A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 778
65 101
113
MTI-FOTO-RFlZQ3g4aVNlNUsrbFgwSzA0cGpFQT09.jpg

Záhony, 1948. április 1. A már nem is remélt ölelés, a boldogság pillanatai. Hadifoglyok fogadása Záhonyban. A hadifoglyok összlétszáma a háború befejezése után jelentősen megugrott. 1945 júliusában már 2 688 275 fő volt, köztük 425 319 magyar. 1948 végén szovjet hadifogolytáborokban 7506 magyar hadifogoly tartózkodott
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

olap

Member
2018. március 29.
28
41
13
MTI-FOTO-TC80dTQvYVUwbndKdVJEekdHdFNZZz09.jpg

Magyarország, Budapest, Budapest

Budapest, 1945. február 13. V. Kosztyerev törzsőrmester és A. Petrjakov őrmester kitűzik a New York-palota tetejére a vörös zászlót a német csapatok kiűzése után.

Hegyeshalom 1945 április: egy szovjet őrmester és 6 társa megerőszakoljalák a gyermekágyas, fiatalasszonyt. A nő miután nem bírja a többszörös erőszakot,kiugrik az ablakon. Utána mennek és folytatják az erőszakot a szántóföldön. Az erőszak szövődményeiben meghal, gyermeke árva maradt. Fénykép nincsen, eljárás nincsen. Csak kevés helyi meri egyáltalán megemlíteni, köztük az én nagymamám.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
4 851
15 201
113



http://www.magyartudat.com/tortenelemhamisitas-liberalis-korokben/

Népirtás volt a magyarok célja a Szovjetunióban – történelmet hamisít Krausz Tamás és köre

Ártatlan civileket gyilkolni mentek a Szovjetunióba a második világháború idején a németek mellett a magyarok is – így foglalható össze röviden az üzenete egy nemrég megjelent kiadványnak. Az egyoldalú és vitatható forrásokat felvonultató könyv kiadását a magyar állam is pénzelte, főszerkesztője a szélsőséges, marxista-leninista Krausz Tamás.

Szabó Péter hadtörténész a Magyar Hírlapnak nyilatkozva kiemelte: a szóban forgó korszak vizsgálatánál fontosak mindenekelőtt a magyar királyi honvédség történetére, harctéri szolgálatára vonatkozó hadi okmányok, a Wehrmacht magyar vonatkozású eseményeket, adatokat tartalmazó dokumentumai, valamint kívánatos lenne az egykoron szemben álló szovjet alakulatok dokumentumait is megismerni.

Az 1941 és 1945 közötti harci cselekmények során a szovjet hadsereg rengeteg katonai iratot zsákmányolt a honvédalakulatoktól, amelyek ma gyakorlatilag hozzáférhetetlenek a magyar kutatók számára. Az orosz kutatóknak természetesen szabad bejárásuk van a Hadtörténeti Intézet levéltárába, és rendszeresen élnek is a lehetőséggel – szemben A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban címet viselő könyv szerkesztőivel.

Sem ezekről az iratokról, sem a kutathatóság kérdéséről nem esett szó Krausz Tamás és szerkesztőtársainak könyve kapcsán, noha a bemutatón jelen volt Andrej Nyikolajevics Artyizov, az Oroszországi Föderáció Állami Levéltárának igazgatója is. „Mély meghatottsággal látjuk a magyar kollégák bátorságát, hogy feltárták a náci genocídium rendkívüli és fájdalmas valóságát” – fejezte ki háláját Artyizov az egyoldalú igyekezetért. Az MTI a könyv megjelenéséről tudósítva fontosnak tartotta idézni az előszóból, hogy a főszerkesztő szerint ma még csak a németekre mutogat mindenki a tömeggyilkosságok kapcsán, holott a szovjet területeken elkövetett népirtás a magyar történelemnek is szerves része. A könyv egyik méltatója, Gyóni Gábor russzista abbéli reményének adott hangot, hogy e munka is akadályozhatja „a Horthy-rendszer óvatos rehabilitációját” Magyarországon. (Sztálin elvtárs és a Párt iránymutatását nem köszönte meg senki, legalábbis erről nem írt az Index.)

„Azon iratanyagok, amelyeket Krausz Tamásék dokumentumkötetükben közzétettek, a fent említettekhez képest másodlagos források. A magyar háborús bűncselekményekkel kapcsolatos kikényszerített hadifogoly-tanúvallomások, az orosz polgári lakosság körében utólagosan felvett nyilatkozatok és a szovjet területi bizottságok jelentései javarészt az 1942-ben felállított Rendkívüli Állami Bizottság munkájának eredményei” – mutatott rá Szabó Péter.

