Ezért kellene rendszeresíteni a Wiesel-1-et mihamarabb. És megtartani a Mi-17-eseket és ahonnan még be tudjuk szerezni, onnan megvenni. Abba cipőkanállal, de nagyjából belefér.Szóval helikopteres légi mozgékonyság vs ejtőernyős deszant.
Helikopterrel egységeket,magsabbegységeket mintegy 100 tengeri mérfőldre lehet deszantolni.Ezek az egységek könnyűfegyverzetűek,kirakás után nagyon rossz a mozgékonyságuk.Gépesitett helis deszantot jelenleg max zl szintüt tudnak csinálni.Eddig ilyet csak a szovjetek csináltak,az etiop-szomáliai háborúban,Mi-6 helikopterekkel.Afganisztánban a kanadaiak CH47 helikkel deszantoltak Bv206 járműveket,mintegy század ereőben.
A probléma a helik mérete.A járműveknek el kell férni a heli belterében,vagyis rámpás heli kell.A függesztett szállitás nagy legellenállású,jelentősen csökkenti a helik sebességét,manőverező képességét és hatótávolságát.Vagyis csak kis mélységbe lehet,és olyan ellenséggel szemben,akinek (már)nincs érdemleges légoltalma.
...
Mindenesetre az,hogy kiszámoljuk egy zl álományát,és megfeleltettjük a helikopterek személyszállitó kapacitását hozzá,az némileg kevés.A teljesen leterhelt helinek igencsak leesik a hatótávja,manőverező képessége.A kirakott csapatok ellátmányt igényelnek,és nem keveset.A csapatoknak szükségük lenne megerősitő,kollektiv fegyverekre.Minimum ngp,könnyű aknavető és könnyebb,kézzel mozgatható ATGM.És akkor könnyűfegyverzetű gyalogos(szó szerint) csapatunk van,ami max beáshatja magát ott,ahova kitettük.Mozgékonyságuk 0,tűzerejük minimális,ellátásuk esetleges,és a harcuk támogatásárol még nem is beszéltünk.Ily módon csak olyan távra lehet csapatokat kitenni,ami a saját messzehordó tüzérség hatótáván belül van,hogy az tudja támogatni,fedezni őket.20,max 30km mélységbe,a támadás irányába,előrevetett osztagként lehetne őket alkalmazni.Miután kiiktattuk az ellen légvédelmét és légierejét.
Ezért volt durva hiba a H225M-et megvenni, annak nincs rámpája és a deszanttér magassága is csak 145 cm.