[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Nincs itt semmi látnivaló !Vagy mégis? ! :D

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: mindenen kívül
Ma már tömeges fenyegetésekkel kell szembenézni (drónok) erre csak egy fire and forget rakéta képes, a Pancírnak ilyen nincs ( ez az egyik legnagyobb olcsósító tényező, hisz a drága és bonyolult önvezető rendszert nem kell beépíteni a rakétákba).
Amikor a Pancirt specifikálták, egyáltalán nem gondolt senki arra, hogy majd 0-200 km/h sebességgel közeledő, szabadon manőverező barkácsdrónok ellen kell védekezniük. Egyáltalán, FPV drónokat komolyabb mennyiségben 2023-ban láttunk a hadszíntéren, a Pancir pedig 2012-ben lett rendszeresítve.
Egyébként tömeges fenyegetésre csak az egyik lehetséges válasz, hogy az elfogórakétába építesz önirányító rendszert.

Van helyette egyfajta rádióparancsközlő rendszer, aminek a minimális hatótavolsága pont a vezérlés mikéntjéből adódóan 500 méter ami a drónok világában elképesztoően sok. A gépágyújának nincs ABM képessége így kénytelenek az elképesztően nagy tűzsűrűséggel pótolni ezt (viszont nem végtelen a tár). Ami még probléma, hogy a rendszer nem képes egyszerre használni a gépágyút és a rakétát (tehát az 500 méteres lyukat nem lehet betömni a gépágyúval), és rakétával is egyszer maximum 2 célt támadhat.
Az újak egyszerre 4 célt tudnak támadni. Arról nincs infóm, hogy egyébként ne tudná egyszerre használni a gépágyút és a rakétákat, de akár lehet is. Az új torony 48 darabot tud fogadni az új, alacsonyabb hatótávú rakétákból.
Amúgy az 500 méteres minimális hatótáv nem a vezérlés sajátossága - egy Stingernek, Mistralnak vagy épp Starstreaknek hasonló (pár száz méteres) nagyságrendű a minimális hatótávja - és ezek közül minimum kettő önirányított.
Összességében bármit is csinálnak a Pancir minden elemében egy elavult eszköz. A 21. században a rakétás légvédelmi rendszereknél a fire and forget mód alapvetőnek kell, hogy legyen, a gépagyúknál pedig az ABM megléte a technikai minimum.
Összességében bármilyen légvédelmi rendszert túl tudsz terhelni szabadon manőverező (a talajszint felett pár méterrel, egyszerre több irányból közelítő) drónokkal. És erre a hatékony fire-and-forget megoldás nem rakéta, hanem egy másik (elfogó) drón.
Egyéb hatékony megoldás lehet még, hogy jóval több ilyen rendszert telepítesz (akár Pancirt), de ahogy írod, az ABM is jó.
De még ABM gépágyúval se tudod kivédeni azt, ha takarásból jön valami, esetleg egyszerre több, ahogy az előbb említettem. Abból is több kell. Láttunk már Gepardot és Skyguardot is megmurdálni.

Valaki korábban említette, és ezt én is így gondolom: azokat a videókat nem látjuk ukrán oldalról, amikor egy Pancir leszedi a közeledő drónt, pedig volt már olyan. És ha már itt tartunk, azt se tudjuk, hogy nem fogyott-e le az a Pancir, ami láthatóan bekapcsolt radarral lett eltalálva.
Szóval, mint annyi minden, ez sem triviális.
 
Üveges Huba Ritánál. Beszél az ukrán és orosz ember veszteségekről, és Szabó Józsefhez hasonlóan az egész háborúra 2,5 szeres ukrán veszteséget valószínűsít. 38:30-tól kezdenek erről beszélni:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ha jól vettem ki szerinte maximum 260k az orosz halott (25 végéig?), az ukrán számot 2-2,5 szeresre
becsüli. 700 ezer fő is reális lehet.

Név szerint elvileg mindkét oldalon 180-180 ezer fő ismert.

Amiért nagy + jár, hogy ő az első általam hallott szakértő aki kerek perec cáfolja azt a butaságot, hogy a támadó szenved automatikusan több veszteséged.
Ezzel szemben van más vélemény is:


Ami tény:
  • Az orosz és ukrán források szerint is havi 30-35 ezer újonc katona áramlik az orosz haderőbe, lassan harmadik éve. Ez három év alatt, leszerelés lehetőségének hiányában 1-1,2 millió plusz katonát jelentene.
  • Viszont az orosz megszálló erők létszáma nem növekszik, úgy tűnik 700 ezernél nem több a létszámuk. Ez a létszám az eredeti 300-370 ezres, majd részleges mozgósítással behívót további 300 ezer fő létszáma.

