Mohácsi csata (1526.08.29.)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
Augusztus 29-én volt a Mohácsi csata, akkorra már minimum egy hónapja le volt aratva a búza. Állítólag ezért sem gyűlt össze hamarabb a seregünk, kellett az ember az aratáshoz.
Nem tudom, hogy 1526-ban mennyire volt erős a Budai vár, de nem sokkal később több ostromot is kivédtek 2000-3000-es védősereggel több tízezres hadsereg ellen is.
Na itt meg az erőviszonyok kb. 2 vs 5 lehetett és mi várban vagyunk, ha meg beér a többi seregünk, akkor meg kb. 1 vs 1.

Hát ez az,ott állt mindenki szarásig kajával a török meg végig rabolta az egész alföldet!Kis túlzással kaját sem kellett volna magukkal hozniuk.
 
  • Tetszik
Reactions: szpg9

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Tomori csak harom evvel korabban ugyancsak egy sokkal minimum haromszor otszor nagyobb sereget vert meg RESZENKENT ahogy itt is akarta. Nyerheto lett volna de atlag feletti szerencse kelett volna hozza. Nem volt. Ez sem meg sok minden.

Erről van infód? Nem találtam csak egy említést erről a csatáról.

Sethuzas volt bizalmatlansag csalas hazugsag stb stb. Ez lett az eredmenye. A csata elotti napokban a mar taborban levo nemet katonakat pl a magyarok fosztogattak de egymassal is ment a harc ugy hogy meg aldozatai is voltak. A KIRALYI TABORBAN !!!!

Sajnos elég nagy fejetlenség volt akkoriban Magyarországon. Alig volt központi irányítás.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Ha már itt vagyunk elmondom amit én gondolok:
Ott rontottuk el,hogy képtelenek voltunk meghatározni a török támadásnak fő irányát.Az erdélyi vajda azért volt a csata idején Szeged-Temesvár térségében mert a magyar vezetés két lehetséges fő támadási iránnyal számolt.Az egyik a Duna mentén(ami be is következett)a másik pedig Erdély ellen.Szerintem itt követtük el a legnagyobb hibát.Teljesen nyilvánvaló(bár utólag könnyű okosnak lenni),hogy a szultáni fősereg nem fog Erdély ellen korlátozott hadjáratot vezetni.Ha a szultán is jön akkor az csak a Duna mentén teszi,hisz a Duna colt csak alkalmas 60000 ember ellátására meg 300 ágyú(köztük sok ostromágyú) szállítására.Tehát azzal,hogy ezt nem ismerték fel és emiatt kettéosztották a sereget el is dőlt minden.

Bár azt hozzá kell tenni,hogy a történészek szerint nem az volt a legnagyobb tragédia,hogy csatát vesztettünk hanem az,hogy meghalt a király is így az ország kvázi polgárháborúval várta a következő török támadást.

Első rész egyetértek. Pont ezért írom, hogy amikorra nyilvánvaló lett, hogy a török Buda felé jön, akkor Budán kellett volna megvárni a teljes magyar hadat, nem a fél sereggel csatát vállalni.
Második pont is igaz. Ha nem hal meg a király, valószínűleg soha nem is tud megtörni bennünket a török. Még úgy, hogy polgárháborúba süllyedtünk, sem tudta elfoglalni "csak" az ország közepét a török. Ha a király túléli, és csak a többi főnemes hal meg, még lehet jól is jártunk volna, hisz a főnemesek nélkül erősödött volna a királyi hatalom. Az embervesztesség meg nem volt olyan vészes, hogy ne pótoltuk volna gyorsan.
 
