Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Brimstone

Active Member
2017. július 31.
394
44
28
"...Nem kell félnie az olajiparnak a villanyautóktól? A világ olajkeresletére csak csekély hatással lesz az elektromos autók növekvő szerepe a közlekedésben, az olajvegyipari és közlekedési célú felhasználás viszont az elkövetkező két évtizedben is növekedni fog - állapítja meg a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden kiadott kiadványa. Az IEA számításai szerint elektromos autóból a jelenlegi közel kétmillió helyett az IEA prognózisa szerint mintegy 50 millió rója majd az utakat 2025-re és számuk 300 millióra emelkedik 2040-re. Ez a növekedés azonban addigra is mindössze napi 2,5 millió hordóval, nagyjából két százalékkal csökkenti a világ olajkeresletét. Ezzel egy időben azonban a közlekedésben résztvevő járművek száma megduplázódik, egymilliárdról kétmilliárdra emelkedik. Az IEA prognózisa szerint napelemes áramtermelő kapacitásból 2040-ig minden egyes évben több fog hálózatra lépni, mint bármely más forrásból, évente közel 70 gigawatt. A kínálati oldalon a legnagyobb zavart az USA lesz képes kelteni az IEA tanulmánya szerint. A piaci becsléseknél hatékonyabb és alacsony árszint mellett is fenntartható módon üzemelő palaolaj-termelési technológiának köszönhetően az Egyesült Államok 2040-re megkérdőjelezhetetlen vezető szerepre tesz szert az olaj- és gázpiacon. "Az olaj- és gáztermelés oly mértékű növekedésével állunk szemben az USA-ban, amire az iparág történetében még nem volt példa" - mutatott rá Tim Gould, az IEA energiakínálati osztályának a vezetője. Az Egyesült Államok olajtermelése az IEA becslése szerint a 2020-as években napi 17 millió hordó körül éri el csúcspontját. (MTI)..."

http://totalcar.hu/magazin/hidegindito/2017/11/15/november_15/
Nocsak, az "értelmetlen, sötétzöld, fizikai és gazdasági analfabéta" napelem (egyáltalán a megújúló energiatermelés) minden forrás szerint, egyöntetűen rohamléptekkel épül ki.
 

2ndt

Well-Known Member
2015. július 9.
2 644
1 563
113
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 008
113
https://www.reuters.com/article/edf...t-forge-foundry-in-coming-weeks-idUSL5N1LV6SU


Na, ez egy durva történet és sajnos tipikus az EU-ban. A hétvégén lehet írok róla, mert tanulságos..

Na, akkor kezdjük el...


Atomerőmű, reaktor. Kettő fajta atomerőmű típus van, a nyomott vizes (Paks) és a forraló vizes (plusz még néhány kísérleti, de most nem ezekről lesz szó..). A reaktorok között főként a nyomott vizes módszert alkalmazzák (a miértet most hagyom). A probléma megértéséhez - és komolyságának megvilágításához néhány dolgot tisztázni kell...


Rövid bevezetés az alapanyagokról


A reaktortartály kinézetre úgy kell elképzelni, mint egy kapszulát, amin egy csomó csőcsont van. Egy ilyen reaktortartály 300-550 tonna (a gőzfejlesztő szintén hasonló tömegű). Egy ilyen tartály átlagosan 200-250mm vastag acél - Európában többnyire 20MnMoNi5-5 vagy 22NiMoCr3-7 (USA: ASME BPVC szerint SA-533 Grade B Class 1 vagy SA-508 Class 3, a franciáknál meg azt hiszem 16MND5 típus...) A reaktorban uralkodó nyomás és hőmérséklet miatt a hidrogén irtózatos pusztítást tud végezni egy nem megfelelő acélminőséggel, ezért kell az alacsony széntartalmú (C:0,20 vagy 0,22%) és alacsonyan ötvözött (1,5%Mn, 0,5%Mo és Ni, valamint amennyire csak lehet, alacsony Cu, S, P, Sb, Sn, As, Si, stb és a B Ezek az elemek ebben az acélban magas hőmérsékleten és nyomáson elridegítik acélt. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet és/vagy nyomás különbségekből adódó igénybevételeket nehezebben viselik el és ez repedésekhez, törésekhez vezet. (Az angol terminológia ezeket "temper embrittlement" néven nevezi, Bruscato és Watanabe kutatta ezt a témakört - többek között).


