Mohácsi csata (1526.08.29.)

[DINAMO]

A magyar hadvezetés Mohácson arra gondolt, hogy egyesével megveri a mohácsi síkra tereplépcsőn keresztül lejövő szültáni hadtesteket. Ha egyet megvernek, akkor talán lehetett volna másképpen, De egy leereszkedő hadtestet sem tudtak megverni, mert míg a magyarok nem voltak túl fegyelmezettek és csatakészek, addig a törökök azonnal csataréndbe álltak, mikor leértek a síkra. Val. szeg a felderítésúk jó volt és tudatta velúk, mire lehet a mezőn számítani. A magyar késlekedés és bizonytalanság oda vezetett, mire felkészültek a csatára, addigra már a teljes szultáni sereg leért a síkra... Szerintem nem Tomori volt a fő oka a csatavesztésnek (a terve a létszámhátrányban nem lehetett volna jobb), hanem inkább a feudális had fegyelmezetlensége... A török ágyúk működése nem volt csatadöntő tényező, akik ott voltak, azt írták a visszaemlékezéseikben, hogy a sebtiben felállított ütegek inkább a rohamozók felett lőttek el...

A magyarok mar reggel 8 oratol csatarendbe vartak a torokot !!! Ekkor a Torkok meg uton voltak messze a csatater szeletol !!! Ha valamit jol csinaltak azon a napon akkor az hogy csatarendbe vartak a torkokot. Raadasul olyan jol sikerult a csatarendet megalakitani hogy a Rumeliai hadtest es az egesz sereg vezere Ibrahim pasa ( es nagyvezer ) aki eredetileg ugy ment elore a Rumeliai hadtesttel es az akindzsikkal hogy egyedu megutkozik veluk no o amikor meglatta a magyar hadrendet akkor ugy hatarozott hogy elhalasztja a csatat masnapra amikor a teljes sereg mar ott lesz. Ez cca delben tortent a torok beszamolok szerint.

A mar leereszkedett Rumeliai hadestet pedig amagyarok sot annak csak a jobbszarnya meg is verte. Soraikat atszakitotta es azok elkezdtek menekulni. Sajnos utba esett a magyaroknak a torok tabor es ahelyett hogy uldoztek volna a torkoket inkabb nekialltak fosztogatni. Aztan jott az ellenlokes ellentamadas.

A szultan raadasul utolsonak erekezett a csataterre amikor a harc mar javaban folyt. Sot ! Az Anatoliai hadtest sem volt a csatateren a csata megindulasakor !

 

[DINAMO]

Ha már én is belekontárkodhatok:
- Alapi Gáspár 1000 fővel 2 hétig védte Péterváradot és Július 27.-én esett el.
- Újlak egy hétig tartott ki és Augusztus 8.-án esett el.
- A következő erősség Erdőd volt, de a várőrség elmenekült az érkező Törökök elől.
- Ezután következett Eszék, ez stratégiailag nagyon fontos volt, mert csak itt lehetett átkelni a Dráván, ezt is harc nélkül feladták, az őrség elmenekült, a Törökök Augusztus 14-től 19-ig hidat építettek, 22-re átkeltek a Dráván.
- Augusztus 29.-én volt a Mohácsi csata, a Törökök Október 8.-án elhagyták az országot.

Tisztán látszik, hogy ha Erdőd legalább addig kitart, mint Újlak (1 hét), Eszék pedig mint Pétervárad (2 hét), akkor Szeptember közepén lett volna a csata, addigra odaért volna nem csak Szapolyai, de Frangepán is a Horvát csapatokkal, vagy pedig a csata idején még csak a Dunántúlon járó 8000 Cseh zsoldos.

Mi kellett volna Erdőd és Újlak kitartásához? Tomori 1500 és Perényi Péter 4500 katonával (összesen 6000 fő) Július végén a Dráva Duna torkolatnál volt egy szekértáborban!!! Ha ebből az erőből megtámogatják a két gyáva várőrséget, akkor ...

Alapinak es a vedokank igen igen nagy tisztelet es emlekezes jarna ki !!!!

