Legalább annyira fontos, mint az energetika, egyre lényegesebb tényező különféle államközi és entitások szereplésével felépülő konfliktusokban, gazdasági okokból is gyakran szóbakerül itt, de OFF mindenhol.
Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás
- Téma indítója blogen
- Indítva
P
Pogány
Guest
Nnna. Az első, ami eszembe jutott, hogy miért lehetetlen küldetés a jelenkori eszközkészletünkkel a csatornázás a Duna és a Tisza között? A Csörsz árok nem csak egyenes vonalban gyalogolt át a köztes területen, hanem egy nagy ívet leírva a Gödöllöi-hegység lábától egészen a Jászságig. Valljuk be, hogy elég komoly munka lehetett majd kétezer éve ezt körbeásni egy harminc méter széles árokkal és kilenc méteres sáncokat felhúzni a szélén. Szóval nem hiszem, hogy ez ma kiláástalan lenne.
A koros eri focsatorna es a dunavolgyi focatorna kozotti tavolsag egyebkent kevessebb mint 20 km.. Az eggyik a dunaba a masik a tiszaba folyik.../kun feherto./de tobb plt is tudok mondani bacskiskun teruleten.../a zsilipeles meg nem hogy plusz kihivas anelkul nem megy./ also dunavolgyi pl tizen valahany uj zsilepet epit jelenleg /vagy elkoeszit../
Ha nem ment a szövegértés, akkor leírom másképpen:
Az öntözés sivatagosít. Szántással együt mindenképpen.
A táblaszintű öntözés nem pótolja a táj szinten megtartott vizet.
Csak jó drága, viszont húzza a dzsídípít.
A megoldás a víz megtartása a tájban, ott ahol ő szeret lenni, nem ide-oda vezetgetni, tárolgatni.
Még egy definicióval terhellek:
A belvíz az a víz aminek a helyét felszántották / Balogh Péter/
De janos halma mellett van egy kissebb csatorna ami a kigyosba omlik az a dunaba az nincs 10 km re kunfehertotol amibol a koroseri megy a tiszaba. Ba bum /mondom hogy tobb tucat terv letezik mar tobb mint szaz eve folyamatosan.../annyi hogy a kigyosnak van szerbiai szakasza is /kulinben ezt mar reg meglepte vbolna az also duna vizugyi.../ a szappanos to es a soltvadkerti ti kozott 6km van az eggyik a dunaba a masik a tiszaba ereszti vizet...
Vannak helyek ahol 99% ba nem szukseges uj nyomvonal vajasa csak a meglevo szelesitese melyitese uj mutargyak epitese persze szukseges.../de a vizi mutargyak jo resze amugy is cserere szorulna.../sok hortista redonyos uzemel a mai napig.../ sok szocialista/korabbi komunistaval nem lehet mar rendezen vizet kormanyozni mert a mellek csatornak vagy feltoltodtek vagy azota mas iranyba tereltek a vizet szuksegbol../
P
Pogány
Guest
Elég sok terület van, ami elnyelné a vizet és megtartaná itt az országban. Korábban ugye a homoktalajú térségekről beszéltem, amik hatalmas mennyiségű vizet vesztettek mára és közben elég jelentős része erdőgazdálkodási terület, nem a mindennapi élet része. Persze gondolom egy csatorna odakanyarítását eléggé akadályozza, egy legalább ötven kilométeres átmérőjű körben régészetileg védett területnek nyílvánították és egy botot nem lehet a földbe szúrni.
Tömören ezt kell tudni az öntözésnek a talajra gyakorolt hatásáról.
Magyarán a XXI. század mezőgazdasági színvonalán az öntözésnek igazából csak az előnyeit tudjuk élvezni, mert a korszerű mezőgazdaság keretei között folyamatosan fenn tudjuk tartani a talaj termőképességét a megfelelően alkalmazott öntözés révén.
Igen, nem olyan egyszerű, hogy kiöntöd a vizet a földre, de nem is túl bonyolult. Ja, a mezőgazdasághoz felsőfogú agrárvégzettség nem árt, a korszerű mezőgazdaság nincs senkinek a vérében.
Magyarán a XXI. század mezőgazdasági színvonalán az öntözésnek igazából csak az előnyeit tudjuk élvezni, mert a korszerű mezőgazdaság keretei között folyamatosan fenn tudjuk tartani a talaj termőképességét a megfelelően alkalmazott öntözés révén.
Igen, nem olyan egyszerű, hogy kiöntöd a vizet a földre, de nem is túl bonyolult. Ja, a mezőgazdasághoz felsőfogú agrárvégzettség nem árt, a korszerű mezőgazdaság nincs senkinek a vérében.
