Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[2ndt]

Lemaradt egy betű. 1 J = 0,27 kWh

Es most is

 

[molnibalage]

Es most is

Késő van már no...
1 MJ = 0,27 kWh

 

[misinator]

"...
Az egyetlen esélyed, ha egy (ma még) ingyenes villanytöltőnél laksz, és a környezetedben senkinek sincs villanyautója, hogy esténként elfoglalja előled a helyet. A soha meg nem térülő beruházások sorát a tetőre épített napelemmel lehet megkoronázni, tényleg nem drága, csak 900 ezer. Ha igen nagyvonalú becsléssel 10 évig éjjel-nappal megtermel 500 wattot, akkor kijön, hogy egy kilowattóra ára 20 forint, csak:

- ki tartja meg 10 évig az autót?

- ha ugyanennyiből államkötvényt venne az ember, és annak hozamaiból mennyi áramot tankolhatna?

És legyünk realisták, sosem termel meg ennyit..."

http://totalcar.hu/tesztek/2017/11/19/toyota_prius_plug-in_hybriyd_2017/

Én még azt sem tartom lehetetlennek, hogy a bűn ronda formaterv mögött az a cél, hogy mennél kevesebbet kelljen gyártani:
https://www.vezess.hu/hirek/2017/10...it-minden-eladott-elektromos-500-ason-a-fiat/

 

[tomcat1]

Na, akkor kezdjük el...


Atomerőmű, reaktor. Kettő fajta atomerőmű típus van, a nyomott vizes (Paks) és a forraló vizes (plusz még néhány kísérleti, de most nem ezekről lesz szó..). A reaktorok között főként a nyomott vizes módszert alkalmazzák (a miértet most hagyom). A probléma megértéséhez - és komolyságának megvilágításához néhány dolgot tisztázni kell...


Rövid bevezetés az alapanyagokról


A reaktortartály kinézetre úgy kell elképzelni, mint egy kapszulát, amin egy csomó csőcsont van. Egy ilyen reaktortartály 300-550 tonna (a gőzfejlesztő szintén hasonló tömegű). Egy ilyen tartály átlagosan 200-250mm vastag acél - Európában többnyire 20MnMoNi5-5 vagy 22NiMoCr3-7 (USA: ASME BPVC szerint SA-533 Grade B Class 1 vagy SA-508 Class 3, a franciáknál meg azt hiszem 16MND5 típus...) A reaktorban uralkodó nyomás és hőmérséklet miatt a hidrogén irtózatos pusztítást tud végezni egy nem megfelelő acélminőséggel, ezért kell az alacsony széntartalmú (C:0,20 vagy 0,22%) és alacsonyan ötvözött (1,5%Mn, 0,5%Mo és Ni, valamint amennyire csak lehet, alacsony Cu, S, P, Sb, Sn, As, Si, stb és a B Ezek az elemek ebben az acélban magas hőmérsékleten és nyomáson elridegítik acélt. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet és/vagy nyomás különbségekből adódó igénybevételeket nehezebben viselik el és ez repedésekhez, törésekhez vezet. (Az angol terminológia ezeket "temper embrittlement" néven nevezi, Bruscato és Watanabe kutatta ezt a témakört - többek között).


Nem csak a hőmérséklet és a nyomás az egyetlen probléma, hanem a neutronsugárzás. A nagy energiára szert tett neutronok ütköznek és elnyelődnek az acélban. Ez egyrészt rácstorzulásokat okoz (ebből kifolyólag nő a szilárdság, de csökken a szívósság), másrészt a neutron reakcióba léphet a szennyeződéssel az acélban. Fent említett ema B-t, ez pedig nem más, mint a bór. A bór mint moderátor nagyon jó a reaktoron belül, de mint bór a reaktorban kifejezetten káros. Ha a bór ütközik egy termikus neutronnal, akkor azt befogja és a reakció vége (4)He(2+) + 7Li(3+) lesz és gamma-sugárzás (ez hőt fejleszt - és érdekes adalék, ez a reakció futott le váratlanul a Castle Bravo-nál...) vagy 2 (4-2)He és 3T(1).. Igen, helyes meglátás, a 3T(1) lánykori nevén trícium.. A szén (C) és az oxigén szintén veszélyes (ez általánosságban elmondható a kis atomtömegű anyagokról. A He aztán vagy tovább alakul át, vagy magányában párt keres, ekkor több nagyságrendet megugrik a parciális nyomása, vagyis szétfeszíti a környező atomrácsot. Látható, hogy ilyen elsőre "triviálisnak" tűnő kérdés is milyen komplex probléma elé állítja az embert.