Nem csak a hőmérséklet és a nyomás az egyetlen probléma, hanem a neutronsugárzás. A nagy energiára szert tett neutronok ütköznek és elnyelődnek az acélban. Ez egyrészt rácstorzulásokat okoz (ebből kifolyólag nő a szilárdság, de csökken a szívósság), másrészt a neutron reakcióba léphet a szennyeződéssel az acélban. Fent említett ema B-t, ez pedig nem más, mint a bór. A bór mint moderátor nagyon jó a reaktoron belül, de mint bór a reaktorban kifejezetten káros. Ha a bór ütközik egy termikus neutronnal, akkor azt befogja és a reakció vége (4)He(2+) + 7Li(3+) lesz és gamma-sugárzás (ez hőt fejleszt - és érdekes adalék, ez a reakció futott le váratlanul a Castle Bravo-nál...) vagy 2 (4-2)He és 3T(1).. Igen, helyes meglátás, a 3T(1) lánykori nevén trícium.. A szén (C) és az oxigén szintén veszélyes (ez általánosságban elmondható a kis atomtömegű anyagokról. A He aztán vagy tovább alakul át, vagy magányában párt keres, ekkor több nagyságrendet megugrik a parciális nyomása, vagyis szétfeszíti a környező atomrácsot. Látható, hogy ilyen elsőre "triviálisnak" tűnő kérdés is milyen komplex probléma elé állítja az embert.


A dolognak még nincs vége. Ügyesek vagyunk, nem ridegedünk el olyan gyorsan (az atomerőművek maradék-élettartam vizsgálata is főként erre a problémakörre koncentrálódik), nem aktíváluk fel a reaktor falát annyira, vagyis neutronügyileg hellyel-közzel jó a helyzet és a melegszilárdság is meg van. Kiszámoltuk a megfelelő keresztmetszeteket (megtaláltuk az optimumot - a fent említett két anyaggal viszonylag egyszerű...), de ettől a "rohadás elviszi a rendszert, more". A reaktorban bizony dolgozik a bórsav. Ez nem is baj, elvégre energiát akarunk termelni, nem pedig durrantani. Ezért egy olyan anyaggal kell bevonni a reaktor belső falát, ami egyrészt ellen áll a bórsavnak, összeférhető a reaktortartály anyagával, és a neutronsugárzás sem fekteti ki idő előtt. Erre a célra ausztenites acélokat szoktak felhegeszteni a reaktor belső falára (ezt nevezzük plattírozásnak). Az ausztenites acélnak stabilizáltnak kell lennie (hacsak nem hegesztünk fel előtte egy csomó nikkel pufferréteget...), mert ezt az egész reaktort még hőkezelni is fogjuk.. (ha nem lenne stabilizált a felhegesztett ausztenites plattírozás - vagy elfelejtettük a nikkel-puffert, akkor bizony a hőkezelés időtartama alatt (ez napok, mivel nagy a szerkezet és lassan melegítünk/hűtünk, mert nem akarunk repedéseket (meg a megeresztési ridegedést csillapító anyagok nem kifejezetten egészségesek nukleáris környezetben...) és hőmérsékleten elindulnak a reaktoranyagból a szénatomok a plattírozás krómatomjaihoz, hogy egy mámorosan átmulatott hőkezelés után króm-karbidként ébredjenek fel, miközben a korrózióállóságukat valahol útközben elhagyták... Ezt el kell kerülni.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 008
113
Gyártástechnológia:


