Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Egy hozzáértő legyen szives és írja már le, hogy abban mi a jó, vagy miért van, hogy jelenleg eladunk 114MW áramot Romániának, Románia Szerbiának ad el 167 MW-ot, Szerbiától pedig mi veszünk 86 MW-ot?
 
Nagyon gyorsan építhetők
Ma már a korszerű falazóelemekkel a tégla falazás is felgyorsult. De önmagában a fal felhúzása látványos haladás de a munkának egy viszonylag kis része. Ma már a tetőt is akár előre gyártva, sorszámozva a helyszinen csak összeszerelve is lehet felépíteni, de ez ugye kell mind a két esetben. A szerelvényekre lehetne mondani, hogy egyszerűbb és olcsóbb, (meg elvileg könnyebben hozzáférhetőbb), de ma már olyan falvágó, véső gépek vannak, hogy ez sem jelent jelentős különbséget. Talán az alapozáson lehet sok időt és pénzt fogni, mert ha jól emlékszem, akkor az amerikai faházaknak nem sáv, hanem pontalapja van. Ami még eszembe jutott, az a koszorú; mixerrel hamar beöntik, csak ha helyszínen készül a vasalat és a zsaluzás, az időigényes (ugyan ez az alapnál is).
 
Texasban úgy tűnik senki nem számított hidegre. Ami működik akkor szerencse és jó off design, ami még megy.
Hát, akkor Fukishimánál a cunami méret, itt most a hőmérséklet terén látunk új méretezési alapot...
Texasban elmulasztották felkészíteni az atomerőművet a téli hideg időjárásra ami a reaktor leállításához vezetett
 
https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210219-1?redirect=/eurostat/
..
895e29f3-c1c6-89fe-df0b-c41cfc04cc2d
 
Texasban úgy tűnik senki nem számított hidegre. Ami működik akkor szerencse és jó off design, ami még megy.
Hát, akkor Fukishimánál a cunami méret, itt most a hőmérséklet terén látunk új méretezési alapot...
Bilibinóban sikerült...
(Arrafelé a január-februári átlaghőmérséklet -37C°, de olykor mérnek -50C°-os hideget is.)
..
De a Kola-félsziget is csak kicsit kevésbé zordabb!
https://en.wikipedia.org/wiki/Kola_Nuclear_Power_Plant
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and blitzkrieg
Texasban úgy tűnik senki nem számított hidegre. Ami működik akkor szerencse és jó off design, ami még megy.
Hát, akkor Fukishimánál a cunami méret, itt most a hőmérséklet terén látunk új méretezési alapot...
Értem én, hogy nem szoktak olyan hidegek lenni, dehát mégiscsak egy atomerőműről van szó. 50-60 éves életciklusra készülnek ezek ennyi idő alatt ne számolni egy kis hideggel? Meg különben is -10-15 fokig lemegy a hőmérséklet és az ország már mindjárt anarhiába sűllyed? Ez azért nem -50 fok.
Az oroszok kb. ilyenkor szokták abbahagyni a fürdést a Volgában. :)
Akkor ha mondjuk őket kértük volna fel atomerőművet építeni, akkor januárban nálunk sem termelne? Vagy nekünk drágábban gyártanák, mert hát téliesíteni kell?
 
Értem én, hogy nem szoktak olyan hidegek lenni, dehát mégiscsak egy atomerőműről van szó. 50-60 éves életciklusra készülnek ezek ennyi idő alatt ne számolni egy kis hideggel? Meg különben is -10-15 fokig lemegy a hőmérséklet és az ország már mindjárt anarhiába sűllyed? Ez azért nem -50 fok.
Az oroszok kb. ilyenkor szokták abbahagyni a fürdést a Volgában. :)
Akkor ha mondjuk őket kértük volna fel atomerőművet építeni, akkor januárban nálunk sem termelne? Vagy nekünk drágábban gyártanák, mert hát téliesíteni kell?
Itt kellene utána nézni, hogy mikor volt utoljára ennyire hideg, ha volt valaha. Nem véletlenül mondtam azt, hogy akkor új méretezési alap született. Ezentúl ez lesz a mérce. Ha van eszük.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Itt kellene utána nézni, hogy mikor volt utoljára ennyire hideg, ha volt valaha. Nem véletlenül mondtam azt, hogy akkor új méretezési alap született. Ezentúl ez lesz a mérce. Ha van eszük.
kb 10 evvel ezelott volt ott vmi hasonlo.
szoval nem is olyan regen.

2011 meg kaptak is a texasiak szovetsegi figyelmeztetest hogy kellene tenni is valamit, de nagyban szartak ra.

 
Itt kellene utána nézni, hogy mikor volt utoljára ennyire hideg, ha volt valaha. Nem véletlenül mondtam azt, hogy akkor új méretezési alap született. Ezentúl ez lesz a mérce. Ha van eszük.
A 4 atomerőmű volt tervben abból kettőnek kasza lett, kettő megépült, kb 74-ben kezdték el és 88 - 90 között röffentették be ö-ket.
Nem volt zökkenőmentes az építkezés, de ezek szerint átgondolt sem.