Ebből az következik, hogy a havi 30-35 ezer katona el is tűnik az orosz haderő kötelékéből.
Nyilván van akit leszerelnek, máshová kerül, de a nagy része az harci veszteség lehet. Hogy a havi 30 ezerből mennyi a KIA és mennyi a WIA, a MIA, a dezertált, azt nehéz megmondani, de a könnyebb, még vissza illeszthető sérültek száma ezen felül lehet, hisz a harci létszám stagnál, tehát annyi a tartós vesztesége Putyinnak, mint amennyit toboroz.

Az elérhető adatok alapján, például, amiket Szabó ügyetlenül válogatott, reális a 10-18 ezer halott, 20-25 ezer sebesült havonta.

Az ukrán veszteségei (szerintem) akkor nőnek meg, amikor ellentámadásokat indít, jól láthatóan néhány nap alatt kifulladnak, elfogy a felhalmozott eszköz, ember, átcsoportosít az orosz, oda a meglepetés és irreálisan megemelkednek a veszteségek.

A támadó vagy védelmi harc veszteségeit befolyásolja az a tény, hogy illik legalább háromszoros fölényt kialakítani a támadáshoz. Ez azt jelenti, hogy egy adott terepszakaszon a saját létszámra vetített veszteség is eltérő képet mutathat aszerint, hogy hány védő vagy támadó vett részt a harcokban.

A másik, (szerintem az orosz stratégiai gondolkodás által mellőzött) törvényszerűség, vagy inkább igazolt hadtudományi alapvetés, hogy a támadó veszteségeit jelentősen befolyásolja az erőfölény mértéke. Például, ha nagy, 5-6-7 szeres fölényt tud kialakítani, a védő jó eséllyel megsemmisül, vagy jelentős veszteségekkel vonul vissza, míg a támadó jelentéktelen veszteségeket szenved. Ez történelmi (harci) tapasztalatokon alapuló megfigyelés.
Viszont, ha az erőfölény 3-nál kisebb, mondjuk csak 1,5-2-szeres, akkor a támadó veszteségei kiugróan megnőnek és a siker esélye nagymértékben csökken.

A támadások száma és sikeressége alapján én úgy látom az orosz a legtöbb esetben nem tud, vagy akar megfelelő erőfölényt kialakítani, ezért nem halad, illetve jó eséllyel hatalmas veszteségeket szenved az ilyen probalkozások során.

Ezt nevezzük a harcászati szintű megközelítésnek. Legalább is bizonyos katonái kultúrákban.

Magasabb, hadműveleti szinten gondolkodva: a harcászati támadásokat gyakran a gyenge pontok kitapogatása céljából indítják, illetve lehet úgy is gondolkodni, hogy a védő erejének kimeritése céljából valaki vállalja a tartósan magasabb, de időben elhúzódó veszteségeket...
Ez nem racionális, ezt nevezik húsdarálónak, és hadműveleti, stratégiai szintű gondolkodástól nem idegen. Azon a szinten ezt úgy figalmazzák meg, hogy a veszteség pótlás (jobb) lehetőségeit szeretnék kihasználni a műveleti hatékonysággal szemben, vagy annak árán.
Ez egy tipikus jellemzője az orosz katonai gondolkodásnak, nyilván a kulturális és erőforrás kondíciók alapján.

Így viszont más megvilágításba kerül a veszteség kérdése: az orosz erőforrás alapú megközelítés korlátja az erőforrás, és ha nem fenntartható a modell, nem működik a stratégia, akkor valamit változtatni kell, amig még lehet. Ez pedig a PSYOPS, a lélektani hadviselés: azt kell elhitetni az ellenféllel, hogy működik a stratégiai elgondolás.
Ezért vagy azt kell mondani, hogy végtelen erőforrás áll rendelkezésre, vagy olyan alacsony a veszteség, hogy az ellenfél előbb fogy el, mint az feltételezhető.

Szerintem jól láthatóan ilyen célú az orosz hivatalos és propaganda kommunikáció.

Ezért ennek megfelelően kell értelmezni, hogy KI, MIT, MIÉRT mond vagy tesz, mondjuk a veszteségekkel kapcsolatban.

Mindkét fél részéről érthető a félretájékoztatás (infoops) más szempontból is. A saját erők kitartásának megőrzése fontos követelmény a vezetés szemszögéből. Egy döntő feltétel is lehet, aminek biztosítása, fenntartása kritikus és nélkülözhetetlen a győzelem érdekében.

A katonáknak és a mögöttük álló társadalom tagjaiban fenn kell tartani a hitet, különben nem lehet őket harcra kényszeríteni. Ez a háborús vezetés egyik legnehezebb feladata. Mert fejben dől el minden.

Még egy megjegyzés a veszteségek témájában. Többen utaltak arra, hogy a minőség kompenzálja a mennyiséget. Ez elvileg igaz, itt azonban nehéz technológiai fölényt emlegetni egyik vagy másik fél javára, amikor lovakkal, buhankával, Nivával támadnak, a drón fölényt pedig időjárás, Starlink hiány teszi esetlegessé.
 
