Űrkutatás

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Mekkora utat tettek meg ezek a kínaiak, pont ma néztem egy angol nyelvű cikket Maoról, amikor 30 millió honfitársát éhen döglesztette a Kulturális Forradalomban, Sztálin után nem jött egyy Teng formátum, aki átlátta volna, hogy a kommunista éhenhalással szemben más társadalmi berendezkésben CocaColát vedelnek, meg V8-as benzintemetővel furikáznak a rothadó kapitalisták.
 
1.jpg
 
Hát akkor nincs náci Holdbázis a Hold sötét oldalán...
Dehogynem, csak beásták magukat a Hold középpontjába, ahogy ezen a dokumentumfilmen is látható:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Roni
Mekkora utat tettek meg ezek a kínaiak...
Sokszor eszembe jut, hogy ugyanezen idő alatt a "nyugat" ugyanannyira a saját lenéző rasszizmusának a rabja maradt, mint az ópiumháborúk idején volt. Realista elemzők már jó pár éve verik a harangot a kínai femyegetés miatt, és csak most kezdünk ébredezni abból az illúzióból, hogy "á, úgysem képesek megcsinálni, mert 'csak' kínaiak." Hát jó reggelt. :)
 
  • Tetszik
Reactions: rappali_
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Sokszor eszembe jut, hogy ugyanezen idő alatt a "nyugat" ugyanannyira a saját lenéző rasszizmusának a rabja maradt, mint az ópiumháborúk idején volt. Realista elemzők már jó pár éve verik a harangot a kínai femyegetés miatt, és csak most kezdünk ébredezni abból az illúzióból, hogy "á, úgysem képesek megcsinálni, mert 'csak' kínaiak." Hát jó reggelt. :)

A NASA-nak a negyedik roverje robog a Marson és 2020-ban indul elviekben az ötödik. Tehát nincs itt semmiféle lemaradás, csak mások a prioritások. Most especiel a NASA is a Hold felé fordul.

Kína "felemelkedése" ilyen szempontból egyébként bizonyos szintig az amerikai politikusok döntésének köszönhető. Az 1990-es években a Roszkoszmosz és az ESA is támogatta volna, hogy invitálják meg Kínát az ISS programba. Az Egyesült Államok határozottan ellenállt politikai okokból. Ha az nincs, feltehetően a Kínai emberes űrprogram marad az ESA szintjén, és orosz ill. amerikai űrhajókkal mentek volna a világűrbe. Így viszont "csakazértis" lett egy saját űprogramjuk, amit tolnak valamennyire (azért nem gőzerővel, lássuk be).

Ahol a lenézés inkább téma, az India. Pár éven belül embert fognak a világűrbe küldeni...
 
Azért az ópiumháborúk idején igencsak látszott a nyugati kultúrfölény. Elég rendesen elpicsázták a kínaiakat töredék erővel is. Ma meg már egy jó ideje tisztában van mindenki azzal, hogy Kína nagyon jön fel gazdaságilag és technológiailag, és képes lesz bármit megcsinálni.
A történelem folyamán a kínaiakat, kb. mindenki elpicsázta töredék erővel. Én sokat gondolkoztam rajta, hogy miért, de még nem jöttem rá.
 
Sose értettem ezt az L2 pontot. Igaziból a többit se.
Pedig a wiki alapján rohadt egyszerűen érthető. Gravitáció az sugár irányban csökken. Két sugárirányú test + Nap hatásának együttes eredője. Gyakorlatilag mágnesekkel is felállítható tudtommal ilyen modell.
 
Én értem azt a pontot, azt nem értem, hogy állhat valami pályára a köré?

Ezek képzeletbeli pontok, amelyek mechanikailag léteznek. Fogsz egy központi testet, ami legyen most egy mágnes (most akkor nem játszunk a gravitációval sem a görbült tér-idő-szövettel). Ez önmagában egyensúlyban van (illetve lehetne, ha a Föld mágneses tere nem hatna rá). A kérdés akkor lesz érdekes, ha nem 1 testről van szó, hanem többről...

- Ha kettő teljesen egyforma mágnest egyensúlyba akarsz tartani úgy, hogy egymást taszítják, az elméletileg lehetséges. Ekkor a két erő kioltja egymást, de nyomatékok még lehetnek, amik kibillentik a két mágnest (ezen az elven működik az elektromos motor)
- Ha három teljesen egyforma mágnest akarsz egyensúlyba helyezni, akkor az fizikálisan lehetséges, ha az eredő erők egy erőháromszöget hoznak létre, melynek az eredője zérus.
- Ha négy teljesen egyforma mágnest akarsz összerakni, az ugyanígy működik.

A gond akkor van, ha a mágnesek eltérő erősségűek. Ekkor ki kell számolni azokat a pontokat, ahol a kettő szomszédos mágneses erőtere metsződése létrehozza azokat a pontokat, ahol a kettő taszítóerő kiegyenlíti egymást, de kell egy harmadik erő, amely pedig az elfordulási nyomatékot egyenlíti ki az egyik irányban.