A dolognak még nincs vége. Ügyesek vagyunk, nem ridegedünk el olyan gyorsan (az atomerőművek maradék-élettartam vizsgálata is főként erre a problémakörre koncentrálódik), nem aktíváluk fel a reaktor falát annyira, vagyis neutronügyileg hellyel-közzel jó a helyzet és a melegszilárdság is meg van. Kiszámoltuk a megfelelő keresztmetszeteket (megtaláltuk az optimumot - a fent említett két anyaggal viszonylag egyszerű...), de ettől a "rohadás elviszi a rendszert, more". A reaktorban bizony dolgozik a bórsav. Ez nem is baj, elvégre energiát akarunk termelni, nem pedig durrantani. Ezért egy olyan anyaggal kell bevonni a reaktor belső falát, ami egyrészt ellen áll a bórsavnak, összeférhető a reaktortartály anyagával, és a neutronsugárzás sem fekteti ki idő előtt. Erre a célra ausztenites acélokat szoktak felhegeszteni a reaktor belső falára (ezt nevezzük plattírozásnak). Az ausztenites acélnak stabilizáltnak kell lennie (hacsak nem hegesztünk fel előtte egy csomó nikkel pufferréteget...), mert ezt az egész reaktort még hőkezelni is fogjuk.. (ha nem lenne stabilizált a felhegesztett ausztenites plattírozás - vagy elfelejtettük a nikkel-puffert, akkor bizony a hőkezelés időtartama alatt (ez napok, mivel nagy a szerkezet és lassan melegítünk/hűtünk, mert nem akarunk repedéseket (meg a megeresztési ridegedést csillapító anyagok nem kifejezetten egészségesek nukleáris környezetben...) és hőmérsékleten elindulnak a reaktoranyagból a szénatomok a plattírozás krómatomjaihoz, hogy egy mámorosan átmulatott hőkezelés után króm-karbidként ébredjenek fel, miközben a korrózióállóságukat valahol útközben elhagyták... Ezt el kell kerülni.

Van még olyan reaktor tervezés alatt, hogy a belső oldalra " felrakott" plattír lemez csillapítatlan ausztenites korrózióálló acélból készül?
Milyen előnyös tulajdonsága van, ami miatt megéri vele vesződni?
Megnézném azt a plattírozást. Persze csak távolról....

 

[ozymandias]

Nincs csillapítatlan ausztenites acél (nem is volt) , sōt, már nagyon hosszú ideje semilyen csillapítatlan acél sem.

Az auszenites réteg amiatt kell, mert a bórsav gyorsan tönkretenné a reaktor falát, emiatt elengedhetetlen. (képzeld el úgy, mint egy festés az autón..)

Az írás másik része kicsit késni fog, mert már reggel óta számol a gép, a telefonon írkálás meg nagy karakterszámnál gáz.

 

[misinator]

Az írás másik része kicsit késni fog, mert már reggel óta számol a gép, a telefonon írkálás meg nagy karakterszámnál gáz.

Aha! Most lebuktál! Szóval így henyélsz! Bitcoint számolsz!
Nem győzzük várni - mi potyalesők - az Írás többi részét!
Hát így kell elbánni szegény, tudatlan, tanulásra lusta fórumtársaiddal!?

 

[ozymandias]

Neem, nem bitcoin. Az itteni áramárak mellett garantált bukó. Végeselem megy...

 

[misinator]

Neem, nem bitcoin. Az itteni áramárak mellett garantált bukó. Végeselem megy...

Gondoltam hozzászólásaid alapján, hogy mérnöki munka.

