Vagy igen, vagy nem, és a kérdés az hogy mikorra. Illetve ilyen esetben nincs az megtiltva hogy elmozdítják az ország közigazgatásának gerincét máshová, volt már ilyen a világtörténelemben. Nem is ez volt a lényeg amúgy, hanem az hogy kb. egyenlő felek közti kemény konfliktus jellemzően elhúzódik, ha nem csak valami minimális terület feletti kontroll kérdése/határvillongás a sztori. Irak-Irán is 8 évig eltartott pl. s nem hetekig.
Mi-28 Havoc (Mil, Szovjetunió)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
M
molnibalage
Guest
Két inkompetens ország között ami kb. azonos erőforássokkal bír és azt is faszságokra használták. Mi ebben a meglepő? Nagy átlagban annyira alacsony volt a konfliktus intenzitása, hogy az iraki haderő mérete (legalábbis a légierőé) folyamatoan nőtt a veszteségek ellenére. A II. vh is arról szólt, hogy akár hónapokig nem történt semmi két offenzíva között. Ez a háború is ilyen volt jellegre.
Természetesen igazad van. Az viszont tény, ha kb. egyenlő erők találkoznak, ott előbb utóbb törvényszerűen lesznek olyan időszakok mikor a kimerülés utáni erőgyűjtés időszakának KELL következnie. Illetve értelmes hadvezetés inkább csücsül a seggén egy olyan erőviszonynál hónapokig is, amíg nem ítélik úgy a helyzetet hogy a harcászati - hadműveleti siker reményében indíthatnak meg egy offenzívát. Pl. ettől is tudnak elhúzódni a konfliktusok. Aki ész nélkül támad előre, annak egyszer nem lesz szerencséje, illetve hamar egy átkarolás utáni elvágott szorult helyzetben találhatja magát.
molnibalage
Ha nem haragszol akkor nem bontva reagálok.
Ugye régen lényegében csak lebegésből lehetett támadni helivel, mert pl. a TOW huzalvezérlésű volt és így csak álló helyből használható eredményesen.
A gépágyúnál és a nem irányított rakétánál írtam 1-2 km-t, az egy olyan táv ahol igen sok mindennel vissza tudnak már lőni.
A mai heliken lévő ATGM-ek tudnak akár 10 km-t is, viszont ez igaz egyes szárazföldi rendszerekre is amikkel vissza lehet lőni. Gondolok itt a lassú de extra nagy hatótávolságú Kornet-EM-re vagy a hangsebesség fölötti Krizantém-ra a maga 6 km-vel. (Vagy a Spike-ER)
De a legfontosabb az, hogy ma már minden kicsit is komolyabb harckocsin van radar és lézer besugárzás jelző. Ha befogják az MBT-t, IFV-t, akkor a személyzet tud róla és van lehetősége az ellen tevékenységre. Elmozoghat, köddel elfedheti a területet, vagy ha van akkor aktiválhatja a Hard-Kill rendszereket. Ebből a szempontból a találat esélye kicsi.
Nem mondom, hogy nincs haszna egy harci helikopternek, de elég "törékeny" és egyre kevésbé hatékony eszköznek tartom. És ezen a sebesség növelése nem hiszem, hogy segítene. Ellenben nekem úgy tűnik, hogy több negatív hozadékkal is járhat a sebesség növelése, technikailag és anyagilag.
Én többre tartok egy kicsi és mozgékony harci helit, mint egy toló légcsavaros batárt.
A csata repülők pedig lényegesen többet kibírnak, mint egy harci heli. Kézi fegyverekkel, géppuskákkal, és bizonyos magasság fölött gépágyúval és MANPAD-al nehezebb őket lelőni, mint egy harci helikoptert, miközben kétszer gyorsabbak, kétszer nagyobb a hatótávolságuk és kétszer annyi fegyvert visznek magukkal, mint egy harci helikopter, miközben nem drágábbak annál. Ezek szerintem fontos szempontok.
Ha nem haragszol akkor nem bontva reagálok.
Ugye régen lényegében csak lebegésből lehetett támadni helivel, mert pl. a TOW huzalvezérlésű volt és így csak álló helyből használható eredményesen.
A gépágyúnál és a nem irányított rakétánál írtam 1-2 km-t, az egy olyan táv ahol igen sok mindennel vissza tudnak már lőni.
