[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
- Status
Ennek a tengeralatti gázvezetéknek nem lesz véletlenül egy leágazása a nem rég megvett Adria parti olajfinomítónkhoz?
Nem lesz véletlenül mellette párhuzamosan egy másik cső, amin meg víz folyik visszafele?
Esnek az tőzsdék az iraki légicsapás miatt: A Dow Jones eddig 400 pontot, a S&P 500 eddig 51,25 pontot esett, a kőolaj ára több mint 4%-kal melkedett.
forrás: https://www.cnbc.com/2020/01/03/dow-futures-after-us-air-strike-kills-iran-top-military-leader.html
Egyébként kb. az összes tőzsde negatívban van, főleg a távol-keletiek: pl. DAX -1.8, BUX -0.3, Nikkei -2.2
forrás: https://www.cnbc.com/2020/01/03/dow-futures-after-us-air-strike-kills-iran-top-military-leader.html
Egyébként kb. az összes tőzsde negatívban van, főleg a távol-keletiek: pl. DAX -1.8, BUX -0.3, Nikkei -2.2
Világszerte, és az Egyesült Államokon belül is élénk vita alakult ki arról, hogy Kasszem Szulejmani iráni katonai vezető csütörtök éjjeli meggyilkolása jogilag minek számított.
Fontos kérdés ez, hiszen a nemzetközi jog megsértése akár háborús ok is lehet, erre hivatkozott az USA például Jugoszlávia bombázásakor, vagy mindkét öböl-háború idején. A nyugati világ egységesen ítélte el Oroszországot, amikor Nagy-Britanniában és Németországban követett el merényleteket (Litvinyenko, Szkripal, Hangosvili), vagy Szaúd-Arábiát, amikor Törökország területén végzett ki egy újságírót (Hasogdzsi).
Vagy ez a támadás inkább Oszama bin Laden és al-Bagdadi meggyilkolására hasonlít, amikor amerikai katonák úgy végeztek velük, hogy a támadás jogszerűségét érdemben egyetlen ország kormánya sem vitatta?
Ezek fontos morális kérdések, amelyek alapvetően határozzák meg a világrendet, és ezáltal a világ biztonságosságát is. A kérdést tovább élezi az amerikai elnök ellen folyó vádeljárás is, hiszen amerikai belpolitikai szempontból most különösen fontos kérdés, hogy Donald Trump betartja-e a törvényeket.
Nem véletlen tehát, hogy amikor az amerikai külügyminisztériumban az első hosszabb sajtótájékoztatót tartották a helyzetről, akkor visszatérő kérdése volt az újságíróknak, hogy miért nem számított gyilkosságnak Szulejmani konvojának kilövése.
Három szinten is felmerül a kérdés:
Gyilkosság vagy törvényes önvédelem volt Szulejmani megölése?
Fontos kérdés ez, hiszen a nemzetközi jog megsértése akár háborús ok is lehet, erre hivatkozott az USA például Jugoszlávia bombázásakor, vagy mindkét öböl-háború idején. A nyugati világ egységesen ítélte el Oroszországot, amikor Nagy-Britanniában és Németországban követett el merényleteket (Litvinyenko, Szkripal, Hangosvili), vagy Szaúd-Arábiát, amikor Törökország területén végzett ki egy újságírót (Hasogdzsi).
Vagy ez a támadás inkább Oszama bin Laden és al-Bagdadi meggyilkolására hasonlít, amikor amerikai katonák úgy végeztek velük, hogy a támadás jogszerűségét érdemben egyetlen ország kormánya sem vitatta?
Ezek fontos morális kérdések, amelyek alapvetően határozzák meg a világrendet, és ezáltal a világ biztonságosságát is. A kérdést tovább élezi az amerikai elnök ellen folyó vádeljárás is, hiszen amerikai belpolitikai szempontból most különösen fontos kérdés, hogy Donald Trump betartja-e a törvényeket.
Nem véletlen tehát, hogy amikor az amerikai külügyminisztériumban az első hosszabb sajtótájékoztatót tartották a helyzetről, akkor visszatérő kérdése volt az újságíróknak, hogy miért nem számított gyilkosságnak Szulejmani konvojának kilövése.