  • Vicces
Reactions: fip7
De jó, hogy lassan nem kell gépelnem, csak vissza kell linkelgetni amit pár éve írogattam ide... hogy miért nem lesz ukrán pilóta ezekre a gépekre, hanem megy a nyugdíjas amerikai/európai veterán.

F-16/Mirage egy összetett fegyverrendszer, nem képezel ki rá egy-másfél év alatt olyan pilótát, aki egy ilyen közegben valóban hatékonyan tudja is alkalmazni – különösen a 4 éve folyamatosan harcoló orosz veteránok ellen, akik a bolygó jelenleg legharcedzettebb csapata. Ide nem elég az akadémiáról kidobott, majd századszinten húzott ember – veteránok kellenek, az meg az ukránnak alig van. Vagy halottak, vagy nehezen átképezhetőek nyelvi korlátok vagy szovjet beidegződések miatt.

Mondjuk az látszik, hogy értelme jelenleg még nem sok, néha bombáznak egyet valahol a széleken, de azt is csaligépes 3-as kötelékkel, és valszeg mindig Patriot védőernyővel. Csakhogy az orosznak ott a MiG-31, ami az R-37-el pont azt bizonyítja, miért szívta a fogát a NAVY, mikor ki kellett vonni az F-14/AIM-54 kombóját. Azóta is sírják vissza... most van csak valami hasonló, a Standard AA változatával. Az orosz saját légtérből biztosít CAP-et a frontnak...

Másik nagy bajuk a Szu-35, ami az egyik sikeres orosz fegyverrendszer lett – de a legnagyobb fejfájás mára a Szu-57. A legújabb átadott 4 gép konkrétan olyan előny a jelenlegi gépparkjukkal szemben, hogy az ellen kb. esélytelenek, az R-77M ellen meg sikeres BVR csak AIM-120D-2-vel elképzelhető. Innentől pedig egy 5.th gen LO platform ellen, aminek nagyob hatótávolságú BVR fegyverei vannak kb. semmi esélyük – írják is, hogy CM meg drónvadászat az, amiben kimerül minden tevékenységük. Az meg lófasz, de legalább jó drága.

BTW az orosz AWACS lenne az, ami végre megadná nekik a teljes légifölényt, de az nem halad, ami nekem fura. Viszont egyre inkább az a gyanúm, hogy azért nem nyomják minden követ megmozgatva (holott idénre évi 2 darabot akartak) inkább ők is az USA és Kína után egy alacsony pályás kontelláción dolgoznak. Ami megoldaná kb. minden problémájukat – a Starlink analógja is ugyanígy folyamatban van, emellett a SAR képesség a földi decentralizált hálózatokkal együtt kombinálva teljes helyzetképet képes adni, lásd kínai űr/földi katonai/civil fúziós LO felderítő hálózatok.
Ja, és azt nem lőheti le a nyugati haderő... vagyis azzal kerülnének szembe, amivel az orosz most. Mert az ukrán ASAT-ot azért nem adják el...
Hogy mennyire "lófasz" a CM-ek elfogásának hatékonysága arról nem nagyon van hiteles információ.Hogy drága relatív mia "drágább" patriottal lelőni egy CM-et vagy amraamal főleg ha elfekvő készletből való régebbi verzió?"Drónvadaszatra" meg ott az APWS ami relatív "olcsó" .Orosz vadászokka szemben minden szempontból hátrányban vannak az Ukrán F16 MLU-k."Meglepetés" esetleg az lehet ha néhány ukrán gép megkapja az F16V APG83-as radarját plusz "fű alatt" meteor integrálása.De erről nem nagyon van hír.
 
  • Tetszik
Reactions: mindenen kívül
Amikor a Pancirt specifikálták, egyáltalán nem gondolt senki arra, hogy majd 0-200 km/h sebességgel közeledő, szabadon manőverező barkácsdrónok ellen kell védekezniük. Egyáltalán, FPV drónokat komolyabb mennyiségben 2023-ban láttunk a hadszíntéren, a Pancir pedig 2012-ben lett rendszeresítve.
Egyébként tömeges fenyegetésre csak az egyik lehetséges válasz, hogy az elfogórakétába építesz önirányító rendszert.


Az újak egyszerre 4 célt tudnak támadni. Arról nincs infóm, hogy egyébként ne tudná egyszerre használni a gépágyút és a rakétákat, de akár lehet is. Az új torony 48 darabot tud fogadni az új, alacsonyabb hatótávú rakétákból.
Amúgy az 500 méteres minimális hatótáv nem a vezérlés sajátossága - egy Stingernek, Mistralnak vagy épp Starstreaknek hasonló (pár száz méteres) nagyságrendű a minimális hatótávja - és ezek közül minimum kettő önirányított.