 

[Sharid]

Ok hogy Jávor Benedek, az utóbbi évek leges(Z)etlenebb önjelölt politikusa, de.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/akad_egy_kis_gond_pakson.651491.html

szakembereek szerint (klímaváltozás) az ilyenek egyre gyakoribbak lesznek:
https://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/11/kisvizi-sivatag-duna-medreben.html

Halgattasék meg a másik fél is:a paksi erőmű tanulmánya itt, a témában a 18. oldaltól %C3%A1ny%20-%20A%20Duna%20medermorfol%C3%B3gi%C3%A1j%C3%A1nak%20%C3%A9s%20h%C5%91terhel%C3%A9s%C3%A9nek%20modellez%C3%A9se.pdf

 

[molnibalage]

Ok hogy Jávor Benedek, az utóbbi évek leges(Z)etlenebb önjelölt politikusa, de.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/akad_egy_kis_gond_pakson.651491.html

szakembereek szerint (klímaváltozás) az ilyenek egyre gyakoribbak lesznek:
https://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/11/kisvizi-sivatag-duna-medreben.html

Halgattasék meg a másik fél is:a paksi erőmű tanulmánya itt, a témában a 18. oldaltól %C3%A1ny%20-%20A%20Duna%20medermorfol%C3%B3gi%C3%A1j%C3%A1nak%20%C3%A9s%20h%C5%91terhel%C3%A9s%C3%A9nek%20modellez%C3%A9se.pdf

Mi francról hazudozik a 2. link? Paks teljesítményét tudtommal soha nem kellett még csökkenteni a Duva vízállása miatt, nemhogy rendszeresen...

Az utolsó link nem nyitható meg, nem teljes linket másoltál be sanszosan.

 

[Sharid]

azt hiszem ez lesz az:
http://www.paks2.hu/hu/Dokumentumtarolo/Környezeti Hatástanulmány - A Duna medermorfológiájának és hőterhelésének modellezése.pdf

Itt pedig a katasztrófavédelem egy linkje:
http://www.paks2.hu/hu/Dokumentumta...atasztrófavédelmi Igazgatóság_hiánypótlás.pdf

 

[ozymandias]

Mi francról hazudozik a 2. link? Paks teljesítményét tudtommal soha nem kellett még csökkenteni a Duva vízállása miatt, nemhogy rendszeresen...

Az utolsó link nem nyitható meg, nem teljes linket másoltál be sanszosan.

Kiemelések a cikkbōl:
- egy szakértō cég (melyik)
- hatástanulmányában (nyilvános, olvasható?)

Na, ennyit errōl. Bírom, amikor bedobnak nagy szavakat háttér nélkül..

 

[Sharid]

a teljes cikkben előszed mást is.
http://nepszava.hu/cikk/1145987-akad-egy-kis-gond---pakson-sem-tudjak-mivel-hutik-majd-az-eromuvet

 

[ozymandias]

Ez a Jávor úr feltehetōen pont nem volt bent azon az elōadáson, ahol arról beszéltek, hogy egy erōmű teljesítményét nem lehet csak úgy le-fel pakolgatni, mert a teljesítmény elvétel reaktormérgeket (olyan anyagokat, amelyeknek nagyobb az elektronbefogó-keresztmetszete, mint a fűtōanyagnak és ezért "lefojtja" a láncreakciót. Ilyen a tellúr, a xenon, jód, stroncium - így elsōre, ami eszembe jut).

Másrészt a beépített rendszerek kifejezetten igénylik a folyanatos hōingások által keletkezō másodlagos feszültségeket...

Jávor úr azt is elfelejti, hogy a nyár nem csak alacsony vízállást okoz, hanem extra energiaigényt, szóval...

A hűtés pedig nem egy megoldhatatlan gond. Legalább annyiszor van árvíz, mint vízhiány, egy tározóval sok mindent meg lehet oldani...

Komolyan mondom, falnak futok ezektōl a szellemi rövidnadrágoktól. Ezek viziónálnak apokaliptikus földrengéseket a repesztéses technikától, bibliai pusztulásokat az atomerōművektōl - miközben a pofájukra kent kenceficéket elōállító cégek jóval több embert nyírtak/nyírnak ki, de az rendben van. Pont ōk, akik magángépen repkednek meg limókonvojjal járnak széles e világban aggódni a környezetért. Bitch please. Az, hogy ennyi szarság van, abban vastagon benne van a kezük

 

[Sharid]

van tervben tározó építése?

 

[molnibalage]

Ez a Jávor úr feltehetōen pont nem volt bent azon az elōadáson, ahol arról beszéltek, hogy egy erōmű teljesítményét nem lehet csak úgy le-fel pakolgatni, mert a teljesítmény elvétel reaktormérgeket (olyan anyagokat, amelyeknek nagyobb az elektronbefogó-keresztmetszete, mint a fűtōanyagnak és ezért "lefojtja" a láncreakciót. Ilyen a tellúr, a xenon, jód, stroncium - így elsōre, ami eszembe jut).

