tudom, hogy az ukrán háború megváltoztata-e az elképzeléseit azóta.
 
Ami ugye úgy kezdődött hogy Orbán Viktor az amerikai látogatás után egy interjúban hosszasan magyarázta hogy az elnöki rendszer/erős köztársasági elnöi jogkör kérdésével már legalább 15 éve foglalkoznak és vita van róla a párton belül hogy meg lehet-e csinálni...
Mármint hogy 15 éve komoly vita volt róla, az Alkormánymódosításkor, de elvetették és azóta hiába van 2/3-ad nem nyúlnak hozzá, automatikusan mondják jólvanezígy.

Lett volna kedve egy elnöki rendszerhez?

Ezt a kérdést tettem föl, ide akarok kilyukadni. Mondtam, János, most itt a lehetőség, átmenjünk-e valamifajta elnöki rendszerbe vagy egy, a Horthy-időszakot idéző kormányzói rendszerbe? Vagy a mai Európában, Romániában, Franciaországban, most már Törökországban is vannak mindenfajta elnöki rendszerek, nyúljunk-e ehhez hozzá? És a hosszú, nagyon izgalmas, ezek inkább intellektuális, politikatörténeti beszélgetések voltak, ahol végül is abban maradtunk, hogy nekünk a parlamentáris rendszer passzol. Nem az a kérdés, hogy melyik a jobb rendszer elméletileg, hanem itt és most, azokkal a kulturális adottságokkal, amikkel mi rendelkezünk, meg azzal a tudással, mert azért a politika tudás is, hogy hogyan kell működtetni egy nagyon bonyolult gépezetet, és egészen más a gépezet szerkezete, ha elnöki a rendszer, és egészen más a parlamentáris, abban maradtunk, hogy ehhez ne nyúljunk hozzá. És hiába volt újra és újra kétharmadunk, minden alkalommal fölvetettem, hogy változott-e a vélemény? Mondták, hogy nem, maradjon inkább a parlamentáris rendszer.

Mikor utoljára?


Négy évvel ezelőtt. Én mindig fölvetem ezt a kérdést. Kétharmad van, változtassunk-e a hatalmi rendszeren? Ugyanis a politika tapasztalatból épül. Kormányoztál négy évet, aztán nyolcat, aztán tizenkettőt. Tudsz dolgokat. Mindig új kérdések jönnek elő. És akkor mindig mindent újra megvizsgálunk. Az eklézsiát mindig meg kell reformálni, ez a helyes hozzáállás a politikában is. És azt meg kell nézni. És az első nagyon hosszú beszélgetés volt, amikor úgy döntöttünk, hogy maradjunk az alkotmányos rendszernél, az elnökit most ne forszírozzuk. És az azután következő győzelmeknél pedig mindig automatikusan azt mondtuk, hogy jól van ez így, nem kell hozzányúlni. De mindig asztalon van. Én azt javaslom a magyaroknak egyébként, hogy ezeket sose tekintsék véglegesen lezárt kérdéseknek. Az a kérdés, hogy itt és most, ezzel a történelemmel, ami nekünk van, azzal a tudással, amivel rendelkezünk, és azokkal a kihívásokkal, amik előttünk vannak, vajon mi a legjobb a magyaroknak? Ezt a kérdést kell föltenni. Ezt mindig föl kell tenni.


Tehát nem foglalkoznak vele, 15 éve foglalkoztak. Ettől még itt lehet a kérdés mindig, ha 2/3-ados győzelem van. De választás után, nem választás előtt pár hónappal. Ennek a bloomberg cikknek az a szerepe, hogy azt sugallja, nem bízik Orbán a győzelembe és a közt.elnöki posztba menekül.

Teljesen légből kapott és az ellenzéki propaganda egyik eszköze. Mert ugye nemcsak kormánypropi van a közhiedelemmel ellentétben.
 
Mármint hogy 15 éve komoly vita volt róla, az Alkormánymódosításkor, de elvetették és azóta hiába van 2/3-ad nem nyúlnak hozzá, automatikusan mondják jólvanezígy.

Lett volna kedve egy elnöki rendszerhez?