Összességében bármilyen légvédelmi rendszert túl tudsz terhelni szabadon manőverező (a talajszint felett pár méterrel, egyszerre több irányból közelítő) drónokkal. És erre a hatékony fire-and-forget megoldás nem rakéta, hanem egy másik (elfogó) drón.
Egyéb hatékony megoldás lehet még, hogy jóval több ilyen rendszert telepítesz (akár Pancirt), de ahogy írod, az ABM is jó.
De még ABM gépágyúval se tudod kivédeni azt, ha takarásból jön valami, esetleg egyszerre több, ahogy az előbb említettem. Abból is több kell. Láttunk már Gepardot és Skyguardot is megmurdálni.

Valaki korábban említette, és ezt én is így gondolom: azokat a videókat nem látjuk ukrán oldalról, amikor egy Pancir leszedi a közeledő drónt, pedig volt már olyan. És ha már itt tartunk, azt se tudjuk, hogy nem fogyott-e le az a Pancir, ami láthatóan bekapcsolt radarral lett eltalálva.
Szóval, mint annyi minden, ez sem triviális.
Persze túl lehet terhelni mindent, de nem mind1, hogy ehhez bőven eleg 3 eltérő irányból jövő drón, vagy ha van minimum 2 tucat rakétád mint a Pancirnak, akkor kell minimum 13...
Az pedig nem mentség, hogy totál más igények szerint tervezték, hanem tény és többek közt (a fentebbeken túl) emiatt is teljesen elavult rendszer.

Az ABM pedig azért jó, mert drasztikusan csökkenti az egy célra kellő lőszer mennyisegét és ami 1000 fontosabb a leküzdési idejét is. Az ősöregi Gepardnak nem kell 10 lőszer egy drónhoz ami a két csőből nem egész 0,5sec alatt kimegy. Ennyi idő alatt a Pancír biztosan nem végez 1 drónnal.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: mindenen kívül
Hogy mennyire "lófasz" a CM-ek elfogásának hatékonysága arról nem nagyon van hiteles információ.Hogy drága relatív mia "drágább" patriottal lelőni egy CM-et vagy amraamal főleg ha elfekvő készletből való régebbi verzió?"Drónvadaszatra" meg ott az APWS ami relatív "olcsó" .
Lófasz a köbön negyven-hetvenvalahány F-16-os a hátország felett drónokkal meg CM-ekkel szarakodik, miközben az orosz szarrá bombázza a katonáikat a fronton (mindent a mi pénzünkből). Hasznos, természetesen az, mindenképpen a feladataik közé tartozna, de legyünk őszinték, nem ez lenne a dolguk, ez csak kényszercselekvés. Nekik a Szu-34 a fő célpont. A bombakamionok.
Azokért meg ezekkel nem tudnak menni, és elnézve az legújabb szériás Szu-57-eseket, oda a block 70 is kevés, F-35 nélkül még az air parity sem esélyes, márpedig az orosz gyártósorok mostanában üzemelnek be, ami erősen megdobja majd az átadott gépszámot - és ezzel a napi UMPK érkezést.
Orosz vadászokka szemben minden szempontból hátrányban vannak az Ukrán F16 MLU-k."Meglepetés" esetleg az lehet ha néhány ukrán gép megkapja az F16V APG83-as radarját plusz "fű alatt" meteor integrálása.De erről nem nagyon van hír.
Na az már igencsak érdekes móka lenne! Innentől ugyanis megindulna a kergetőzős BVR, amit viszont a Szu-57 alacsony RCS-e megint csak megkavarna, mert képes összeomlasztani a HMZ-t R-77M indítás után, a saját ECM-jével karöltve.
Baromi izgalmas lesz az év ebből a szempontból, az első hónapok rohadt intenzív légiharcai óta ül a dolog majd 4 éve, de úgy tűnik az ukránt feltolták annyira, hogy újra AA combat várható.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Pont erről beszéltem, az orosz ha nem hoz ki kurva gyorsan valami hasonló eszközt drónok ellen, az ukrán kifogyasztja őket AA raksikból.
Mert ok, hogy a Szu-27 család röhögve trackeli és leszedegeti ezeket - de az ukrán már naponta küld 100+ körül ilyen szarokat, és hamarosan nem marad raksijuk ezekkel szórakozni.
Ellenben az ukránnak ott a végtelen amerikai készlet...
 
az első hónapok rohadt intenzív légiharcai óta ül a dolog majd 4 éve, de úgy tűnik az ukránt feltolták annyira, hogy újra AA combat várható.


Pont erről beszéltem, az orosz ha nem hoz ki kurva gyorsan valami hasonló eszközt drónok ellen, az ukrán kifogyasztja őket AA raksikból.
Mert ok, hogy a Szu-27 család röhögve trackeli és leszedegeti ezeket - de az ukrán már naponta küld 100+ körül ilyen szarokat, és hamarosan nem marad raksijuk ezekkel szórakozni.
Ellenben az ukránnak ott a végtelen amerikai készlet...

Na ezeken kellene elgondolkodni....
Négy év szenvedés után az ukránnak ilyen lehetőségei nyílnak?

