Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Mármint hogy hűtött vizet vezet vissza?
Akkor tőmondatokban, a gőzciklus kereshető a neten...

A gőzkörfolyamat összehatásfokát a alsó és felső max hőmérsékletek határozzák meg. A felső a gőz fajlagos energiatartalma miatt, a véghőmérséklet meg azt, hogy mekkora nyomásig mehet le a gőz anélkül, hogy lekondenzálódna. A gőzciklus végén a kisnyomású gőzből vizet kell csinálni, mert a tápszivattyú vizet szív a gáztalanító táptartályból. Ez történik a kondenzátorban. A kondenzátorban a hűtött oldalon tehát gőz van, amit pár fokkal kell lehűteni ÉS lecsapatni, ami igazán nagy teljesítmény része a történetnek, hiszen halmazállapot-változás történik. A kondenzátor hűtő oldalán, ahol a hűtőközeg jön be a dT kb. 5 fok lehet a gőz hőmérsékletéhez képest. Ebből jön ki az, hogy adott Duna víz hőmérséklet mellett fix reaktor hőteljesítményből mennyi kimenő áram lesz. A külső hőmérséklet befolyásolja az erőmű összehatásfokát. Tél és nyár között akár 2-2,5% eltérés is lehet.

A kondenzátor hűtőközeget tehát lehet víz vagy levegő. Amikor víz van, akkor ahhoz lehet többféleképpen hűteni.

  1. A kondenzátorba bevezeted a vizet (pl Duna) és visszateszed melegebben a törvény bejűjéig engedett T-vel. A folyamatos hűtőközeg pótlást a folyó vízhozama adja.
  2. Vizet használsz, de ha nincs folyóvized, akkor hűtőtorony kell. A hűtőtoronyba viszed be kondenzátorból kijövő felmelegedett vizet és azt hűtőd le.
    • A száraz hűtőtorony az, ahol a környezeti levegővel hűtőd le a vizet. Itt erős teljesítmény limit a levegő hőmérséklete viszont nincs vízveszteség, nagyon kevés pótvíz kell az erőműnek.
    • Nedves hűtőtorony estén megfelelő kialakítással párolgást csinálsz és ezzel brutálisan lehet hűteni a közeget a száraz toronyhoz képest. Csak éppen pótolni kell a vizet...
A neved torony esetén egy kb. 8-10 MW-os erőmű pótvíz igénye 20-30 t/h nagyságrendben van úgy, hogy a kondenzátoron kb. 1200-1800 tonna víz is átmehet.
 
Most ugye nem az a 24. hu-s vidi a kiindulási alap ahol 35 fok melegben, napsütésben megmérték a bokáig érő Duna vizet és azt túl melegnek találták? :D
Szerintem szóljanak ezek az okos újságírók a napnak, hogy ne süssön ha lehet....
De ha már annyi mérni akarnak, csónakázzanak be a folyóba, engedjék le 2 méter mélyre a hőmérőt és mérjék le ott, hogy mennyire meleg a folyó....
 
Most ugye nem az a 24. hu-s vidi a kiindulási alap ahol 35 fok melegben, napsütésben megmérték a bokáig érő Duna vizet és azt túl melegnek találták? :D
Szerintem szóljanak ezek az okos újságírók a napnak, hogy ne süssön ha lehet....
De ha már annyi mérni akarnak, csónakázzanak be a folyóba, engedjék le 2 méter mélyre a hőmérőt és mérjék le ott, hogy mennyire meleg a folyó....
Így trükköztek a méréssel: https://444.hu/2018/08/29/pont-ugy-...hogy-ne-kelljen-leallitani-a-paksi-eromuveket
 
A LED egy rakás szar élettartam szempontjából. meg sem közelítik a 100k órát, amit igérnek. Én az irodában kétszer cseréltem ki 90%-ukat fél éven belűl. Ebben kevés vigasz, hogy ingyen kicserélték mindkét alkalommal, amikor visszavittem egy-egy nagyobb zacskónyi égőt.
Szerk.: Fogyaszthat kevesebbet, ha hatszor újra kell gyárani és lesz egy halom szemét miatta.

Nálunk is folyamat probléma volt vele, aztán a Kína helyett megvettük a kültéri Philipset a kínai árának kb10*ért. 8év alatt egy se égett ki. Döbbenet.

Aztán ahogy a beltériek is kiégtek azokat is cseréltük. Nem is az, hogy örökélet hanem, hogy a kínai led színképe erősen zavaró volt és vmennyire vibrált is. A philipsé hibátlan.

De biztos jobban tudod ha építőiparban vagy.
 
  • Tetszik
Reactions: anonim999
Paks az egyik legbiztonságosabb üzemelō atomerōmű...