  • Tetszik
Reactions: szpg9

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
Augusztus 29-én volt a Mohácsi csata, akkorra már minimum egy hónapja le volt aratva a búza. Állítólag ezért sem gyűlt össze hamarabb a seregünk, kellett az ember az aratáshoz.
Nem tudom, hogy 1526-ban mennyire volt erős a Budai vár, de nem sokkal később több ostromot is kivédtek 2000-3000-es védősereggel több tízezres hadsereg ellen is.
Na itt meg az erőviszonyok kb. 2 vs 5 lehetett és mi várban vagyunk, ha meg beér a többi seregünk, akkor meg kb. 1 vs 1.

Gondolom az 1523-ban a Szerémségben vívott ütközetről beszél.Bár ott 10-12000-fős volt a török sereg amit 4000 fős lovassággal tudott úgy megverni Tomori,hogy részenként győzte le a törököt.Csak ugye nem mind1,hogy 12000 fős sereget versz meg részenként úgy,hogy gyakorlatilag minden összecsapásnál egyenlő közeli létszámok harcolnak vagy egy 60000 fős sereget próbálsz meg legyőzni részenként úgy,hogy mindig túlerőben lesz az ellenség.Ugye a gyalogság nem volt elég mobil ehhez a fajta harchoz,lovasból Mohácsnál meg nem volt több 5000-7000-nél.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Hát ez az,ott állt mindenki szarásig kajával a török meg végig rabolta az egész alföldet!Kis túlzással kaját sem kellett volna magukkal hozniuk.

Illett volna nekünk is eltakarítani a török elől a kaját. Felperzselt föld taktikáját kellett volna alkalmazni. Nyár vége volt, még a száraz füvet is fel kellett volna égetni, hogy a lovaknak se legyen mit adjanak.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and antigonosz

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
Első rész egyetértek. Pont ezért írom, hogy amikorra nyilvánvaló lett, hogy a török Buda felé jön, akkor Budán kellett volna megvárni a teljes magyar hadat, nem a fél sereggel csatát vállalni.
Második pont is igaz. Ha nem hal meg a király, valószínűleg soha nem is tud megtörni bennünket a török. Még úgy, hogy polgárháborúba süllyedtünk, sem tudta elfoglalni "csak" az ország közepét a török. Ha a király túléli, és csak a többi főnemes hal meg, még lehet jól is jártunk volna, hisz a főnemesek nélkül erősödött volna a királyi hatalom. Az embervesztesség meg nem volt olyan vészes, hogy ne pótoltuk volna gyorsan.

A baj az,hogy nagy valószínűséggel nem ért volna időben Budára az erdélyi vajda.A török előtt semmiképp tehát maradt volna a felmentés lehetősége de szerintem addig nem tartott volna ki a vár(bár ez szigorúan magán vélemény).
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
Illett volna nekünk is eltakarítani a török elől a kaját. Felperzselt föld taktikáját kellett volna alkalmazni. Nyár vége volt, még a száraz füvet is fel kellett volna égetni, hogy a lovaknak se legyen mit adjanak.

Sok minden illett volna amit nem tettünk meg..
Pl Tomori javaslatát megfogadva megújítani a békét a szultánnal(ezzel szemben pápai ráhatásra ezt elmulasztotta a király csak azt nem tudom miből gondolta,hogy az ígért pénzt megkapjuk hisz ez soha nem történt meg)akár azon az áron is,hogy adót fizetünk!!!
Ha már nem egyeztünk ki a törökkel(amit ugyan megpróbáltunk csak már későn hisz a török táborában jártak magyar követek tárgyalni a szultánnal aki megkérdezte katonáit,hogy béke vagy háború csak a janicsárok/akindzsik ott is közölték ha nem folytatja a hadjáratot fellázadnak).
Nem zaklattuk a törököt aki így háborítatlanul kelt át legalább 2 folyón meg úgy általában tök nyugodtan vonulhatott/fosztogathatott az országban.
 
S

szpg9

Guest
Nem tudom, hogy 1526-ban mennyire volt erős a Budai vár, de nem sokkal később több ostromot is kivédtek 2000-3000-es védősereggel több tízezres hadsereg ellen is.
Na itt meg az erőviszonyok kb. 2 vs 5 lehetett és mi várban vagyunk, ha meg beér a többi seregünk, akkor meg kb. 1 vs 1.