Feltarni es epiteni. Vedhetjuk a multat ha elvesz a jovonk.../minden 1m2 en szinte talalni valami regeszeti emleket az orszagba legyen az a vonaldiszes kultura egy cserep maradvanya vagy egy bronzkori otvos depolya../
A csatorna rendszer rendbetetele mindennel fontosabb jelenleg... De nem eleg a feltoltodott elszantott csatornakat kikotorni gondoskodni kell arrol hogy tartsak be azt a bizonyos 6 m tavolsagot ne szantsanak bele... Ezt a teruletet mint eddig is hagyni kell bozotosodni fasodni vagy ha annyira ehes gyomolositeni elsosorban cserjessel.....
A zold arnyekot vet parasit megteremti sajat maganak az eletfelteteleket... Bizonyos teruleteken melyrehatolo gyokerzetu fakkal a csatornatol tobb tiz m re is lehet fakat telepiteni...
A kissebb mutargyak elhelyezesevel a vizszint megemelheto a kissebb catornakban is ami a talajban talalhato viz szintjet bizonyos szint felett tartja.../nem csak csapolni lehet.../ a csatornak egy reszet ki lehet adni halgazdalkodasra ivadeknak novendeknek igy az allando gondozasuk is megoldodna bizonyos szakaszokon.../
Nem szukseges mindenhol esozteto ontozest alkalmazni... Az a legegyszerubb de se nem a leghatekonyabb se nem a leg kornyezetbaratabb... /olcsosaga miatt es egyszerusege miatt olyan elterjedt./a talaj viztartalmanak novelesenek legjobb modja az ha nincs engedve a taljban talalhato viz szintje egy bizonyos mertek a ala csokkenni.../ezt a csatornakkal nagyon jol meg lehet oldani./ a foldutak melle is mehetne arok ami folyamatos toltesbe van ezzel megnovelve a talajban levo vizek mennyiseget szukseg eseten ez bar nem latja el vizzel a tolle x m re levo termoteruletet de nem engedinhogy a csapadekviz tul gyorsan eltunjon akar a tavolabbi teruletekrol /a viz mindig a szarazabb iranyaba tor../ igy magat az esozest lehet jobban hasznositani.../xmm csapadik cokkal jobb hatasfokkal hasznosul ez altal./
Amugy multheten(?) volt talan valamelyik hiradoban, hogy az agrarminiszterium(?) tervezi novelni 20?? -re az ontozott termofoldek szazalekat 44%-ra emelni, valami hosszabbtavu projekt reszekent.
Szoval valami elindult, de fogalmam sincs, hogy jo megoldassal akarjak-e elerni, vagy sem, mert semmi technologiai konkretum nem hangzott el.
Szoval valami elindult, de fogalmam sincs, hogy jo megoldassal akarjak-e elerni, vagy sem, mert semmi technologiai konkretum nem hangzott el.
Nem az esoztetest tamogatjak./persze vannak helyek ahol mas nem jatszik de elsosorban nem esozteto rendszerek kiepitese a cel./ nagyon helyesen.
Nem szakmám ezért kérdezem, zsidóék a sivatagban csöpögtetéses locsolással csinálnak mezőgazdaságot, vagy rosszul tudom?
A meglévő csatornarendszer nem a földjeink tömeges öntözésére, hanem vízmentesítésére épült. Teljesen át kell tervezni, csak két példa, hogy hogyan:
Ha megnézed, akkor látod, hogy a domborzatot vízelvezetés céljából a legnagyobb esés irányába követő jelenlegi csatornarendszerrel ellentétben az öntözés a domborzatot minimális eséssel követő övcsatornák irányába alakítaná át az alföldi vízrendszert. Itt a cél már nem az, hogy minnél több vizet, minnél gyorsabban elvezessünk, azt a Tisza-Körös vízrendszer szolgálja a továbbiakban is, hanem az, hogy minnél több vizet összegyűjtsünk és minnél tovább a területünkön tartsunk, lehetőleg minnél magasabban, hogy gravitációs úton ezekből a vízgyűjtő övcsatornákból az öntözött földek irányába elvezethető legyen.
Egy felmelegedő és kiszáradó Alföldet így tudunk csak nedvesen tartani, márpedig a mezőgazdaságot nem adhatjuk fel. Ugyanakkor, amennyiben sikerül elég vizet tároznunk és összegyűjtenünk, akkor a felmelegedés nagy nyertesei lehetünk, mert hatalmas területeken tudunk majd kiemelkedő termésátlaggal termelni az új körülmények között!
A Nyugat-Kisalföld öntözési lehetőségei a Rába és a Lajta vizének megosztásával:
Természetesen ezek a példák csak a nagyüzemi mezőgazdaságra vonatkoznak, az ilyen léptékben nem öntözhető, területeken lokális öntözőrendszereket kell kiépíteni, elsősorban víztakarékos formában. Az egy külön téma. Az viszont biztos, hogy a nemzetközi viziutak hajózhatóságát, mint szempontot leszámítva minimalizálnuk kell az országból kifolyó víz mennyiségét. Amit lehet a jövőben öntözzünk el!