Biztos, hogy minden a terv szerint alakul?
Elkerülhetetlenül?....
Minél tovább tart Putyin darálódása, az ukrán annál több és jobb fegyvert kap. Ez tényleg nem érdeke senkinek.
......
Putyin és valami SZIZO-2 láger....


Hogy írjak oroszul, hogy Guantanamo?

Itt meg már megint az atom:


Nem tiltja ezt valami egyezmény?....
Nem hinném, hogy megszegnék, ha egyszer a NATO bővítés megbeszélése is becsület kérdése náluk .... :)
 
  • Tetszik
  • Vicces
Reactions: fip7 and Roni
Na ezeken kellene elgondolkodni....
Négy év szenvedés után az ukránnak ilyen lehetőségei nyílnak?

Biztos, hogy minden a terv szerint alakul?
Elkerülhetetlenül?....
Minél tovább tart Putyin darálódása, az ukrán annál több és jobb fegyvert kap. Ez tényleg nem érdeke senkinek.
......
Putyin és valami SZIZO-2 láger....


Hogy írjak oroszul, hogy Guantanamo?

Itt meg már megint az atom:


Nem tiltja ezt valami egyezmény?....
Nem hinném, hogy megszegnék, ha egyszer a NATO bővítés megbeszélése is becsület kérdése náluk .... :)
Ez a kanadai dandártabornok korábban brit tudós volt? :D
 
Én biztos nem azt csatornát nézem mint a ö szakértök.De tényleg az ukránok egyre több ls jobb fegyvert kapnak?Vagy ma épp ilyen a közhangulat?Imádom a több százas drón ukrán lelövését.Tényleg ez nem csali ?Akkor igazán szép teljesitmény az orosz ipartól is.
 
  • Tetszik
Reactions: Xtreeem and cirqle
Imádom a több százas drón ukrán lelövését
Ha imádod csak szólj és adok videot hozzá ;)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
https://x.com/i/status/2020788019633005052
De tényleg az ukránok egyre több ls jobb fegyvert kapnak?

Dron elleni légévdelem volt 22-ben nekik ? ja nem ! Gepard?
2104191-vampire-system-ukraine.jpg

Anti geran dronok ?

d47e3b434095577186208521d13e1e1f.jpg

Francia kalapács bomba amivel mind a mai napig bombázzák évek óta az oroszokat ? + USA részről SDB-1 bombák

MiG029-Hammer-Ukraine.jpg

És érkezik majd a skyranger meg egyéb finomságok !

A dron lelövésekhez még annyit !

A Ukrainian civilian An-28 aircraft, modified for the role of a “Shahed hunter,” now bears a staggering 114 confirmed kills marked on its fuselage

HAWheH3XoAA4YvN
 
Szabó József FB

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Kimerülés, válság, összeomlás

5. fejezet


(nem könnyű olvasmány, de azt hiszem jó munka, tele adatokkal. Rengeteg forrásmegjelölést, hivatkozást, lábjegyzetet alkalmaztam, azokat a fész nem tudja átvenni. + az oldalam statisztikai adataiból azt látom, hogy a fész nem teríti az írásaimat - ez nem nekem baj, hanem azoknak akik esetleg kíváncsiak lennének egy olyan megközelítésre, amelyet elméleteket ötvöz Ukrajna véres valóságával).

5. Társadalmi kohézió, morál és dezertálás – a felőrlés társadalmi dimenziója

A társadalom válsága nem “puha” vagy elvont dolog: háborúban a kohézió, a közös cselekvés képessége, és az intézményekbe vetett hit stratégiai erőforrás. A társadalom ereje a háború fenntarthatóságának a bázisa. Ha egy társadalom felőrlődik, akkor a haderő sem tud fenntartható állapotot tartani, mert nincs mögötte összetartó társadalmi bázis. Egy állam akkor jut el a „végső válság” küszöbére, amikor a társadalom már nem képes vagy nem hajlandó a háború terheit kollektíven viselni. Ez a pont ritkán robbanásszerű. Sokkal inkább csendes, szinte észrevétlen szétesés formájában jelentkezik.
Ukrajna esetében 2024–2025 folyamán egyre több jel mutat arra, hogy a társadalmi kohézió nem megszűnt, hanem megrepedezett. A rendszer még működik, de egyre nagyobb belső súrlódással, egyre több energiát emészt fel pusztán az, hogy egyben maradjon.
Peter Turchin (2016, Ages of Discord) modellje szerint a társadalmi válság a kohézió csökkenésével, az egyenlőtlenségek növekedésével és a kollektív cselekvőképesség gyengülésével mérhető. Az összeomlás pedig akkor következik be, amikor a társadalom elveszíti az együttműködés strukturális képességét. A háború nem csak Ukrajna csataterein zajlik, a háború egyben demográfiai, morál- és munkaerő kérdés is.