Ezt a kérdést tettem föl, ide akarok kilyukadni. Mondtam, János, most itt a lehetőség, átmenjünk-e valamifajta elnöki rendszerbe vagy egy, a Horthy-időszakot idéző kormányzói rendszerbe? Vagy a mai Európában, Romániában, Franciaországban, most már Törökországban is vannak mindenfajta elnöki rendszerek, nyúljunk-e ehhez hozzá? És a hosszú, nagyon izgalmas, ezek inkább intellektuális, politikatörténeti beszélgetések voltak, ahol végül is abban maradtunk, hogy nekünk a parlamentáris rendszer passzol. Nem az a kérdés, hogy melyik a jobb rendszer elméletileg, hanem itt és most, azokkal a kulturális adottságokkal, amikkel mi rendelkezünk, meg azzal a tudással, mert azért a politika tudás is, hogy hogyan kell működtetni egy nagyon bonyolult gépezetet, és egészen más a gépezet szerkezete, ha elnöki a rendszer, és egészen más a parlamentáris, abban maradtunk, hogy ehhez ne nyúljunk hozzá. És hiába volt újra és újra kétharmadunk, minden alkalommal fölvetettem, hogy változott-e a vélemény? Mondták, hogy nem, maradjon inkább a parlamentáris rendszer.

Mikor utoljára?


Négy évvel ezelőtt. Én mindig fölvetem ezt a kérdést. Kétharmad van, változtassunk-e a hatalmi rendszeren? Ugyanis a politika tapasztalatból épül. Kormányoztál négy évet, aztán nyolcat, aztán tizenkettőt. Tudsz dolgokat. Mindig új kérdések jönnek elő. És akkor mindig mindent újra megvizsgálunk. Az eklézsiát mindig meg kell reformálni, ez a helyes hozzáállás a politikában is. És azt meg kell nézni. És az első nagyon hosszú beszélgetés volt, amikor úgy döntöttünk, hogy maradjunk az alkotmányos rendszernél, az elnökit most ne forszírozzuk. És az azután következő győzelmeknél pedig mindig automatikusan azt mondtuk, hogy jól van ez így, nem kell hozzányúlni. De mindig asztalon van. Én azt javaslom a magyaroknak egyébként, hogy ezeket sose tekintsék véglegesen lezárt kérdéseknek. Az a kérdés, hogy itt és most, ezzel a történelemmel, ami nekünk van, azzal a tudással, amivel rendelkezünk, és azokkal a kihívásokkal, amik előttünk vannak, vajon mi a legjobb a magyaroknak? Ezt a kérdést kell föltenni. Ezt mindig föl kell tenni.


Tehát nem foglalkoznak vele, 15 éve foglalkoztak. Ettől még itt lehet a kérdés mindig, ha 2/3-ados győzelem van. De választás után, nem választás előtt pár hónappal. Ennek a bloomberg cikknek az a szerepe, hogy azt sugallja, nem bízik Orbán a győzelembe és a közt.elnöki posztba menekül.

Teljesen légből kapott és az ellenzéki propaganda egyik eszköze. Mert ugye nemcsak kormánypropi van a közhiedelemmel ellentétben.
Szerinted ilyenek véletlenül kerülnek elő a választási kampányban? És pont egy Orbán interjúban?
 
Ha a kinevezéskor egyértelmű, hogy a legkülönfélébb ideológiájú "mérleg nyelve" pártok mind a kinevezettet fogják támogatni a gyakorlatban, ha jól értem.
Kb.igen. A közt.elnök vagy a király behívja a potenciális 1 max. 2 miniszterlnökjelöltet és megnézi ki tud parlamenti többséget felmutatni. Annak adja a megbízást aki ezt összehozza. Az az érdekes, amikor egyik sem.Akkor tényleg mérlegelheti kinek adja a jelölést. A franciáknál ezért volt tavaly 5 vagy 6 miniszterelnök. Három részre van szakadva a parlament, senkinek sincs többsége. Alkalmi együttszavazások, nem is koalíció van, de az első komoly vitánál könnyen miniszterlnöki bizalmatlansági indítványba torkollik.

Egyébként ez utóbbi nálunk nem lehet. Nálunk a német bizalmatlansági rendszer van. Azaz a parlament már kinevezett miniszterelnököt úgy buktathat, ha egyből újat választ. Mert vkit megbuktatni, vagy egyből újban megegyezni, nem ugyanaz. Erre egyszer volt példa, amikor a baloldali többség Gyurcsányt választotta meg Medgyessy megbuktatásakor.

Persze ha feloszlatja magát a parlament az más tészta, de ki az a hülye aki 4 tuti évet 1 hülye miatt kockára tesz....
 
Szerinted ilyenek véletlenül kerülnek elő a választási kampányban? És pont egy Orbán interjúban?
Én nem hiszem, hogy az ellenzéki Rónai Egon kottából kérdezett volna tőle.
De ettől függetlenúl, ha visszalapoznád az éveket, 2010 óta folyamatosan előkerül ellenzéki oldalról ez a vád, amikor ez vmiért kampánycéljaikat szolgálja. Most azért mert oda menekül Orbán a bukás elől. Tök egyszerű ez a matek.
 