Azért azt is vegyétek figyelembe, hogy Budán hova raktál volna 20-25 ezer embert? Mert ennyi védő nem fért volna ott el. Meg a kardinális kérdés, hogy bírtad volna az ostromot logisztikával. Enni azért kell és egy feldúzzasztott védősereg az kaját is fogyaszt. Hadianyagról pedig még nem is beszéltünk. jó esetben egy 1526-os budai ostrom az katasztrófák sorozata lett volna magyar szempontból. a valóságban pedig kaptunk 1541-ig 15 év haladékot, amivel nem tudtun élni és jött, aminek jönnie kellett (török megszállás).
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
A baj az,hogy nagy valószínűséggel nem ért volna időben Budára az erdélyi vajda.A török előtt semmiképp tehát maradt volna a felmentés lehetősége de szerintem addig nem tartott volna ki a vár(bár ez szigorúan magán vélemény).

A királyi sereg gyalogos része védhette volna a várat, a lovasság meg zavarja a törököt. Addig az erdélyi és horvátországi sereg meg egyesül. Most olvasom, hogy még 10000 főnyi cseh sereg sem ért oda a csatába. Ha ez mind egyesül, már akkora seregünk lett volna, mint a töröknek. Ráadásul ha a török nekifog az ostromnak, akkor még sebezhetőbb és ki is merülnek a katonák a rohamokban.
A mohácsi csata idején az erdélyi sereg Szegednél volt, az még kisebb távra van Budától, mint Mohács Budától, szóval a törökkel kb. egyidőben ért volna fel Budára Szapolyai is. Sőt még hamarabb, ha eleve oda tart.
1541-ben több mint 30000 fős Ferdinánd-párti sereg ostromolta Budát 2400 fő megvédte majdnem 4 hónapon keresztül, míg megérkezett a sereg.
1526 és 1541 között annyira megerősítették a várat, vagy miért nem tudta volna tartani magát sokkal nagyobb sereggel?
Egyáltalán megmerte volna támadni a török a várat, ha azt 10000 fő védi? És további 30000-35000 fő is közbeavatkozhat?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
A királyi sereg gyalogos része védhette volna a várat, a lovasság meg zavarja a törököt. Addig az erdélyi és horvátországi sereg meg egyesül. Most olvasom, hogy még 10000 főnyi cseh sereg sem ért oda a csatába. Ha ez mind egyesül, már akkora seregünk lett volna, mint a töröknek. Ráadásul ha a török nekifog az ostromnak, akkor még sebezhetőbb és ki is merülnek a katonák a rohamokban.
A mohácsi csata idején az erdélyi sereg Szegednél volt, az még kisebb távra van Budától, mint Mohács Budától, szóval a törökkel kb. egyidőben ért volna fel Budára Szapolyai is. Sőt még hamarabb, ha eleve oda tart.
1541-ben több mint 30000 fős Ferdinánd-párti sereg ostromolta Budát 2400 fő megvédte majdnem 4 hónapon keresztül, míg megérkezett a sereg.
1526 és 1541 között annyira megerősítették a várat, vagy miért nem tudta volna tartani magát sokkal nagyobb sereggel?
Egyáltalán megmerte volna támadni a török a várat, ha azt 10000 fő védi? És további 30000-35000 fő is közbeavatkozhat?