A sztálini Szovjetunió Rendkívüli Állami Bizottsága vizsgálta annak idején a katyńi tömegmészárlás ügyét, és minden eszközzel – beleértve a manipulált bizonyítékok, hamis tanúvallomások tömkelegét – a németek bűnösségét igyekezett megállapítani. A RÁB hathatós támogatásával a megszállók nyakába varrták a saját tömeggyilkosságaikat, a sztálinizmus Kijev és Minszk környéki áldozatai egészen a Szovjetunió felbomlásáig a „fasiszták áldozatainak” számítottak. A RÁB adatain alapuló dezinformációs kiadvány egyébként már 1992-ben is jelent meg itthon, Népirtás a Szovjetunióban címmel (szerkesztője Krausz Tamás, kiadója a Magyar Russzisztikai Intézet). Ebben az szerepel, hogy az ellenséges csapatok – köztük a magyarok – közel 6,4 millió szovjet polgári személyt végeztek ki a második világháború alatt.

Szabó Péter kitért arra is, hogy a szovjet területi bizottságok által – zömében 1943 végén – megszólaltatott szemtanúk között számos analfabéta akadt, akiknek elmondásait könnyedén módosíthatták, eltúlozhatták a bizottságok munkatársai. Hasonlóan megkérdőjelezhető ama jegyzőkönyvek, tanúvallomások hitelessége is, amelyeket a legkegyetlenebb kényszerítő eszközök segítségével csikartak ki a hadifogságba esett magyar tábornokoktól és törzstisztektől. Igen szemléletes Álgya-Pap Zoltán altábornagy „mindent beismerő vallomása”, akit – akárcsak több tábornoktársát – 25 év munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítéltek (1947 és 1950 között felfüggesztették a halálbüntetést a Szovjetunióban, akkor ez volt a legsúlyosabb kiszabható büntetés).

Krauszék azon állítása, mely szerint a hazai történésztársadalom következetesen hallgat a szovjetunióbeli eseményekről, nem felel meg a valóságnak. Amint Szabó Péter rámutatott, Ungváry Krisztián és ő maga is jelentetett már meg tanulmányokat elsődleges forrásokkal igazolt atrocitásokról. Tény, hogy történtek ilyenek, csakhogy a Krausz-féle könyv teljesen elhallgatja a partizánok rémtetteit, illetve azt, hogy alapvetően a világ minden hadserege megtorolja a partizánakciókat. (Az amerikaiak vajon hány „terroristát” öltek már meg Afganisztánban, Irakban?) Ezzel szemben úgy állítja be a magyar csapatokat, mintha azok kifejezetten civileket öldökölni mentek volna a Szovjetunióba.

A kiadvány egyébként tökéletesen megfelel az 50-es évek szigorú politikai elvárásainak, így aztán garantáltan lesz helye a közkönyvtárakban, és szinte természetesnek tekinthető, hogy az állam is beszállt megjelenése költségeinek fedezésébe.
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
4 851
15 201
113
Egyébként hogy mennyire "feltáratlan", Sára Sándor még a 80-as években csinált rengeteg interjút a Don kanyar veteránjaival, vezérlő tiszjeivel, amikor erről kb. tilos volt beszélni.

Teljesen nyíltan beszéltek a megszállásról és hogy mivel járt, ahogyan arról is, hogy voltak természetesen túlkapások is, amelyeket jellemzően katonai fegyelmi keretek között büntettek is.

Krausz egyébként is az egyik leghiteltelenebb kommunista történész a mai Magyarországon. Mindig is az volt, mindig is az marad.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 530
44 933
113
Én abban biztos vagyok hogy valóban a rossz oldalon harcoltunk, de úgy érzem hogy az nem igaz amit a két orosz írt, hogy önként és dalolva semmi külső kényszer nélkül támadtunk rájuk. Egy egy kihágást és kegyetlenkedést el tudok képzelni megint csak a mi részünkről is, de azt hogy mi rosszabbak lettünk volna mint a nácik(mert ugye ráadásul még a WM sem volt náci feltétlenül, az az SS!), azt megint erős ferdítésnek - túlzásnak érzem.

Szar ezzel magyarként szembe nézni, még ha közöm sem volt hozzá akkor is, de itt szerintem rosszabb fényben tüntetnek fel minket, mint amit megérdemelnénk.
Legalább is remélem...
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 166
7 989
113
Én abban biztos vagyok hogy valóban a rossz oldalon harcoltunk, de úgy érzem hogy az nem igaz amit a két orosz írt, hogy önként és dalolva semmi külső kényszer nélkül támadtunk rájuk. Egy egy kihágást és kegyetlenkedést el tudok képzelni megint csak a mi részünkről is, de azt hogy mi rosszabbak lettünk volna mint a nácik(mert ugye ráadásul még a WM sem volt náci feltétlenül, az az SS!), azt megint erős ferdítésnek - túlzásnak érzem.

