A Luganszk megyei Lutuginó városát, és az azonos nevű járás területét 2014 nyári offenzívájuk idején az ukránok elfoglalták. A filmben szereplő Lenyina falu lakói elmondták: településüket ukrán fasiszta félkatonai alakulatok szállták meg. Akik önkényeskedtek a helyi lakossággal, raboltak, fosztogattak. A faluból többen is eltűntek.
Akkor hurcolták el Zsenyát, a 25 éves fiatalembert is. Azzal vádolták, hogy a „szakadárokat” segítette. Édesanyja elmondta: már az elfogás is alattomos, törvénytelen volt. Hatan is jöttek fiáért: zsoldosok, civilek vegyesen. A civil olyan volt, akit Zsenya ismerhetett. Édesanyja hiába intette: az ismerős hangjára fia kiment az utcára. Ott kapták el. Már megbilincselve vitték az egyik barátjának pár házzal odébb lévő otthonához. Barátját (aki bevallotta, hogy ismeri Zsenyát) és annak édesapját is elvitték – először a falusi őrszobára. Ott, kb. egy hétig tartották őket fogva, édesanyja ott még láthatta a fiát. Kék-zöldre összeverve, alig lehetett ráismerni. Aztán valahová elvitték őket, és az édesanya többé nem hallott hírt róla, hiába kerestette mindenütt.
A falu utóbb felszabadult. Nemrégiben a rendőrség értesítést kapott arról, hogy egy – a korábbi ukrán őrposzttól nem messze – egy hevenyészett gödörben három ember földi maradványait találták. A ruhafoszlányokból az édesanya felismerte: az egyik áldozat a fia volt. Megtalálták aztán a gödörben a fiatalember igazolványát is. (A másik két áldozat kilétét még most próbálják tisztázni.)
Elkaparták őket, mint az elhullott állatokat szokták, a dögkutakban – háborgott az egyik falubeli asszony.
Az emberi maradványokat beszállították Lutuginó igazságügyi orvosszakértői intézetébe. Ahol a szakértő mindhárom koponyán közvetlen közelről leadott lövések lyukait találta. Az egyik koponya darabokra is esett. Az áldozatokat, mielőtt főbe lőtték volna őket, kezükön-lábukon ragasztószalaggal kötözték össze. Vörös és zöld szigetelő szalaggal – ami az „Ajdar” terrorbrigád keze nyomát mutatja.
(Csikós Sándor)