A leghidegebb nap eddig
Texas, while Seminole recorded the coldest temperature of -23°F (-30.6°C) on February 8, 1933.

Itt egy időjárás történeti összefoglaló (de lehet nem túl pontos , mert a fent említett 33-as hideget nem említik meg benne)

Az 50-as éveket nézve
Jan.–Feb. 1951: Freeze. On Jan. 31.–Feb. 3 and again on Feb. 13–17, cold waves swept over the entire state, bringing snow and sleet. Heavy damage was done in the Lower Rio Grande Valley to truck and citrus crops, notably in the earlier of these northers. During the norther of Jan. 31–Feb. 3, the temperature went to –19°F in Dalhart.

Feb. 1–5, 1956: Blizzard. High Plains. A major blizzard moved into the Panhandle and South Plains on Feb. 1. Snow and high winds continued through Feb. 5. Snowfall was the heaviest on record in Texas. Twenty deaths were attributed to the blizzard.


A 60-as éveket nézve
Jan. 9–12, 1962: Freeze. A disastrous cold wave comparable to the cold waves of 1899 and 1951. Low temperatures ranged from -15°F in the Panhandle to 10°F at Rio Grande City. Agricultural losses were estimated at $50 million.


A 70 éveket nézve
Feb. 20–22, 1971: Blizzard. Panhandle. Paralyzing blizzard, worst since March 22–25, 1957, storm transformed Panhandle into one vast snowfield as 6 to 26 inches of snow were whipped by 40 to 60 mph winds into drifts up to 12 feet high. At Follett, 3-day snowfall was 26 inches. Three persons killed; property and livestock losses were $3.1 million.

Dec. 30–31, 1978: Ice Storm. North Central Texas. Possibly the worst ice storm in 30 years hit Dallas County particularly hard. Damage estimates reached $14 million, and six deaths were storm-related.


Significant North Texas Snow and Ice Events​

 
A 4 atomerőmű volt tervben abból kettőnek kasza lett, kettő megépült, kb 74-ben kezdték el és 88 - 90 között röffentették be ö-ket.
Nem volt zökkenőmentes az építkezés, de ezek szerint átgondolt sem.


A leghidegebb nap eddig
Texas, while Seminole recorded the coldest temperature of -23°F (-30.6°C) on February 8, 1933.

Itt egy időjárás történeti összefoglaló (de lehet nem túl pontos , mert a fent említett 33-as hideget nem említik meg benne)

Az 50-as éveket nézve
Jan.–Feb. 1951: Freeze. On Jan. 31.–Feb. 3 and again on Feb. 13–17, cold waves swept over the entire state, bringing snow and sleet. Heavy damage was done in the Lower Rio Grande Valley to truck and citrus crops, notably in the earlier of these northers. During the norther of Jan. 31–Feb. 3, the temperature went to –19°F in Dalhart.

Feb. 1–5, 1956: Blizzard. High Plains. A major blizzard moved into the Panhandle and South Plains on Feb. 1. Snow and high winds continued through Feb. 5. Snowfall was the heaviest on record in Texas. Twenty deaths were attributed to the blizzard.


A 60-as éveket nézve
Jan. 9–12, 1962: Freeze. A disastrous cold wave comparable to the cold waves of 1899 and 1951. Low temperatures ranged from -15°F in the Panhandle to 10°F at Rio Grande City. Agricultural losses were estimated at $50 million.


A 70 éveket nézve
Feb. 20–22, 1971: Blizzard. Panhandle. Paralyzing blizzard, worst since March 22–25, 1957, storm transformed Panhandle into one vast snowfield as 6 to 26 inches of snow were whipped by 40 to 60 mph winds into drifts up to 12 feet high. At Follett, 3-day snowfall was 26 inches. Three persons killed; property and livestock losses were $3.1 million.

Dec. 30–31, 1978: Ice Storm. North Central Texas. Possibly the worst ice storm in 30 years hit Dallas County particularly hard. Damage estimates reached $14 million, and six deaths were storm-related.


Significant North Texas Snow and Ice Events​

Ezek szerint a olcsóság és "jólét" oltárán feláldozták azt, hogy bírja ezt a hálózat.
 
Itt kellene utána nézni, hogy mikor volt utoljára ennyire hideg, ha volt valaha. Nem véletlenül mondtam azt, hogy akkor új méretezési alap született. Ezentúl ez lesz a mérce. Ha van eszük.