Mohácstól Budáig csak elsétálsz a Duna-parton egy hadiúton.Szegedről Budáig meg át kell kelned a Dunán meg az akkor totálisan mocsaras Tisza vízgyűjtő területén és a Tiszán is.A királyi főseregben minimum 18000 gyalogos katona volt,azt sem lett volna képes befogadni a vár.Az szép dolog,hogy 41-ig jól megerősítették a várat a baj csak az,hogy 1526-ban nem volt elég erős főleg nem 300 ágyúval szemben.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
Az soha nem volt opció a magyar hadvezetésnek,hogy Budánál állítsák meg a törököt gondolom nem véletlen.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Sok minden illett volna amit nem tettünk meg..
Pl Tomori javaslatát megfogadva megújítani a békét a szultánnal(ezzel szemben pápai ráhatásra ezt elmulasztotta a király csak azt nem tudom miből gondolta,hogy az ígért pénzt megkapjuk hisz ez soha nem történt meg)akár azon az áron is,hogy adót fizetünk!!!
Ha már nem egyeztünk ki a törökkel(amit ugyan megpróbáltunk csak már későn hisz a török táborában jártak magyar követek tárgyalni a szultánnal aki megkérdezte katonáit,hogy béke vagy háború csak a janicsárok/akindzsik ott is közölték ha nem folytatja a hadjáratot fellázadnak).
Nem zaklattuk a törököt aki így háborítatlanul kelt át legalább 2 folyón meg úgy általában tök nyugodtan vonulhatott/fosztogathatott az országban.

Na a békekötés meg az újabb dolog amit nem értek, persze már hamarabb, nem akkor, amikor a török sereg már itt van. A lengyelek is békét kötöttek a törökkel, velünk is békét akartak kötni. Lehet tudni, hogy tőlünk mit kértek cserébe, hogy nem fogadtuk el?
Később Erdély adót fizetett a töröknek, ha jól emlékszer 10000 forint per év. Na Magyarország mivel 3-szor nagyobb volt ha 3-szor ennyit kellett volna fizessen, az sem lett volna gond. Csak abból a pénzből amiből felállítottuk a sereget Mohács idejére, több évnyi adóra futotta volna. Azzal, hogy folytatjuk a háborút, sokkal több kiadásunk volt, mintha adózunk a töröknek. Plusz, egy csomó egyéb pozitívum, nem pusztul a katona és a hátország, működik a gazdaságunk (a földeken dolgoznak az emberek, nem a csatába mennek). Persze értem én, hogy presztízsvesztesség, ha egy király adót fizet, dehát a presztízsből nem lehet jól lakni.
Senki nem értett akkoriban a közgázhoz? :)
A pápa meg majd ha ideküldi a háborúhoz elegendő pénzt, akkor majd háborúzunk, de amíg nincs pénz, nincs háború sem. :)
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Azért azt is vegyétek figyelembe, hogy Budán hova raktál volna 20-25 ezer embert? Mert ennyi védő nem fért volna ott el. Meg a kardinális kérdés, hogy bírtad volna az ostromot logisztikával. Enni azért kell és egy feldúzzasztott védősereg az kaját is fogyaszt. Hadianyagról pedig még nem is beszéltünk. jó esetben egy 1526-os budai ostrom az katasztrófák sorozata lett volna magyar szempontból. a valóságban pedig kaptunk 1541-ig 15 év haladékot, amivel nem tudtun élni és jött, aminek jönnie kellett (török megszállás).