A mai heliken lévő ATGM-ek tudnak akár 10 km-t is, viszont ez igaz egyes szárazföldi rendszerekre is amikkel vissza lehet lőni. Gondolok itt a lassú de extra nagy hatótávolságú Kornet-EM-re vagy a hangsebesség fölötti Krizantém-ra a maga 6 km-vel. (Vagy a Spike-ER)
De a legfontosabb az, hogy ma már minden kicsit is komolyabb harckocsin van radar és lézer besugárzás jelző. Ha befogják az MBT-t, IFV-t, akkor a személyzet tud róla és van lehetősége az ellen tevékenységre. Elmozoghat, köddel elfedheti a területet, vagy ha van akkor aktiválhatja a Hard-Kill rendszereket. Ebből a szempontból a találat esélye kicsi.
Nem mondom, hogy nincs haszna egy harci helikopternek, de elég "törékeny" és egyre kevésbé hatékony eszköznek tartom. És ezen a sebesség növelése nem hiszem, hogy segítene. Ellenben nekem úgy tűnik, hogy több negatív hozadékkal is járhat a sebesség növelése, technikailag és anyagilag.
Én többre tartok egy kicsi és mozgékony harci helit, mint egy toló légcsavaros batárt.
A csata repülők pedig lényegesen többet kibírnak, mint egy harci heli. Kézi fegyverekkel, géppuskákkal, és bizonyos magasság fölött gépágyúval és MANPAD-al nehezebb őket lelőni, mint egy harci helikoptert, miközben kétszer gyorsabbak, kétszer nagyobb a hatótávolságuk és kétszer annyi fegyvert visznek magukkal, mint egy harci helikopter, miközben nem drágábbak annál. Ezek szerintem fontos szempontok.
M
molnibalage
Guest
Nem vagyok benne biztos, hogy a huzalvezérlés kizáró ok arra, hogy a helinek állnia kellene, de ezzel sanszosan a találati arány is változik.
Nagyon kevés ATGM van 8 km felett és ekkor már nem is feltétlen autonóm alkalmazásról van szó.
Ezt így definitíva nem tudnám kijelentei. Mert kérdés az hogy, pl. lézeres megvilágítást lehet-e végfázisra korlátozni adott estben.
A harci helik uralmát a UCAV-k kezdték ki nagyon komolyan. A "csatarepülők" az két típus és a Szu-25-nek sincs tudommal hosszútávon jövője, legalábbis assszem boki posztolta, hogy 2025 után kezdődik kivonásuk.
A harci helik diszlokációja az, ami könnyebb. A fronhoz vagy műveleti területhez közel pikk-pakk össze lehet hozni rövid időre tábori körülményeket, amivmel kis CAS idő adható. Az A-10-nek meg betonos reptér kell...
A huzalvezérlésnél elég gyakori a huzalszakadás még ATGM-né is ami sokkal stabilabb mint egy lebegő helikopter.Emiatt simán elképzelhető,hogy a huzalos rakétákat csak lebegésből indíthatják(vagy nagyon nagy az esélye a huzalszakadásnak).
Így van. A jövő most nagyon úgy néz ki, nem a csatarepülőké, hanem a drónokkal összedolgozó harci helikoptereké. Ott van a lényeg amúgy abban amit te is leírtál, tisztásról lehet üzemeltetni, és az operátor akár kisméretű/olcsó/feláldozható drónt is kezelhet a helikopterből úgy, hogy nem kell hozzá feltétlen olyan eszköz amit a világ túloldaláról kell üzemeltessen. Mobil, légvonalban terep nehézségeitől függetlenül jön-megy, komoly AT és NIR/csöves fegyverzettel ellátva, szenzorokkal televágva, s jobban kihasználhatja a terep adottságait mint egy merevszárnyú eszköz.
Szerintem nem lebecsülendő kombináció.
M
molnibalage
Guest
A kérdés ma nem igazán releváns a huzalvezérlés a régi idők ópiuma. 30+ éve az elsővonalas ATGM-ek nem huzalosak már heliken.
M
molnibalage
Guest
Egzakt példákkal mindkté oldalról, csak kiegészítésként.
Már a Sturm sem volt az, van is videó és fénykép még hazai gépről is ami nem lebegés közben indít Sturmot. A Hellfire sem az. Ez volt a csúcs ATGM a két oldalon a '80-as évek végén, ami hadrendben is volt. (A Vikhr és más orosz protót ne vegyük ide.)
A csúcs valóban ez a kettő volt de ez kicsit olyan mint a géppark.Oké,hogy az F-15/16 meg a SZU-27/MIG-29 volt a csúcs aztán a NATO meg a VSZ nagy részének mi is volt?
De mondhattam volna harckocsikat is.Ugyan az volt a helyzet:A két nagynak(meg pár kicsinek még) volt mindenből a legújabb de a nagy átlag mindkét oldalon a másod esetleg harmad vonalas technika volt.
