[BIZTPOL] Irán

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

T

Törölt tag 008

Guest
.....
EZGzPlvWoAEWR_I
...
áááááá itt a jobb szélen ez nem tudom mi, de állat jó.
Mintha Mad Max lenne találtak volna egy Harrier roncsot a szárnyakat fordítva rárakják egy csónakra és rátesznek egy propellert. Imádom. WTF is this? :D Erről kell egy 4K fotó háttérnek :D
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 056
9 573
113
LOL ebből van egy csomó. Ezek ezt komolyan gondolták! Azt hittem egyszeri vicc jármű!
bavar-2-image05.jpg


Hogy szerezhetek egyet a Balatonra? :D

Miért lenne vicc... egy ilyen akár több száz km/h -s sebességel is tud menni. A szovjet "kaszpi tengeri szörny" 560–740 km/h -s sebességre volt képes.
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 313
13 346
113
Na persze. Ezt megint a te képzeleted. A valóság pedig a következő:
Egy ilyen motorcsónak 2 db 1000 lóerős dízel motorja hangosnak tűnik, ha épp utazol a motorcsónakon, vagy a közvetlen közeledben húz el. De több 10 km-ről finoman szólva állati nehéz meghallani a legérzékenyebb mikrofonnal is. Ha a motorcsónak már rohamoz, akkor már késő felderíteni. Amikor meg még lopakodik cirkáló sebességen, akkor pedig messze nem hangos. Pont erre típusra nem találtam adatot, de más nagy teljesítményű motorcsónakok 18-20 csomós cirkáló sebességen jellemzően 72-75 dB hangerővel közlekednek. Nagyon sok helyen még a nagy sebességű csapatáskor sem léphetik át a 85-90 dB-es jogszabályi korlátot. Lehet, hogy még nincs tapasztalatod nagy teljesítményű motorcsónakokkal, de cirkáló sebességnél simán lehet rajtuk beszélgetni normál hangerővel. Próbáld meg ugyanezt egy komolyabb hajó géptermében, a hajtómű mellett állva! És a motorcsónakon még teljes sebességű rohanás mellett is legfeljebb feltekeri az aranyifjú a hifi hangerejét, de vígan hallgatja és maximum kicsit kiabálva kell beszélni.
Na de egy AB romboló, vagy a repülőgép hordozó, vagy ezek kötelékének hangjához képest egy ilyen csónak a süket csend megtestesítője. Az jenki kötelék hajói a saját hangjuktól nem fogják meghallani. Ha szeretnéd ezt tesztelni, állj ki egy folyó-, tó-, vagy tengerpartra, ahol van számottevő, folyamatos autóforgalom, akkor, amikor egy nagy teljesítményű motorcsónak a part közelében csapat. Azt fogod tapasztalni, hogy legfeljebb pár száz méter távolságon már elnyomja a forgalom zaja a csónak zaját. Pedig az autóforgalom igen csendes egy romboló, vagy repülőgép hordozó zajához képest. Egy AB romboló LM2500 turbinájának 85-90 dB alapzaja is elég combos. De egy Seahawk helikopter már 106 dB-t nyomat. Azonban ez semmi a sugárhajtású gépek 140-150 dB zajához képest. Na attól lesz halláskárosodásod, ha nem használod a füldugót és zajvédő fülest, nem egy motorcsónaktól.
Ha igaz lenne, hogy a fél világ hallja ezeket a csónakokat és a szonárosok füle beszakad tőle, akkor mindenki csak a tengereken használt rengeteg motorcsónak hangját hallgatná és csak süket szonárossal lehetne találkozni. Ugyanis a partok mentén, ahol ezek az iráni rakétás motorcsónakok jól érzik magukat, elég sűrű a hajóforgalom. A motorcsónak forgalom pedig még sűrűbb. Kis túlzással bármikor kiállsz egy felkapottabb tengerparton és körbe nézel, látni fogsz éppen repesztő motorcsónakot a néhány km-es látóhatáron belül. Na ebből a háttérzajból kellene kiszűrni az iráni rakétás motorcsónakokat. Sok sikert hozzá!
Amúgy meg még ha valami csoda folytán meg is hallanák a motorcsónakot, akkor is mit kezdenek a vett jellel? A passzív szonár pontos helymeghatározásra, távolságmérésre nem alkalmas.
Még az irány meghatározással is lehetnek gondok, ha egyszerre több, különböző irányból érkező csónak hangját hallják (ami elég valószínű). Ráadásul a kontinentális pad feletti, partközeli sekély tenger (Perzsa-öböl egésze és az Ománi-öböl partokhoz közeli 100-150 km-es sávja) szépen vissza is veri a hangot. Többszörös hangforrás, visszaverődéssel fűszerezve. Mond meg melyik merről jön! Nem olyan egyszerű.
A következő gond az azonosítás. Motorcsónakból rengeteg van. Nincs olyan adatbázisa senkinek, ami az összes, egymáshoz hasonló motorcsónak típus és változatok hangját tartalmazná. Iránnak pedig eleve van néhány típusa. Típuson belül alváltozatok szép számmal. Minden típushoz, változathoz, motorhoz, áttételhez, hajócsavarhoz más hang tartozik. Azonos motorcsónak hangja is fordulatszámtól függően változik. Polgári motorcsónakból sokszorosan több van, mint katonaiból. Hogyan azonosítják, hogy ez most épp egy iráni rakétás motorcsónak, és nem valami ománi, vagy emírségekbeli csóka örömködik épp a vízen a nagy sebességű motorcsónakjával, jachtjával? Esetleg az irániak még azt a trükköt is elkövethetik, hogy a saját aktuális hangnál egy picit nagyobb hangerővel egy másik típus hangját adják le a víz alatti hangszórón. Lehet próbálkozni az azonosítással!
De még ha megvan a hozzávetőleges irány és az azonosítás is, akkor is a távolságot csak rendkívül nagy szórással tudják becsülni a hangerőből. Ha meg több csónak hangja összeadódik, akkor lehet találgatni, hogy kevesebb van közelebb, vagy több van távolabb.