Ekkorra Tomori es Perenyi serege ami egy sereg volt donto tobbsegeben lovas konnyulovas katona volt. Oket nem raktak varakba csak akkor ha a var kornyekenek felderitese a feladat. Gyalogsag kelett volan de nem jott idoben. Nem johetett.

 

[DINAMO]

A délvidéken ez az erő akkor kevés volt. jó lett volna nagyobb erő a határok tartásához, csak a török veszélyt nem vették komolyan.. Tomori jó katona volt szerintem, hadvezéri erényekkel. Csak a tábornok sem tud csatát nyerni sereg nélkül... A zsoldosok harcértéke a XVI. sz-ban kétséges volt. Nem akartak mindenképpen meghalni. Bár azok a gyalog zsoldosok, akik harcoltak Mohácsnál, nem tudtak menekülni, hanem felmorzsolta Őket az ellenség..

Tomorival kapcsolatban egyetertek.

Zsoldos es zsoldos kozott viszont nagy kulonbseg volt akkoriban. A nemetek nem szamitottak megbizhatonak de a cseh morva lengyel zsoldosok a legjobbak voltak. A lengyel kovet egy evvel a mohacsi csata utan volt beketargyalason a torknel ahol az egyik erv az volt a lengyeleknel hogy a tork csaszar csak emlekezzen meg mennyire meggyult a baja a lengyel zsoldosokkal mohacsnal ( valszeg ok harcoltak a legtovabb a magyar balszarnyon ) es ha nem kot beket akkor ezzel kell szamitania.

Beket kotottek de aztan Becs ostromanal megis osszeakadtak.

 

[DINAMO]

ezért mondom én,hogy hülyeség volt azt feltételezni,hogy Erdélyre támad a török fősereg.

Utolag mi mar konyu helyzetben vagyunk.

 

[dudi]

Utolag mi mar konyu helyzetben vagyunk.

Igen de ezt akkor is látni kellett volna.Azért ez nem egy NASA program.

 

[dudi]

Egyébként a török veszteségeket ismerjük?

 

[szpg9]

Én nem hallottam erről, a DUDI által felvetett török veszteség témáról semmit. Valakinek van valami infója?

 

[LMzek]

Én nem hallottam erről, a DUDI által felvetett török veszteség témáról semmit. Valakinek van valami infója?

Régészeti becslések alapján ÖSSZESEN 35.000 körüli halottra becsülhető a csata áldozatainak száma. Török korabeli források 200.000-s(???) magyar sereg mellett 200e magyar és HASONLÓ számú török veszteségről beszélnek!
Azért nem lehetett Mohács annyira "olcsó" a töröknek sem.

Szabad kombinálni.

 

[antigonosz]

Szerintem a királyi sereg maradhatott volna Budához viszonylag közel a Balaton és a Duna közt, valahol a Sárvíz, Velencei tó, Fehérvár háromszögben, Seregélyes környékén. Idáig kb szeptember 15-re ért volna fel a török fősereg, de lehet még később ha zaklatják. A gyalogságot itt táboroztattam volna le valami elsáncolt helyen. A terep elég vizes , 400 évvel azután a németek is megszívták itt, igaz akkor hóolvadás volt, de 1526 augusztus végén meg esett az eső, nem is keveset eshetett ha egy xar kis patakba sikeresen belefulladt pár legényével a király. Szóval a terep védelemre jó, közel van Fehérvár, ha baj van van hova futni, (Mohácsnál hova volt?) A lemaradt egységek beérnek a fősereghez, talán a horvát csapatok is hiszen Zágráb-Buda vonalon biztosan faxább az út mint Zágráb-Mohács vonalon, bár lehet hogy őket inkább a törökök hátába irányítanám az utánpótlást zavarni. A lovasságot meg leküldeni délre hogy folyamatosan zaklassák a törököt és a lovasságukat ne engedjék nagyon kalézolni,zsákmányolni. A lakosságot félretakarítani az útból, terményt eldugni. Az erdélyi vajdát meg megindítani Temesvárról Belgrád felé, és Belgrád-Zimony környékén maszatoljanak a fősereg mögött.
De szerintem simán bejátszhatott pár a területeit féltő hatalmasság ötlete is a lovagi virtus mellett a déli csatahelyszín kijelölésében.