A válság és az összeomlás elhatárolása:

• Válság akkor kezdődik, amikor a társadalmi kohézió csökken, a polarizáció nő, az egyenlőtlenségek szemmel láthatóak, strukturális feszültségek alakulnak ki.
• Összeomlás akkor jön el, amikor a társadalom szétesik, és nem képes kollektív módon folytatni a közös erőfeszítést. Előképében a morális bázis fenntarthatósága megkérdőjeleződik, a háborút fenntartó mag beszűkül.

Turchin két konkrét dimenziót hangsúlyoz:

1. jövedelmi egyenlőtlenség (pl. Gini-mutató) és
2. a társadalmi konfliktusok gyakorisága és intenzitása.
Indikátorok a társadalmi válsághoz
A vizsgálat során a következő mérőpontokat használom:
• Jövedelmi egyenlőtlenség (Gini-index).
• Munkaerő-kapacitás és foglalkoztatási trendek.
• Társadalmi konfliktusok és dezertálási tendenciák.
• Migrációs arányok (külföldre távozók, menekültek).
• Lakosság attitűdjei a háborúhoz, békéhez és a területi kérdéshez.

Kritikus lépcsőfokok

a.) Korai válság – egyenlőtlenség emelkedése

Gini-mutató:
• A World Bank adatai alapján Ukrajna Gini-értéke háborús becslések szerint 2023–2025 között 0,38 körül alakul , tehát a válság tartományába esik (Turchin szerint a 0,35-ös érték már kohéziós repedéseket jelez).
• A jövedelmek elosztásában is nőtt a rés a szegényebb és a gazdagabb háztartások között: 0,41 (2023) → 0,50 (2025. ennek okai: a megszállt bányászati és ipari térségek kiesése, a regionális különbségek drámai növekedése, a hadiipari és állami bérek relatív növekedése, a szolgálatóti szektor szűkülése.
• Mindezek következtében a társadalom nem egyszerűen szegényebb lett, hanem olyan aszimmetrikus viszonyok alakultak ki, amelyeket háborús körülmények és a háború utáni időszakban lehetetlen orvosolni.

A Gini-érték békeidőkben nem feltétlenül kritikus, ám háborús környezetben a jövedelmek drasztikus átrendeződése, a megszállt területek kiesése és a kieső ipari munkaerő jelentősen rombolja az egyenlőtlenség társadalmi megítélését.
Az egyenlőtlenség vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a Turchin által jelzett "elitek túltermelése" jelenséget sem. A háború alatt egy új, háborús elit nőtt fel (Budanov, katonai vezetők, hadiipari vállalkozók), miközben a régi politikai elit (Jermak) marginalizálódott. Ez az elitkonfliktus – a civil és katonai elit közötti feszültség – tovább mélyítheti a társadalmi és ezen keresztül a politikai instabilitást. Léteznek elemzések , amelyek szerint a leszakadó tömegek dühét a rendszerrel szemben az elitellenes pártok vagy mozgalmak használhatják ki a háború után.

A társadalmi feszültség növekedését okozhatják továbbá a regionális egyenlőtlenségek. Nézzük meg, micsoda szakadék keletkezett Kelet- és Dél-Ukrajna, illetve Nyugat-Ukrajna között a gazdasági aktivitás terén, a munkajövedelmek alakulásában, a vagyonvesztésekben. Ez a területi egyenlőtlenség a társadalmi kohézió további repedése: a nyugati országrészben élők (akik távolabb vannak a háborútól) másképp élik meg a terheket, mint a keletiek. Ez hosszú távon politikai feszültségek forrása lehet.

b.) Mélyülő válság – a munkaerőpiac szerkezeti átalakulása

A háború súlyos strukturális sokkot okozott Ukrajna munkaerőpiacán, de nem úgy, mint egy „egyszerű” gazdasági recesszióban, ahol a foglalkoztatottság és a munkanélküliség tiszta statisztikák mentén követhető. A háború egyik legkeményebb, legkézzelfoghatóbb társadalmi következménye a munkaerőpiac beszűkülése. Itt már nem percepcióról vagy narratíváról beszélünk, hanem a munkaerőpiac strukturális felbomlásáról és ennek következményeként a gazdasági aktivitás bezuhanásáról.

A 2022-őt megelőző tíz évben átlagban a foglalkoztatottak száma valamivel meghaladta a 20 millió főt. (Minden továbbiakban közölt adatot ehhez viszonyítsunk!). 2021 decemberében a hivatalos adatok 15 377 100 foglalkoztatottat tartottak nyilván.
2022-ben Ukrajna hivatalosan is bejelentette, hogy a munkaerőpiaca összeomlott. 2024 végén a biztosítással is rendelkező foglalkoztatottak száma 8,8 millió volt. Elképzelhetők részleges korrekciók pl. nyári szezonális munkák miatt, ám a foglalkoztatottak számának közel felére való esése funkcionális kapacitásvesztést is jelez. Nem csak a foglalkozatottak száma zuhant, hanem a munkaerőbázis is. A területvesztés, a déli és keleti régiók részleges vagy teljes kiesése több millió munkavállalót érintett közvetlenül. A háború okozta migráció és belső elvándorlás szintén egy talán 10 millió főt is meghaladó halmazt érint. A mozgósítással is több millió munkaképes korú férfi került ki a munka világából. A háború szétzúzta Ukrajna korábbi gazdasági szerkezetét, ipari kapacitások semmisültek meg, logisztikai láncok bomlottak fel.

