Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

On Sunday 15 May 2016 at 14:00 hours, renewables supplied nearly all of domestic electricity demand.[3]

While peak-generation from combined wind and solar reached a previous all-time high of 74% in April 2014,[4] wind power saw its best day ever on December 12, 2014, generating 562 GWh

Germany's share of renewables has increased from around 5% in 1999 to 22.9% in 2012, reaching close to the OECD average of 18% usage of renewables.[
 
Hipotetikusabbá téve a kérdést:
Mivel termelnél áramot a kősivatag közepén egy kb 20 fős kistelepülésnek, ha nincs erre szolgáló vized (kell humán célokra) és elégetni való szénhidrogéned? Ilyen szélsőséges esetben még lehet értelme napelmezni-aksizni, ha polcról levehető termékben gondolkozunk.
Bővítve a scenáriót, vicces lenne CO2-t bontatni a napelemmel, makd azt égetni.
Igen, ebben az esetben van értelme, mert nincs alternatíva.

De könyörgöm, grid szintű termelésbe erőltetik ez a szart, a 40-50-ig szélességi kör felett, ahol a napsütéses órák számra, vicces, a nappali óráké is ingazodik és a m2-re eső sugárzási teljesítmény is szar...

A déli féltekén eleve kisebb a napok hosszának ingadozása...
Hours_of_daylight_vs_latitude_vs_day_of_year_cmglee.svg
 
A nuke-al az a probléma, hogy a "szokásos üzemi balesetek" túl végletes következményekkel járnak. Pl évtizedekre, ha nem évszázadokra ki kell üríteni a területet. Láttad a térképen mekkora a csernobili vagy a fukusimai tiltott zóna? Néhány tíz tonna radiokatív anyag kiszabadulása teljesen más mint a műszaki fejlődéssel járó szokásos baleset.
Tipikus zöldbalfasz bullshit. A cseronbili zóna nagyrészt lakható már ma is, csak a szokásos túlreagálása a történetnek. A vadállomány és természet meg köszöni szépen, megvan.

Ezen felül jó lenne már megérteni, hogy a csernobili eset kb. az, amikor az egy trabantos szándékosan 100-zal a betonfalnak hajt és aztán ezt hozod fel példának az autózás ellen.

Fukishimánál az erőmű kerítésnél kb. akkora a sugárzás, mint a Deák Téren, néha annak 2-3-szorosa. Apró hiba, hogy a természetes háttérsugárzás 100-szorosa sem éri el a mai küszöbdózist. Soha ne ülj gépre, mert egy 10 órás út során nagyobb dózist kapnál, mint F-be ma egy év alatt nagyságrendileg.

Másegyéb?
 
More than 23,000 wind turbines and 1.4 million solar PV systems are distributed all over the country (Németország).
According to official figures, some 370,000 people were employed in the renewable energy sector in 2010, especially in small and medium-sized companies.
 
Hipotetikusabbá téve a kérdést:
Mivel termelnél áramot a kősivatag közepén egy kb 20 fős kistelepülésnek, ha nincs erre szolgáló vized (kell humán célokra) és elégetni való szénhidrogéned? Ilyen szélsőséges esetben még lehet értelme napelmezni-aksizni, ha polcról levehető termékben gondolkozunk.
Bővítve a scenáriót, vicces lenne CO2-t bontatni a napelemmel, majd azt égetni.
Na, hamarabb elküldtem mint akartam.
Szóval lehet-e a mostani hidrogén-oxigén üzemanyag cellákat adaptálni C+O2=CO2 reakcióra, vagy annyira speciálisak a katalizatorok, membránok és egyéb műszaki bizbaszok, hogy csillió pénzért kellene erre is fejleszteni valamit?
(Mars felszínén akármennyi napelemet ki lehet tenni, a roverek évtizede mennek napelemről, a légkör meg gyakorlatilag CO2-ből áll. Továbbá a napelem kisebb tömegű, és egy kis sóolvadékos reaktor is marha nehéz)
 
In 2013 the country had a total capacity of 378 GW of renewable power, mainly from hydroelectric and wind power. From 2005 to 2014, production of solar cellsin China has expanded 100-fold.[1] China'srenewable energy sector is growing faster than its fossil fuels and nuclear powercapacity.

In 2015 China became the world's largest producer of photovoltaic power, with 43 GW of total installed capacity.[
Senkit nem érdekel a beépíett teljesítmény. A 378GW teljesímény azt jelenti, hogy átlagosan ezek egy évben kb. 45-48 GWh áramot termelnek átlagbna számolva. Tehát a világ összes ilyen cucca átlagosan egy fejlettebb Ny-E-i országot nem tudna ellátni, de valójában semmit.

Az is millárdszor el lett mondta, hogy a szél és napáram nem helyettesítő terméke az atomerőműveknek, mert képtelenek zsinóráram termelésre.
 
  • Tetszik
Reactions: arcas and wolfram
Na, hamarabb elküldtem mint akartam.
Szóval lehet-e a mostani hidrogén-oxigén üzemanyag cellákat adaptálni C+O2=CO2 reakcióra, vagy annyira speciálisak a katalizatorok, membránok és egyéb műszaki bizbaszok, hogy csillió pénzért kellene erre is fejleszteni valamit?
(Mars felszínén akármennyi napelemet ki lehet tenni, a roverek évtizede mennek napelemről, a légkör meg gyakorlatilag CO2-ből áll. Továbbá a napelem kisebb tömegű, és egy kis sóolvadékos reaktor is marha nehéz)
Nem értem, hogyan jön ide a Mars...
Egy eleve drágán és kiszámíthatatlanul teremlő mögé bármit raksz pluiszban, attó az áram ára csak nő, a rendszer meg még komplexebb lesz. Akkor minek ezzel szarozni...? :confused:
 
Spanyolország:
Wind power provided the largest share at 19.1% followed by hydroelectric power at 11.1%. Solar power provided 5.2% and renewable thermal a further 2%. The total electricity supplied (demand coverage) from renewables was 37.4% of Spain's requirements in 2015.