Nem a teljes sereget viszem be a várba, hanem csak a gyalogosokat. Kb. 12000 főt, vagy kevesebbet, ahogy indokolja a helyzet.
Dudival ellentétben én eddig mindig úgy olvastam, hogy kb. ugyanannyi lovasunk volt, mint gyalogos. Tehát 12000 lovas és nem 6000-7000. A lovasság Szapolyaihoz csapódott volna és vár a megfelelő alkalomra.
Augusztus végéről, szeptember elejéről beszélünk. Azelőtt nem sokkal arattak. Ahogy bírta a logisztikánk eltartani a sereget, míg lement Mohácsig (az azért nehezebb volt, hisz kellett szállítani a sereg után az ellátmányt), úgy bírtuk volna Budán is.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
Na a békekötés meg az újabb dolog amit nem értek, persze már hamarabb, nem akkor, amikor a török sereg már itt van. A lengyelek is békét kötöttek a törökkel, velünk is békét akartak kötni. Lehet tudni, hogy tőlünk mit kértek cserébe, hogy nem fogadtuk el?
Később Erdély adót fizetett a töröknek, ha jól emlékszer 10000 forint per év. Na Magyarország mivel 3-szor nagyobb volt ha 3-szor ennyit kellett volna fizessen, az sem lett volna gond. Csak abból a pénzből amiből felállítottuk a sereget Mohács idejére, több évnyi adóra futotta volna. Azzal, hogy folytatjuk a háborút, sokkal több kiadásunk volt, mintha adózunk a töröknek. Plusz, egy csomó egyéb pozitívum, nem pusztul a katona és a hátország, működik a gazdaságunk (a földeken dolgoznak az emberek, nem a csatába mennek). Persze értem én, hogy presztízsvesztesség, ha egy király adót fizet, dehát a presztízsből nem lehet jól lakni.
Senki nem értett akkoriban a közgázhoz? :)
A pápa meg majd ha ideküldi a háborúhoz elegendő pénzt, akkor majd háborúzunk, de amíg nincs pénz, nincs háború sem. :)

Amikor trónra került az új szultán akkor a békemegállapodás megszűnt a törökkel(ez keleten mindig személyek közti megállapodás nem pedig államközi azaz ha a magyar király vagy a török szultán meghal akkor minden kettejük közt létrejött megállapodás érvénytelen akkor is ha azok még nem teltek le)ezért Magyarországon el is kezdték megvitatni,hogy megújítsák-e a békét.A tárgyalásokon ott volt a pápai követ aki fűt fát ígért ha a harcot választjuk a béke helyett tehát ez és a magyar nemesség általános törökellenessége vezetett a békeszerződél elmaradásához.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
Nem a teljes sereget viszem be a várba, hanem csak a gyalogosokat. Kb. 12000 főt, vagy kevesebbet, ahogy indokolja a helyzet.
Dudival ellentétben én eddig mindig úgy olvastam, hogy kb. ugyanannyi lovasunk volt, mint gyalogos. Tehát 12000 lovas és nem 6000-7000. A lovasság Szapolyaihoz csapódott volna és vár a megfelelő alkalomra.
Augusztus végéről, szeptember elejéről beszélünk. Azelőtt nem sokkal arattak. Ahogy bírta a logisztikánk eltartani a sereget, míg lement Mohácsig (az azért nehezebb volt, hisz kellett szállítani a sereg után az ellátmányt), úgy bírtuk volna Budán is.

A nehézlovasság és a könnyűlovasság össz. létszáma volt fel a teljes magyar seregnek.De a könnyűlovasság nem volt alkalmas arra,hogy rátámadjon a török főseregre azt nem lett volna értelme a váron kívül hagyni(teljes létszámban semmi kép).
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Amikor trónra került az új szultán akkor a békemegállapodás megszűnt a törökkel(ez keleten mindig személyek közti megállapodás nem pedig államközi azaz ha a magyar király vagy a török szultán meghal akkor minden kettejük közt létrejött megállapodás érvénytelen akkor is ha azok még nem teltek le)ezért Magyarországon el is kezdték megvitatni,hogy megújítsák-e a békét.A tárgyalásokon ott volt a pápai követ aki fűt fát ígért ha a harcot választjuk a béke helyett tehát ez és a magyar nemesség általános törökellenessége vezetett a békeszerződél elmaradásához.

Ezt még értem is, de annyira nem voltak tisztában az erőviszonyokkal? Én értem, hogy élt még Hunyadi emléke, de azóta a Török Birodalom vagy 3-szor nagyobb lett, a Magyar Királyság meg csak gyengült. Már Mátyás sem vállalta az elhúzódó háborúkat a törökkel, II Lajos idejére meg a Cseh és a Magyar Királyság együtt nem volt olyan erős, mint Mátyás korában.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
Ezt még értem is, de annyira nem voltak tisztában az erőviszonyokkal? Én értem, hogy élt még Hunyadi emléke, de azóta a Török Birodalom vagy 3-szor nagyobb lett, a Magyar Királyság meg csak gyengült. Már Mátyás sem vállalta az elhúzódó háborúkat a törökkel, II Lajos idejére meg a Cseh és a Magyar Királyság együtt nem volt olyan erős, mint Mátyás korában.

