Tu-22M Backfire (Tupoljev, Szovjetunió)

4.jpg
 
A GZUR sebessége M6, hossza 6m, súlya kb.1500 kg, hatótávja 1500km( magassági repülési profil szerint), passzív-aktív lokátoros feje a GRAN-75, ami a GRAN-K modifikált változata és amely a H-35U-ban van. A rakéta Izdelie-70 hajtómüvel rendelkezik.
 
A H-74M2 GRUZ "X-74M2" ГЗУР robotrepülőgépet a Szu-57 repülőgéphez fejlesztették ki. Néhány másodperc alatt éri el az M4 sebességet. Egyes források szerint a X-31 (AS-17 Krypton) alapján fejlesztették ki.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and fishbed
Hasonlóan a MiG-23-ashoz (és lényegében a többi változtatható szárnyállású géphez), itt is végig erősen húzott bothelyzettel kell végrehajtani a leszállást.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ha leszállás közben kiengednék a botot, akkor a nagy oldalviszonyú szárnyakon kitérített hatalmas fékszárnyak bólintó nyomatéka azonnal orra nyomná a gépet.
Amikor a magyar pilóták odakint a MiG-23-ason az első kétüléses repüléseiket végezték, volt egy orrfutó törés is abból, hogy az amúgy nagy tapasztalatú MiG-21-es pilótánk ösztönösen kiengedte a botot, ahogy a beton közeledtével a kilebegtetést megkezdte, a gép meg mint a bakkecske, előbb az orrfutóra, majd onnan vissza a főfutójára pattant. A főfutó még bírta, de az orrfutó szára már nem.
 
Az egyetlen darab Tu-22M4-es.
Igazából ez is csak egy M3-as volt, csak a kopoltyúkat módosították, hogy a nagyobb levegőigényű NK-32-es hajtóműveknek megfelelő legyen a beömlő+szívócsatorna rendszer.
Végül a legköltségesebb módosítást, a komplett törzshátsórész átépítését nem végezték el, így a nagyobb átmérőjű NK-32-esek soha nem kerültek beépítésre. Maradtak az NK-25-ösök.
Jól látszik, hogy a kilenc-kilenc helyett oldalanként 12-12 zsalut tartalmazó törzspanelnél volt a változtatás.
A gép 1991-92-ben repült, a Szovjetúnió szétesésének éveiben.
2ead23b1879f.jpg


Amikor a mostani Tu-22M3M prototípusán láttam, hogy a kopoltyúkhoz nem nyúltak, nem lepődtem meg, hogy a jó öreg NK-25-ösök jellegzetes, rövid fúvócsöveit fogom a gépen meglátni.
Mivel az M3M program a meglévő gépek átépítéséről szól, így egyértelmű, hogy a beígért NK-32-2-esek nem fognak végül beépítésre kerülni.
Így is lett.
A titán hajtóműgondola “szétbombázása”, a vadonat új NK-32-2-esek beszerzése és a kopoltyúk számának felbővítése sokkal drágább lenne, mint az ezeréves NK-25-ösök megtartása és folytatólagos nagyjavítása.
Ha az M3M-en a kopoltyúkhoz nem nyúlnak, akkor a többi, drágább módosítást már végképp nem fogják megejteni.
 
Most nem lapozok vissza 2016-ig, ha valaki hozta már az infot, sorry. Az a kérdésem, ez az írás mennyire pontos?