[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Jack Ma úgy tervezi, hogy 2036-ra az Alibaba cég a világ ötödik legnagyobb gazdasága. Jelenleg a 22-ik, picivel lemaradva Argentína mögött
http://shanghaiist.com/2017/06/15/alibaba-5th-largest-economy.php
http://shanghaiist.com/2017/06/15/alibaba-5th-largest-economy.php
Mi az a nyugatí típusú demokrácia?
Az, ahol letartóztatnak, ha arról beszélsz, hogy London polgármestere szélsőséges muszlim és a terrorellenes alakulatok nyomozói Londonban ma szélsőséges muszlimok és a normálisak fél év alatt elhagyták a céget?
Vagy Svájc, ahol mindenről népszavazás van?
Vagy németország, ahol 2000 feletti a politikai véleményük miatt több évre ítélt és mot is börtönben lévők száma?
Vagy Ukrajna, ahol 8 év jár a kormány programjának kritizálásáért a törvény szerint?
Mi a nyugati demokrácia, hogy tudjam, mire nem érettek a kínaiak?
"Legyünk pontosak!" John Travolta a Csodabogár című filmben.
Már nem azért Mack, de a demokráciáról szóló videóval te magad indítottad el ezt a témát itt
Már nem azért Mack, de a demokráciáról szóló videóval te magad indítottad el ezt a témát itt
Kösse akkor valahogy Kínához, mer így a semmiben lóg (ugyebár ok, hogy én indítottan, de Kínáról volt szó). Esetleg kifejthetné, hogy mitől jobb mondjuk egy konfucianista államberendez egy liberális demokrációhoz képest.
Igazad van.
Én is erről beszélek.
Szívesen kifejteném, mik az előnyei vagy hátrányai a konfucionizmusnak a .. és itt gondban vagyok.
Hisz a nagy Mao általad is idézett mondása szerint, virágozzék száz virág.
És ez a nyugati demokráciáknak nevezett vegyes húsleves melyik részéhez hasonlítsam a kínai csípős-savanyút?
Mert ugye, abban egyetértünk, hogy a nyugati demokrácia sok színű;
Parlamentáris királyság, cantonális államszövetség, elnöki köztársaság, miniszterelnöki köztársaság, a győztes mindent visz rendszer, szavazatarányos rendszer.............
Szóval, Kínával már rendben vagyunk, de mihez is hasonlítsuk?
Ez lett volna a kérdésem, pontosan melyik nyugati demokráciához hasonlítsuk, és akkor elkezdhetem...
"Legyünk pontosak! "
Kicsit túlbonyolítod. Egyszerüsítsük mondjuk demokrácia vs meritokrácia felállásra.Igazad van.
Én is erről beszélek.
Szívesen kifejteném, mik az előnyei vagy hátrányai a konfucionizmusnak a .. és itt gondban vagyok.
Hisz a nagy Mao általad is idézett mondása szerint, virágozzék száz virág.
És ez a nyugati demokráciáknak nevezett vegyes húsleves melyik részéhez hasonlítsam a kínai csípős-savanyút?
Mert ugye, abban egyetértünk, hogy a nyugati demokrácia sok színű;
Parlamentáris királyság, cantonális államszövetség, elnöki köztársaság, miniszterelnöki köztársaság, a győztes mindent visz rendszer, szavazatarányos rendszer.............
Szóval, Kínával már rendben vagyunk, de mihez is hasonlítsuk?
Ez lett volna a kérdésem, pontosan melyik nyugati demokráciához hasonlítsuk, és akkor elkezdhetem...
"Legyünk pontosak! "
Amiket te felsoroltál azok egyike sem a demokrácia (legalábbis elvben) részei. Elég nagy baj, hogy ezek létező jelenségek. Egyébként meg nem az a kérdés, hogy érettek e rá a kínaiak vagy sem. Ekkora ország olyan történelmi múlttal ahol császárok és hadurak sora uralkodott, nem fogja soha befogadni a nép képviseleti demokráciát. Nem azért mert nem akarná, hanem egész egyszerűen széthullana az ország. Olyan jellegű rendszer működne mint ami Oroszországban van.
Ha lenne egy nagyon erős és számottevő középosztályuk, elméletileg lehetne. A kérdés inkább az, hogy akarják-e?
Etnikailag homogén, nem hiszem, hogy széthullana. Ami a rendszert illeti kb 2000 éves dologról van szó és most mintha egy útkeresés kellős közepén lennének.