A háború már akkor is csak pénzen múlott.Ha megkapjuk a felajánlott 200.000 Forintnyi segélyt abból minimum 30.000 fős zsoldossereget lehetett volna kiállítani.Ha úgy számolsz,hogy a király zsoldosok nélkül kb 30.000 embert képes kiállítani(zsoldosok nélkül)akkor az azonnal minimum 60.000 ember és akkor nem számoltuk még a környező királyságokból érkező erőket.Ha sikerül összegyűjtenie időben a seregeit( Bordarics kancellár augusztus 6-án azt írta levélben,hogy minimum 30 napra lenne szükség ahhoz,hogy megfelelő erőt tudjon összegyűlni a török ellen.Ennél előbb megütközni a törökkel az egyenlő a biztos vereséggel) akkor lett volna esélyünk Mohácsnál pedig az ígért 200.000 Forintból csak alig a fele érkezett meg az országba.Nem ahhoz nem volt ereje az országnak,hogy 1526-ban megverje a törököt hanem ahhoz,hogy hosszútávon ellenálljon a töröknek.Azt kell látni,hogy a török birodalom évente lett volna képes 60.0000 embert az ország ellen küldeni!
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
A nehézlovasság és a könnyűlovasság össz. létszáma volt fel a teljes magyar seregnek.De a könnyűlovasság nem volt alkalmas arra,hogy rátámadjon a török főseregre azt nem lett volna értelme a váron kívül hagyni(teljes létszámban semmi kép).

Nem küldik rá a főseregre, elég ha megbénítják a török utánpótlást. Rengeteg kaját kellett hozzanak a török után, gondolom nem csak a Dunán szállították.
Valamint a portyázó török csapatokra is rátámadhattak volna.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 791
75 841
113
A török birodalom népessége 15-20 millió fő volt és ebből a szultánnak 4-5 millió Forintnyi bevétele származott évente szemben a magyar királyság 400.000-600.000 forintos bevételével és 4 millió körüli lakosságával.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
A háború már akkor is csak pénzen múlott.Ha megkapjuk a felajánlott 200.000 Forintnyi segélyt abból minimum 30.000 fős zsoldossereget lehetett volna kiállítani.Ha úgy számolsz,hogy a király zsoldosok nélkül kb 30.000 embert képes kiállítani(zsoldosok nélkül)akkor az azonnal minimum 60.000 ember és akkor nem számoltuk még a környező királyságokból érkező erőket.Ha sikerül összegyűjtenie időben a seregeit( Bordarics kancellár augusztus 6-án azt írta levélben,hogy minimum 30 napra lenne szükség ahhoz,hogy megfelelő erőt tudjon összegyűlni a török ellen.Ennél előbb megütközni a törökkel az egyenlő a biztos vereséggel) akkor lett volna esélyünk Mohácsnál pedig az ígért 200.000 Forintból csak alig a fele érkezett meg az országba.Nem ahhoz nem volt ereje az országnak,hogy 1526-ban megverje a törököt hanem ahhoz,hogy hosszútávon ellenálljon a töröknek.Azt kell látni,hogy a török birodalom évente lett volna képes 60.0000 embert az ország ellen küldeni!

Jó, dehát tapasztalatból tudhatták volna már, hogy ígérni sokmindent lehet. Várnánál is azért kaptunk ki, mert ugyan megígérték, hogy nem engedik át az ázsiai török sereget, ahhoz képest meg a genovai hajók hozták át őket.
Miért nem lehetett azt mondani, hogy jó, amint lesz pénz, lesz háború is?