 

[dudi]

A veszteségekkel kapcsolatban az pecsételte meg a gyalogságunk sorsát,hogy a csata elején a királyi testőrség akindzsik ellen küldött alegység nem verte szét(semmisítette mwg)csak szétkergette a törököt akik a csata végére hátba támadták a gyalogságot .Meg persze az,hogya megmaradt lovasság meg sem próbálta felmenteni őket pedig a már egyszer szétkergett(csak a sata végére sikerült összeszedni őket!!)akindzsiket a lovasságunk még megverve is el tudta volna söpörni.

 

[DINAMO]

Egyébként a török veszteségeket ismerjük?

Cobb forrasunk van a took vesztesegekre. A csaszari naplo nyiltan hazudik es a Robb or as csata Utah "valami 50 muzulman Lett vertanuva"
Mufti pass azt irta hogy a magyarok tamadasa igen son torokot levagott.
Es van tobb forras amibol jelentos torok vesztesegre vonatkoztathatunk. Az egg evvel kesobbi janicsar osszeirasnal kevesebb min 8000 janicsart irnak a 12 000 bol es ezt csak a janicsarok.

Szerintem az akindzsiket regularisokat is belezzamolva minimum 10 se akar 20 000 es veszteseguk is lehetett. A sajat halottaikat viszont a vallasi eloirasoknak megfeleloen mar a csata masnapjan eltemettek egyenkent. Ezeknek a helyerol senkinek nincs meg halvany fogalma sem.

 

[DINAMO]

Régészeti becslések alapján ÖSSZESEN 35.000 körüli halottra becsülhető a csata áldozatainak száma. Török korabeli források 200.000-s(???) magyar sereg mellett 200e magyar és HASONLÓ számú török veszteségről beszélnek!
Azért nem lehetett Mohács annyira "olcsó" a töröknek sem.

Szabad kombinálni.

Arrol van feljegyzes hogy a csatat koveto vasarnapon a took osszeszedte es eltemette a kereszteny halottakat. 4000 lovas es 20000 gyalogost temettek el ok. Eden kivul Kanizsai Dorottya is temetett el kesobb meg halottakat Ami nem lehetett kis munka mert 400 napszamossal vegeztette. Ezenkivul vannak meg akin a vizslaki mocsarba fulladtal elmenekultek se kesobb a sebesulesukbe haltak bele. Szerintem a Magyar veszteseg 30 000 end folul volt mit a took valahol 15-20 000 kozott.

 

[DINAMO]

A

Szerintem a királyi sereg maradhatott volna Budához viszonylag közel a Balaton és a Duna közt, valahol a Sárvíz, Velencei tó, Fehérvár háromszögben, Seregélyes környékén. Idáig kb szeptember 15-re ért volna fel a török fősereg, de lehet még később ha zaklatják. A gyalogságot itt táboroztattam volna le valami elsáncolt helyen. A terep elég vizes , 400 évvel azután a németek is megszívták itt, igaz akkor hóolvadás volt, de 1526 augusztus végén meg esett az eső, nem is keveset eshetett ha egy xar kis patakba sikeresen belefulladt pár legényével a király. Szóval a terep védelemre jó, közel van Fehérvár, ha baj van van hova futni, (Mohácsnál hova volt?) A lemaradt egységek beérnek a fősereghez, talán a horvát csapatok is hiszen Zágráb-Buda vonalon biztosan faxább az út mint Zágráb-Mohács vonalon, bár lehet hogy őket inkább a törökök hátába irányítanám az utánpótlást zavarni. A lovasságot meg leküldeni délre hogy folyamatosan zaklassák a törököt és a lovasságukat ne engedjék nagyon kalézolni,zsákmányolni. A lakosságot félretakarítani az útból, terményt eldugni. Az erdélyi vajdát meg megindítani Temesvárról Belgrád felé, és Belgrád-Zimony környékén maszatoljanak a fősereg mögött.
De szerintem simán bejátszhatott pár a területeit féltő hatalmasság ötlete is a lovagi virtus mellett a déli csatahelyszín kijelölésében.

Took sereget a Buziglica atlepese Utah mar nem tud zaklatni mert built terep van es csak masodvonalas akindzsibol tobb volt nekik mint a teljes Magyar lovassag. Ok zaklattak volna minket ha Mohacstol visszavonulunk ahogy tettek is a csata elotti harom napban.

