Tengeralattjáró vadászat / ASW - Anti-submarine warfare

Zseniális. Egészen addig, amíg az ellenfél nem háromszögeli ki a zavaróbója helyzetét, és nem dob oda egy torpedót. :)
Maris plusz munkat csinalt a pusztitsatok el melle az ellennek :) /ugyes/ plusz meg szonart is zavar addig./megugyesebb./nem sok de a nyilt vizen/alatt a semminel tobb fedezek.
 
Bar nem vagyok hajos de a danoktol hallottam egy olyan mondast hogy nyilt vizen a tavolsag a legjobb fedezek. /fedezek tavolsag.?./
 
Azt írja a Pravda - na jó, nem a Pravda hanem az Izvesztyija - hogy az Orosz tengók egy olyan új speciális EW eszközt kaptak amely zavarja a szonárbóják rádiókapcsolatát a tengeralattjáró vadász repülőgépekkel és helikopterekkel.
A rendszer lényege hogy amikor a tengó hallja a szonárbóják csobbanását kiengedi a zavaró bóját, amely a felszínre emelkedve zavarja a szonárbóják rádió kapcsolatát az indító repülőgéppel.
Végül is nem butaság...ha sikerül megszakítani a kapcsolatot a szonárbója és a repülőgép között akkor a tengó esélyt kaphat a menekülésre.
A rendszer neve: Бурак-М (Burak-M)
Ennél a mini torpedó is értelmesebbnek tűnik. A bója áll. Minek zavarni? Szét kell lőni és csá.
Hogy egy rejtőzködő tengó bóját húzzon és zajongjon még ezzel is furcsa ötletnek tűnik.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1586

Máris április elseje van?
:rolleyes:
Honnan a fenéből tudhatná egy tengó, hogy pontosan hová dobták a szonárbóját? (ezek általában 8 órán át is üzemelhetnek)
Attól hogy hall egy ploccsanást egy adott irányból, a távolságra nincs adata, és azt sem passzív, sem aktív szonárral nem tudja felderíteni, max periszkóppal.

Aktív szonárbója esetén lehet értelme, ha az nagyon közel kezd pingelni, és tutira észlelné/bemérné a tengót, akkor esetleg lehet értelme azt zavarni, de persze ezzel a tengó elárulja hogy tényleg ott van, és kérdéses hogy meg tud-e lógni.
Sokkal egyszerűbb inkább megállni, és így a bója doppler kapujából simán kikerül a tengó.
 
Máris április elseje van?
:rolleyes:
Honnan a fenéből tudhatná egy tengó, hogy pontosan hová dobták a szonárbóját? (ezek általában 8 órán át is üzemelhetnek)
Attól hogy hall egy ploccsanást egy adott irányból, a távolságra nincs adata, és azt sem passzív, sem aktív szonárral nem tudja felderíteni, max periszkóppal.

Aktív szonárbója esetén lehet értelme, ha az nagyon közel kezd pingelni, és tutira észlelné/bemérné a tengót, akkor esetleg lehet értelme azt zavarni, de persze ezzel a tengó elárulja hogy tényleg ott van, és kérdéses hogy meg tud-e lógni.
Sokkal egyszerűbb inkább megállni, és így a bója doppler kapujából simán kikerül a tengó.
Szerintem itt nem egy csobbanásról van szó...
Ha elkezdenek egy mezőt telepíteni az több csobbanás lesz.
Ha felküldi az EW bóját az jó eséllyel valamennyi bója kommunikációját zavarni fogja.
Az EW bója felküldését valószínűleg egy kitérő manőver fogja követni, ergó, az EW bója helyére küldött torpedó jó eséllyel semmit nem fog már ott találni.
 