A 2025-ös adatok némi javulást mutatnak, ám valójában nem visszapattanásról van szó, hanem sokkal inkább egy alacsony bázison történő stabilizációról beszélhetünk.

Valójában krónikus munkaerőhiány alakult ki, amelyen a közeljövőben sem a demográfiai helyzet, sem pedig jogszabálymódosítások nem tudnak segíteni. A grc.ua tavaly készített egy anyagot a munkaerőpiaci helyzetről, amelyben többek között kiderült, hogy 2025-ben a munkáltatók 95%-a vett fel dolgozót, 2026-ban pedig 99% kíván új munkaerőt alkalmazni. Hiányzik a gazdaságból a munkaerő, amiből az is következik, hogy a munkaképes korú férfi lakosság további mozgósítása végzetesen beszűkítené azt a bázist, amely lényegében az országot tartja el a munkájával, az adófizetésével.

A strukturális problémát súlyosbítja, hogy a munkaerőhiány mellett nőtt a munkanélküliségi ráta, 2025 végén 22,8%-os csúcsot ért el – megjegyezve azt, hogy a munkanélküliek 81%-a nő. És bizony, ez utóbbi adat egyáltalán nem mellékszál, hiszen a nőkre háború idején fokozott terhek hárulnak, és ez a társadalmi kohézió nemi dimenzióját jelenti.

A 2021-es 15,4 milliós foglalkoztatotti bázis és a 2024–2025-ös 8,8–9 milliós biztosított foglalkoztatotti állomány közötti különbség nominálisan is 40% körüli visszaesést jelent. Ez nem csupán statisztikai ingadozás, hanem a társadalmat működtető kapacitás drámai beszűkülése, amely közvetlenül aláássa a háború fenntarthatóságát és az újjáépítés realitását. (És nem mellesleg: ez a foglalkoztatottsági létszám is egy maximálisan 22-24 milliós összlélekszámú ország képét mutatja).

c.) Részleges összeomlás (Turchin nem ezt a fogalmat használja: elemzésemben a nevéhez köthető elméletben a dezintegrációs szakaszra utalok, arra a pontra, amikor a strukturális nyomás már meghaladja a rendszer önkorrekciós képességét) – társadalmi engedelmesség és dezertálási tendencia



(...)
 
Kaszparov: Putyin a háború


Az ENSZ jelentés szerint eddig kb. 15000 civilt, köztük 766 gyermeket gyilkoltak meg Putyin háborújában.

Oroszországban lágerekben kínozzák az elrabolt ukrán civileket és katonákat.

 
  • Vicces
Reactions: Kim Philby and fip7
Lófasz a köbön negyven-hetvenvalahány F-16-os a hátország felett drónokkal meg CM-ekkel szarakodik, miközben az orosz szarrá bombázza a katonáikat a fronton (mindent a mi pénzünkből). Hasznos, természetesen az, mindenképpen a feladataik közé tartozna, de legyünk őszinték, nem ez lenne a dolguk, ez csak kényszercselekvés. Nekik a Szu-34 a fő célpont. A bombakamionok.
Azokért meg ezekkel nem tudnak menni, és elnézve az legújabb szériás Szu-57-eseket, oda a block 70 is kevés, F-35 nélkül még az air parity sem esélyes, márpedig az orosz gyártósorok mostanában üzemelnek be, ami erősen megdobja majd az átadott gépszámot - és ezzel a napi UMPK érkezést.

Na az már igencsak érdekes móka lenne! Innentől ugyanis megindulna a kergetőzős BVR, amit viszont a Szu-57 alacsony RCS-e megint csak megkavarna, mert képes összeomlasztani a HMZ-t R-77M indítás után, a saját ECM-jével karöltve.
Baromi izgalmas lesz az év ebből a szempontból, az első hónapok rohadt intenzív légiharcai óta ül a dolog majd 4 éve, de úgy tűnik az ukránt feltolták annyira, hogy újra AA combat várható.