Ahhoz, hogy ezek tökéletes egyensúlyba legyenek, 5 mágnesre van szükség. Ahová ezeket a mágneseket kell tenni, azok a Lagrange-pontok, L1-től számozva L5-ig.

Ez a játék eljátszható bármilyen erőhatás esetén. Ilyet számoltam röpsúlyos regulátorra (régi BME-s gépészmérnöki kar logója), de számítható elektromos térre, gravitációs térre egyaránt. Ezek a pontok nem fix pontok. Függenek az erőktől (mágneses/gravitációs/mechanika) és a jellemzőktől (mágneses térerősség, gravitációs állandó/tehetetlenségi nyomaték). Ez csak 5 ponttal működik, ha ennél kevesebb vagy több, akkor instabil a rendszer és az egyenletnek nincs a primitívtől eltérő megoldása (minden pont egy helyen)
 
Ezek képzeletbeli pontok, amelyek mechanikailag léteznek. Fogsz egy központi testet, ami legyen most egy mágnes (most akkor nem játszunk a gravitációval sem a görbült tér-idő-szövettel). Ez önmagában egyensúlyban van (illetve lehetne, ha a Föld mágneses tere nem hatna rá). A kérdés akkor lesz érdekes, ha nem 1 testről van szó, hanem többről...

- Ha kettő teljesen egyforma mágnest egyensúlyba akarsz tartani úgy, hogy egymást taszítják, az elméletileg lehetséges. Ekkor a két erő kioltja egymást, de nyomatékok még lehetnek, amik kibillentik a két mágnest (ezen az elven működik az elektromos motor)
- Ha három teljesen egyforma mágnest akarsz egyensúlyba helyezni, akkor az fizikálisan lehetséges, ha az eredő erők egy erőháromszöget hoznak létre, melynek az eredője zérus.
- Ha négy teljesen egyforma mágnest akarsz összerakni, az ugyanígy működik.

A gond akkor van, ha a mágnesek eltérő erősségűek. Ekkor ki kell számolni azokat a pontokat, ahol a kettő szomszédos mágneses erőtere metsződése létrehozza azokat a pontokat, ahol a kettő taszítóerő kiegyenlíti egymást, de kell egy harmadik erő, amely pedig az elfordulási nyomatékot egyenlíti ki az egyik irányban.

Ahhoz, hogy ezek tökéletes egyensúlyba legyenek, 5 mágnesre van szükség. Ahová ezeket a mágneseket kell tenni, azok a Lagrange-pontok, L1-től számozva L5-ig.

Ez a játék eljátszható bármilyen erőhatás esetén. Ilyet számoltam röpsúlyos regulátorra (régi BME-s gépészmérnöki kar logója), de számítható elektromos térre, gravitációs térre egyaránt. Ezek a pontok nem fix pontok. Függenek az erőktől (mágneses/gravitációs/mechanika) és a jellemzőktől (mágneses térerősség, gravitációs állandó/tehetetlenségi nyomaték). Ez csak 5 ponttal működik, ha ennél kevesebb vagy több, akkor instabil a rendszer és az egyenletnek nincs a primitívtől eltérő megoldása (minden pont egy helyen)
Ok, ezt nagyjából értem, de hogyan állítasz pályára valamit egy ilyen pont köré? Hol képződik ott gravitációs erő?
 
Najó, próbálom valahogy elképzelni a dolgot. Javítsatok ki, ha tévednék valahol.
1. Az L2 pont Föld körüli pályán mozog a Holdal együtt. Föld körüli keringési ideje megegyezik a Holdéval, ezért úgy tűnik, mintha a Hold egy bizonyos pontja felett állna.
2. A szonda lényegében az L2 síkjában mozog, de szintén Föld körüli pályán.
3. A Föld körüli pályálya valószínű, hogy nincs teljesen egy síkban a Holdéval, ezért tűnik úgy mintha az L2 körül keringene.
???
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Egy cikk elég személetes ábrákkal, ami a mostani misszióhoz kapcsolódik.
20180518_image1_f840.png

http://www.planetary.org/blogs/guest-blogs/2018/20180615-queqiao-orbit-explainer.html
Sose értettem ezt az L2 pontot. Igaziból a többit se.

Tovább bővítve a viszonylagos perturbáció mentes helyek látszatát:

Nap-Föld:
/minden rendes UFO tudja, hogy az L3 nem jó, viszont a többiben ott lehetnek a megfigyelőik. :) /

show.php


300px-Lagrange_points.jpg


Föld-Hold:
latest


Olvasni való:

http://www.urvilag.hu/tavoli_vilagok_kutatoi/20091212_megfejtes_lagrangepontok
 
A gravitációs erő mindig a Föld és a Hold gravitációs erejének az eredője lesz (meg kicsit a Napé is).
A pont csak egy"látszólagos" valami.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and jani22