Szar ezzel magyarként szembe nézni, még ha közöm sem volt hozzá akkor is, de itt szerintem rosszabb fényben tüntetnek fel minket, mint amit megérdemelnénk.
Legalább is remélem...
Arról, hogy milyen a megítélésünk a volt megszállt területen meggyőződhetsz, ha elutazol Voronyezsbe. Szólalj meg magyarul, és ha túléled, akkor mára már lenyugodtak a kedélyek.
Az meg, hogy rosszabbak voltunk néha, mint a németek egész hihető: elég, ha Örkény munkaszolgálatos élményeit olvasod. Pedig ő magyar volt.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Halfdan

Well-Known Member
2019. január 9.
2 046
2 738
113
Én abban biztos vagyok hogy valóban a rossz oldalon harcoltunk, de úgy érzem hogy az nem igaz amit a két orosz írt, hogy önként és dalolva semmi külső kényszer nélkül támadtunk rájuk. Egy egy kihágást és kegyetlenkedést el tudok képzelni megint csak a mi részünkről is, de azt hogy mi rosszabbak lettünk volna mint a nácik(mert ugye ráadásul még a WM sem volt náci feltétlenül, az az SS!), azt megint erős ferdítésnek - túlzásnak érzem.

Szar ezzel magyarként szembe nézni, még ha közöm sem volt hozzá akkor is, de itt szerintem rosszabb fényben tüntetnek fel minket, mint amit megérdemelnénk.
Legalább is remélem...

Elég rövid írás de színvonalas (remélem sikerül beilleszteni a hivatkozást):
https://katpol.blog.hu/2013/05/20/megszallasi_politika_keleti_front_143#more5299905
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
Arról, hogy milyen a megítélésünk a volt megszállt területen meggyőződhetsz, ha elutazol Voronyezsbe. Szólalj meg magyarul, és ha túléled, akkor mára már lenyugodtak a kedélyek.

Úgy tűnik, már lenyugodtak:
http://www.ma.hu/belfold/159300/A_Donkanyarban_a_gyozokre_es_a_legyozottokre_is_emlekezhetnek
"Az I. Magyar Központi Katonai Temetőt az 1943. január 12-i urivi áttörés térségében, Boldirjevka település mellett alakították ki. Az 1997. június 20-án felavatott sírkertben 8375 honvéd nyugszik. (...) A Voronyezstől 20 kilométerre délre fekvő Rudkino településen 2003. május 28-án avatták fel a II. Magyar Központi Katonai Temetőt. (...) A Don fennsíkján eddig 19 ezer 350 magyar honvéd földi maradványait temették újra. A temető területén eddig 1389 gránittáblát állítottak fel, amelyre 12 ezer 595 elhunyt magyar honvéd és munkaszolgálatos, illetve 49 ezer 343 eltűnt magyar katona nevét vésték fel. (...) A 70 éve történt tragédia megemlékezéseinek sorozata tavaly április 13-án, a 2. honvéd hadsereg frontra indulásának évfordulóján kezdődött. Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében újabb öt magyar honvéd földi maradványát temették újra a rudkinói temetőben. (...) Január 12-én Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő vezetésével magyar parlamenti küldöttség emlékezett meg az urivi áttörés 70. évfordulójáról. (...) Egy hete Baranyi István, a Moszkvai Magyar Kulturális Központ igazgatója vezetésével és mások mellett Radnóti Zsuzsa dramaturg, a doni áttörés poklát átélő Örkény István író özvegye részvételével irodalmi küldöttség járt Voronyezsben, és ellátogatott a Don-kanyarhoz is. Radnóti Zsuzsa megrázó időutazásként jellemezte a látogatást. Voronyezsi találkozóikról pedig így számolt be: "A magyarok és a voronyezsiek között valamiféle újfajta kapcsolat teremtődött, az ott élők másképp látják már a magyar megszállókat."

És azóta sem borzolódtak föl:
https://honvedelem.hu/cikk/64309_or...en_rotta_le_kegyeletet_a_honvedelmi_miniszter
"Dr. Simicskó István azt is elmondta, két nagyapját is idehozták ki a frontra. Ők szerencsésen hazatértek, s arról számoltak be, hogy az oroszok jólelkű, jószívű emberek - emelte ki a miniszter, hozzátéve: az emlékezés mellett most azért is jött, hogy erősítse a két nép barátságát."