Három szinten is felmerül a kérdés:
- a nemzetközi jog szempontjából,
- az amerikai jog szempontjából,
- és az iraki jog szempontjából.
Gyilkosság vagy törvényes önvédelem volt Szulejmani megölése?
Az USA a szerbek bombázásakor és a második Öböl-háború idején nyilvánvalóan megszegte a nemzetközi jogot, persze ez nem számított, az "erősebb joga" erősebb volt. Már amennyire létezik "nemzetközi jog", mindenesetre egyik esetben sem volt világos ENSZ-felhatalmazás (az első Öböl-háborúban tudtommal volt). Éppen erre hivatkozott Oroszország a Krím annektálásakor, vagy a 2008-as dél-oszétiai balhé idején, hogy akkor ők is megtehetik az ilyesmit.
Ne keverjük össze a nemzetközi jogot azzal, hogy "senki sem vitatta", Oszama bin Laden megölése sem volt jogszerű, egy másik ország területén annak beleegyezése nélkül (ami azt illeti, nyilvánvaló, hogy menedéket nyújtottak neki a formálisan szövetséges pakik, egy katonai bázis tőszomszédságában) likvidálni egy személyt mióta jogszerű? Más kérdés, hogy senki sem szomorkodott miatta, legalábbis kormányzatok, nyilvánosan nem.
Persze az USA csak azt teszi, ami pl Izrael részéről teljesen bevett szokás évtizedek óta (az USA egyre inkább hasonul Izraelhez (a belbiztonsági erők, rendőrség magatartása, kiképzése, eljárásmódjai tekintetében is), nem véletlenül, hiszen Izrael egyfajta példakép, minden tekintetben a követendő minta az amerikai (főleg) republikánusok körében), Izrael fenntartja magának a "jogot", hogy a világ bármely pontján bármilyen eszközzel likvidálja ellenségeit, és ezért semmilyen szankció nem éri. Ami pl. az USA hasonló tettei esetén érhető, mert szuperhatalom. Izrael esetében csak egy racionális magyarázat van: ő is egyfajta szuperhatalom, tettei, ha morálisan kétségesnek is tűnnek, "morálisan megkérdőjelezhetetlenek". Persze egyes baloldali körökben ennek ellenére sem átallják megkérdőjelezni ezek "jogszerűségét", de konzekvenciája ennek nincsen. Sőt az USA-ban azok ellen hoznak sorra törvényeket, akik egy Izrael elleni szankciómozgalmat próbálnak terjeszteni (BDS). Persze mások esetében sem mindig van, mások is ugyanúgy megússzák, legfeljebb kevésbé merészek. Hasogdzsi már olyan kínos volt, hogy muszáj volt kicsit ejnyebejnyézni... feltehetően a törökök miatt nem lehetett végül eltussolni a dolgot.
A közel-keleti feszültség éleződésére május vége óta legmagasabb szintre emelkedett az olajár, 7 éves csúcson volt az aranyár és történelmi rekordon a palládium jegyzése.
Hétfő délelőtt 10 óra körül az északi-tengeri Brent olajfajta márciusi jegyzése 1,51 dollár (2,20 százalék) emelkedéssel, 70,11 dolláron állt, ilyen drága utoljára tavaly május végén volt. Piaci elemzők szerint a közel-keleti térség biztonságos olajexportját veszélyeztetheti, ha tovább nő a feszültség Washington és Teherán között, illetve ha Irán oldalán Irak is az Egyesült Államok ellen fordul. Ahogy az minden krízissel sújtott időszakban lenni szokott, a kockázatkerülő befektetők vásárlásai hétfőn délelőtt felhajtották az arany árát, aminek az azonnali jegyzése 2013 április óta legmagasabb szinten, 1579,72 dolláron is állt a kereskedés korai szakaszában. 10 óra körül valamivel alacsonyabb szinten, 1578,75 dolláron jegyezték unciánként, ami így is 1,70 százalék (26,35 dollár) emelkedés a pénteki zárószintjéhez képest. Az ezüst ára hétfő délelőtt 1,7 százalékkal, 18,33 dollárra emelkedett.
A palládium ára hétfőn kezdetben történelmi csúcsra, unciánként 2020,41 dollárra emelkedett, majd 10 óra körül 2018,62 dolláron jegyezték.