Aki látott már reaktortartályt élőben ( :) ) vagy akár képen - vagy elképzelte maga előtt a fentieket, annak lehet némi fogalma arról, hogy ez mekkora is valójában (kurva nagy). A reaktortartályt szegmensekből rakják össze, mint például domború fenekek, reaktortest, tartályperem, csonkok. A gyártásnál igyekeznek a lehető legkevesebb hegesztési varratot alkalmazni. A gond az, hogy a hegesztéssel sajnos változik a szemcseméret (a varrat hossztengelyétől jobbra - a balkezeseknek balra elindulva más és más övezeteket találunk, ahol a szemcseméret eltérő (ezeket most nem ismertetem egyesével, mert egyrészt rém unalmas, meg most nem is ez a lényeg), illetve megeshet, hogy dúsulások, kiválások jönnek létre. Ezek veszélyesek, mert nehezen detektálhatóak. (A plattírozásnál ilyen gond nincs - bár azt is el lehet rontani, de relatíve könnyű vizsgálni). A másik, hogy az aktív zónában lévő varratok sokkal jobban károsodnak (az okokat itt most nem részletezem). Látható, hogy a szemcseszerkezet és a homogenitás milyen fontos. Itt jön a gyártás rákfenéje. Ilyen méretű és tömegű alkatrészek nincsenek a sarki szerevényboltban. Az nem működik, hogy darabokból összehegesztgetünk egy domború feneket. Önteni szintén nem lehet, mert a szemcseméret a hőmérsékleti gradienstől függ, az összetétel pedig széles határok között szórhat. Nem marad más hátra, mint a kovácsolás. Ez extrém méretű gépeket és szakértelmet kíván a gyártása. A hegesztéseket úgy próbálják belőni, hogy minél messzebb legyenek az aktív zónától, ezért egyre nagyobb és bonyolultabb szelvényeket kell lekovácsolni. A fedelet is csavarozzák, mivel a csavarok tönkrementelét lehet számolni és egyszerűbb cserélni. Egy-egy ilyen tőcsavar önmagában egy kisebb vagyon. Ezekhez a méretekhez jócskán +100MN-os hidraulikus prések kellenek, szóval elég gyakori :) . És pont itt kezdődik a gond. Az elmúlt évtizedekben a JSW (Japan Steel Works) kovácsolta le az alkatrészek túlnyomó többségét. Ez azt jelenti, hogy rogyásig vannak munkával és évtizedes (!) az átfutási idő. A japánok mellett a Fórumon sokak által lesajnált oroszok (OMZ), Dél-Korea (Doosan) és a francia Le Creusot vannak benne a témában (valamit hallottam évekkel ezelőtt a csehekről is, de ott eladták az oroszoknak a céget, amely az átkosban ezeket csinálta - valami Skoda egység volt, de ezt nem ismerem teljesen - ha valaki tudja, ne tartsa magában. Amikor ott jártam, akkor éppen egy 1300mm-es tengelyt kovácsoltak nekünk, ami 8 méter hosszú). A komoly és nagyméretű kovácsdarabok nem csak a reaktortartályban vannak, hanem a kollektorok, turbinatengelyek, armatúrák szintén ez a szint. Kínában szintén terveznek legalább 2 JSW kaliberű présüzemet. Ezeket úgy lekovácsolni, hogy a mechanikai tulajdonságok rendben legyenek, finoman fogalmazva is nehéz. Persze, lehet (sőt, kell is) végeselemmel szimulálni a folyamatot, de nagyon tudni kell, hogy mondjuk hogyan lehet elérni egy 5-ös átkovácsolási számot, hogyan hőkezeled és mikor (milyen atmoszférában), stb. (Az ominózus tengely kovácsalásakor a közbenső hőkezelés alkalmával egy daruhiba miatt nem lehetett időben megfordítani az előgyártmányt, emiatt a belsejében nemkívánt szemcseméret lett. A tengely ráhagyással volt, ebből próbadarabot csináltattam, majd mikroszkóppal kimatekoztuk, hogy mekkora a baj. Ezután újraszámoltam az egészet, majd kijött, ha az egészet a közepén átfúrják egy 250mm-es furattal, akkor aaz még belefér. Mivel hadicég volt régen, nem okozott nekik gondot, hogy átfúrják az egészet. Ezután új szimuláció a hőkezelésről, majd kijön, hogy a megnövelt lehűlő keresztmetszet miatt elég a levegőn hűtés, meg lehet spórolni az olajat. vagyis a olcsóbb lett a termék. Szóval ez egy kutyakemény terület, de imádom). Látható, hogy a piac nagy, a kapacitás kicsi, a szaktudás meg a hozzáértő emberek száma meg - hát ja. Néha lutri, mert megrendelnek termékeket évekre előre. Lehet, hogy amire az adott terméket lekovácsolják, arra új ismeretek lesznek elérhetőek és kiderül, hogy szar van a palacsintában (volt ilyen német atomerőmű, 90-es évek eleje. 1977-ben rendelték meg az elemeket, 90 körül készültek el. Addigra kiderült, hogy bizony a melegszilárdság nem annyi, hanem kevesebb - szóval Jürgenék visszanyesték a gőzparamétereket, nesze neked tervezett megtérülés)