Sőt!
https://index.hu/belfold/2018/11/13/orosz-magyar_kozos_onkologiai_kozpontot_hoznak_letre/
"Az együttműködésnek már van hagyománya: a Voronyezsi Állami Orvosegyetem évek óta dolgozik együtt magyar egyetemekkel, 2014-ben pedig az Onkológiai Intézettel is aláírt egy kooperációs megállapodást."
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 166
7 989
113
Akkor jó, mert apám egyik legjobb barátjának a nyolcvanas évek elején egészen más élményei voltak.
 
R

rejsz felügyelő

Guest
Elég erős kép.
tumblr_oxgyzssGDL1txdeaio1_1280.jpg

"Rabbi speaking in front of a swastika during reannexation event in Transylvania, 1940
As part of the Molotov–Ribbentrop Pact between the USSR and Nazi Germany, Romania was divided amongst the two, with the Soviets getting Bessarabia (Now Moldova), and the Nazis getting Northern Transylvania, which due to its large Hungarian population, they gave to their ally Hungary."
 
  • Tetszik
Reactions: megazez

anonim999

Well-Known Member
2016. március 19.
2 744
4 492
113
Film készül a második világháborús magyar partizánvadászokról
Két film támogatását jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Filmalap.

Az első film a Természetes fény címen futó történelmi film, ami a megszállt Szovjetunió területén játszódik, egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A történet egy magyar honvéd gyalogos egységet követ, amely a vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Természetes fény ennek az egységnek a mindennapjait mutatja be az alhadnagy, Semetka István szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára. A filmet Nagy Dénes rendezi, aki a Lágy eső című rövidfilmjével szerepelt a cannes-i filmfesztiválon, a Seb című dokumentumfilmje pedig az HBO-n jelent meg.

28843227_d56db33ae5cd3cffc919729cb036bb0f_wm.jpg

Hangulatfotó a Természetes fény című filmhez.
Fotó: Campfilm
A filmalap 250 milliós gyártási támogatást adott a magyar-lett-francia-német koprodukcióban készülő alkotásra, aminek a forgatókönyve Závada Pál azonos című regényéből készült. A forgatás októberben kezdődik, a tervek szerint 2021 őszén mutatják be.

A közleményben szereplő másik filmterv a Vérovis munkacímű vígjáték, amit Vékes Csaba, A hetedik alabárdos rendezője készít Scherer Péterrel közösen, akinek ez lesz a rendezői bemutatkozása. A Vérovis "egy apa és kisfia egymásra találásának eredeti, friss, érzelmes, őszinte, meglepő és mulatságos története lesz" a közlemény szerint, producerei között Geszti Péter is szerepel. A gyártás előkészítésére 10 millió forintot szavazott meg a Filmszakmai Döntőbizottság.

https://index.hu/kultur/cinematrix/...nes_scherer_peter_termeszetes_feny_a_verovis/
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 271
76 840
113
Film készül a második világháborús magyar partizánvadászokról
Két film támogatását jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Filmalap.

Az első film a Természetes fény címen futó történelmi film, ami a megszállt Szovjetunió területén játszódik, egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A történet egy magyar honvéd gyalogos egységet követ, amely a vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Természetes fény ennek az egységnek a mindennapjait mutatja be az alhadnagy, Semetka István szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára. A filmet Nagy Dénes rendezi, aki a Lágy eső című rövidfilmjével szerepelt a cannes-i filmfesztiválon, a Seb című dokumentumfilmje pedig az HBO-n jelent meg.

28843227_d56db33ae5cd3cffc919729cb036bb0f_wm.jpg

Hangulatfotó a Természetes fény című filmhez.
Fotó: Campfilm
A filmalap 250 milliós gyártási támogatást adott a magyar-lett-francia-német koprodukcióban készülő alkotásra, aminek a forgatókönyve Závada Pál azonos című regényéből készült. A forgatás októberben kezdődik, a tervek szerint 2021 őszén mutatják be.

A közleményben szereplő másik filmterv a Vérovis munkacímű vígjáték, amit Vékes Csaba, A hetedik alabárdos rendezője készít Scherer Péterrel közösen, akinek ez lesz a rendezői bemutatkozása. A Vérovis "egy apa és kisfia egymásra találásának eredeti, friss, érzelmes, őszinte, meglepő és mulatságos története lesz" a közlemény szerint, producerei között Geszti Péter is szerepel. A gyártás előkészítésére 10 millió forintot szavazott meg a Filmszakmai Döntőbizottság.

https://index.hu/kultur/cinematrix/...nes_scherer_peter_termeszetes_feny_a_verovis/

Olyan témát nem taltak ami nem hemzseg a háborús bűnöktől?Ne legyenek ilkúzióink minden oldal katonái akik ezzel foglalkoztak derékig gazoltak a Genfi-egyezménybe!