Közel-keleti válság: kilőtt az olaj, az arany, az ezüst és a palládium ára is
Esésnek indultak a részvényárfolyamok, kilőtt az olaj és az arany az amerikaiak akciója után, amely során végeztek Kászim Szulejmáni iráni tábornokkal. A történelmi példák alapján azonban az ilyen konfliktusokat követően nem ez lesz a tartós irány.
Ezt hozhatja Trump háborúja
Hétfő délelőtt 10 óra körül az északi-tengeri Brent olajfajta márciusi jegyzése 1,51 dollár (2,20 százalék) emelkedéssel, 70,11 dolláron állt, ilyen drága utoljára tavaly május végén volt. Piaci elemzők szerint a közel-keleti térség biztonságos olajexportját veszélyeztetheti, ha tovább nő a feszültség Washington és Teherán között, illetve ha Irán oldalán Irak is az Egyesült Államok ellen fordul. Ahogy az minden krízissel sújtott időszakban lenni szokott, a kockázatkerülő befektetők vásárlásai hétfőn délelőtt felhajtották az arany árát, aminek az azonnali jegyzése 2013 április óta legmagasabb szinten, 1579,72 dolláron is állt a kereskedés korai szakaszában. 10 óra körül valamivel alacsonyabb szinten, 1578,75 dolláron jegyezték unciánként, ami így is 1,70 százalék (26,35 dollár) emelkedés a pénteki zárószintjéhez képest. Az ezüst ára hétfő délelőtt 1,7 százalékkal, 18,33 dollárra emelkedett.
A palládium ára hétfőn kezdetben történelmi csúcsra, unciánként 2020,41 dollárra emelkedett, majd 10 óra körül 2018,62 dolláron jegyezték.
Közel-keleti válság: kilőtt az olaj, az arany, az ezüst és a palládium ára is
Esésnek indultak a részvényárfolyamok, kilőtt az olaj és az arany az amerikaiak akciója után, amely során végeztek Kászim Szulejmáni iráni tábornokkal. A történelmi példák alapján azonban az ilyen konfliktusokat követően nem ez lesz a tartós irány.
Ezt hozhatja Trump háborúja
Napok óta hangos a média és a közösségi média attól, hogy az Egyesült Államok egy dróncsapásban megölte Kasszem Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda tábornokát és a Kudsz-erők parancsnokát. Rengeteg aggódó poszt, mém, bulvárhír és álhír kezdett el terjedni arról, hogy a vezérkari tiszt halála egyenes út a harmadik világháború felé, valójában viszont nem sok esély van arra, hogy globális konfliktus lesz az eredménye az újabb közel-keleti feszültségnek. Reális esély van viszont egy komoly, elhúzódó konfliktusra, amit Magyarországon is megérezhetünk, de nem kell atomtámadásoktól vagy az utcán menetelő katonáktól rettegnünk.
Mindenki nyugodjon le: nem lesz harmadik világháború!
Mindenki nyugodjon le: nem lesz harmadik világháború!
S
Shektor11
Guest
Aztán a cikk végén: "Hosszú, véres és globális konfliktus jöhet viszont.."
Most akkor igen vagy nem? Imádom ezeket a megmondó embereket.
a gázt cseppfolyósan szállítják tárolják, a tartálynak meg oly mindegy mit töltenek bele.Ez vicces!
A GÁZVEZETÉKNEK az OLAJfinomítókhoz???
Hát a tartálynak végülis tényleg mindegy... sőt a gáznak is.
https://aawsat.com/english/home/article/2066456/woman-sues-tripadvisor-after-falling-runaway-camel
https://www.abc15.com/national/woma...YwMxxrDvj29l11dyBQ43wVQ-rrQvDmoTC6tKJczi39PCY
ledobta a teve és ennek kockázatairól nem tájékoztatták.
ha már valaki amerikai állampolgár lesz debilnek is kell lennie?
Breanne Ayala őshonos angol név
https://www.abc15.com/national/woma...YwMxxrDvj29l11dyBQ43wVQ-rrQvDmoTC6tKJczi39PCY
ledobta a teve és ennek kockázatairól nem tájékoztatták.
ha már valaki amerikai állampolgár lesz debilnek is kell lennie?