Wow, ezt nem is láttam. Ekkora wall of textre bocs, ha nem válaszolok részletesen, meg amúgy is felesleges belemenni a részletekbe, mert alapvetően nem megfelelően közelíted meg a kérdést, elveszel a mikro szinten, holott makro méretekben kell szemlélni. Te valamiféle ringharcként nézed ezt, nem egy stratégiai játszmaként ami a fél Indiai Óceánt magába foglalja.

Olyan nincs, hogy a harc cselekmények előtti percben ugyanaz a helyzet, mint most. Behívások, felfejlődés, irdatlan kommunikáció előzi meg – az ELINT/HUMINT meg ezért létezik (lásd 73 Yom Kipur...). Ha ezek elkezdenek bekészülni egy támadásra, annak jelei vannak, és reakciók rá. Senki nem várja meg letolt gatyával (főleg Iránnál).

Már azt is elképzelhetetlennek tartom, hogy szabadon kifusson a többség. Ismerve az US strategy gondolkozást, egy CM salvo instant elindulna mind a kikötők, mind a parti radarok ellen (amik nem, nem látnak el a radarhorizont alá, ahol a CBG úszkál – AWACS ezért létezik, az meg nekik nincs).

Maga a CBG vagy 250nm távolságban lenne ilyen közhangulatban, a BARCAP meg gondolom tudod mi. A szárazföldi bázisokról további gépek állnak rendelkezésre, nem beszélve az EW coverage-ről, amiben ezek a ladikok azt sem tudják, hová mennek, max mágneses iránytű marad nekik. Azért ha már milliárdokat elköltöttek hajókra, lehet pár dolcsi jutott mondjuk taktikai tervezésre is. De nem gépelek, mert mi a reteknek, tanuld meg te is onnan, ahonnan én, parancsolj:

(javasolt mindenkinek, akit érdekel a tengeri hadviselés egy kis szelete, ez egy HH doksi)
https://books.google.hu/books?id=ti...hip with 30 knots half an hour square&f=false

Nem mondom, hogy karcolás nélkül elhajókázna az USN, de szóval azt feltételezni, hogy ezek a szarok valami isteni nagy stratégiai újítás miatt léteznek és nem azért, mert nem tudnak rendes cuccokat venni, enyhén szólva is eltévedés. Egy kényszerút ez a Mad Max szerencsétlenkedés (ahogy az F-5 kalapálgatása is). Kína is ilyen szarokkal volt tele 30 éve, aztán amint zséhez jutottak elkezdtek USN szerű flottát felhúzni...
 

ogretankHU

Well-Known Member
2019. december 21.
7 613
26 009
113
Wow, ezt nem is láttam. Ekkora wall of textre bocs, ha nem válaszolok részletesen, meg amúgy is felesleges belemenni a részletekbe, mert alapvetően nem megfelelően közelíted meg a kérdést, elveszel a mikro szinten, holott makro méretekben kell szemlélni. Te valamiféle ringharcként nézed ezt, nem egy stratégiai játszmaként ami a fél Indiai Óceánt magába foglalja.

Olyan nincs, hogy a harc cselekmények előtti percben ugyanaz a helyzet, mint most. Behívások, felfejlődés, irdatlan kommunikáció előzi meg – az ELINT/HUMINT meg ezért létezik (lásd 73 Yom Kipur...). Ha ezek elkezdenek bekészülni egy támadásra, annak jelei vannak, és reakciók rá. Senki nem várja meg letolt gatyával (főleg Iránnál).

Már azt is elképzelhetetlennek tartom, hogy szabadon kifusson a többség. Ismerve az US strategy gondolkozást, egy CM salvo instant elindulna mind a kikötők, mind a parti radarok ellen (amik nem, nem látnak el a radarhorizont alá, ahol a CBG úszkál – AWACS ezért létezik, az meg nekik nincs).

Maga a CBG vagy 250nm távolságban lenne ilyen közhangulatban, a BARCAP meg gondolom tudod mi. A szárazföldi bázisokról további gépek állnak rendelkezésre, nem beszélve az EW coverage-ről, amiben ezek a ladikok azt sem tudják, hová mennek, max mágneses iránytű marad nekik. Azért ha már milliárdokat elköltöttek hajókra, lehet pár dolcsi jutott mondjuk taktikai tervezésre is. De nem gépelek, mert mi a reteknek, tanuld meg te is onnan, ahonnan én, parancsolj:

(javasolt mindenkinek, akit érdekel a tengeri hadviselés egy kis szelete, ez egy HH doksi)
https://books.google.hu/books?id=tiqVDwAAQBAJ&pg=PA91&lpg=PA91&dq=a+ship+with+30+knots+half+an+hour+square&source=bl&ots=5pCP_cBhJq&sig=ACfU3U2YQ1i3WUHZsEnqX5sO9vVuyQIibw&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwibjeu_843qAhVTmMMKHQlxCJEQ6AEwCXoECAkQAQ#v=onepage&q=a ship with 30 knots half an hour square&f=false

Nem mondom, hogy karcolás nélkül elhajókázna az USN, de szóval azt feltételezni, hogy ezek a szarok valami isteni nagy stratégiai újítás miatt léteznek és nem azért, mert nem tudnak rendes cuccokat venni, enyhén szólva is eltévedés. Egy kényszerút ez a Mad Max szerencsétlenkedés (ahogy az F-5 kalapálgatása is). Kína is ilyen szarokkal volt tele 30 éve, aztán amint zséhez jutottak elkezdtek USN szerű flottát felhúzni...


Ha klasszikus HH utáni USA állapotot nézzük feltétlen igazad lenne . Ma már egyre kevésbé , lassan oda az amerikai állom és ha nem vetted volna észre akkor az aktív flották száma is csökkenőben van , egyre nehezebb bevethető állapotban tartani és ez nem is feltétlen pénz kérdése ez a humán erőforrás hiányára vezethető vissza az átlag amerikai pógár aki ezidáig munkahelyként tekintett a seregre mára rájött , hogy bíz azért az apró pénzért meg is lehet halni de poszttraumást streszt is könnyű begyűjteni . Tehát az az erő már nem az az erő egyáltalán nem vagyok biztos , hogy komoly erőt tudnak úgy átcsoportosítani , hogy közben ne kelljen máshol letolt gatyával várni az ellent , az 1200 támaszpont a rohadt sok és védeni kell .

Ami kis motorcsónakokat illeti persze , hogy nem csoda fegyverek de sok van belőle és ha mást nem érnek vele csak ,hogy bosszantják a köteléket aki ugye akármikor nem avatkozhat be és bármelyik motorcsónak lehet civil is arra felé 100 számra van belőlük . De mi van ha ezeket a kis ladikokat megrakják 2-300kg robbanóanyaggal és tömegesen , éjszaka megtámadják a köteléket ? Biztosan jó nagy kalamajka lenne belőle még ha hülyeség is elsőre .
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 129
19 911
113
Maga a CBG vagy 250nm távolságban lenne ilyen közhangulatban
Vagyis az Öblön kívül, mert belül nincs ennyi hely. Stimmt! Csak hát ez egész eszmefuttatás az Öblön belülről zajlik.
Kína is ilyen szarokkal volt tele 30 éve, aztán amint zséhez jutottak elkezdtek USN szerű flottát felhúzni...
Amivel már nem is a parti vizeiket akarják ellenőrizni vagy uralni.
 
  • Tetszik
Reactions: haubagoi

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 313
13 346
113
Vagyis az Öblön kívül, mert belül nincs ennyi hely. Stimmt! Csak hát ez egész eszmefuttatás az Öblön belülről zajlik.

Akkor alapból kisiklott az eszmefuttatás, mert az öbölbe pont emiatt minek úsznának be? Hormuz miatt kész öngyilkosság lenne (irán könnyen elaknásítja meg amúgy is egy chokepoint). Odatennél egy repteret az ellenség határaihoz (főleg ha az tud elmozogni)? Sokkal hatékonyabb messziről, az óceánról. Majd ha letarolták az ország nagy hatótávolságú cuccait majd közelebb úsznak, vagy akár be. A hajó tud úszni ide-oda...
Okkal fejlesztettek ki a hordozókat meg annyi nagy hatótávolságú cuccot...

Amivel már nem is a parti vizeiket akarják ellenőrizni vagy uralni.

Mindig ugyan azt akarták uralni - csak nem volt della másra... Kína gondolkozásának egésze a nagy és világhatalom volt mindig is - csak az eszközeik nem voltak meg mostanáig.
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 385
8 928
113
Akkor alapból kisiklott az eszmefuttatás, mert az öbölbe pont emiatt minek úsznának be? Hormuz miatt kész öngyilkosság lenne (irán könnyen elaknásítja meg amúgy is egy chokepoint). Odatennél egy repteret az ellenség határaihoz (főleg ha az tud elmozogni)? Sokkal hatékonyabb messziről, az óceánról. Majd ha letarolták az ország nagy hatótávolságú cuccait majd közelebb úsznak, vagy akár be. A hajó tud úszni ide-oda...
Okkal fejlesztettek ki a hordozókat meg annyi nagy hatótávolságú cuccot...

Ami miatt érdekes lehet ott az USA haditengerészeti jelenlét (fennforgás esetén akár CVN köteléké is akár) az az, hogy stratégiai terület. A legfőbb térségbeli szövetségesük Szaúd-Arábia (de az egyéb Öböl-menti olajállamok is) legfontosabb és jelentős olajkitermelő területei pont Iránnal szemben az öböl túloldalán vannak. Leegyszerűsítve egy komolyabb purparle esetén Iránnak elegendő lenne a partmenti kitermelő helyeket/finomítókat/kikötőket megszállni vagy akár csak rombolni és Szaúd-Arábia (vagy akár más) összeomlik kb. azonnal. Semennyi ideig nem tudna a gyakorlatban háborús állapotot (megnövekedett gazdasági igénybevételt is számolva) fenntartani illetve érdemben ellenállni. Irán elméletben egy kicsit könnyebb helyzetben van, mert Náluk máshol (pl. Kaszpi-tenger környéke) is van jelentős szénhidrogén lelőhelye. Természetesen igazi "győztes" kettejük közül egyik sem lenne, de ...

Aztán emlékezhetünk a nem túl távoli múltból egyéb olyan fennforgásra is itt (Irak-Kuvait megszállása), melybe az USA haderő aktívan bevonódott ...
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Wow, ezt nem is láttam. Ekkora wall of textre bocs, ha nem válaszolok részletesen, meg amúgy is felesleges belemenni a részletekbe, mert alapvetően nem megfelelően közelíted meg a kérdést, elveszel a mikro szinten, holott makro méretekben kell szemlélni. Te valamiféle ringharcként nézed ezt, nem egy stratégiai játszmaként ami a fél Indiai Óceánt magába foglalja.

Megbocsátom, hogy nem mész bele a részletekbe, mert ezt azt jelenti, hogy részletesen nem tudod alátámasztani az álláspontod. Ilyenkor szokott jönni a konkrétumok nélküli, vetítős duma a felesleges részletekről, a nagy képről, meg a makro szintű megközelítésről.

Olyan nincs, hogy a harc cselekmények előtti percben ugyanaz a helyzet, mint most. Behívások, felfejlődés, irdatlan kommunikáció előzi meg – az ELINT/HUMINT meg ezért létezik (lásd 73 Yom Kipur...). Ha ezek elkezdenek bekészülni egy támadásra, annak jelei vannak, és reakciók rá. Senki nem várja meg letolt gatyával (főleg Iránnál).

Lehet hogy van a fórumon olyan, aki meggyőzőnek tart pár angol rövidítést összefüggéstelenül bedobva, bár kétlem, hogy sokan lennének. Azonban ha a fránya részleteket megnézzük, akkor HUMINT módszerrel nem igazán lehet megtalálni a nyílt vízen ezeket a támadó csónakokat. Márpedig az elhárításukhoz konkrétan erre lenne szükség, méghozzá kelően nagy távolságból. HUMINT módszerrel fegyvert is nehéz rájuk vezetni. Mit szeretnél kémkedéssel, élőerős megfigyeléssel kideríteni róluk? Olyan általánosságokat, hogy falkában támadnak, vagy hogy több irányból? Ezeket józan ésszel is ki lehet találni, de az adott támadás elhárításánál nem segítenek. Vagy hasznosabb információkat a támadás részleteiről? Például hogy milyen irányból jönnek, konkrétan mikor szeretnének indítási pozícióba kerülni, stb...? Ezt viszont csak az adott helyzetben fogják kidolgozni, közvetlenül a támadás előtt, a jenki hajók mozgásának függvényében és csak kevesen ismerik ezeket a részleteket a konkrét résztvevőkön kívül.
Az ELINT is nagyon szép rövidítés, de egész pontosan milyen elektronikus felderítési módszerrel szeretnél megtalálni kisugárzás szempontjából teljesen passzív csónakokat a nyílt tengeren? Nem használnak radart. (Nem is nagyon van a csónakok jelentős részén, vagy ha van, akkor csak éjszaka és köd esetén, partközeli navigációhoz használják.) Nem sugároznak rádión. A rádiójukon csak a cél adatait kapják külső forrásból. Bolondok lennénk nem rádiócsendben támadni. Nem fognak egy ilyen támadás közben a barátnőjükkel csevegni a mobiljukon és szelfin feltölteni az facebook-ra. Ha egy csöpp eszük is van, magukkal sem viszik a mobiljukat.
Gaz módon továbbra is a részletekhez ragaszkodva, azt kérem, fejtsd ki, hogy mit értesz "támadásra bekészülés" alatt! Azt hogy van gázolaj a csónakban, rakéta az indító dobozokban, legénység a csónakon, megvannak az érvényes kódok a kommunikációhoz és megbeszélték, hogy melyik csónak mikor, merről támadjon? Mert kb. ennyi kell ahhoz, hogy elinduljanak. A "bekészülés" külső szemlélő által látható jelei pedig úgy néznek ki a gyakorlatban, hogy elindulnak a csónakok. Mert egy külső szemlélő legfeljebb ennyit lát. De ezt is csak akkor, ha az irániak nagyon hanyagok kémelhárítás terén.

Már azt is elképzelhetetlennek tartom, hogy szabadon kifusson a többség. Ismerve az US strategy gondolkozást, egy CM salvo instant elindulna mind a kikötők, mind a parti radarok ellen (amik nem, nem látnak el a radarhorizont alá, ahol a CBG úszkál – AWACS ezért létezik, az meg nekik nincs).

A Tomahawk salvohoz:
1. Ezeket a csónakokat egy teherautónyi parton hurcolt cuccal a part bármely előkészítetlen részére lehet telepíteni és onnan üzemeltetni. Csónakokról van szó, 0,67 m merüléssel. Azaz derékig érő vízben még vígan elvannak, pár méterre a parttól. Nem kell nekik még egy árva ponton se a kikötéshez. Éles helyzetben alig hinném, hogy a robotrepülő salvo a kikötőben érné őket és nem tetszőlegesen széttelepítve.Az USA aligha tudja váratlanul megtámadni Iránt.
2. Mióta képes egy Tomahawk eltalálni egy kikötőben ácsorgó csónakot, ami 16,3 m hosszú, 3,75 m széles és 1,93 m magas? Kikötői fix létesítményeket el lehet vele találni, de ez a csónakot pont nem fogja érdekelni.
3. Ha az irániaknak egy pici eszük is van akkor éles helyzetben olyan távolságban állnak a csónakok, hogy egy Tomahawk legfeljebb egy csónakot üthessen ki. Az irániaknak pedig több száz van belőlük.
4. Ha egy móló mellé jó hosszan kifeszítenek egy ponyvát, hogy műholdról ne lehessen látni hol állnak a csónakok, vagy az ismert időben átrepülő műholdak átrepülései után 1,5 óránként, megváltoztatják azok helyét, akkor hova megy a Tomahawk, ami fix célkoordináták eltalálására van kitalálva? Megvan még az Iszlám Állam ponyva kifeszítős módszere az utcák fölé? Hogy a klasszikus gumi égetős megoldásról ne is beszéljünk.
5. Mibe tart az irániaknak filléres gumicsónakokból felfújható kamu csali célpontot fabrikálni?

A repülőre telepített radarhoz:
1. Nem csak AWACS gépeken van radar, hanem minden valamire való katonai gépen. Az összes haditengerészeti járőrgépen kifejezetten hajók (meg tengeralattjáró periszkópok) felderítéséhez való radarok figyelnek. Márpedig az irániaknak van ilyen gépük. P-3 Orion, IrAn-140. És tévedésben vagy, hogy nincs nekik AWACS, mert az utóbbi típust erre a célra is használják. De még az F-14, F-4., Szu-24 is jó nagy távolságból képes felderíteni egy hordozó köteléket, benne 1000 m2-nél nagyobb radarkeresztmetszetű célokkal. Szóval nem a parti radaroknak kell a horizont alá látni.
2. Iránnak van horizonton túli radarja is.
3. Bármilyen katonai gép besugárzásjelzője nagyon sok száz km-ről visít, az ilyen helyzetben gyakorlatilag állandóan működtett SPY-1 radarok jeleit érzékelve. Passzív módon is könnyedén bemérhető az amcsi kötelék levegőből. A partól pedig az amcsi AWACS jelét lehet venni.
4. Egy akkora célpontot, mint egy hordozó tiszta időben több száz km-ről is meg lehet látni nagy gyújtótávolságú kamerával.
5. A jó hosszú alapvonalon elhelyezett, csendes környezetben, a tengerfenéken ücsörgő, sok tenger alatti mikrofonnal is követni tudják és ki tudják háromszögelni azt a ricsajt, amit a jenkik csinálnak.
Már korábban is írtam, hogy egy jenki köteléket nem lehet elrejteni. Akkorák, akkora zajt csapnak, akkora kisugárzással hajókáznak és röpködnek, hogy világ legegyszerűbb dolga követni őket.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Maga a CBG vagy 250nm távolságban lenne ilyen közhangulatban, a BARCAP meg gondolom tudod mi. A szárazföldi bázisokról további gépek állnak rendelkezésre, nem beszélve az EW coverage-ről, amiben ezek a ladikok azt sem tudják, hová mennek, max mágneses iránytű marad nekik. Azért ha már milliárdokat elköltöttek hajókra, lehet pár dolcsi jutott mondjuk taktikai tervezésre is. De nem gépelek, mert mi a reteknek, tanuld meg te is onnan, ahonnan én, parancsolj:

Ez az!. Taníts engem mester!
Az angol rövidítések és angol szavak használatától sem okosabb nem leszel, sem igazad nem lesz.
A Barrier Combat Air Patrol nem csónakok kiszúrására való.
Meg amúgy is hova tennéd a járőr zónát? Ezek csónakok nem a parttól ezer km-re támadnak. Vagy a járőröző gépeidet kapásból az iráni légvédelem megsemmisítési zónájába szeretnéd bele álmodni? Hogy az iráni légierőről ne is beszéljünk.
Na és hány gépet szánsz erre a célra? Ha csak az öblön kívül partszakaszt a szorosig számoljuk (az öbölbe se jutna jenki hajó, ha az irániak nem akarják) és egy töréssel légvonalban nézzük, akkor is 600 km-es indításra alkalmas partszakaszt és csak az iráni parttól 300 km-en belül vagy 150 ezer km2 vízfelszínt kellene olyan sűrűséggel lefedni, hogy kiszúrják az apró csónakokat. Sok sikert a feladathoz!

Nem mondom, hogy karcolás nélkül elhajókázna az USN, de szóval azt feltételezni, hogy ezek a szarok valami isteni nagy stratégiai újítás miatt léteznek és nem azért, mert nem tudnak rendes cuccokat venni, enyhén szólva is eltévedés. Egy kényszerút ez a Mad Max szerencsétlenkedés (ahogy az F-5 kalapálgatása is). Kína is ilyen szarokkal volt tele 30 éve, aztán amint zséhez jutottak elkezdtek USN szerű flottát felhúzni...

Azt a karcolást rakéta találatoknak hívják (vagy torpedó találatnak mert az irániaknak torpedós csónakból is sok van). Ami után a csökkent harcképességű, sérült hajó még könnyebb célpont és akár partról indított nagyobb kalapácsokkal, akár torpedókkal megadható neki a kegyelemdöfés.

Ha picit más nemzetek haditengerészetét is tanulmányoznád a kedvenc US Navy-den kívül, akkor láthatnád, hogy a legtöbb ország nem olyan csillagászatian drága böhömökkel próbálkozik., mint a jenkik, hanem több kis hajóval. A nagy egységek arra valók, hogy világ túlsó felén is használni lehessen őket. Viszont ha csak a partjaidat szeretnéd megvédeni, akkor ár/harcérték arányban a kis méretű hajók/naszádok/csónakok a nyerők. Fajlagosan, a méretükhöz képest erős rakéta fegyverzettel, nehéz felderíthetőséggel, az utóbbi időben kis radarkeresztmetszettel, gyors bevethetőséggel. Meg persze a kis méretű tengók. És a partól üzemelő légierő (nem kell hordozó sem ha a parti légierő ernyője alatt marad a flottád), valamint a partvédelmi rakéták. Nem csak Irán, vagy Észak-Korea rendelkezik sok kis felszíni egységgel (és mellette sok kis tengóval is) de a finnek, svédek, indonézek, vietnámiak, thaiok, stb... is ezt a vonalat viszik. Még Dél-Korea is tele van rakétás korvettekkel és rakétás partvédelmi hajókkal is. Oroszország is jobbára kis méretű egységeket épít és megpakolja rakétákkal. A kínaiaknál is ez volt a fő irányvonal a közelmúltig. Most már egy kicsit távolabbra néz a nagy sárkány és nagyobb egységeket épít. Sok ország ebben látja a védekezés módját, amelyik úgy érzi, hogy van félnivalója egy nagyobb haditengerészettől, de korlátozottak az erőforrásai.
A kisebb NATO tagországok más eset, mert köztük fel vannak osztva a feladatok és gyakorlatilag a NATO közösbe építenek hajókat.
Természetesen, ha Iránnak annyi pénze lenne flottára, mint Amerikának, vagy Kínának, akkor nem csak a partjai védelmére koncentrálna és akkor nagyobb hajókat építene.
 

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 079
11 757
113
Aztán emlékezhetünk a nem túl távoli múltból egyéb olyan fennforgásra is itt (Irak-Kuvait megszállása), melybe az USA haderő aktívan bevonódott ...[/QUOTE]

Csak az évek múltak el és a világ fordult egy nagyot.
Az Oroszok a béka segge alatt voltak Kína meg az árnyékban se.
Ma Irakot se tudnák megismételni.