Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
9 779
44 959
113
nestle1.jpg
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
20 674
32 303
113
El van felejtve !indig hogy a varosi a kiszolgaltatottabb eletforma nem a videki.., ahogy az is hogy a varosba a nincstelenek koltoztek regen es nem forditva. /ma ez kicsit boruloba van latszatra de a varosi akinek van valamilye is adossaga van a lakotelepeken meg 1 m2 foldje ha sajat tulajdona./
 

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 546
4 690
113
A falusi lakosnak nem olcsóbb a háza, ha ugyanazt a házat felépíted városban és faluban nagyjából ugyanannyiba fog kerülni (kétlem hogy lakcímkártya alapján vidékinek olcsóbban adnák az építőanyagot, vagy olcsóbban dolgoznának a szakemberek). Az viszont legtöbbször igaz hogy sajnos kisebb a kész ház értéke, mert manapság a lakóhely értékét jelentős részben az onnan elérhető munkahelyek száma adja meg. Az agglomerációban lévő lakásomat kb. nyolcszor annyiért el tudnám adni, mint elhunyt szüleim kétszer akkora házát innen alig 65 km-re vidéken. Az meg hogy a fővárosban olcsóbb lenne a víz, mert ott sűrűbben vannak a népek, az csak látszólagos. Tedd hozzá azt is, hogy a fővárosiak eleve vidékről kapják az ivóvizet, mivel a vízkivételi csápos kutak nem a pesti és budai rakparton állnak, hanem a fővárostól északra és délre több-tíz kilométeren át. Volt valaha ilyen felvetés, hogy az agglomerációban legyen magasabb a vízdíj mert majd mindenhova a fővárosi vízmű adja, aztán gyorsan letettek erről a "kiváló" ötletről, mikor egyik dunamenti polgármester felvetette hogy oké, de attól kezdve vajon mennyi területhasználati díjat fogunk felszámolni a Főv. Vízműnek a csápos kutakra és a vízvezetékekre?!!
Nyilván a fogyasztás mértéke és a szolgáltatás területe nagyban meghatározza a szolgáltatás árát. Pl a Dél-Balaton part-menti településeken, nagyon drága a víz. Viszont szinte csak szezonális a fogyasztás is, viszont éves szinten rendelkezésre kell állniuk. "Az a pár" állandó lakos (főleg kisebb településeken) fizeti meg ennek az árát.

Visszatérve a hálózathoz. Személyes tapasztalatom. Dolgoztam egy vízmű társasággal, ami egy kisváros (A Kisváros) önkormányzati tulajdonában volt. Ez a cég bövített a profilján így mással is, foglalkozott (konkrétan kiskereskedelem), innen volt a kapcsolódási pont.
Szóval amikor jött a rezsi csökkentés (amit amúgy nagyon támogattam), nagyon szépen látszott, hogy a 1,5 milliárdos forgalomból hogyan lett 1,2.
Nyilván aki azt mondja, hogy ez mind fejlesztésre ment az nem mond igazat. Ugyanakkor egy része biztosan ment és 10 éves időtartam alatt ha csak a 15-20%-át nézzük az is 450-600 millió. Ezek egy idő után egyszerre fognak a nyakunkba hullani, akkor is, ha az adott pillanatban minden tökéletes állapotban volt.

Az "államosítás" előtt profilt kellett tisztítani, azaz az alaptevékenységtől eltérő tevékenységeket leadták.
Ebben az esetben ha esetleg nem a vízmű élte is fel ezt a többletet, akkor valamit ráaggattak, pl városi fürdő buktája, stb.
Pécsen pl a Biokom ami szemétszállító cég volt, az a profitját (mivel nonprofit kft-ként üzemelt) a városüzemeltetésre fordította (úthálózat, stb, de pl a veszteséges helyi tömegközlekedés veszteséges tevékenységét is mellé rendelték).