M
molnibalage
Guest
A Mi-24-ből 1989-ig elég szép számú VSz ország kapott több féle változatban is. Azt meg nem modom neked hogy melyik használt Sturmot és melyik Falangát. Itthon látthattunk mindkettőt.
Becs szóra, így volt. Irakon felbuzdulva áttelepültek, de egy bevetést se repültek. A varacskosok intézkedtek a Láthatatlan Világhatalom nevében.
M
molnibalage
Guest
Ugye az azért feltűnt, hogy a Sivatagi Vihar után volt egy szárazföldi invázió, de Koszovó esetén ez nem történt meg?
Arra nem emlékszel, hogy két heli odaveszett gyakorlás közben és sanszosan emiatt fújták le a politikusok az egészet?
Sőt! Aknák is vannak helikopterek ellen. 200m magasságig.zsolti
" Kurvára nem mindegy ám a szárazdöldnek, hogy repülőtől max várhat egy két pontos rácsapást supportnak, vagy mögé áll egy/több helikopter, és addig nem tágít amíg le nem takarít előled egy nehéznek igérkező ellenőrző pontot, vagy háztömböt, erdőszéli domboldalt, beásott/megerősített akadályt. Iszonyatos erősokszorozó tud lenni, mobil tüzérséggel felér. Ha felbukkan egy egy kemény célpont, azt egy modern támadó heli pct-vel megoldhatja. "
Hát ha megállnak lebegni a helikopterek akkor ott van végük egy komolyabb ellenfél ellen.
Milyen távolságból is pontos egy helikopter gépágyúja? 1-2 km? A nem irányított rakéták? 1-2 km?
Egy sima manpad 3-4 km-re elrepül és lebegő célt is lazán befog. De egy sima vontatott Zsu-23-2-höz hasonló fegyver is poszdorjává lövi ha megáll lebegni vagy lelassít. 1-2 km ezeknek a fegyvereknek nem távolság.
A keményebb célokat ha nem is védi komoly csapat légvédelem akkor is képesek harcolni a helik ellen. Az IFV-ken ott a gépágyú 25-40 mm-ig, a 35-40 mm-sek programozható lőszerekkel. De a modern ATGM-ek is le tudnak kapni légi célokat. Még egy sima Kornetnél is 100 km/h a maximális célsebesség. Egy össze vissza lebegő helikopterre simán indítható.
Az MBT-knél is vannak közelségi gyújtós lőszerek ilyen helyzetre, HEAT-MP-k, programozható repeszlőszerek, vagy lövegcsőből indítható ATGM-ek.
Aki nem hinné:
Szóval ma már ez a helikopterrel ott lebegek dolog nem nyerő.
Szerintem a sebességet is e miatt fejlesztgetik, csak hát ha lendületből kell támadni akkor meg már inkább egy A-10 vagy Szu-25.
Egyrészt sokkal kevesebb olyan fegyver van ami ezeket el tudja találni, másrészt sokkal jobb a túlélő képességük:
Ezek mind haza repültek a bázisra!
M
molnibalage
Guest
Nono....
Azért aki túrázott már hegyvidéken akkor képzelje maga elé a tájat, hogy mennyire látni ki a fák közül még ott is, ahol út van. Hát, kb. semennyire. A helikopter se tud dolgozni nagyon célokra, de a csak úgy elhúzó gépekre MANPAD-dal dolgozni szinte reménytelen, csak kilátókból lehet hegytetőn, de abból nincs túl sok és azok helye ismert.
Rövden fogalmazva hol és hogyan teljesíted a közveten rálátást...? Mert énszeritnem kb. sehogy...
M
molnibalage
Guest
Egy átlagos hegyi út. Kb. semmit sem látni.
https://www.google.com/maps/@47.509...4!1s_WFINgEFNbtQ6uoCzmnoKA!2e0!7i13312!8i6656
Ez a kilátó alatti nagyobb nyitott tér. Hát, itt sem sokkal jobb a helyzet. Repülőgépekre 1-3 km magasan már úgy ahogy lehet dolgozni. Terepkövető helikre nem.
https://www.google.com/maps/@47.516...-no-pi-0-ya19.531418-ro-0-fo100!7i2508!8i1254
A János-hegyi kilátó terejéről lehetne lövödözni. Olyan hegyoldalaknál, ahol ki van vágva a fa vagy sziklaoromról lehet, de ezek sem túl gyakoriak és vizálisan jól azonosíthatóak.
A következő szint, hogy akkor csak éjszaka repülnek, mert viva NVG. A szerb MANPAD éjszaka meg vak.
Egyszerűen ilyen minimális kockázatot sem akartak vállalni és mivel nem volt invázió nem volt minek CAS-t adni. A helik azon nem annyra önálló csapásmérő erők, mint a harcászati vadászgépek...