Arrol van feljegyzes hogy a csatat koveto vasarnapon a took osszeszedte es eltemette a kereszteny halottakat. 4000 lovas es 20000 gyalogost temettek el ok. Eden kivul Kanizsai Dorottya is temetett el kesobb meg halottakat Ami nem lehetett kis munka mert 400 napszamossal vegeztette. Ezenkivul vannak meg akin a vizslaki mocsarba fulladtal elmenekultek se kesobb a sebesulesukbe haltak bele. Szerintem a Magyar veszteseg 30 000 end folul volt mit a took valahol 15-20 000 kozott.

 

[DINAMO]

A veszteségekkel kapcsolatban az pecsételte meg a gyalogságunk sorsát,hogy a csata elején a királyi testőrség akindzsik ellen küldött alegység nem verte szét(semmisítette mwg)csak szétkergette a törököt akik a csata végére hátba támadták a gyalogságot .Meg persze az,hogya megmaradt lovasság meg sem próbálta felmenteni őket pedig a már egyszer szétkergett(csak a sata végére sikerült összeszedni őket!!)akindzsiket a lovasságunk még megverve is el tudta volna söpörni.

Az az akindzsi csapat egg valogatott egyes feljegyzesek szerint 5 mas feljegyzes szerint 10 000 fos volt. Raskay konnyulovas csapata meg nem szamlalgatott tobbet 500 lovasnal. Hogy tudtak volna szetverni a torokoket ? Irrealis elvaras.

A Magyar fosereg meg ket okbol nem segitett Raskayeknak. Egyreszt adding ameddig Raskayek a mar javaban zajlo csatakellos kozepen megerkeztek adding semmit nem tudtak Errol mit torrent veluk. Nem is lattak az osszecsapast. Masreszt meg a foseregnek sokkal nagyobb gondja volt mar ekkor mert vele szembe kezdett felvonulni a Rumeliai had test a Maya CCA 30-40000 es nagysagaval.

 

[blitzkrieg]

A háború már akkor is csak pénzen múlott.Ha megkapjuk a felajánlott 200.000 Forintnyi segélyt abból minimum 30.000 fős zsoldossereget lehetett volna kiállítani.Ha úgy számolsz,hogy a király zsoldosok nélkül kb 30.000 embert képes kiállítani(zsoldosok nélkül)akkor az azonnal minimum 60.000 ember és akkor nem számoltuk még a környező királyságokból érkező erőket.Ha sikerül összegyűjtenie időben a seregeit( Bordarics kancellár augusztus 6-án azt írta levélben,hogy minimum 30 napra lenne szükség ahhoz,hogy megfelelő erőt tudjon összegyűlni a török ellen.Ennél előbb megütközni a törökkel az egyenlő a biztos vereséggel) akkor lett volna esélyünk Mohácsnál pedig az ígért 200.000 Forintból csak alig a fele érkezett meg az országba.Nem ahhoz nem volt ereje az országnak,hogy 1526-ban megverje a törököt hanem ahhoz,hogy hosszútávon ellenálljon a töröknek.Azt kell látni,hogy a török birodalom évente lett volna képes 60.0000 embert az ország ellen küldeni!

Azért a török sem engedhette meg magának hosszú távon, hogy 60000-res sereget hozzon ide minden évben. Ők sem sűrűn szánták rá magukat, hogy eljőjjön a teljes szultáni had. Amik akár minden évben jöhettek, azok 10000-20000-es irreguláris seregek voltak, a harcértékük meg sem közelítette a janicsárokét.
Egyébként a töröknek volt egy nagy hátránya velünk szemben. Ha ő támadott, akkor már tavasszal el kellett induljon a sereg. Ez azt jelentette, hogy tavasztól meg kell oldani 60000 ember ellátását és annyival kevesebben dolgoznak, míg nekünk elég volt ha nyáron, akár aratás után mozgósítunk, így jóval kevesebbe került a háborúzás.

 

[blitzkrieg]

A török birodalom népessége 15-20 millió fő volt és ebből a szultánnak 4-5 millió Forintnyi bevétele származott évente szemben a magyar királyság 400.000-600.000 forintos bevételével és 4 millió körüli lakosságával.