Excluding hydroelectric production electricity generation, renewable energy sources grew from around 10 percent[14] in 2006 to 26.3 percent of demand coverage in 2015.
 
Solar energy production alone accounted for around 8% of the total electric production in the country in 2014, making Italy the country with the highest contribution from solar energy in the world.[2] Rapid growth in the deployment of solar, wind and bio energy in recent years lead to Italy producing over 40% of its electricity from renewable sources in 2014.
 
Tipikus zöldbalfasz bullshit. A cseronbili zóna nagyrészt lakható már ma is, csak a szokásos túlreagálása a történetnek. A vadállomány és természet meg köszöni szépen, megvan.

Ezen felül jó lenne már megérteni, hogy a csernobili eset kb. az, amikor az egy trabantos szándékosan 100-zal a betonfalnak hajt és aztán ezt hozod fel példának az autózás ellen.

Fukishimánál az erőmű kerítésnél kb. akkora a sugárzás, mint a Deák Téren, néha annak 2-3-szorosa. Apró hiba, hogy a természetes háttérsugárzás 100-szorosa sem éri el a mai küszöbdózist. Soha ne ülj gépre, mert egy 10 órás út során nagyobb dózist kapnál, mint F-be ma egy év alatt nagyságrendileg.

Másegyéb?
Még fontosabb óvintézkedés: a bennünk lévő kálium óránként 79.2 erg sugárzást bocsát ki. Tehát, ha 1db 180 centis barna jánnyal vagyunk, akkor ennek egy részét tutira megkapjuk. Ha kettővel és véletlenül közöttük közünk ki, akkor a kitettségünk megduplázódik. Mindig törekedjünk a megfelelő védelemre :rolleyes:
 
Hipotetikusabbá téve a kérdést:
Mivel termelnél áramot a kősivatag közepén egy kb 20 fős kistelepülésnek, ha nincs erre szolgáló vized (kell humán célokra) és elégetni való szénhidrogéned? Ilyen szélsőséges esetben még lehet értelme napelmezni-aksizni, ha polcról levehető termékben gondolkozunk.
Bővítve a scenáriót, vicces lenne CO2-t bontatni a napelemmel, makd azt égetni.
Erről itt már volt szó nem egyszer és nem kétszer. A napelemnek meg szélerőműveknek is megvan a maguk helye. Ha valahova áram kell ahova túl drága vagy felesleges vagy bonyolult lenne a fő hálózatról áramot vinni - pl sivatag közepén 20 személyes falu - akkor oda mehetnek ezek az önálló kis rendszerek. De ez nem jelenti, hogy a fő hálózatot is ilyenről kell táplálni, mert oda vannak sokkal jobb, olcsóbb, stabilabb, környezetbarátabb, helytakarékosabb és egyszerűbb megoldások.

A nuke-al az a probléma, hogy a "szokásos üzemi balesetek" túl végletes következményekkel járnak. Pl évtizedekre, ha nem évszázadokra ki kell üríteni a területet. Láttad a térképen mekkora a csernobili vagy a fukusimai tiltott zóna? Néhány tíz tonna radiokatív anyag kiszabadulása teljesen más mint a műszaki fejlődéssel járó szokásos baleset.
A sok CO2 miatt meg 1-200 év mulva a bolygót kell(ene) majd kitelepítsék, épp nem lesz ahova. Csak az lassú halál, mint a cigi, nem tűnik fel annyira, mint a golyó.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram
Nem értem, hogyan jön ide a Mars...
Egy eleve drágán és kiszámíthatatlanul teremlő mögé bármit raksz pluiszban, attó az áram ára csak nő, a rendszer meg még komplexebb lesz. Akkor minek ezzel szarozni...? :confused:
Korábban már végignyálaztam a sóolvadékos reaktorokat is, de ott csak protók vannak. A Musk van eléggé rágyógyulva arra a bolygóra (túl sok Dűnét olvasott), azt meg nem nehéz észrevenni, hogy a napenergiás-aksis üzletága amennyire mérsékelt hasznosságú ezen a bolygón, annyira jól működne amazon (rendes portable nuke hiányában). Én csak azon lamentálok, hogy van-e értelme átcígölni a Li aksikat egy másik bolygóra, ha a légkörből rendelkezésre áll egy üzemanyag cellában talán hasznosítható gáz. A drótot mégsem spurnizhatjuk ki odáig, a hörcsög kerék meg még ennél is kevésbé hatékonyabb.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram
Marad a szarozás amikor ott vannak a megtermelt energiamennyiség adatok.
Ez kezd olyan lenni, mint amikor valaki felhozza, hogy az EU mennyi pénzt ad Magyarországnak, Romániaának, stb. Aztán egy szó nem esik a történet többi részéről, ami nemhogy legalább annyira fontos, hanem még fontosabb.
Igen lehet termelni széllel meg napelemmel villamosenergiát, főleg közelebb az egyenlítőhöz. De drágán, sok szeméttel, önmagában sok CO2 kibocsátással jár a gyártásuk, sok helyet foglalnak, hatékonytalanok, nem stabil a termelésük, csak részben tervezhető a termelésük, amikor nem termelnek arra tartalékerőműveket kell építs, rövid az élettartamuk, stb. Megvan a maguk helye, ahol ideálisabb ezeket használni, de racionálisan gondolkozva nem építheted rájuk az ország energiaellátását.