Vagyis nem mindig egy Suess típusú multi zsebelte be a profitot.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
10 éve kb 30e kilométer azbesztcement cső volt a magyar ivóvíz hálózatban, azóta ez pár száz km-vel csökkent maximum. Kb Budapesten van tervezett csőcsere még, a többieknél van a papírtigris GördülőFejlesztésiTerv nevű hazugsághalmaz, de fejlesztésre alig jut, az alföldön volt ívóviz program, de az jellemzően nem a csőcseréről hanem az arzénmentesítésről szólt. (ami meg azért kellett mert csökkentettük a megengedett arzéntartalmat, mivel ha valaki sok tengeri halat eszik akkor abból bevisz rengeteg arzént, ezért az ivóvízből ne jusson több a szervezetbe, csak azt nem vette senki figyelembe hogy nem minden ország halevő) Főként távvezetékek épültek meg víztisztítók, a Mészáros klán legnagyobb örömére. És az átadott létesítmények, khmm, szóval szarok, veszettül.
És a az összevonásnak az egyik fő célja az volt hogy a gazdaságtalan vízműveket a kevésbé gazdaságtalanok nyakába sózzák, árakat kiegyenlíteni. És a rezsicsökkentés az egybeesett az összevonással, onnan van a fő probléma. (mi is történt? a törvény előírja hogy a vízdíjnak az amortizációt is fedeznie kel, de úgy jött volna a Rezsidémon, ezért nosza újraszámolták a hálózat értékét, és kijött hogy ne mis ér annyit, ami nettó hazugság, de nem baj. Az más kérdés hogy eddig is alul volt értékelve a hálózat értéke, most már pláne úgy van)
És igen, Nyugat-európában is van pár ország ahol szar az azbeszthelyzet, spanyoloknál még több az azbesztcement vezeték, szopni fognak ők is.
Ólom már nincsen igazából a hálózaton csőanyagként, max régi csöveknél van gumi helyett ólom tömítés, meg régi házakban ólom vezetékek, ott tessék kifolyatni a csapot.
Majd lesz Nemzeti Közmű vállalat és a Budapestiek fizethetik benne a többiek drágább vizét (igen, mivel ott kevesebb fogyasztó van egy kilóméter vezetéken a falusi víz bekerülési költése 3-4-5-ször drágább mint a nagyvárosi víz. Pont mint a szemétdíjon: a fővárosi kukás cég nyereséges volt, nosza, rá is nyomatták az egész országot a hasznára, mostmár nem nyereséges, de legalább a saját embereit sem tudja fizetni. Terítsük el a szart, elvtársak, mint szovjet atom-tengeralattjárón a reaktorszivárgást!
Budapesten a keresetek is magasabbak.
 

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 546
4 690
113
Budapesten a keresetek is magasabbak.
Ennek az alali77-nek valaki feltehetné kérdésként, hogy a Suess miért csak a nagyvárosok vízműveit privatizálta ki? :rolleyes:

Ha összevonják a hálózatokat egy országos hálózatba, az azért van, mert egységesítik. Mint aTB, ott is van aki többet fizet, egészségesen él és még nem is beteg, viszont van ellátása a szegényebbnek is. Én is fentebb a hálózatfejlesztés fontosságát firtattam és felvetettem, nem a vontunk el esetleg túl sokat, ami ilyen időtávon már szükséges fejlesztéseket hagyhatott ki.

A másik hogy az önkormányzati tulajdonú közműcégek profitjai sokszor egyéb veszteséges önkormányzati cégeket finanszírozhattak. Most ezen források megszűntek.
Persze ott a másik oldal, ahol az állam adósságot vállalt át és nyilván attól még adósság az adósság, azaz forrás is kell hozzá.
Nincs többé budapesti, nagyvárosi és kisvárosi vízmű, mert egységes van és kész.
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 000
9 975
113
Ennek az alali77-nek valaki feltehetné kérdésként, hogy a Suess miért csak a nagyvárosok vízműveit privatizálta ki? :rolleyes:

Ha összevonják a hálózatokat egy országos hálózatba, az azért van, mert egységesítik. Mint aTB, ott is van aki többet fizet, egészségesen él és még nem is beteg, viszont van ellátása a szegényebbnek is. Én is fentebb a hálózatfejlesztés fontosságát firtattam és felvetettem, nem a vontunk el esetleg túl sokat, ami ilyen időtávon már szükséges fejlesztéseket hagyhatott ki.