Breanne Ayala őshonos angol név
https://aawsat.com/english/home/article/2066456/woman-sues-tripadvisor-after-falling-runaway-camel
https://www.abc15.com/national/woma...YwMxxrDvj29l11dyBQ43wVQ-rrQvDmoTC6tKJczi39PCY
ledobta a teve és ennek kockázatairól nem tájékoztatták.
ha már valaki amerikai állampolgár lesz debilnek is kell lennie?
Breanne Ayala őshonos angol név
Amerika egy jó része ebből él, hogy mindenért mindenkit feljelentgetnek. Az a baj, hogy ez a rossz példát akarja a világon mindenki ellesni. (Itthon minden második bűnöző szalad strassbourgba, hogy rosszak a tartási körülményei és nagyobb kártérítést kapnak, mintha átlagbérért dolgoznának ugyanannyi időt.)
Ez lassan rosszabb mint a kommunista besúgórendszer.
Montezuma
Nem kizárt, hogy Szulejmani esetében volt/van belső ellenlábas, hiszen hol nincs ilyen. A gond nem Szulejmani félreállításának a ténye, hanem a módja. Ha ezt az ajatollah akarta volna, akkor lehet, hogy nem is tudnánk az egészről semmit, de nem ez történt, hanem – maradjunk a hivatalos verziónál – az amerikaiak lebombázták egy drónról Irakban.
Hogy hogyan és miért került Szulejmani Irakba, megint csak részletkérdés ebből a szempontból, az USA – akármit is handabandáz össze-vissza – teljesen törvénytelen és erkölcstelen módon járt el.
Lehet, hogy Szulejmani „rossz fiú” volt (Pompeo szerint legalábbis), de ennyi erővel több tucat politikust lehetne ledrónozni azonnal, kezdve mindjárt a sort a közelmúlt két legnagyobb háborús bűnösével, Dick Cheney-vel és junior Bush-al, 9/11 ürügyén pedig folytatni a sort a szaúdi elittel, hiszen a „toronyba repülő gépeket” (az idézőjel sem véletlen) szaúdiak vezették, nem afgánok és irakiak.
Ezen túllépve a feladvány nagyon kemény és minél többet agyalok rajta, nem látom, hogy hogyan lehetne reálisan ebből katonai összeütközés nélkül kijönni.
Trump és az USA olyan messze ment a nyilatkozatokban, hogy innen nincs visszaút, szinte tök mindegy, hogy Irán mit csinál – lásd a korábbi hozzászólásom két pontját.
Forrófejű Juszuf (magánakció) vagy hidegfejű GI Joe (false flag) secperc alatt össze tud hozni egy casus belli-nek is bőven sok akciót és onnan kötelezően már az USA jön.
Az Egyesült Államok olyan sokat veszített mostanra a presztízséből szinte minden téren és helyen, hogy túl sok fiaskót már nem engedhetnek meg maguknak, mert a vége tényleg az lesz, hogy egy világ fog röhögni rajtuk, márpedig akin röhögnek, attól nem félnek és akitől nem félnek, azzal egyre többen szállnak szembe.
Van egy kritikus tömege az USA-val szemben fellépőknek is, amelyet, ha elérünk, akkor a petrodollár léte is veszélybe kerül, innentől pedig egyenes az út az USA konkrét bukásához. Van egy kritikus tömeg, amivel szemben az USA minden téren (még katonailag is) kevés, maximum öngyilkos háborúba mehet csak bele.
Egy Irán elleni amerikai háborúnak alapvetően két lehetséges lefolyása van:
1. Megmarad regionális szinten, de rendesen elhúzódó és baromi drága hadjárattá válik, ez pedig végleg hazavághatja az Egyesült Államok szuperhatalmi ambícióit a továbbiakban.
2. Világháborúvá szélesedik a történet, na ez sem fog segíteni az USA egészségi állapotán (sem).
Nem marad más hátra, mint két, meglehetősen kockázatos opció:
A) Villámgyors hadjárat gyors iráni összeomlással, gyors amerikai győzelem, azaz az USA egy elsöprő atomtámadással totál hazavágja Iránt és közben az összes többi atomhatalom kussolva ül a seggén és semmit sem csinál – erre van talán a legkisebb esély a jelen realitásait nézve, mármint arra, hogy a többi atomhatalom veszteg maradna.