Ennél a mini torpedó is értelmesebbnek tűnik. A bója áll. Minek zavarni? Szét kell lőni és csá.
Hogy egy rejtőzködő tengó bóját húzzon és zajongjon még ezzel is furcsa ötletnek tűnik.
A tengó-vadászok (pl. egy Orion) az akusztikus bójákat nem egyesével szórják hanem 6-8-at, csinálnak két derékszögű bójasort, hogyha célt fognak akkor rögtön tudjanak háromszögelési adatokat, cél-pozíciót is adni. Ezek a bóják kis célpontok, és nincs mivel szétlőni őket. Ha viszont zavarják az adásukat, akkor nem lesz a gépnek pontos cél-adata. A tengó meg nem húzza maga után a zavaró-bóját, hanem otthagyja egyrészt csalinak is (akár zajkeltővel is felszerelhető programozott működéssel és zavarással), másrészt amíg az zavarni tudja a rá vadászó gépet, addig remélhetőleg el tud onnan settenkedni, az Orion meg cél-adat nélkül nehezen küldhet rá torpedót. Szerintem elég ha a zavaró-bója csak néhány óráig kiüti a vadász vételi lehetőségét, a tengó azalatt már bármerre lehet pár-10 km-en túl. És egy tengóba sokkal több zavaró-bója belefér (amit elég egyesével használni!), mint egy Orionba sorozatban használt szonárbója.
 
A tengó-vadászok (pl. egy Orion) az akusztikus bójákat nem egyesével szórják hanem 6-8-at, csinálnak két derékszögű bójasort, hogyha célt fognak akkor rögtön tudjanak háromszögelési adatokat, cél-pozíciót is adni. Ezek a bóják kis célpontok, és nincs mivel szétlőni őket. Ha viszont zavarják az adásukat, akkor nem lesz a gépnek pontos cél-adata. A tengó meg nem húzza maga után a zavaró-bóját, hanem otthagyja egyrészt csalinak is (akár zajkeltővel is felszerelhető programozott működéssel és zavarással), másrészt amíg az zavarni tudja a rá vadászó gépet, addig remélhetőleg el tud onnan settenkedni, az Orion meg cél-adat nélkül nehezen küldhet rá torpedót. Szerintem elég ha a zavaró-bója csak néhány óráig kiüti a vadász vételi lehetőségét, a tengó azalatt már bármerre lehet pár-10 km-en túl. És egy tengóba sokkal több zavaró-bója belefér (amit elég egyesével használni!), mint egy Orionba sorozatban használt szonárbója.
Lehet, hogy szemét vagyok, de ennek a counterelése gyerekjáték. A P-8 magasan repül, az Orion kifutó dolog. Lazán visz magával néhány filléres drónt, ami siklórepülésben is elcsapja a zavaró bóját. Csá. Még hajtómű sem kell rá...
Sőt, még harci rész sem. Az orrába néhány kilós kemény acél és darabokra töri a zavaró bóját.

Máris április elseje van?
:rolleyes:
Honnan a fenéből tudhatná egy tengó, hogy pontosan hová dobták a szonárbóját? (ezek általában 8 órán át is üzemelhetnek)
Attól hogy hall egy ploccsanást egy adott irányból, a távolságra nincs adata, és azt sem passzív, sem aktív szonárral nem tudja felderíteni, max periszkóppal.

Aktív szonárbója esetén lehet értelme, ha az nagyon közel kezd pingelni, és tutira észlelné/bemérné a tengót, akkor esetleg lehet értelme azt zavarni, de persze ezzel a tengó elárulja hogy tényleg ott van, és kérdéses hogy meg tud-e lógni.
Sokkal egyszerűbb inkább megállni, és így a bója doppler kapujából simán kikerül a tengó.
Ez a másik fele. Passzív bójákat szinte kizárt, hogy meghalljon a teng főleg réteghatár alatt.
 
Nem tudom hová való így ezt a topikot néztem ki.
Beszéltünk arról,hogy a felszíni egységeknél nem prioritás a csendesség és ott inkább azt próbálják elkerülni,hogy felsimerhető legyen a hajó a hajócsavarok alapján. Ezt lárjuk a képen a romboló esetében vagy csak simán odaléptek a gázra?
92673479-1711799625629001-1526883276277415936-o.jpg
 
Szerintem csak odaléptek a gázra. Felszíni egységeknél is törekszenek a csendességre, legalábbis kisebb, közepes sebességeknél, már csak a saját szonár rendszereik miatt.
 
Más kapcsán egy ex. P-3 crew kommentjébe botlottam bele.