Ha megnézed, akkor látod, hogy a domborzatot vízelvezetés céljából a legnagyobb esés irányába követő jelenlegi csatornarendszerrel ellentétben az öntözés a domborzatot minimális eséssel követő övcsatornák irányába alakítaná át az alföldi vízrendszert. Itt a cél már nem az, hogy minnél több vizet, minnél gyorsabban elvezessünk, azt a Tisza-Körös vízrendszer szolgálja a továbbiakban is, hanem az, hogy minnél több vizet összegyűjtsünk és minnél tovább a területünkön tartsunk, lehetőleg minnél magasabban, hogy gravitációs úton ezekből a vízgyűjtő övcsatornákból az öntözött földek irányába elvezethető legyen.
Egy felmelegedő és kiszáradó Alföldet így tudunk csak nedvesen tartani, márpedig a mezőgazdaságot nem adhatjuk fel. Ugyanakkor, amennyiben sikerül elég vizet tároznunk és összegyűjtenünk, akkor a felmelegedés nagy nyertesei lehetünk, mert hatalmas területeken tudunk majd kiemelkedő termésátlaggal termelni az új körülmények között!
A Nyugat-Kisalföld öntözési lehetőségei a Rába és a Lajta vizének megosztásával:
Természetesen ezek a példák csak a nagyüzemi mezőgazdaságra vonatkoznak, az ilyen léptékben nem öntözhető, területeken lokális öntözőrendszereket kell kiépíteni, elsősorban víztakarékos formában. Az egy külön téma. Az viszont biztos, hogy a nemzetközi viziutak hajózhatóságát, mint szempontot leszámítva minimalizálnuk kell az országból kifolyó víz mennyiségét. Amit lehet a jövőben öntözzünk el!
Az esozteto ontozes hatranya tobbek kozott hogy szikesiti a talajt. A beszivarogtato ontozesnel ez nem olyan nagy merteku./elobb utobb csigak kagylok novenyek es allatok egysejtueknek hala szinte meg is szunik esetenkent meg asvanyanyag hiany is fellephet.../ a beszivarogtato ontozes lenyege hogy a viz lefolyasa akadalyozva lassitva van igy a csapadekviz nem tunik el olyan hamar mint beszivarogtato csatorna hianyaba...
A csepegteto ontozes hasznos nagyon jo hatasfokkal mukodik celzottan a noveny gyokerehez igy szinte minimalis a kiparolgas./esozteto ontozesnel akar a viz 60% a is elparologhat.../ nem ontoz folosleges teruletet igy a gazosodas merteke is kissebb ami kevesebb vegyszer kijuttatasat jelenti a termeszetbe...
Hatranya csak magasabb szintu kulturnovenyek eseteben alkalmazhato... Ozon novemyek eseteben nem... Kukorica napraforgo eseteben lehet kesobb lefektetett csepektetorendszert alkalmazni ami konnyen telepitheto majd elveheto... De annak a ohalozatnak a kornyezeti hatasa nem gyenge./ nem mind1 hogy 1-2 ha paradicsomnak van leteve a cso vagy par szaz ha naprforgonak kukoricanak...
Ozon kulturnovenyek eseten gazdasagosabb a felbakhatas muveles bevezetese es az igy kialakitott "csatornak nedvesen tartasa kereszt iranyu ideiglenes csivezessel /kevesbe munka es koltsegigenyes./ krumplinalmis mukodik...
A csepegteto ontozes hasznos nagyon jo hatasfokkal mukodik celzottan a noveny gyokerehez igy szinte minimalis a kiparolgas./esozteto ontozesnel akar a viz 60% a is elparologhat.../ nem ontoz folosleges teruletet igy a gazosodas merteke is kissebb ami kevesebb vegyszer kijuttatasat jelenti a termeszetbe...
Hatranya csak magasabb szintu kulturnovenyek eseteben alkalmazhato... Ozon novemyek eseteben nem... Kukorica napraforgo eseteben lehet kesobb lefektetett csepektetorendszert alkalmazni ami konnyen telepitheto majd elveheto... De annak a ohalozatnak a kornyezeti hatasa nem gyenge./ nem mind1 hogy 1-2 ha paradicsomnak van leteve a cso vagy par szaz ha naprforgonak kukoricanak...
Ozon kulturnovenyek eseten gazdasagosabb a felbakhatas muveles bevezetese es az igy kialakitott "csatornak nedvesen tartasa kereszt iranyu ideiglenes csivezessel /kevesbe munka es koltsegigenyes./ krumplinalmis mukodik...
Elsősorban azzal. Kevés a rendelkezésre álló víz, ám van pénzük, és eszük hozzá.
A sivatagban mindkét verziót űzik, tehát a hagyományos nyílt öntözést és a csöpögtetést is, attól függően, hogy mit termelnek. Az USA száraz vidékein, vagy akár Szaúd-Arábiában teljesen hétköznapi látvány ez:
Ez így nem igaz. Direkt linkeltem, hogy megy ez valójában, mire kell figyelni, hogy ez ne történjen meg.