A másik hogy az önkormányzati tulajdonú közműcégek profitjai sokszor egyéb veszteséges önkormányzati cégeket finanszírozhattak. Most ezen források megszűntek.
Persze ott a másik oldal, ahol az állam adósságot vállalt át és nyilván attól még adósság az adósság, azaz forrás is kell hozzá.
Nincs többé budapesti, nagyvárosi és kisvárosi vízmű, mert egységes van és kész.
Ez a kommunizmus amiről beszélsz, mindent be a közösbe és utána a kinevezett tanácsok visszaosztják, ne legyen gazdag és szegyén település.
A vízi közmű szolgáltatókat még csak részben vonták össze amúgy, még nem egy nagy közös mint ahogy tervezik.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 546
4 690
113
Ez a kommunizmus amiről beszélsz, mindent be a közösbe és utána a kinevezett tanácsok visszaosztják, ne legyen gazdag és szegyén település.
A vízi közmű szolgáltatókat még csak részben vonták össze amúgy, még nem egy nagy közös mint ahogy tervezik.
De tervezik, igen. A közműre mindenkinek szüksége van elérhető áron. Nem biztos hogy hatékony, bár azon mi a hatékony, hogy az egyik városnak csili-vili higtech ellátó rendszere van, a másikat meg eszi a rozsda? Ez nem kommunizmus, ez talán inkább egy egységes, országos rendszer. Ami valamilyen szinten szolidáris alapon költség elosztással megpróbál egy egységes rendszert létrehozni.

Mi a bajod vele, hogy esetleg másoknak is kicsivel színvonalasabb ellátása lesz abból a többletből, amit eddig a privatizáló multik zsebelhettek be?
Az ilyen rendszernek is vannak mindig vesztesei, de általában ettől szolidáris egy rendszer, hogy elfogadja, hogy másnak meg jobb lesz.
Amúgy ez egy villamos energia termelésről szóló topik. :)
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 289
10 332
113

anonim999

Well-Known Member
2016. március 19.
2 743
4 487
113

Robbant a napelem lencse?


A mai átlagos napelemek 15-19 %-os hatékonysággal alakítják át elektromos árammá a napból jövő energiát. Egy új fejlesztés ezt megduplázza. A tervek szerint 3 év múlva kerülhet a tetőkre.


Egy mostani panel már elég olcsó ahhoz, hogy a lakosság körében is népszerű lehessen, és a teljesítménye is kellően magas ahhoz, hogy érdemes legyen a tetőre szerelni. A legújabb technológia már jóval meghaladja ezt a hatékonysági szintet, de a különleges anyagokból készülő cellákat általános háztartási felhasználásra még messze nem éri meg megvásárolni. Egy új fejlesztés viszont változtathat ezen a helyzeten.

A svájci Insolight fejlesztett ki egy olyan hatszögletű lencsékből álló rendszert, amely a napelemek fölé szerelve a beérkező fényt összegyűjti és egészen kis területre vetíti. Az optika ráadásul követi a nap járását és alkalmazkodik az időjárási körülményekhez is, aminek köszönhetően a cellákat mindig a lehető legerősebb fény éri.

http://www.greenfo.hu/uploads/images/napelem lencse insolight2.jpg

A Techcrunch cikke szerint ezzel a megoldással kombinálva már érdemes lehet beépíteni a legmodernebb cellákat is a naperőművekbe, a koncentrált fénynyalábok miatt ugyanis kisebb méret is elég belőlük, a környezeti viszonyokhoz alkalmazkodó lencserendszer pedig biztosítja a folyamatos maximális kihasználtságot.

A vizsgálatok szerint akár 37 százalékos hatékonyság is elérhető ezzel a technológiával tesztkörülmények között, de a piaci bevezetésre szánt modellek is tudják a 30 százalékos szintet. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy azonos méretű felületen közel dupla annyi elektromos áram lenne előállítható, mint a napjainkban elterjedt rendszerekkel.
A G7 szerint persze így is kérdés, hogy a lakosságnak megéri-e beruházni ebbe a technológiába, de az elektromos autózás terjedésével várhatóan egyre többeknek lesz fontos, hogy egy adott mennyiségű napelemmel beépíthető felszínen minél több áramot termelhessenek meg. Mathiu Ackermann, a cég technológiai vezetője 2022-re jósolja az Insolight betörését a napelemek piacára.
http://greenfo.hu/hirek/2019/03/03/robbant-a-napelem-lencse
 
  • Tetszik
Reactions: formosa1

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 658
12 345
113
Attól miért lesz hatékonyabb, hogy ugyanakkora felületre érkező ugyanakkora energia nem szétterítve, hanem pontokba fókuszálva kerül a panelre?
Talán a korábbi megoldásnál visszavert fényből több hasznosul így. De még ezt sem látom egy világmegváltó ötletnek. Pár % lehet saccra a nyereség. Talán.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Robbant a napelem lencse?