In a P-3 squadron a crew consists of …
  • Patrol Plane Commander (PPC, basically the “Captain” of the airplane and crew). There will be 2 other pilots assigned to almost all missions and qualification flights, so 3 pilots total)
  • Flight Engineer (this is a now dated position, new airplanes have automated the fuel management and environmental system). Most P-3 crews have 2 Flight Engineers. The same pilots and Flight Engineers periodically fly together.
  • The senior NFO is typically the Tactical Coordinator (TACCO). They sit behind a big computer scope that all of the aircraft tactical sensors feed into. Those sensors don’t always agree and it’s his job to sort out which information in the most reliable. Usually either the PPC or the TACCO will be designated as MISSION COMMANDER.
  • The junior NFO is usually the Navigator. Most TACCO’s were previously Navigators.
  • 2 Acoustic Equipment Operators. A submarine is a huge mechanical machine. All that machinery make noise. A P-3 drops hydrophones (basically a microphone that’s made to work underwater) that “listen” for submarines. Lots of the mechanical noises are distinctive enough to be able to identify what model sunmarine it is, sometimes what hull number.
  • 1 Non-Acoustic Equipment Operator. They monitor the radar (the only radar in a P-3) looking for surface ships, oil wells, and maybe submarine snorkels? That operator is also responsible for weather avoidance. At the same station is a Magnetic Anomaly Detector (MAD). A metal submarine actually disrupts the magnetic field of the earth. The MAD system can detect that disturbance. Many weapons releases are based on MAD detections.
  • 1 Aviation Ordnanceman. All P-3 Anti-Submarine tracking scenarios involve dropping dozens of sonobuoys to listen for submarine “noises.” The ordnanceman loads the buoys and an assortment of destructive weapons.
  • 1 Inflight Technician (IFT). With all the electronics onboard something is bound to not work correctly after takeoff. There’s a computer that takes the multiple sensors and sends that info to the Tactical Coordinator. Sometimes that computer needs to be rebooted mid exercise.
A P-3 crew typically includes 3 pilots and 2 Flight Engineers so that they can rotate between positions, stretch and sometimes eat. It’s pretty busy maneuvering at 200′ tracking a submarine.
 
Lenne egy kérdésem.A Type 212 azzal a pöttöm szonárral még is mi a búbánatot "hall meg"?
 
A kép lemaradt(tudom,hogy nema torpedóvető csövek feletti tumor a szonár,nem is arra gondoltam hanem a vetőcsövek alattira).
unnamed.jpg
 
Orosz tengeralatjáró taktikák a hh.alatt.
Érdekes...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Distant Thunder - NETSAT
USA sekély vizi gyorsan telepíthetô tengeralattjáró vadász hálózat, nem mellesleg alkalmas a tengeri aknamezők felderítésére is.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
...és ez.már egy 20 éves technológia
 
Csak reszben tartozik ide.
De miert volt az hogy a 2. Vhs nemet tengeralattjarok amikor konvojokra vadasztak mierrt nem a kisero rombolok megtorpedozasaval kezdtek? Ugyanis ha azokat kiiktattak teljes konvojokat felszamolhattak volna...
 
Csak reszben tartozik ide.
De miert volt az hogy a 2. Vhs nemet tengeralattjarok amikor konvojokra vadasztak mierrt nem a kisero rombolok megtorpedozasaval kezdtek? Ugyanis ha azokat kiiktattak teljes konvojokat felszamolhattak volna...
Mert átlagosan négy-öt kisérőhajó jutott egy konvojra és a támadók nem tudták olyan precízen összehangolni a megtámadásukat, hogy sikert érjenek el. Ennek ellenére folyamatosan próbálkoztak és majdnem kétszáz kisérőhajó is odaveszett. Csakhogy:

1. a kisérőhajónak több esélye volt sikerrel harcolni a tengeralattjáró ellen, mint viszont. Az utóbbinak ha nem sikerült a meglepetés, akkor maradt a menekülés és onnantól kezdve a jó lapok a kisérőhajón voltak.
2. a meglepetés lehetőségét extra mértékben csökkentette a kisérőhordozók és különféle járőrgépek tömeges elterjedése, ezzel párhuzamosan a tengeralattjáróvadászat területe igen nagy mértékben kiterjedt, bizonyos körzetekben a felszínre emelkedés se volt többé biztonságos.

Szóval már az sem volt jó ötlet, ha megpróbátlak meglepni egy kisérőhajót, a legjobb stratégia az volt, hogy kerülni őket és ott támadni a konvojt, ahol éppen a legtávolabb van a kíséret.
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya