Tudod: "ha egy nőnek 9 hónap alatt tart megszülni egy gyereket, akkor nyolcnak menni fog az 1 hónap alatt is."Hogy kulturáltan fogalmazzak, el van b*szódva ez a világ.
Mindennel rohanni kell, minden tegnapra kell, meg naptárban jól mutató határidőkre.
A tervezők, a hatóságok hónapokig, évekig vajúdnak a koncepciókon, engedélyeken - aztán mégis kiderül, hogy egyetlen egy kórtermi ajtón sem fér be a szabvány kórházi ágy (megtörtént eset) formai hiba volt az engedélykiadásban, emiatt vissza az egész - amikor meg végre megszülik, akkor mindegy, hogy az időjárás a lehető legalkalmatlanabb, de most már rögtön legyen kész!
Szállítás dettó - munkámban tapasztalom - azonnal, rögtön, siess, soron kívül rohanj fel Pestre, hozd le, hogy utána hetekig(!) hozzá se nyúljanak...
Elszoktam nézni a mentősök munkáját: Végigrohanják a várost a kórházig (értelemszerűen nem az esethez vonulásra gondolok), küzdve a másodpercekért - ha meg karambolozik, akkor hónapokig, évekig vizsgálják a szakértők - felhalmozva szakirodalommal, szimulátorokkal, stb - hogy is kellett volna neki helyesen dönteni a sok fogalmatlan idióta úrisofőr között manőverezve a mentőgkv.-nek egy bonyolult szituációban a másodperc tört része alatt.
S mindezt miért? Hogy aztán a sürgősségin nemhogy percekig, de sokkal hosszabb ideig kelljen várni orvosra, asszisztensre, betegkísérőre, CT-re a szerencsétlen agyi történést szenvedettnek, s közben már rég túl vagyunk az "aranyórán"...
Kedvenceim az amcsi termelési riportok az ismeretterjesztő csatornákon: Jajjajaj, szorít a határidő, ha nem lesz meg addig, akkor vége a világnak, de semmi nem is romolhat el, mert nincs tartalék a rendszerben.
Biztos az a tankönyv író volt a hülye, aki leírta, hogy úgy kell gépjárművet vezetni, hogy tartalékot kell képezni időben, térben, teljesítményekben (motorerő, fék)
Ezt néha nem ártana a bónuszokat felmarkoló üzemi, cégvezetőknek is tudni.
Igaz, ők is szorítva vannak - hiszen a befektető - ha alapkezelő, ha kisember a másodikról - megvan veszve, ha negyedéves jelentés nem úgy lendül, mint Rákosi keze.
Ui: Na, nyúlok a fejemen levő szelephez, oszt' leeresztem a túlnyomást...
Off:
Egyik barátom dolgozott egy ilyen újonnan épített sürgősségin. Az egy dolog, hogy elsőre nem fértek be az ágyak a kórtermekbe az ajtón (mármint a gurulósak monitorokkal, meg miegyébbel csicsázva). Node: gurítják a fúzióra kötött népelemet ágyastól A-ból B-be. És persze beakad az infúziós álvány csúcsa az ajtófélfába, kilőve az infúziós zacskót valahova előre. De boldogak is voltak miatta...
Amúgy az egészségügy, a polgári légi személyszállítás és a katonaság rokon intézmények: mindig nagyon sokat kell várni kell arra, hogy aztán rohanni kelljen.