Konvencionális katonai eszközökkel jelen opciónál eleve nem is számolok, ott ugyanis nincs gyors győzelem, csak az előbbi 1.-es pont.
B) Előre „ledumált” korlátozott amerikai akció (lásd a legutóbbi szíriai amerikai cirkálórakétás bohózatot) és utána mindenki megy haza a pics.ba – az USA ebben még simán benne is lenne, Irán szempontjából látom ezt nehéz ügynek, de ne zárjuk ki teljesen a lehetőségek közül.
Ezen kívül marad az, hogy valamelyik oldal behátrál, de ismétlem, jelen helyzetben ez gigantikus méretű arcvesztést jelent a behátrálónak, ami Trump és az iráni ajatollah esetében per pillanat kizártnak tűnik.
Nem kizárt, hogy Szulejmani esetében volt/van belső ellenlábas, hiszen hol nincs ilyen. A gond nem Szulejmani félreállításának a ténye, hanem a módja. Ha ezt az ajatollah akarta volna, akkor lehet, hogy nem is tudnánk az egészről semmit, de nem ez történt, hanem – maradjunk a hivatalos verziónál – az amerikaiak lebombázták egy drónról Irakban.
Hogy hogyan és miért került Szulejmani Irakba, megint csak részletkérdés ebből a szempontból, az USA – akármit is handabandáz össze-vissza – teljesen törvénytelen és erkölcstelen módon járt el.
Lehet, hogy Szulejmani „rossz fiú” volt (Pompeo szerint legalábbis), de ennyi erővel több tucat politikust lehetne ledrónozni azonnal, kezdve mindjárt a sort a közelmúlt két legnagyobb háborús bűnösével, Dick Cheney-vel és junior Bush-al, 9/11 ürügyén pedig folytatni a sort a szaúdi elittel, hiszen a „toronyba repülő gépeket” (az idézőjel sem véletlen) szaúdiak vezették, nem afgánok és irakiak.
Ezen túllépve a feladvány nagyon kemény és minél többet agyalok rajta, nem látom, hogy hogyan lehetne reálisan ebből katonai összeütközés nélkül kijönni.
Trump és az USA olyan messze ment a nyilatkozatokban, hogy innen nincs visszaút, szinte tök mindegy, hogy Irán mit csinál – lásd a korábbi hozzászólásom két pontját.
Forrófejű Juszuf (magánakció) vagy hidegfejű GI Joe (false flag) secperc alatt össze tud hozni egy casus belli-nek is bőven sok akciót és onnan kötelezően már az USA jön.
Az Egyesült Államok olyan sokat veszített mostanra a presztízséből szinte minden téren és helyen, hogy túl sok fiaskót már nem engedhetnek meg maguknak, mert a vége tényleg az lesz, hogy egy világ fog röhögni rajtuk, márpedig akin röhögnek, attól nem félnek és akitől nem félnek, azzal egyre többen szállnak szembe.
Van egy kritikus tömege az USA-val szemben fellépőknek is, amelyet, ha elérünk, akkor a petrodollár léte is veszélybe kerül, innentől pedig egyenes az út az USA konkrét bukásához. Van egy kritikus tömeg, amivel szemben az USA minden téren (még katonailag is) kevés, maximum öngyilkos háborúba mehet csak bele.
Egy Irán elleni amerikai háborúnak alapvetően két lehetséges lefolyása van:
1. Megmarad regionális szinten, de rendesen elhúzódó és baromi drága hadjárattá válik, ez pedig végleg hazavághatja az Egyesült Államok szuperhatalmi ambícióit a továbbiakban.
2. Világháborúvá szélesedik a történet, na ez sem fog segíteni az USA egészségi állapotán (sem).
Nem marad más hátra, mint két, meglehetősen kockázatos opció:
A) Villámgyors hadjárat gyors iráni összeomlással, gyors amerikai győzelem, azaz az USA egy elsöprő atomtámadással totál hazavágja Iránt és közben az összes többi atomhatalom kussolva ül a seggén és semmit sem csinál – erre van talán a legkisebb esély a jelen realitásait nézve, mármint arra, hogy a többi atomhatalom veszteg maradna.
Konvencionális katonai eszközökkel jelen opciónál eleve nem is számolok, ott ugyanis nincs gyors győzelem, csak az előbbi 1.-es pont.
