Mistral LHD osztály (Franciaország)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Az AK-230-al le lehet lőni egy Kornet szerű ATGM-et?
Nah, ne már
Az Aist-osztályon ugyanolyan MR-104 Rys tűzvezető radarral párosították, mint a korai AK-630-asokat. A későbbi MR-105 már CW volt, így alkalmasabb volt a célra, de addig sem volt semmi komoly gondjuk vele (még az 1980-as években is szereltek vele hajókat). Az AK-230 tűzgyorsasága 2000 lövés/perc, miért olyan hihetetlen, hogy alkalmas a célra?
Az AS.15TT vagy akár egy Hellfire ellen szerinted akkor az AK-630 nem felel meg?
Mi az alapja egy ilyen állításnak mégis?
Szerintem ez a Mistral-os téma elég hanvába holt. Ha a Mistral-t az ellenség ATGM-mel esővel lőné, akkor a partraszálló műveletet tervező-vezető admirálisoknak ideje lenne a pisztolytáskájukhoz nyúlni, vagy kinek a vérmérséklete szerint a szamuráj kardjába dőlni...
Sanszosan a régebbi 57mm nem fogná meg.Az újjabbak sem mindig,lenne ami átcsuszna.De érdemleges kárt csak marhanagy mázlival okozna.Harckésség szempontjábol nézzve,csak kellemetlenség,bőven elviselhető kockázati kategria
M
molnibalage
Guest
Akkor nagyon rosszul tudod.Aknavetővel lehet olyat csinálni,hogy vonalas célra lősz*(út)és leköveted a 90fokos kanyart.Vagy lövöd a szétbontakozott ellenséget(terület cél)utána váltasz a hídra(vonalas cél)amikor rázár az ellen majd ha átért újta visszaállsz területcélra.Az nem titok,hog ha ezt az aknavető tudja akkor minden csöves tüzér eszköz is.
*Igen a becsapódások egy vonalban lesznek!
M
molnibalage
Guest
Tegyük fel, a gránát 50 méterrel túl esik a célon. Nem tudod, hogy a löveg szórásának melyik részén van. Lentebb veszik 50 méterrel, mondjuk a CEP-en kívüli pontatlanság jön, ellekező irányba, tehát az 50 méterrel visszább + a CEP ellekező irányba mondjuk 30 méter és most a cél alá lősz.
És a löveg szórása az random. Ha állítasz kicsiket a végén a CEP nagyságrendjében, akkor nem tudod, hogy a hibát mi okozza.
Nem tűnik fel, hogy a linkelt becsapódási térképeken is ez látszódik?
(És akkor még feltesszük azt is, hogy a szél nem változik, ami pedig kurvára nem igaz.)
M
molnibalage
Guest
Ismerem a villázást, köszönöm. Annak is megvannak a korlátai. A CEP-en belül nem tudsz mit csinálni. Hallod, méréstechniak alap. Ha az eredmények a mérési hibahatáron belül szórnak, akkor nemigen van mit tenni.
Szerinted miért volt az, hogy a csatahajók lövegei radarral is 15 km felett vaktában lövöldözést jelentettek? Hiába volt pontosan mérve a célparaméter, ha adott löveg beállításnál is a hajó szélessége feletti méretben van a szórás...? Persze afelépítmény magas és azt székaszabolták, de a hajótest páncélövét kurva ritkán találták el és még kevesebb törte át azt. Lásd Biscmack esetét. (Felrajzoljam ezt geometriailag, hogy megértesd...?)
A Khirisimánál is csak 40% táján volt a találati arány radarral...
Mindössze 8 km-ről... Egy kibaszott nagy felépítményű hajó ellen tudtak ennyire pontosak lenni.
Mondom, gondolkozni nem árta néha...
Cifu
"Az AS.15TT vagy akár egy Hellfire ellen szerinted akkor az AK-630 nem felel meg?
Mi az alapja egy ilyen állításnak mégis?"
1. A megsemmisítés módja. Ezek a rendszerek közvetlen találattal dolgoznak. Próbálj meg eltalálni egy 0.15 méter átmérőjű, szitáló mozgással repülő céltárgyat a levegőben közvetlen találattal, miközben mozog a hajó is és hullámzás is van.... Talán 1-1.5 km-en belül lehet realitás, nagyon sok leadott lövésből.
2. A rakéta nyomon követése. Egy olyan céltárgyról beszélünk amely végig vízháttérben repül, 5 méternél is alacsonyabban, az RCS-je meg inkább századokban és nem tizedekben mérhető. Ez még egy nagyon modern tűzvezető rendszernek is kihívás, egy régebbivel meg iszonyat nehéz feladat.
3. Pont ezek miatt szerintem ellen rakétával szinte nincs is esély a hatásos megsemmisítésre , csak a CIWS-el, ami meg ugye erősen korlátozza a célcsatornák számát meg a reakció időt.
Ez minden ilyen céltárgyra igaz gyakorlatilag. Egy nagyon komoly kihívás a védekező fél számára.
"Az AS.15TT vagy akár egy Hellfire ellen szerinted akkor az AK-630 nem felel meg?
Mi az alapja egy ilyen állításnak mégis?"
1. A megsemmisítés módja. Ezek a rendszerek közvetlen találattal dolgoznak. Próbálj meg eltalálni egy 0.15 méter átmérőjű, szitáló mozgással repülő céltárgyat a levegőben közvetlen találattal, miközben mozog a hajó is és hullámzás is van.... Talán 1-1.5 km-en belül lehet realitás, nagyon sok leadott lövésből.
2. A rakéta nyomon követése. Egy olyan céltárgyról beszélünk amely végig vízháttérben repül, 5 méternél is alacsonyabban, az RCS-je meg inkább századokban és nem tizedekben mérhető. Ez még egy nagyon modern tűzvezető rendszernek is kihívás, egy régebbivel meg iszonyat nehéz feladat.
3. Pont ezek miatt szerintem ellen rakétával szinte nincs is esély a hatásos megsemmisítésre , csak a CIWS-el, ami meg ugye erősen korlátozza a célcsatornák számát meg a reakció időt.
Ez minden ilyen céltárgyra igaz gyakorlatilag. Egy nagyon komoly kihívás a védekező fél számára.
Menj fel egy hullámvasútra és próbálj kosarat dobni belőle miközben mozog meg próbáld meg ugyan ezt szilárd fix talajon.Na ez a különbség a csatahajó vs. szárazföldi tüzérség közt.
Eggyet
Ismétlem magamat,Tökéletessen elmontad a HM mai gyakorlatát.A mi d20as tarckjaink,tüzvezetőszámgép nélkül,papiralapú ballisztikai táblázatokkal,igy kell,igy lehet csinálni.K9 kicsinként modernebb.
Molni,most akkor a mai 76-127mm-es hajólövegek a mérce,vagy a 70évvel korábbi 406mm-es?Már megint a B17est hasonlitod az F16block60 képpességeihez.......Ejnye-bejnye,irgum-burgum
Hupsz,tüzértisztnek magyarázom,hogy jol tudja a dolgát.......meghogy a K9 kicsinkét modernebb......én,a csikoshátú kérek engedéjt...
