Előbb Indiában azt kellene megoldaniuk, hogy a helyiek ne a sínek közé járjanak emésztési végtermékeiket üríteni (a designated shitting streets problémakörről nem is beszélve)
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
Ezt már rég óta mondom, úgy tűnik a németek is észre vették végre:
http://www.alternativenergia.hu/gondot-okoz-a-szelkerekek-ujrahasznositasa/80299
http://www.alternativenergia.hu/gondot-okoz-a-szelkerekek-ujrahasznositasa/80299
Arról nem is beszélve, hogy egy paksi atomerőműben van egy nagy kondér egy csomó beton közepén. Ezt nyugodtan rázhatja a föld, max beesnek az elején a szabályozó rudak. Inkább csak annyi a lényeges, hogy forogjon a víz az üstben (ne boruljon rá a tető, törjenek el a csövek vagy kerüljön víz alá az ággregátor).Joker
PAKS I-is alapból kibírt 6.5-öst, PAKS II alapból 8-as rengést. És ez egy logaritmikus skála. (Emlékeim szerint)
Jó kis kocsi ez:
http://totalcar.hu/tesztek/2017/07/26/teszt_opel_ampera-e_2017/
http://totalcar.hu/tesztek/2017/07/26/teszt_opel_ampera-e_2017/
Ez egy jó kis összehasonlító teszt:
http://totalcar.hu/tesztek/2017/08/01/ford_focus_electric_opel_ampera-e_volkswagen_e-golf/
http://totalcar.hu/tesztek/2017/08/01/ford_focus_electric_opel_ampera-e_volkswagen_e-golf/
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/lehuzhatja-a-rolot-a-matrai-eromu/
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/lehuzhatja-a-rolot-a-matrai-eromu/
Bruttó adatok:
2016-ban 44 TWh áramot fogyasztottunk. Ebből 31,3 TWh volt a hazai termelés és 12,7 TWh az import. A hazai termelésből 16,1 TWh-t állított elő Paks és 6,1 TWh-t a Mátrai Erőmű.
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/lehuzhatja-a-rolot-a-matrai-eromu/
Bruttó adatok:
2016-ban 44 TWh áramot fogyasztottunk. Ebből 31,3 TWh volt a hazai termelés és 12,7 TWh az import. A hazai termelésből 16,1 TWh-t állított elő Paks és 6,1 TWh-t a Mátrai Erőmű.
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
Jót lehet röhögni a sok természettudományos analfabétán. A baj az, hogy a világ nagy része hisz ezeknek a marháknak...
M
molnibalage
Guest
Az mekkora epic, hogy ennél a kommentek le vanak bénítva. Talán mert a fickó ökörségeket beszél és gondolom cafatokra szedték szét...
M
molnibalage
Guest
Nagy siker az AP1000-s:
http://atomenergiainfo.hu/atomenergetika-a-vilagban/felbemarad-vc-summer-bovitese
http://atomenergiainfo.hu/atomenergetika-a-vilagban/felbemarad-vc-summer-bovitese
Hulladék mennyisége napenergia vs. atomenergia esetén:
http://atomenergiainfo.hu/blog/hulladek-mindenutt
http://atomenergiainfo.hu/blog/hulladek-mindenutt
Mondjuk egy marha nagy sivatag közepére gazdaságosabb lehet napelemeket rakni, mert
a) hely van bőven, másra úgysem jó
b) a fosszilis és atomerőművek igénylik a vizet, ami viszonylag gyéren elérhető egy sivatagban.
Ahol meg nincs sivatag, oda mehet a nuke, mert egy szénerőmű által termelt meddőhányó ronda, a gázt meg a szovjetektől kell venni.
M
molnibalage
Guest
Sajnos nem. A többség láthatólag képtelen megérteni az alaphelyzetet. A load factora a naperőműnek sivatagban is talán 0.2, máshol 0.1 vagy alatta. Tehát az idő 80-90%-ban más termeli meg az áramot. Akkor minek húzol fel egyáltalán nem olcsó és kifejezetten rövid élettartamú erőművet...? Emiatt hülyeség az egész, csak súlyosbítja a helyzetet, mert CO2 és egyéb szemponból nő a lábnyom. Kinemszarjale, hogy nem kell üzemanyag neki, ha kurvadrágán épül fel és alig termel. Olyan, mintha lenne két autód, és az egyik az idő 10-20%-ban üzemelne csak, a másik meg kisegítene a maradékban.
Ez hol segít a helyzeten...? Sehol...
Ehhez jön hogy a sivatagos területek népszerűsége alacsony, a fogyasztás távol koncentrálódik, emiatt a szállítási veszteség és a transzfer közeg létesítése még tovább rontja a hatékonyságot.
M
molnibalage
Guest
Sőt a példa rossz volt, mert felfelé kerekít és nagyon megengedő. A load factor az egész éves átlag szétkenve, ami hol 0, hogy 0,5, hol 1. Tehát összevissza menne és elindulna a két autó és néha olyan teljesítményt ad le, ami meg semmire sem jó, ha éppen pl. hegyre kéne felmenni.
Hipotetikusabbá téve a kérdést:
Mivel termelnél áramot a kősivatag közepén egy kb 20 fős kistelepülésnek, ha nincs erre szolgáló vized (kell humán célokra) és elégetni való szénhidrogéned? Ilyen szélsőséges esetben még lehet értelme napelmezni-aksizni, ha polcról levehető termékben gondolkozunk.
Bővítve a scenáriót, vicces lenne CO2-t bontatni a napelemmel, makd azt égetni.
A nuke-al az a probléma, hogy a "szokásos üzemi balesetek" túl végletes következményekkel járnak. Pl évtizedekre, ha nem évszázadokra ki kell üríteni a területet. Láttad a térképen mekkora a csernobili vagy a fukusimai tiltott zóna? Néhány tíz tonna radiokatív anyag kiszabadulása teljesen más mint a műszaki fejlődéssel járó szokásos baleset.