Magyar Néphadsereg

Az első albumot néztem csak meg, abban a kívülről lerohadtnak néző bmp-k belülről némelyik patika újnak néztek ki.

Olyat kellene megkérdezni, aki a dandár felszámolásakor még ott volt katona. Mondhatnám hogy M zárolt gépet fotóztak belülről, de azokat is váltogatták, elvileg. Illetve Szombathelyen fedett telephelyek voltak és ott is ponyvázva álltak a harcjárművek általában. Kívülről sem néztek ki toprongyosnak. Egykoron, a vezetők és irányzók dolga volt, mindne kiképzés, harcászat, lövészet után a harcjárművek takarítása, mosása. Persze ez régen volt, a mostani Honvédsgében nem tudom ez hogyan megy. Valamint, hogy 2004-ben ez hogy volt, hát passz.
 
Na akkor egy becsapós kérdés(kérem tekintsünk el a rajzoló perveziójától):hányadik raj látható a képen:
803574fada78aa1732fbc480c138de32.jpg
 
Nekem nem jön ki a matek.

8-9-8 főt írsz a PSZH-sokhoz, miközben a részletezés 7-8-7-re jön ki.

BMP-nél dettó.

10-11-10-t írsz, miközben a részletezés 9-10-9-et adna ki.
A toronylövész, aki a toronyfegyvereket kezelte, nincs feltüntetve. Én PSZH vezető voltam. Nálunk így nézett ki a dolog: Hjmű. vezető, hjmű pk, toronylövész és 6 lövész.
Az első három az mindig állandó volt. A lövészek fegyverzete viszont rajonként eltért(RPG,PKM,SZVD,AK63D).
Az 1.lövésznek volt éjszakai irányzékos AMD-je. A toronylövésznek és a vezetőnek PA63-as pisztolya volt.
A parancsnoknak nem emlékszem, hogy volt e pisztolya, régen volt már.
 
A toronylövész, aki a toronyfegyvereket kezelte, nincs feltüntetve. Én PSZH vezető voltam. Nálunk így nézett ki a dolog: Hjmű. vezető, hjmű pk, toronylövész és 6 lövész.
Az első három az mindig állandó volt. A lövészek fegyverzete viszont rajonként eltért(RPG,PKM,SZVD,AK63D).
Az 1.lövésznek volt éjszakai irányzékos AMD-je. A toronylövésznek és a vezetőnek PA63-as pisztolya volt.
A parancsnoknak nem emlékszem, hogy volt e pisztolya, régen volt már.

Köszönöm.

Hogy fért el hat lövész a PSZH-ban?
 
Na akkor egy becsapós kérdés(kérem tekintsünk el a rajzoló perveziójától):hányadik raj látható a képen:
803574fada78aa1732fbc480c138de32.jpg
A képen nincs géppuskás. Minimum egy PKM ek illik lennie, hanem kettőnek. Nem tükrözi hűen az orosz mentalitást.
 
50 éve történt a „100 napos árvíz”

"A szokatlanul magas vízállás kialakulásában szerepet játszott, az1969-70 telén rendkívül nagy mennyiségben lehullott csapadék. Már kora tavasszal problémák jelentkeztek a Körösön és a Hortobágy-Berettyón. Februártól áprilisig több hullámban is hatalmas vízmennyiség vonult le a két folyón.

1970 áprilisában kezdődött, május közepén már mindenfelé megfeszített munka folyt a gátakon, meghasadt a gátfal, hatalmas víztömeg vonult le a Tiszán. 43 Tisza-menti községből kellett kitelepíteni a lakosságot, több falut gyakorlatilag teljesen a földdel tett egyenlővé a megállíthatatlan árvíz. Volt olyan falu, ahol az emberek a fák tetejére felmászva menekültek meg, és imádkoztak, hogy értük jöjjön egy csónak, és megmentse legalább az életüket.

Az árvízi mentésben aktív szerepet kaptak a Magyar Néphadsereg helikopterei is. Az alig két éve rendszeresített Mil Mi-8-as helikopterek, még az eredeti orosz, egyszínű zöld, hasukon tábori kékfestéssel repültek, és mindösszesen 4150 személyt evakuáltak, akik közül 123 embert az akciófilmeket idéző jelenetek közepette csörlővel mentettek ki az elárasztott területekről.

Néhány hónappal később, augusztus 20-án a Dunán megrendezett vízi és légiparádén egy pontonra épített árvíz sújtotta ház makettjén be is mutatta a csörlős mentést az MN egyik Mi 8-as helikoptere. (Lásd a képen!)

A kicsi Mil Mi 1-es helikopterek pedig, a gátak állapotát, az ártereket ellenőrizték, és az árhullám vonulását jelentették a levegőből.

A légi járműveken kívül a haderő szinte minden - elsősorban kétéltű - eszköze részt vett a mentésben a honvédek áldozatos munkájával."
 
50 éve történt a „100 napos árvíz”

"A szokatlanul magas vízállás kialakulásában szerepet játszott, az1969-70 telén rendkívül nagy mennyiségben lehullott csapadék. Már kora tavasszal problémák jelentkeztek a Körösön és a Hortobágy-Berettyón. Februártól áprilisig több hullámban is hatalmas vízmennyiség vonult le a két folyón.

1970 áprilisában kezdődött, május közepén már mindenfelé megfeszített munka folyt a gátakon, meghasadt a gátfal, hatalmas víztömeg vonult le a Tiszán. 43 Tisza-menti községből kellett kitelepíteni a lakosságot, több falut gyakorlatilag teljesen a földdel tett egyenlővé a megállíthatatlan árvíz. Volt olyan falu, ahol az emberek a fák tetejére felmászva menekültek meg, és imádkoztak, hogy értük jöjjön egy csónak, és megmentse legalább az életüket.

Az árvízi mentésben aktív szerepet kaptak a Magyar Néphadsereg helikopterei is. Az alig két éve rendszeresített Mil Mi-8-as helikopterek, még az eredeti orosz, egyszínű zöld, hasukon tábori kékfestéssel repültek, és mindösszesen 4150 személyt evakuáltak, akik közül 123 embert az akciófilmeket idéző jelenetek közepette csörlővel mentettek ki az elárasztott területekről.

Néhány hónappal később, augusztus 20-án a Dunán megrendezett vízi és légiparádén egy pontonra épített árvíz sújtotta ház makettjén be is mutatta a csörlős mentést az MN egyik Mi 8-as helikoptere. (Lásd a képen!)

A kicsi Mil Mi 1-es helikopterek pedig, a gátak állapotát, az ártereket ellenőrizték, és az árhullám vonulását jelentették a levegőből.

A légi járműveken kívül a haderő szinte minden - elsősorban kétéltű - eszköze részt vett a mentésben a honvédek áldozatos munkájával."

A kép lemaradt...

96590751_600117577297563_2829165047446503424_n.jpg
 
A képen nincs géppuskás. Minimum egy PKM ek illik lennie, hanem kettőnek. Nem tükrözi hűen az orosz mentalitást.

A szovjeteknél a rajban RPK volt. A századnak volt 1 géppuskás szakasza 6 PK-val. Ez egyébként egy elég modern és előremutató elgondolás volt szerintem.
 
  • Tetszik
Reactions: tonyo
Bőséges, részletes és informatív forrás, igazi szakmai csemege Germuska Pál - A MAGYAR KÖZÉPGÉPIPAR - Hadiipar és haditechnikai termelés Magyarországon 1945 és 1980 között c. könyve, amely teljes terjedelmében elérhető a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának repozitóriumában, pdf-formátumban!

http://real.mtak.hu/22286/1/Argumentum_GermuskaPal_Magyar_kozepgepipar_REAL_J_be_u_104151.40803.pdf

A borítón a korszak magyarországi fegyvergyártásának egyik büszkesége, a 2B9 Vasziljok 82 mm-es automata aknavető a „Zengő-80” nevű hadgyakorlat technikai bemutatóján:

t0bAEJ77bw_VxUgK47sh1zojBluYYwE_KCqWWVQ4aZty1x2PtAtaKO0qoLYkK8m-4Mq8hXRtz6EMsyqeqSLZpO4MHzt0-dfh7AxkF8fLF7zzIsvmEGj0S01U7tQbdw

Jó olvasgatást! ;)
 
Bőséges, részletes és informatív forrás, igazi szakmai csemege Germuska Pál - A MAGYAR KÖZÉPGÉPIPAR - Hadiipar és haditechnikai termelés Magyarországon 1945 és 1980 között c. könyve, amely teljes terjedelmében elérhető a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának repozitóriumában, pdf-formátumban!

http://real.mtak.hu/22286/1/Argumentum_GermuskaPal_Magyar_kozepgepipar_REAL_J_be_u_104151.40803.pdf

A borítón a korszak magyarországi fegyvergyártásának egyik büszkesége, a 2B9 Vasziljok 82 mm-es automata aknavető a „Zengő-80” nevű hadgyakorlat technikai bemutatóján:

t0bAEJ77bw_VxUgK47sh1zojBluYYwE_KCqWWVQ4aZty1x2PtAtaKO0qoLYkK8m-4Mq8hXRtz6EMsyqeqSLZpO4MHzt0-dfh7AxkF8fLF7zzIsvmEGj0S01U7tQbdw

Jó olvasgatást! ;)


Le lehet porolni a automata-aknavető programot! (...remélem :rolleyes: )
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG
"Éppen harminc esztendeje, hogy az 1989-es rendszerváltás következményeként megkezdődött a haderő gyökeres átalakítása. A Magyar Néphadsereg nyugatra „tájolt”, jelentős támadó képességekkel rendelkező, jól felszerelt és vezetett tömeghadsereg volt. Radikálisan csökkenteni kellett a létszámát, a fegyverzetét, és védelmi típusú haderővé kellett átalakítani.

A kormány a Magyar Honvédség parancsnokává Lőrincz Kálmán vezérezredest, az 5. Hadsereg parancsnokát nevezte ki, hármas követelménnyel. Az új védelmi koncepciónak megfelelően át kellett alakítani a haderőt és annak vezetését. A Magyar Honvédségnek távol kellett tartania magát a belpolitikai küzdelmektől, és a drasztikus átalakítási folyamatok mellett meg kellett őriznie reagáló képességét. Mindezt a Varsói Szerződés megszűnése, a szovjet csapatok kivonása mellett, valamint egy fenyegető délszláv válság árnyékában. Erről az időszakról készített filmet a HM Zrínyi Katonai Filmstúdió Lőrincz Kálmán vezérezredessel.

Rendszerváltozás a hadseregben – Lőrincz Kálmán vezérezredes


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
"Éppen harminc esztendeje, hogy az 1989-es rendszerváltás következményeként megkezdődött a haderő gyökeres átalakítása. A Magyar Néphadsereg nyugatra „tájolt”, jelentős támadó képességekkel rendelkező, jól felszerelt és vezetett tömeghadsereg volt. Radikálisan csökkenteni kellett a létszámát, a fegyverzetét, és védelmi típusú haderővé kellett átalakítani.

A kormány a Magyar Honvédség parancsnokává Lőrincz Kálmán vezérezredest, az 5. Hadsereg parancsnokát nevezte ki, hármas követelménnyel. Az új védelmi koncepciónak megfelelően át kellett alakítani a haderőt és annak vezetését. A Magyar Honvédségnek távol kellett tartania magát a belpolitikai küzdelmektől, és a drasztikus átalakítási folyamatok mellett meg kellett őriznie reagáló képességét. Mindezt a Varsói Szerződés megszűnése, a szovjet csapatok kivonása mellett, valamint egy fenyegető délszláv válság árnyékában. Erről az időszakról készített filmet a HM Zrínyi Katonai Filmstúdió Lőrincz Kálmán vezérezredessel.

Rendszerváltozás a hadseregben – Lőrincz Kálmán vezérezredes


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


A bevezető szöveg félrevezető. Nagyrészt a Néphadseregről szól...