Nem nagyon találtam adatot erről, a Török Birodalom teljesen központosított volt? Tehát a szultán rendelkezett a teljes bevétellel? Vagy ez a 4-5 millió csak a szultán bevétele és még rajta kívül a sok bégnek külön-külön volt bevétele, amiből gazdálkodhatott, háborúzhatott?
1520-as években a Magyar Királyság már csak 200000-res bevétellel rendelkezett, a Mátyás-kori időkben volt 600000-1000000 körül. De ez szerintem csak a király bevételei, nem? A különféle báróknak, nemeseknek szintén nagy bevételeik voltak, az egyházról nem is beszélve.
A Magyar Királyság teljes bevétele mennyi lehetett?

 

[blitzkrieg]

Mit nem értesz? Most mi van,ugyanazok irányítják,pénzelik,uszítják mindkét/mindhárom/mind a négy/stb oldalt,minden háborúban.A derék keresztény egyház irányította velencét(is,meg minden "kereskedő" államot/népet),ők pénzelték/segítették a törököt,akiktől nekünk,akiket szintén onnan irányítottak,és adóztattak(!!!) kellett megvédünk a nyugatot,akiket szintén ugyanonnan irányítottak/adóztattak/pénzeltek,óhajuk szerint.
Mi változott?

Az ilyen összeesküvésekben nem hiszek. De ha van valami bizonyíték is, szívesen olvasom.

 

[blitzkrieg]

A torkoknek semilyen ellatasi gondjai nem voltak sem ebben a hadjaratban sem a legtobb hadjaratukban mivel igen jo logisztikat epitettek ki. A hadjaratra mar elozo evben elkezdtek a felkeszulest. Az egesz birodalombol oszevasaroltak az elelmiszert amit hajoval a vonulasi utvonal mellet raktak le. A lokalis szallitashoz szetosztashoz kulon teveket hoztak es azok szallitottak a hajoktol illetve a depoktol a sergehez az elelmet. Nem velten jott tobb szaz hajo a sereggel a Dunan. Egyreszuk elelmiszert tuzerseget hadfelszerelest szallitott masreszuk meg fedezte az egesz flottat es vele a sereget.

A felperzselt fold taktika nem segitett volna semmit mert nem ugy keszultek hogy azt eszik amit zsakmanyoltak. Profi hadsereg volt. Olyan szinten profi hogy a magyar vagy barmely europai sereg sehol nem volt hozzajuk kepesst meg vagy jo 150 evig !

Hát azért Eger alatt eléggé éheztek.
Persze nagyon fejlett volt a logisztikájuk, de 60000 embert őszig nem lehetett csak a Dunáról ellátni. Rá voltak szorulva a fosztogatásra is.

 

[blitzkrieg]

ezért mondom én,hogy hülyeség volt azt feltételezni,hogy Erdélyre támad a török fősereg.

Egyáltalán támadt a fősereg valaha Erdélyre? Vagy egyáltalán át tudott volna kelni 60000 ember és 300 ágyú a Kárpátokon? Ott a logisztikát hajókkal nem lehetett volna megoldani, ráadásul végig kellett volna menni Havasalföldön is, akik a mi szövetségeseink voltak, ők meg aztán minden hadjárat idején azzal védekeztek, hogy mindent elpusztítottak a török előtt.

 

[blitzkrieg]

A délvidéken ez az erő akkor kevés volt. jó lett volna nagyobb erő a határok tartásához, csak a török veszélyt nem vették komolyan.. Tomori jó katona volt szerintem, hadvezéri erényekkel. Csak a tábornok sem tud csatát nyerni sereg nélkül... A zsoldosok harcértéke a XVI. sz-ban kétséges volt. Nem akartak mindenképpen meghalni. Bár azok a gyalog zsoldosok, akik harcoltak Mohácsnál, nem tudtak menekülni, hanem felmorzsolta Őket az ellenség..

Imike jól írta, 1000-2000 emberrel ha megtámogatják Eszéket és Erdődöt, akkor azok is feltartóztatják valameddig a törököt. Annyi katona meg volt a Délvidéken.