Alacsony vízállás.. Lol. Ott vannakna dízelgenerátorok, 120 órás minimum üzemmel, legalább 8, 30 méter mélyre fúrt kút, a pihentetōmedencék, stb, stb... Ha meg minden kötél szakad, akkor csökkentik a teljesítményt, de azt sem szabad a végtelenségig. Ha nagyon leveszik, akkor megjelenek a reaktorméregek (Xe és társai), a többit meg a fizika elintézi.

A tököm televan, hogy a műszaki oktatás ilyen mélyre lett lezüllesztve és minden idióta médiafelületet kap.
 
Akkor tőmondatokban, a gőzciklus kereshető a neten...

A gőzkörfolyamat összehatásfokát a alsó és felső max hőmérsékletek határozzák meg. A felső a gőz fajlagos energiatartalma miatt, a véghőmérséklet meg azt, hogy mekkora nyomásig mehet le a gőz anélkül, hogy lekondenzálódna. A gőzciklus végén a kisnyomású gőzből vizet kell csinálni, mert a tápszivattyú vizet szív a gáztalanító táptartályból. Ez történik a kondenzátorban. A kondenzátorban a hűtött oldalon tehát gőz van, amit pár fokkal kell lehűteni ÉS lecsapatni, ami igazán nagy teljesítmény része a történetnek, hiszen halmazállapot-változás történik. A kondenzátor hűtő oldalán, ahol a hűtőközeg jön be a dT kb. 5 fok lehet a gőz hőmérsékletéhez képest. Ebből jön ki az, hogy adott Duna víz hőmérséklet mellett fix reaktor hőteljesítményből mennyi kimenő áram lesz. A külső hőmérséklet befolyásolja az erőmű összehatásfokát. Tél és nyár között akár 2-2,5% eltérés is lehet.

A kondenzátor hűtőközeget tehát lehet víz vagy levegő. Amikor víz van, akkor ahhoz lehet többféleképpen hűteni.

  1. A kondenzátorba bevezeted a vizet (pl Duna) és visszateszed melegebben a törvény bejűjéig engedett T-vel. A folyamatos hűtőközeg pótlást a folyó vízhozama adja.
  2. Vizet használsz, de ha nincs folyóvized, akkor hűtőtorony kell. A hűtőtoronyba viszed be kondenzátorból kijövő felmelegedett vizet és azt hűtőd le.
    • A száraz hűtőtorony az, ahol a környezeti levegővel hűtőd le a vizet. Itt erős teljesítmény limit a levegő hőmérséklete viszont nincs vízveszteség, nagyon kevés pótvíz kell az erőműnek.
    • Nedves hűtőtorony estén megfelelő kialakítással párolgást csinálsz és ezzel brutálisan lehet hűteni a közeget a száraz toronyhoz képest. Csak éppen pótolni kell a vizet...
A neved torony esetén egy kb. 8-10 MW-os erőmű pótvíz igénye 20-30 t/h nagyságrendben van úgy, hogy a kondenzátoron kb. 1200-1800 tonna víz is átmehet.

Paks 2-nél milyen hűtési rendszert terveznek?
 
Most ugye nem az a 24. hu-s vidi a kiindulási alap ahol 35 fok melegben, napsütésben megmérték a bokáig érő Duna vizet és azt túl melegnek találták? :D
Szerintem szóljanak ezek az okos újságírók a napnak, hogy ne süssön ha lehet....
De ha már annyi mérni akarnak, csónakázzanak be a folyóba, engedjék le 2 méter mélyre a hőmérőt és mérjék le ott, hogy mennyire meleg a folyó....

A videót az Átlátszó csinálta, ha igazak amiket írtak róla, akkor valóban szakszerűtlenül, amire nem lehet hivatkozni.

A 24 annyit írt, hogy az ismert infók alapján szinte biztosan átlépte a határértéket a vízhőmérséklet, aminek következtében lehet hogy csökkenteni kellett volna az erőművi termelést és esetleg szóba kerülhet az erőmű leállítása.

A 444 fogalmazott pongyolán azzal, hogy az erőmű leállítását emlegette csak.
 
Az alapján száraz torony lesz. Van egy olyan érzésem hogy nem.
Ez nem érzésre megy, műszaki tartalom van...

A videót az Átlátszó csinálta, ha igazak amiket írtak róla, akkor valóban szakszerűtlenül, amire nem lehet hivatkozni.

A 24 annyit írt, hogy az ismert infók alapján szinte biztosan átlépte a határértéket a vízhőmérséklet, aminek következtében lehet hogy csökkenteni kellett volna az erőművi termelést és esetleg szóba kerülhet az erőmű leállítása.

A 444 fogalmazott pongyolán azzal, hogy az erőmű leállítását emlegette csak.
Szóba nem került az erőmű leállítása, még egyetlen blokké sem.
 