Pont erről beszéltem, az orosz ha nem hoz ki kurva gyorsan valami hasonló eszközt drónok ellen, az ukrán kifogyasztja őket AA raksikból.
Mert ok, hogy a Szu-27 család röhögve trackeli és leszedegeti ezeket - de az ukrán már naponta küld 100+ körül ilyen szarokat, és hamarosan nem marad raksijuk ezekkel szórakozni.
Ellenben az ukránnak ott a végtelen amerikai készlet...
Akkor végül is van értelme az F16-osoknak sniper-x konténerrel APKWS-el drónokra "vadászni".
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Orosz légvédelmi "védernyőjében" tevékenykedő Su34-eseket az F16MLU-nak nem sok esélye van elérni.Egyenlőre az Orosz légierő se erőlteti leginkább az Ukrán légvédelemnek köszönhetően a "kergetőzős" BVR légiharcokat.1-1 siklóbombát dobó gépet leszednek es egyenlőre viszonylag alacsony "veszteségrátával" repülnek az Ukrán gépek is.
 
A front Krasznolimanszki szektora

Drobisevo délkeleti külvárosában továbbra is heves harcok folynak. Az érintkezési vonal továbbra is instabil, egyik fél sem élvez tartós taktikai előnyt. Kölcsönös erőfeszítések folynak a pozíciók megszilárdítására és az ellentámadások folyamatban vannak.

Az orosz fegyveres erők egységei számos állást zártak le Krasznij Limantól északra és északkeletre fekvő "zsebekben", kiegyenlítve a frontvonal elrendezését és csökkentve az ellenséges manőverekre alkalmas területeket.

Az aktív támadó műveletek eredményeként az orosz fegyveres erők egységei Dibrovától nyugatra nyomultak előre, javítva pozíciójukat az erdős területen és fokozva a nyomást a szomszédos vonalakra.

A szisztematikus tűz és az állandó nyomás lehetővé tette az orosz fegyveres erők egységeinek, hogy eljussanak Sztagorno-Karavan külterületére, ahol egy új érintkezési vonal alakul ki.

Szlavjanszki szekció

Az orosz fegyveres erők egységei Ozernytől délre illetve Zakotnoje térségétől délre is nyomulnak az erdősávok és vízmosások mentén, kiterjesztve a „szürke zónát” és kiszorítva az ukránokat a közbenső erődítményekből.

Reznikovkában heves harcok folynak a falu középső és északi részeiért. Rohamcsapatok törnek be az épületekbe és az udvarokba, miközben az ukránok kisebb csoportokból álló ellentámadásokkal próbálják megtartani a védelmi állásaikat.

A front Csaszovojarszkij szektora

A beérkező jelentések szerint Minkovka falut elfoglalták az oroszok. Az orosz fegyveres erők egységei megtisztítják és megerősítik a szomszédos területeket, kiegyenlítve a frontvonalat ebben az irányban is.

Kelet-Zaporizzsje térségében az ukrán erők folytatják a támadást Bolsemikhailivkából.

Páncélozott járművekkel próbálnak átkelni a Voronaja folyón, elérve a Sztyepove-Berezove-Ternove vonalat.

Jelenleg az ukrán egységek továbbra is megpróbálják áttörni Szosznovkát és Oresztopolt.

Otradnoyeért szintén megy a harc a mai napig egyik fél sem tudta teljesen az ellenőrzése alá vonni .

Folytatódnak a harcok a Gajcsur folyó mentén is . Dobropilliában, ahol az orosz erőknek korábban sikerült felderíteni és megsemmisíteni néhány ukrán rohamcsoportot, most ukrán drónokat észlelnek, amelyek orosz állásokat támadnak.

Guljapolje közelében az orosz rohamcsoportok folytatják támadásaikat a Cvetkovoe-Zseleznodorozsnoje vonaltól nyugatra.

A front északi szárnyán továbbra is feszült a helyzet. Az ukránok jelentős tartalékokat halmoztak fel a térségben – szinte az összes önálló rohamzászlóalj, valamint két ejtőernyős brigádot.

Az ukrán parancsnokság február eleje óta ezeket az erőket használja a "Kelet" erőcsoport állásainak áttörésére.

Az itteni nyílt területek mind az ukrán mind az orosz egységek számára nagy kihívást jelentenek,mert az ukrán fegyveres erőknek van esélyük átjutni az erdősávokon, kevés lehetőségük van a pozíciójuk megtartására és a rotációra.
 
A brit PR ügynökség jószoponc-útmutatójára ugye még mindenki emlékszik?
Csak mert még fenn van…
hát elmentek Genf-be is egy elég nagy delegációvaL,úgy,hogy meg sem voltak hívva .. eredetileg orosz-ukrán-amerikai háromoldalú találkozó volt, csak a britek oda pofátlankodtak (megint) nem volt elég Törökország, jobban akarják a háborút,mint az ukránok ..
 
Kaszparov: Putyin a háború


Az ENSZ jelentés szerint eddig kb. 15000 civilt, köztük 766 gyermeket gyilkoltak meg Putyin háborújában.

Oroszországban lágerekben kínozzák az elrabolt ukrán civileket és katonákat.


Ez az a Kaszparov, aki amikor Polgár Judittal sakkozott akkor egy rossz lépése után újra megfogta a bábut, új helyre rakta, majd még le is tagadta?
...