Én nem hiszem, hogy az ellenzéki Rónai Egon kottából kérdezett volna tőle.
De ettől függetlenúl, ha visszalapoznád az éveket, 2010 óta folyamatosan előkerül ellenzéki oldalról ez a vád, amikor ez vmiért kampánycéljaikat szolgálja. Most azért mert oda menekül Orbán a bukás elől. Tök egyszerű ez a matek.
Az ATV úgy ellenzéki, hogy a tulaj Orbán lelkes híve.
 
  • Tetszik
Reactions: honved
Mármint hogy 15 éve komoly vita volt róla, az Alkormánymódosításkor, de elvetették és azóta hiába van 2/3-ad nem nyúlnak hozzá, automatikusan mondják jólvanezígy.

Lett volna kedve egy elnöki rendszerhez?

Ezt a kérdést tettem föl, ide akarok kilyukadni. Mondtam, János, most itt a lehetőség, átmenjünk-e valamifajta elnöki rendszerbe vagy egy, a Horthy-időszakot idéző kormányzói rendszerbe? Vagy a mai Európában, Romániában, Franciaországban, most már Törökországban is vannak mindenfajta elnöki rendszerek, nyúljunk-e ehhez hozzá? És a hosszú, nagyon izgalmas, ezek inkább intellektuális, politikatörténeti beszélgetések voltak, ahol végül is abban maradtunk, hogy nekünk a parlamentáris rendszer passzol. Nem az a kérdés, hogy melyik a jobb rendszer elméletileg, hanem itt és most, azokkal a kulturális adottságokkal, amikkel mi rendelkezünk, meg azzal a tudással, mert azért a politika tudás is, hogy hogyan kell működtetni egy nagyon bonyolult gépezetet, és egészen más a gépezet szerkezete, ha elnöki a rendszer, és egészen más a parlamentáris, abban maradtunk, hogy ehhez ne nyúljunk hozzá. És hiába volt újra és újra kétharmadunk, minden alkalommal fölvetettem, hogy változott-e a vélemény? Mondták, hogy nem, maradjon inkább a parlamentáris rendszer.

Mikor utoljára?


Négy évvel ezelőtt. Én mindig fölvetem ezt a kérdést. Kétharmad van, változtassunk-e a hatalmi rendszeren? Ugyanis a politika tapasztalatból épül. Kormányoztál négy évet, aztán nyolcat, aztán tizenkettőt. Tudsz dolgokat. Mindig új kérdések jönnek elő. És akkor mindig mindent újra megvizsgálunk. Az eklézsiát mindig meg kell reformálni, ez a helyes hozzáállás a politikában is. És azt meg kell nézni. És az első nagyon hosszú beszélgetés volt, amikor úgy döntöttünk, hogy maradjunk az alkotmányos rendszernél, az elnökit most ne forszírozzuk. És az azután következő győzelmeknél pedig mindig automatikusan azt mondtuk, hogy jól van ez így, nem kell hozzányúlni. De mindig asztalon van. Én azt javaslom a magyaroknak egyébként, hogy ezeket sose tekintsék véglegesen lezárt kérdéseknek. Az a kérdés, hogy itt és most, ezzel a történelemmel, ami nekünk van, azzal a tudással, amivel rendelkezünk, és azokkal a kihívásokkal, amik előttünk vannak, vajon mi a legjobb a magyaroknak? Ezt a kérdést kell föltenni. Ezt mindig föl kell tenni.


Tehát nem foglalkoznak vele, 15 éve foglalkoztak. Ettől még itt lehet a kérdés mindig, ha 2/3-ados győzelem van. De választás után, nem választás előtt pár hónappal. Ennek a bloomberg cikknek az a szerepe, hogy azt sugallja, nem bízik Orbán a győzelembe és a közt.elnöki posztba menekül.

Teljesen légből kapott és az ellenzéki propaganda egyik eszköze. Mert ugye nemcsak kormánypropi van a közhiedelemmel ellentétben.
És ha megfordítod a kiemeléseidet és azt emeled ki vastagon amit most nem emeltél ki, akkor pont a fordítottja jön ki annak mint amit ezzel mondani akartál... Úgy emlékszem, hogy nem Egonnál beszélt erről először.
 
Azért sztem szánj egy kis időt a BBC honlapja és mondjuk az Origo tanulmányozásának.
Talán találsz némi különbséget.
Az egyik angolul van, ezért neked jobban tetszik, mert van egy ilyen becsípődésed.
Javaslom nézd meg ugyanazt a hivatalos (!) pidgin (!!!) kiadásban is, úgy rögtön hasonlítani fog az origohoz: