AMCA - Advanced Medium Combat Aircraft (India)
- Téma indítója Terminator
- Indítva
Makett az Aero India 2013-on:
http://thebharatmilitaryreview.blogspot.hu/2013/02/indian-advanced-medium-combat-aircraft.html
Fegyverkonfigurációk:
http://globalmilitaryreview.blogspot.hu/2013/02/weapon-configurations-indian-advanced.html
http://thebharatmilitaryreview.blogspot.hu/2013/02/indian-advanced-medium-combat-aircraft.html
Fegyverkonfigurációk:
http://globalmilitaryreview.blogspot.hu/2013/02/weapon-configurations-indian-advanced.html
"Su-57-re nincs szükség": India szerint az első ötödik generációs AMCA vadászgép 2024-re repülni fog
"Sem Su-57-re, sem F-35-re nincs szükség"
A gépet 2029-re tervezik üzembe helyezni .Majd az AMCA mk2 pedig 2036-ra
"A gépnek komoly exportpotenciállal kell rendelkeznie"
Nagy sorban állás lesz érte
"Sem Su-57-re, sem F-35-re nincs szükség"
A gépet 2029-re tervezik üzembe helyezni .Majd az AMCA mk2 pedig 2036-ra
"A gépnek komoly exportpotenciállal kell rendelkeznie"
Nagy sorban állás lesz érte
"Su-57-re nincs szükség": India szerint az első ötödik generációs AMCA vadászgép 2024-re repülni fog
"Sem Su-57-re, sem F-35-re nincs szükség"
A gépet 2029-re tervezik üzembe helyezni .Majd az AMCA mk2 pedig 2036-ra
"A gépnek komoly exportpotenciállal kell rendelkeznie"
Nagy sorban állás lesz érte
Majd térjünk vissza erre 2024-ben. Egyébként még hajtómü sincs hozzá.
Az 5. generációs vadászgép kifejlesztésével egy Oroszország , egy Kínai vagy egy Japán alig bír el, vért hugyoznak legalább 1 évtizede , hogy valami értékelhető eredményt érjenek el az adott területen. De persze ezek mind kispályás balfaszok!
Az emberiség szerencséjére itt van india, aki röpképes 5. generációs típust fog nekünk bemutatni 4 év múlva! (XD)
Igaz, 30 év alatt úgy nem tudnak önállóan kifejleszteni egy Mirage 2000 szintű gépet (Tejas), hogy még üzemben is áll náluk a lemásolandó típus (Mirage 2000)
E helyet szégyen szemre vásárolniuk kellet a Mirage 2000 utódjából, a Rafale-ből a franciáktól
Szerintem mire ezek képesek lesznek önállóan egy valóban 5. generációs típust prezentálni, addigra mások az űr peremén fognak sínágyúkkal és lézerekkel felszerelt "vadász repülőgépekkel" háborúzni.
Az emberiség szerencséjére itt van india, aki röpképes 5. generációs típust fog nekünk bemutatni 4 év múlva! (XD)
Igaz, 30 év alatt úgy nem tudnak önállóan kifejleszteni egy Mirage 2000 szintű gépet (Tejas), hogy még üzemben is áll náluk a lemásolandó típus (Mirage 2000)
E helyet szégyen szemre vásárolniuk kellet a Mirage 2000 utódjából, a Rafale-ből a franciáktól
Szerintem mire ezek képesek lesznek önállóan egy valóban 5. generációs típust prezentálni, addigra mások az űr peremén fognak sínágyúkkal és lézerekkel felszerelt "vadász repülőgépekkel" háborúzni.
"India developed advanced Fluid Thrust Vectoring for future Unmanned and manned fighter Aircrafts.
Currently, high-performance, highly maneuverable combat aircraft employ mechanical thrust vectoring nozzles . Although these nozzles are very effective, they have many disadvantages like weight, complexity, sluggishness and the crucial high IR signature . Hence, there have been serious efforts to develop light weight, fixedgeometry, nozzles which use fluidic thrust vectoring for unmanned, stealth combat air vehicles. It is imperative that whichever thrust vectoring system is used, on deployment, the distortion of engine turbomachinery should be negligible.
This requirement indicates the necessity of providing an upstream insulating choked plane to prevent any subsonic disturbances caused by the vectoring from propagating upstream to affect the smooth working of the aero-gas turbine.
The fluidic thrust vectoring systems that are based on “virtual nozzle internal aerodynamic surface shaping” and which have been studied at NAL .In mechanical systems, the nozzle internal passage shapes are modified by mechanical means to allow for throttling and vectoring. The question then arises whether an equivalent internal shaping could be achieved aerodynamically by careful injection of compressor bleed air circumferentially and axially along the nozzle internal passage. It is needless to say that the allowable bleed air pressure will have to be restricted to below that of the high pressure compressor delivery pressure. However, bleeding of compressor air results in a severe penalty in loss in the engine performance. Hence, an alternative could be to have a dedicated APU which could supply the necessary bleed air, leaving the main engine air flow unaffected.
Detailed studies on the aerodynamic blockage of transverse jet arrays were carried out to determine the jet interaction characteristics and also its equivalence to mechanical blockage. The significant parameters which affect the jet interaction and hence the aerodynamic blockage were the ratio of jet injection pressure to duct air pressure, ductMach number, the injector port diameter and the injector array configuration. This knowledge of the equivalent aerodynamic blockage of a transverse air jet array allowed designs of the position, sizing and configuring of the jet array to create an equivalent nozzle virtual internal surface shaping to allow throttling and vectoring .This knowledge of transverse jet interaction was initially applied to the concept of nozzle throat skewing. In this method, air was injected both at the throat as well as at a carefully selected position in the divergent section of a convergent-divergent nozzle to create a skewed sonic plane which allowed subsonic turning of the exhaust flow. This method leads to far lower total pressure losses than shock vector control which results supersonic turning of the exhaust jet with its consequential shock losses.
This concept has been shown, elsewhere, to be valid even for multi-axis thrust vectoring Unmanned combat air vehicles (UCAVs) employ dry aeroengines which have only convergent nozzles that are choked. In the absence of a divergent section of the nozzle, the nozzle throat skewing method cannot be employed. Hence, a novel concept of employing virtual aerodynamic internal surface shaping with separation control was evolved by NASA. This 2D technique, which is also known as the dual-throat nozzle (DTN) has two throats separated by a trough containing separated regions when there is no vectoring. To vector, air is injected at or near one vertex of the first throat.
The second throat will necessarily have to be larger than the first throat to allow for the increased air flow due to the bleed flow as well as for the loss in total pressure to ensure that the controlling throat shall always be the first throat to insulate the main engine working during the vectoring process. This method, however, has the critical disadvantage in that the height of the nozzle is limited. To overcome this disadvantage,NAL has evolved a variant by introducing an immersed strut within the nozzle passage between the throats. The air flow is effectively divided into two passages. This method is particularly effective when the nozzle is elliptically shaped and not the usual 2 D rectangular. Bleed air is fed transversely from the nozzle roof and the immersed strut upper surface to effectively but partially block the upper air passage. The engine flow is then diverted more to the lower passage and due to the internal shaping of the nozzle floor effective modulated upward vectoring takes place. The procedure is reversed for downward vectoring. The immersed strut could also be configured for multi-axis vectoring. The shape of nozzle roof, floor, and immersed strut as well as the air injector port array configuration and the ratio of the injection pressure to the duct air pressure are critical parameters for the success of the method.
The Propulsion Division, NAL has built-up a comprehensive, experimentally validated, design data base for the Fluidic Thrust Vectoring of sonic and supersonic aero-engine exhausts, using the concepts of shock vector control and virtual aerodynamic surface shaping (nozzle throat skewing and separation control (dual throat and its variant with an immersed strut )."
Ilyen F-35, F22 kinézetű makettel riogat az angol, a török, japán, stb. Ilyet a Tamiya makettgyártó is tud épiteni játéknak.
Csinálják meg nagyban, és repüljön is.
Az oroszoknak se a külső aerodinamikával van a fő bajuk, mert a Szu-57 koncepciója lényegében az első repülés óta változatlan.
Felettébb mókásnak tartom, hogy mennyire látszik ezeken a terveken az erőforrás és R&D különbség a kicsik és nagyok között.
-USA ATF tenderre egy adott követelményrendszerre kihoz két tök homlokegyenest más formavilágot (YF-22 és YF-23). JSF programra a bejövő ötletek dettó mind jeletősen eltérnek (MDD, Boeing koncepcók, stb...).
-Oroszok szintén mernek alkotni, Szu-37 és MiG-1.44 szintén külön konstrukció, de persze a saját lehetőségeik szerint.
-Kína már visszafogottabb, van részben saját ötlet J-20 esetén, de sok eleme már láthatóan F-35 alap. Amolyan középút, a saját igényeik (long range semi-elfogónak tűnik) és a beszerezhető technológiák között. Hajtómű sehol - ez indikátora az R&D színvonalának.
-Mindenki más képtelen elszakadni az F-22 formavilágtól - én speciel alig tudom ezt az inidai vasat a töröktől megkülönböztetni. Koreai kb. ugyanez.
Ezért sehol a H-20 meg a PAK-DA - előbb megvárják kinn legyen a B-21, aztán majd villámgyorsan jön a tök hasonló protó
Ugyan ez vadászfronton - kijön az első 6.th gen. koncepcó USAF részről és hirtelen az ÖSSZES koncepció a világban arra fog hasonlítani.
Ezt jól megfogalmaztad.Felettébb mókásnak tartom, hogy mennyire látszik ezeken a terveken az erőforrás és R&D különbség a kicsik és nagyok között.
-USA ATF tenderre egy adott követelményrendszerre kihoz két tök homlokegyenest más formavilágot (YF-22 és YF-23). JSF programra a bejövő ötletek dettó mind jeletősen eltérnek (MDD, Boeing koncepcók, stb...).
-Oroszok szintén mernek alkotni, Szu-37 és MiG-1.44 szintén külön konstrukció, de persze a saját lehetőségeik szerint.
-Kína már visszafogottabb, van részben saját ötlet J-20 esetén, de sok eleme már láthatóan F-35 alap. Amolyan középút, a saját igényeik (long range semi-elfogónak tűnik) és a beszerezhető technológiák között. Hajtómű sehol - ez indikátora az R&D színvonalának.
-Mindenki más képtelen elszakadni az F-22 formavilágtól - én speciel alig tudom ezt az inidai vasat a töröktől megkülönböztetni. Koreai kb. ugyanez.
Ezért sehol a H-20 meg a PAK-DA - előbb megvárják kinn legyen a B-21, aztán majd villámgyorsan jön a tök hasonló protó
Ugyan ez vadászfronton - kijön az első 6.th gen. koncepcó USAF részről és hirtelen az ÖSSZES koncepció a világban arra fog hasonlítani.
Van az a szöveg, hogy az aerodinamika törvényei mindenhol egyetemesek, de ettől még igenis lehet ugyanazt az átfogó és általánosságban vázolt követelményrendszert alternatív irányokból is megközelíteni.
Az indiai, török és koreai koncepciók nem mások, mint a GD/LM páros elmúlt negyvenöt éve R&D munkájának szolgai átvételei.
Amibe már nem fogja futni másra, csak negyedik generációs hajtóművekre.
Ezért sehol a H-20 meg a PAK-DA - előbb megvárják kinn legyen a B-21, aztán majd villámgyorsan jön a tök hasonló protó
A B-21 formavilága ismert. Persze lehet még valami meglepetés benne.
Az NGAD a nagyobb titok. De a kínai- és orosz titkosszolgálatoknak már biztos van róla valami információja, ami alapján lehetne maketteket faragni.
Ebben nem vagyok biztos, szerintem az összes kép dezinformáció lehet vastagon, mert:
1, Az USAF a B-2 fő (koncepcionális) hibájának a sebességét rótta fel - konkrátan lassú, mint a tetű, márpedig a háború üteme egyre nő, így ez a sebesség egyre nagyobb hátrány, főleg a time-critical célok miatt.
2, Namármost a B-21 a B-1-est is váltja - egy alapvetően nem lassú platformot, még ha a sebességét a mostani konfliktusokban nem is kellett kihasználni.
3, Vagyis nem látom értelmét, hogy egy sebessége miatt kritizált platformot és egy ha kell gyors platformot egy ilyen lassú, subsonic szerkezettel váltsanak ki. Persze ott van, hogy csak CM hordozó (pedig elvileg nem csak az) - de mint első fokozat továbbra is kell neki a sebesség, hogy eljusson mihamarabb az indítási pontra.
4, Lassú CM első fokozatnak tekinthető bombázó ugyanis marad, nevezetesen a B-52...
Amit kiadtak róla szerintem nagyon nem fedi a valóságot, egy B-2 újragondolás nem felel meg azoknak a követelményeknek, amikkel az USAF telesírta a törvényhozást az elmúlt években.
A B-2-nek nem az ára volt a legfőbb hibája? Ezért nem épült belőle annyi, amivel mindent le tudtak volna váltani.
A B-1B sem volt egy Concorde, nagy magasságon 1,25 Mach volt a csúcssebessége, gondolom utánégetővel. (A B-1A volt képes Mach 2-re.)
Jó meglátás, hogy nem lenne előrelépés a B-21, ha csak ugyanazt tudná mint a B-2 de olcsóbban. Lehet hogy az USAF 73. születésnapi plakátján nem is az NGAD van, hanem a B-21? Vagy a B-21 csak átmeneti megoldás mert gyorsan kellett valami és párhuzamosan fut egy "fekete projekt" egy másik bombázóra?
A B-2 lehet, hogy nem gyors, de nem tudom, hogy bárhol is felrótták volna neki, hogy lassú.
Eleve szubszonikusra tervezték és a B-21-es esetében se merült fel, hogy gyorsabb kellene, hogy legyen, mint a B-2-es.
Eleve szubszonikusra tervezték és a B-21-es esetében se merült fel, hogy gyorsabb kellene, hogy legyen, mint a B-2-es.