Másrészt a beépített rendszerek kifejezetten igénylik a folyanatos hōingások által keletkezō másodlagos feszültségeket...

Jávor úr azt is elfelejti, hogy a nyár nem csak alacsony vízállást okoz, hanem extra energiaigényt, szóval...

A hűtés pedig nem egy megoldhatatlan gond. Legalább annyiszor van árvíz, mint vízhiány, egy tározóval sok mindent meg lehet oldani...

Komolyan mondom, falnak futok ezektōl a szellemi rövidnadrágoktól. Ezek viziónálnak apokaliptikus földrengéseket a repesztéses technikától, bibliai pusztulásokat az atomerōművektōl - miközben a pofájukra kent kenceficéket elōállító cégek jóval több embert nyírtak/nyírnak ki, de az rendben van. Pont ōk, akik magángépen repkednek meg limókonvojjal járnak széles e világban aggódni a környezetért. Bitch please. Az, hogy ennyi szarság van, abban vastagon benne van a kezük

Ja értem, jávor benedek (szigorúan kisbetűvel) biológus, de műszaki végzettsége és ismeretei negatív vagy imaginárius számmal írható le...

 

[ozymandias]

van tervben tározó építése?

Az nem tudom, de ha 400-500 milliárdok repkednek, akkor lehet, hogy van létjogosultsága. Nem vagyok tájépítész, csak gondolkodom a lehetōségeken.

Ha most azt mondanàm, hogy legyen az egész rendszernek a hōteljesítménye 75GW (nagyon konzervatív) és csak 1 fokot melegedhet a víz, akkor ez kb. 18ezer köbméter víz, ez elfér egy 100x60x3-as medencében. Ez 6000 négyzetméter... Csináljanak 3 ilyen medencét a biztonság kedvéért a megfelelō keringetōrendszerrel, nem egy stellerator-t kell megépíteni. Ennek a rendszernek csak a kisegítés lenne a feladata, amikor kevés a víz...

Tényleg nem értem ezt a csókát.

 

[molnibalage]

Tényleg nem értem ezt a csókát.

Én igen. Politikai poulizmus, ezzel akar bekerülni az országgyűlésbe, hogy ne kellejen valódi munkát végezni...

 

[ozymandias]

Én igen. Politikai poulizmus, ezzel akar bekerülni az országgyűlésbe, hogy ne kellejen valódi munkát végezni...

Azért egyszer leülnék egy ilyen zōddel egy nyilvános vitára...

Amúgy ebbōl látszik egy komoly gond. Nem attól lesz valaki szakpolitikus, hogy annak nevezik ki, hanem mert van elōtanulmány és/vagy elōélet. A parlamentben ülōk szinte mind ügyvédek vagy bölcsészek. Ha meg az Aszódi emelkedik szóra, akkor ōt meg lehuhogják, mert "fideszes, azér"

Jó lenne, ha adott esetben mi is - szintén parlamenten kívüliek hallathatnánk a hangunkat csak is szakmai vonalon, így talán (?) nem lennénk politikai ambícióval vádolhatóak - de hazai vitakultúrát ismerve hamis illúziókban ringatom magam...

 

[molnibalage]

Azért egyszer leülnék egy ilyen zōddel egy nyilvános vitára...

Amúgy ebbōl látszik egy komoly gond. Nem attól lesz valaki szakpolitikus, hogy annak nevezik ki, hanem mert van elōtanulmány és/vagy elōélet. A parlamentben ülōk szinte mind ügyvédek vagy bölcsészek. Ha meg az Aszódi emelkedik szóra, akkor ōt meg lehuhogják, mert "fideszes, azér"

Jó lenne, ha adott esetben mi is - szintén parlamenten kívüliek hallathatnánk a hangunkat csak is szakmai vonalon, így talán (?) nem lennénk politikai ambícióval vádolhatóak - de hazai vitakultúrát ismerve hamis illúziókban ringatom magam...

A "zöldek" "vitakultúrája"... 9:52

Nehéz megállni, hogy ekkora idiótáknak ne lépjek bele az arcába...