Aki Afrikában jól startol az atalmasat kaszál majd.
http://www.origo.hu/gazdasag/20170616-kina-szeretne-zsebre-vagni-afrikat.html
http://www.origo.hu/gazdasag/20170616-kina-szeretne-zsebre-vagni-afrikat.html
Gondolom ez lesz itt is hamarosan
http://www.scmp.com/news/china/econ...f-headache-chinas-factory-owners-survey-finds
http://www.scmp.com/news/china/econ...f-headache-chinas-factory-owners-survey-finds
Hogy húznak ki további egymilliárd embert a mocsokból és nyomorból, ha elkezdenek mindent automatizálni és a jelenlegi munkaerőt is emiatt előbb-utóbb leépítik? Nem kell nekik sem félmilliárd menedzser meg könyvelő.
Persze... És kinek fognak szolgáltatni? Egymásnak?
Még termelő szektorban sem tudnak ennyi munkahelyet megteremteni, nemhogy a szolgáltatóban. Most meg már a termelő leépítéséne dolgoznak.
Így van! Egymásnak.
Ez a GDP papíron történő felfújásának általános módja.
A szolgáltatási szektor aránya a GDP-ből: Franciaország 79,8 %, USA 79,7 %, Anglia 78,3 %, Belgium 77,7 %, Dánia 76,4%, Olaszország 73,8 %, Hollandia 73,2 %, Spanyolország 72,6 %, Japán 71,4 %, Svédország 71,3 %, Németország 71,1 %, Svájc 71,0 %, Kanada 69,6 %, Ausztrália 69,4 %, Ausztria 69,0 %, stb.....
Ezzel szemben Kína 51,6 %, India 56,9 %, Dél-Korea 57,5 %, Oroszország 60,1 %, világátlag 63,6 %.
A termékeket lehet szállítani exportálni, importálni, ezért az árak nem térnek el olyan hatalmas mértékben egy fejlettnek nevezett és egy fejlődőnek nevezett országban. Legfeljebb a szállítási költség, vámok, adók különbsége miatt adódnak eltérések. Ezzel szemben a szolgáltatásokat jellemzően nem lehet exportálni (kivéve a kiszervezett határon átnyúló szolgáltatásokat). A szolgáltatások árszínvonala sokszoros, akár nagyságrendi eltérést is mutat az egyes országok közt. Márpedig ha egy országban a szolgáltatások ára magas, akkor ugyanazzal a reál mutatóban mérhető szolgáltatási teljesítménnyel sokkal nagyobb GDP-t mutatnak ki. Ha 10-szer annyiért nyír hajat a fodrász az USA-ban, mint Kínában, akkor e szakmában 10-szeres GDP többletet mutatnak ki az USA javára, ugyanannyi hajvágás után. Ha az emberek nagy többsége a szolgáltatási szektorban dolgozik, akkor amennyiben a szolgáltatások árai magasak, akkor a társadalom többségének magas bért lehet fizetni. Tehát meg tudják fizetni a magasabb árakat. És bár természetes egységekben mérve nem állítanak a elő többletet, mégis sokkal nagyobb lesz a kimutatott GDP. Ahol 10-szeres az egy főre jutó GDP ott a valóságban nem dolgoznak 10-szer többet a lakosok, jellemzően ott dolgoznak kevesebbet. Csak a pénzben kimutatott érték a magasabb. Ezt pedig főleg a szolgáltatások terén lehet elérni.
Máshogy is nézhetjük:
A szolgálatatások egy tetemes része a szegényebb országokban luxusnak számít, míg a gazdagabb országokban tömegesen veszik igénybe. Egy kínai számára az amerikaiak értelmetlen dolgokra költenek, mert már nem tudják hova tenni a sok pénzüket. Fajlagosan messze több Amerikában a személyi edző, lélekgyógyász, lakberendező, taxis, tanácsadó, ügynök, ügyvéd, ingatlan közvetítő, kozmetikus, állatidomár, biztosítási ügynök, stb..., mint Kínában. Ezekre a szakmákra tényleg az teremt keresletet, hogy az embereknek elég sok pénzük van erre is költeni. A dologi javakon túl is sokat tudnak fogyasztani.
A dologi javak fogyasztása felülről korlátos. Nem fogsz sokkal több kenyeret, tejet, húst enni, nem lesz sokkal több szekrénysorod, csak mérsékelten lesz több ruhád, nem költesz fűtésre többszörös pénzt, attól mert többszörös jövedelmet keresek meg. Autóból, házból, számítógépből, mobil telefonból sem fog valaki sokkal többet használni azért mert jóval nagyobb a jövedelme. Viszont szolgáltatásokra korlátlan mennyiségű pénzt el lehet költeni. Kényelemre, jólétre és mindenre, amiről úgy gondolod, hogy mivel már megengedheted magadnak, szükséged is van rá, vagy rábeszélnek arra, hogy szükséged legyen rá.
Ha az a cél a cél, hogy folyamatos legyen a GDP növekedés. Ha az a cél, hogy a fogyasztói társadalom évről évre többet fogyasszon, akkor ezt főleg a szolgáltatások arányának növelésén keresztül lehet elérni.