Ez nem érzésre megy, műszaki tartalom van...

És mi van a műszaki tartalomban?

Amúgy ha Mo-on elég a száraz torony, akkor szinte mindenhol a világon elég lenne.

Szóba nem került az erőmű leállítása, még egyetlen blokké sem.

Igen, de nem is arról volt szó, hogy szóba került-e, hanem hogy melyik híroldal miről írt.
 
És mi van a műszaki tartalomban?
Ez van benne.

Amúgy ha Mo-on elég a száraz torony, akkor szinte mindenhol a világon elég lenne.
A száraz tornyot akkor használják, ha nincs természetes folyóvíz a környezetben. Paks I és II rövid átfedése alatt nem lesz. Utána tartalékként üzemel majd tudtommal.

Igen, de nem is arról volt szó, hogy szóba került-e, hanem hogy melyik híroldal miről írt.
Híroldalaknak is erős túlzás hívni ezeket a bulvárszennyszarokat. Majdnem minden írásuk, amiket linkeltek kb. olyan, hogy agyalapi tockost érdemelne az a senkiházi, aki írta.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
Ez van benne.


A száraz tornyot akkor használják, ha nincs természetes folyóvíz a környezetben. Paks I és II rövid átfedése alatt nem lesz. Utána tartalékként üzemel majd tudtommal.


Híroldalaknak is erős túlzás hívni ezeket a bulvárszennyszarokat. Majdnem minden írásuk, amiket linkeltek kb. olyan, hogy agyalapi tockost érdemelne az a senkiházi, aki írta.
Jó, de azért a víz hőmérséklete probléma lehet. Szerintem most újra kell kalibrálni a modellt amit csináltak a folyó felmelegedéséről, a a víz keveredésről (érdekes anyag, letölthető a PAKS 2 honlapjáról), és megnézni hogy az mit ad ki.
É muszáj lesz amúgy is becsatornázni a Dunát vízlépcsőkkel, a nagyobb vízmennyiség majd megoldja ezt a problémát. Vagy baromi nagy pihentető - hűtő tavakat kell építeni, abban legalább nő az afrikai harcsa.
De a probléma létezik, azért mert zöldek hozzák elő ne söpörjük le őket. És Paks alatt a Duna nem mély, tele van gázlóval, és a folyóknál nincsen akkora hőmérséklet különbség a felszín közeli és a mélyebb részek hőmérséklete között. De még tónál is 3-4 méternél kezd el igazából kialakulni különbség a felső és az alsó rész között. (egy hőmérsékleti rétegződés alakul ki)
 
Jó, de azért a víz hőmérséklete probléma lehet. Szerintem most újra kell kalibrálni a modellt amit csináltak a folyó felmelegedéséről, a a víz keveredésről (érdekes anyag, letölthető a PAKS 2 honlapjáról), és megnézni hogy az mit ad ki.
É muszáj lesz amúgy is becsatornázni a Dunát vízlépcsőkkel, a nagyobb vízmennyiség majd megoldja ezt a problémát. Vagy baromi nagy pihentető - hűtő tavakat kell építeni, abban legalább nő az afrikai harcsa.
De a probléma létezik, azért mert zöldek hozzák elő ne söpörjük le őket. És Paks alatt a Duna nem mély, tele van gázlóval, és a folyóknál nincsen akkora hőmérséklet különbség a felszín közeli és a mélyebb részek hőmérséklete között. De még tónál is 3-4 méternél kezd el igazából kialakulni különbség a felső és az alsó rész között. (egy hőmérsékleti rétegződés alakul ki)
Honnan jönnek ezek a vad gondolatok? Az év nagy részében a Duna vízhozama és hőmérséklete akkora, hogy 2 db Paks-ot is elbírna. Nyáron minimális vízhozam esetén kell minimálisan visszafogni az erőművet, amire eddig csak alig került sor.

Semmiféle probléma nem létezik, a zöldek szokás szerint sötétzöldtek, mert egy kibaszott tömegáram és c*m*dT is magas nekik.
 
Nálunk is folyamat probléma volt vele, aztán a Kína helyett megvettük a kültéri Philipset a kínai árának kb10*ért. 8év alatt egy se égett ki. Döbbenet.

Aztán ahogy a beltériek is kiégtek azokat is cseréltük. Nem is az, hogy örökélet hanem, hogy a kínai led színképe erősen zavaró volt és vmennyire vibrált is. A philipsé hibátlan.

De biztos jobban tudod ha építőiparban vagy.
Ez így van. A te tapasztalatod is bizonyítja amiről vasárnap írtam, írtunk. Nem mindegy, hogy azt a ledet hol és milyen technológiával gyártották.