A mai átlagos napelemek 15-19 %-os hatékonysággal alakítják át elektromos árammá a napból jövő energiát. Egy új fejlesztés ezt megduplázza. A tervek szerint 3 év múlva kerülhet a tetőkre.


Egy mostani panel már elég olcsó ahhoz, hogy a lakosság körében is népszerű lehessen, és a teljesítménye is kellően magas ahhoz, hogy érdemes legyen a tetőre szerelni. A legújabb technológia már jóval meghaladja ezt a hatékonysági szintet, de a különleges anyagokból készülő cellákat általános háztartási felhasználásra még messze nem éri meg megvásárolni. Egy új fejlesztés viszont változtathat ezen a helyzeten.

A svájci Insolight fejlesztett ki egy olyan hatszögletű lencsékből álló rendszert, amely a napelemek fölé szerelve a beérkező fényt összegyűjti és egészen kis területre vetíti. Az optika ráadásul követi a nap járását és alkalmazkodik az időjárási körülményekhez is, aminek köszönhetően a cellákat mindig a lehető legerősebb fény éri.

http://www.greenfo.hu/uploads/images/napelem lencse insolight2.jpg

A Techcrunch cikke szerint ezzel a megoldással kombinálva már érdemes lehet beépíteni a legmodernebb cellákat is a naperőművekbe, a koncentrált fénynyalábok miatt ugyanis kisebb méret is elég belőlük, a környezeti viszonyokhoz alkalmazkodó lencserendszer pedig biztosítja a folyamatos maximális kihasználtságot.

A vizsgálatok szerint akár 37 százalékos hatékonyság is elérhető ezzel a technológiával tesztkörülmények között, de a piaci bevezetésre szánt modellek is tudják a 30 százalékos szintet. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy azonos méretű felületen közel dupla annyi elektromos áram lenne előállítható, mint a napjainkban elterjedt rendszerekkel.
A G7 szerint persze így is kérdés, hogy a lakosságnak megéri-e beruházni ebbe a technológiába, de az elektromos autózás terjedésével várhatóan egyre többeknek lesz fontos, hogy egy adott mennyiségű napelemmel beépíthető felszínen minél több áramot termelhessenek meg. Mathiu Ackermann, a cég technológiai vezetője 2022-re jósolja az Insolight betörését a napelemek piacára.
http://greenfo.hu/hirek/2019/03/03/robbant-a-napelem-lencse

Nem tudom mi a francért kötik össze állandóan az elektromos autókat a napelemekkel?
A napelem nappal termel. Az autót meg jellemzően nem nappal tartod otthon, hanem akkor utazol vele. Az elektromos autók az éjszakai fogyasztást fogják közelebb hozni a nappalihoz, szóval nagyrészt pont nem napelemekkel fogják azokat feltölteni.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Attól miért lesz hatékonyabb, hogy ugyanakkora felületre érkező ugyanakkora energia nem szétterítve, hanem pontokba fókuszálva kerül a panelre?

Lehetséges, hogy 1 m2-nyi napelemre ha 2 egységnyi napfény jut, akkor több áramot termel, mint 2 m2 napelem 1 egységnyi napfénnyel?
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
A felületre eső teljesítmény változik. Az energia tartalom nem. Ezen felül a PV-k egyik alapproblémája, hogy nyáron süt sokat és jól a Nap, csak éppen a melegben a PV-k hatásfoka is csökken...

Na akkor az előző ötletelésem nem igaz.
Akkor viszont hülyeség a napelem fölé nagyítót rakni, hacsak nem 2-szer nagyobb a nagyító, mint a napelem.
Viszont nem hinném, hogy olcsó mulatság lenne egy akkora nagyító.
 

formosa1

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 575
978
113
Igen, csak az nincs benne a cikkben, hogy ez mekkora plusz beruházási költségbe kerül?!!
Eleinte természetesen drága lesz, de ha beválik, úgy nagy mennyiségben gyártva esni fog az ára. És a nyári időszakban sokat lehet spórolni a légkondi által megnövelt villanyszámlán...