Egy kis gazdaság:


Az atomerőművek gazdaságosságát itt már sokan kivesézték. Csupán egy tényt szeretnék megvilágítani illetve egy közkeletű tévedést eloszlatni...


Mindig azt hallom, hogy olcsó a paksi áram, hogy a nyavajában lesz az új atomenergia ilyen drága!?


A válasz az, hogy ha előre kifizetjük pár évtizedre az áram árát duplán, akkor utána már tud(na) olcsó is lenni… Az atomerőmű építése igen tőkeintenzív, egy GW blokk költsége 1500 milliárd jó magyar forint körül is lehet ezt már az építéskor el kell költeni.Hiába termel utána „olcsón” áramot az atomerőmű, hiába alacsonyak a folyó költségek, ha beruházás költségei miatt az átlagos atommal nyerhető áramár igen magas. A már üzemelő paksi blokkokból nyert áram azért tűnik olcsónak, mert az eredeti beruházás tőkeköltségeit egyszerűen figyelmen kívül hagyják – régen volt, és mára már amortizáció miatt „leíródott”.


Két dolog miatt lesz szerintem nálunk árrobbanás. Egyrészt, az atomerőműből nyert áram ára erősen függ attól, hogy milyen tőkeköltséget számítunk fel a lekötött irgalmatlan mennyiségű tőkére. Márpedig egy angliai projektre olcsóbban adnak tőkét, mint egy magyar projektre (lásd kockázati besorolás), illetve az sem mindegy, hogy mennyi idő alatt sikerül felépíteni az erőművet, „meddig áll benne a tőke”. Bármilyen csúszás ahhoz vezethet, hogy az erőműből nyert áram ára jelentősen megemelkedik. Máshogy fogalmazva, ha a a projektmanáger balfaszkodik, akkor az drága lesz. Nagyon drága. Ez a világon mindenhol így van.


Holnap folytatom az AREVA-val.... na, az nem semmi
 
M

molnibalage

Guest
Gyerekek, meg van mentve a bolygo:)

Nevetséges, ezt nem lehet olyan olcsóra csinálni, hogy megérje.
Kb. 100 watt (0,1 kW) teljesítmény kell egy 75 kg-os embernek montin a 18-20 km/h-hoz öltözettől függően, de a nehéz fizikai munkára is ennyit számolnak 8 órás műszakban, mert átlagban ennyit tud leadni az ember. (A lóerő definíciója is kb. ilyesmiből jött a bányagépeknél, ami kb. 0,7 kW).

Tegyük fel, hogy a sétálás a bringázás teljesítményének kb. a fele, tehát 0,05 kW a teljesítméy. Mennyi egy ilyen lap? 100 USD? (26500 HUF)? Az itthoni áram ára mellett 700 kWh * 38 Ft/kW = 26500 HUF. TEhát 0,05 kW teljestímény mellett 1400 óra folyamatos sétálás mellett kezdene megtérülni.