Ez persze nyilván egy felfújt lufit eredményez, de így működik a modern gazdaság. A gazdag országok lakói kevesebb munkával sokkal több pénzt keresnek, miközben kimutatják a kevesebb munkájukról a sokszoros hozzáadott értéket, mert magasabb bért kapnak utána. Ezt elnevezik hatékonyságnak, termelékenységnek. A sokkal több megkeresett pénzt pedig elszórják olyasmire, a mi a szegényebb országok szemszögéből értelmetlen és szükségtelen luxus. Eközben az alacsonyabb bérszínvonalú, szegényebb országokkal megtermeltetik a dologi javak (ipari, mezőgazdasági termékek) többségét, amit a gazdag országok lakói jelentős hányadban külföldről behozva fogyasztanak el. És a gazdagabbak még le is nézik a szegényebbeket - akik által megtermelt termékeket fogyasztják - hogy azok alacsony hozzáadott értékű tevékenységet folytatnak és nem tudnak olyan termelékenyek és hatékonyak lenni.
De ahhoz, hogy kevesek viszonylag gazdagok legyenek, a többségnek viszonylag szegénynek kell lenni. A szegények végzik a gazdagok helyett munka dandárját, míg a gazdagok főleg saját jólétükkel foglalkoznak. Nem tartozhat mindenki a gazdagok kasztjába, különben nincs aki a munkát elvégezze. Na erre megoldás, hogy akkor dolgozzanak a robotok és mindenki élhet olyan életet, amit most a gazdag országok lakói. Ha az ipari termékeket robotok gyártják, akkor az emberek szolgáltatni fognak egymásnak. Akár a GDP közel 100 %-át is ez teheti ki. Mert valamivel mégis csak el kell foglalniuk magukat.
Kína már egy ideje megpróbál átállni az exportvezérelt (olcsó munkaerőn alapuló) gazdasági modellről a belső fogyasztásra (azaz egyre nagyobb kifizetett bértömegre) alapuló növekedési modellre. Azaz gazdag ország szeretne lenni olyan módon, ahogy most a fejlett országok gazdagok. Az automatizálás ezt elősegíti.
Persze az ilyen típusú lufi fújás időnként válságokhoz vezet.
Ez a terv.
Igen. Nekiálltak az acélipar leépítésének, mert hatalmas a túlkapacitás meg még egy rakás egyébb mamut állami vállalat bezárásának is.
Azt az észrevételt tenném hozzá, hogy a fejlett országokban úgy tudnak több pénzt költeni szolgáltatásokra az emberek, hogy alacsonyabb életminőségen élnek. Például mobiltelefonra költik azt a pénzt, amelyen zöldséget és gyümölcsöt vehetnének, vagy nem lesz saját házuk, mert egyrészt nem is bírná az építőipar (mert nincs) lásd az USA faszerkezetes házai, amit mindig elvisz a hurrikán, másrészt nem is marad rá pénzük, mert fizikai dolgok HELYETT szolgáltatásokra költik.
Ok, egyetértek veled, de van pár pont ahol úgy érzem kicsit sántít az elmélet.
Megkérnélek, hogy az egész eszmefuttatást ültesd át agrár vs. ipar szembenállásba. Fogod látni, hogy tökéletesen működik. Ez a narratíva az ipari forradalom kezdetén nagyon elterjedt volt.
Az agrár elit és az agrár társadalmak védelmezői kb ilyen érveket sorakoztattak fel az ipari elit és ipari társadalommal szemben. Ugyebár a fő érték számukra a föld volt és az agrár termelés. Az ipar és az ipari termékel amolyan felesleges luxus dolgok voltam amellyek nékül egy becsületes parasz ember egészen jól elvan. Merthát érdekes dolog a vasparipa de nem lehet megenni.
Jelenleg egy ipari forradalom évei éljük, az, hogy a digitálisan vezérelt gyártósorok kiszorítják majd az embereket csak idő kérdése. Kb. úgy mint az ipari forradalom termékei kiszorították annó az emberi munkaerőt a mezőgazdaságból. Ha már utánanéztél a társadalmi eloszlásnak termelési szektorok szerint, nézd meg, hogy a fejlett országokban hán % dolgozik mezőgazdaságban és mekkora túltermelést képes az a pár % megcsinálni.
Addik ok az a narratíva, hogy a fejlett országok kiszervezik a gyártást a szegényebbekbe mert ott olcsó a munkaerő, de Kína hova szervezze? Márpedig az életszinvonal ott is növekszik és egyre kevesebb olyan embert kapsz aki havi 80-100 dollárért hajlandó 12-órázni havi egy esetleg két szabadnappal.
Ha ők ki akarnák szervezni az ipari termelésüket emberi munkaerőnek akkor kéne nekik még egy bolygó. Afrikába még ideig óráig ezt az elvihetnek gyártani, de az szinte semmit nem jelent.