B) Előre „ledumált” korlátozott amerikai akció (lásd a legutóbbi szíriai amerikai cirkálórakétás bohózatot) és utána mindenki megy haza a pics.ba – az USA ebben még simán benne is lenne, Irán szempontjából látom ezt nehéz ügynek, de ne zárjuk ki teljesen a lehetőségek közül.
Ezen kívül marad az, hogy valamelyik oldal behátrál, de ismétlem, jelen helyzetben ez gigantikus méretű arcvesztést jelent a behátrálónak, ami Trump és az iráni ajatollah esetében per pillanat kizártnak tűnik.
Mennyire fejlett az iráni hadiipar?
Montezuma
Ettől függetlenül az iráni hadiipar meglepően fejlett, dacára az évtizedes Nyugati szankcióknak, a mai napig repülőképes állapotban vannak az F-14A Tomcat vadászgépeik és megoldották az AIM-54 Phoenix nagy hatótávolságú rakéta pótlását is átalakított egyéb rakéták által.
Ezeken felül a rakéta és cirkáló rakéta arzenálja figyelemre méltó, saját maga fejleszti és gyártja ezeket az eszközöket, így Irán esetében első körben én ezeket tartom valódi és potens fenyegetésnek (nem mellékesen a Pentagon szakértői is).
A hadrendben lévő rövid- és közép hatótávolságú rakéták/cirkáló rakéták darabszámáról csak nagyságrendi becslések vannak, de az több ezer darabról beszél a különböző kategóriákban mindösszesen.
Ezek a fegyverek nem sufnituning eszközök, mint a palesztinok Kassam rakétái.
Néhány fotó:
https://mobile.almasdarnews.com/wp-content/uploads/2017/04/Nasir.jpg
http://www.hisutton.com/images/Ir_Cruise_Missiles.jpg
https://i.pinimg.com/originals/a2/18/dd/a218dd511074c3c6b3abfa58424d7233.jpg
… és egy figyelemre méltó videó:
Montezuma
Ettől függetlenül az iráni hadiipar meglepően fejlett, dacára az évtizedes Nyugati szankcióknak, a mai napig repülőképes állapotban vannak az F-14A Tomcat vadászgépeik és megoldották az AIM-54 Phoenix nagy hatótávolságú rakéta pótlását is átalakított egyéb rakéták által.
Ezeken felül a rakéta és cirkáló rakéta arzenálja figyelemre méltó, saját maga fejleszti és gyártja ezeket az eszközöket, így Irán esetében első körben én ezeket tartom valódi és potens fenyegetésnek (nem mellékesen a Pentagon szakértői is).
A hadrendben lévő rövid- és közép hatótávolságú rakéták/cirkáló rakéták darabszámáról csak nagyságrendi becslések vannak, de az több ezer darabról beszél a különböző kategóriákban mindösszesen.
Ezek a fegyverek nem sufnituning eszközök, mint a palesztinok Kassam rakétái.
Néhány fotó:
https://mobile.almasdarnews.com/wp-content/uploads/2017/04/Nasir.jpg
http://www.hisutton.com/images/Ir_Cruise_Missiles.jpg
https://i.pinimg.com/originals/a2/18/dd/a218dd511074c3c6b3abfa58424d7233.jpg
… és egy figyelemre méltó videó:
Montezume
Közben olvastam két – bár egymásnak részben ellentmondó, de – igen értelmes elemzést, ajánlom mindenki figyelmébe ezeket!
https://24.hu/kulfold/2020/01/06/amerika-iran-konfliktus-kaszim-szulejmani-temetes-megtorlas-trump/
https://mandiner.hu/cikk/20200106_nem_lesz_haboru_iran_ellen_sarkozy_miklos_iranista_a_mandinernek
Közben olvastam két – bár egymásnak részben ellentmondó, de – igen értelmes elemzést, ajánlom mindenki figyelmébe ezeket!
https://24.hu/kulfold/2020/01/06/amerika-iran-konfliktus-kaszim-szulejmani-temetes-megtorlas-trump/
https://mandiner.hu/cikk/20200106_nem_lesz_haboru_iran_ellen_sarkozy_miklos_iranista_a_mandinernek
- Status