Hhmhmh...
Nekem, nem tűnik reálisnak az, hogy ez hogyan térülne meg, mert erősen mechanikus, alternáló cucc, amit szigetelni kell, van, hó, fagy, stb.
 
M

molnibalage

Guest
Vannak még ilyen kevéssé hívők, de a grafikon fekete görbéje ábrázolja az elmúlt évek valóságát.
http://www.businessinsider.com/solar-power-chart-projections-2017-6
Komlyan mondom, hogy a fejemet fogom. Ne a saját jelentéktelen voltához képesti beépített teljesítmény növekedéssel példálózzal, mert ez kb. röhögésre késztet. Hiába telepítenek le 70 GW-ot naperőműből, ha 7 GW atomerőművi kapacitás kb. ugyanannyit termel... És a telepítési arányok ennél rosszabbak a naperőműre nézve...

Ha ehhez képest ábrázolnál a 1986 óta álló atomerőépítéseket és tervezett kapacitásokat, akkor azonos montorol nem tudom, hogy hány emeletet törne át nemcsak a beépített teljesítmény, de atermelt áram mennyisége majd azokban.

A szénerőműveket meg inkább ne is említsük. Zöldpropaganda az egész, semmi több. Just as ususal. Ebben is benne van ez az arány. Úgy kb. ötödjére linkelem. Talán egyszer meg is nézed....
 

2ndt

Well-Known Member
2015. július 9.
2 644
1 563
113
Nevetséges, ezt nem lehet olyan olcsóra csinálni, hogy megérje.
Kb. 100 watt (0,1 kW) teljesítmény kell egy 75 kg-os embernek montin a 18-20 km/h-hoz öltözettől függően, de a nehéz fizikai munkára is ennyit számolnak 8 órás műszakban, mert átlagban ennyit tud leadni az ember. (A lóerő definíciója is kb. ilyesmiből jött a bányagépeknél, ami kb. 0,7 kW).

Tegyük fel, hogy a sétálás a bringázás teljesítményének kb. a fele, tehát 0,05 kW a teljesítméy. Mennyi egy ilyen lap? 100 USD? (26500 HUF)? Az itthoni áram ára mellett 700 kWh * 38 Ft/kW = 26500 HUF. TEhát 0,05 kW teljestímény mellett 1400 óra folyamatos sétálás mellett kezdene megtérülni.

Hhmhmh...
Nekem, nem tűnik reálisnak az, hogy ez hogyan térülne meg, mert erősen mechanikus, alternáló cucc, amit szigetelni kell, van, hó, fagy, stb.

Ha nezted, 4 perc korul elvileg mutatjak Joule-ban az energiat lepesenkent.
 
M

molnibalage

Guest
Ha nezted, 4 perc korul elvileg mutatjak Joule-ban az energiat lepesenkent.
Nevetséges mennyiséget látok.

Ugrálnak rajta és néhány J, a hatásfoka borzalmas. Egy lépés teljesítménye sehol nincs az ugráláshoz képest. Ha jól értem, akkor pörgetnek tömeget is. Tehát, ha nem folyamatos és megfelelő gerjesztési a a freki, akkor még szar is lehet.

Csak viszonyításnak, 1 millió J = 0,27 kW. Vicc az egész, akárhogy próbálom számolni.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg and 2ndt

Brimstone

Active Member
2017. július 31.
394
44
28
Nevetséges mennyiséget látok.

Ugrálnak rajta és néhány J, a hatásfoka borzalmas. Egy lépés teljesítménye sehol nincs az ugráláshoz képest. Ha jól értem, akkor pörgetnek tömeget is. Tehát, ha nem folyamatos és megfelelő gerjesztési a a freki, akkor még szar is lehet.

Csak viszonyításnak, 1 millió J = 0,27 kW. Vicc az egész, akárhogy próbálom számolni.
A Joule az energia, a kW teljesítmény. Mennyi idő alatt végződik el az 1MJ munka? Ha pl 1
másodperc alatt 1MJ akkor az 1000kW teljesítmény (kb.1200 lóerő)