Houstonban -15 fok volt eddig a leghidegebb.
  • 1895: -12 fagypont alatti éjszakák száma 12 db 2 hét alatt.
  • 1899 :-14 fagypont alatti éjszakák száma 9 db sorozatban.
  • 1930: -15 fagypont alatti éjszakák száma 8 db (2x4).
  • 1940: -12 fagypont alatti éjszakák száma 11 db sorozatban.
  • 1951: -10 fagypont alatti éjszakák száma 6 db sorozatban.
  • 1978: -6 fagypont alatti éjszakák száma 20 db egy hónapon belül.
  • 1983: -12 fagypont alatti éjszakák száma 11 db sorozatban.
  • 1989: -14 fagypont alatti éjszakák száma 14 db 3 hét alatt.
  • 2011: -6 fagypont alatti éjszakák száma 12 db 2 hét alatt.
  • 2018: -7 fagypont alatti éjszakák száma 10 db 20 nap alatt.

És Houston egy nagyvárosi hősziget. Amerikai léptékben közel, 100 km-en belül a szóban forgó atomerőműhöz.

Illett volna -18-20 fokig és 3-4 hetes hideg időszakra méretezni azt az atomerőművet. Meg egyébként mindent a villamosenergia rendszerben.

Ezek szerint a olcsóság és "jólét" oltárán feláldozták azt, hogy bírja ezt a hálózat.

Hát ha a szolgáltató nem veszi figyelembe az ellátás biztonságot (és mint látjuk az ERCOT ennek nem bajnoka), csak azt, hogy neki mennyi kiesést jelent egy-egy leállás évtizedenként, szembe állítva a többlet beruházási költséggel, akkor lehet, hogy így jobban megérte nekik. Vagy csak az adott pillanatban érte meg jobban, de még a vállalat szempontjai is csak rövid távon számítanak a vezetésnek. (Legyen meg az idei bónuszom és fizetésemelésem! A többi szempont nem érdekes.) Ha pedig szabályozó hatóság ezt nem írta elő (lobbi), akkor még beperelni sem lehet őket az általuk okozott kárért. Ilyen a túltolt kapitalizmus.
 
amugy volt ott arom, csak nem mindenkinek.

az felhokarcolok ahol az nagycegek ures irodai is vannak, na azok ki voltak vilagitva..

downtown-snow-2021-abc-13-outrage_152940.jpeg


volt is felhaborodas az internetten...
 
Itt kellene utána nézni, hogy mikor volt utoljára ennyire hideg, ha volt valaha. Nem véletlenül mondtam azt, hogy akkor új méretezési alap született. Ezentúl ez lesz a mérce. Ha van eszük.
Ez egy nehéz kérdés, mert az előírások mások a primer/szekunder, illetve a gépészetnél.

Magát a primer/szekunder elemeket - most csak a hőmérsékletről beszélek - egy minimális és maximális hőmérsékletre méretezik.

A maximális hőmérséklet az üzemelés során fellépő legnagyobb hőmérséklet, ezt igyekeznek irányítástechnikailag nem túllépni, illetve ha ez bekövetkezhet - akkor erre számolni kell. Ilyenkor a tranziens hőmérséklet miatt belső feszültségek ébrednek, ami lokális feszültségcsúcsokhoz vezethet. Az atomerőműnél az a feltevés, hogy az irányító rendszer megbízhatósága ezt nem engedi meg - viszont egy LOCA (hűtőközeg vesztéses üzemzavar) esetén a hőmérséklet átlépheti ezt a tervezési hőmérsékletet, a szerkezet károsodik, az egész érintett szakaszt felül kell vizsgálni és az újraindítás ennek a függvénye.

A minimális hőmérséklet egy ilyen berendezésnél a nyomáspróba/felülvizsgálat hőmérséklete, ami 20fok, erre kell visszahűlnie a rendszernek - a lehető leglassabban, hogy az esetleges hőfeszültségeket elkerüljük. Egy reaktor tervezésénél ezeket a leállásokat az életciklusra vetítve kell figyelembe venni. Ez a hőmérséklet-változás nagy belső feszültségeket okozhat, viszont a száma aránylag alacsony, ezért ez egy kisciklusú fárasztás.

Ehhez adódik hozzá, hogy a primerkörben a gyorsneutronok, a növelt hőmérséklet miatti anyagszerkezeti degradációk az anyagot elridegítik. Amint egy reaktort üzembe helyeznek, ez a folyamat elindul, hatása az aktív zóna környezetében a legerősebb. A reaktorok termikus spektruma miatt döntően gyorsneutronok keletkeznek, amik becsapódnak a reaktor falába és ott az anyagszerkezetben hoznak létre nem kívánt elváltozásokat, dúsulásokat, eltérő szövetszerkezetet, emiatt a reaktorköpeny szilárdsága nő, a képlékenysége csökken.

Ezt a tervezésnél figyelembe kell venni, megfelelő képlékenységi tartalékot kell az anyagban biztosítani. Ez egyrészt konstrukciós megfontolásokat követel (minimális hegesztés az aktív zónában, minimális feszültség-koncentráció a csonkoknál), másrészt anyagszerkezeti, metallurgiai követelményeket (egyrészt az alapanyagban nem lehetnek olyan szennyezők, amiknek nagy a neutronbefogási keresztmetszete, sem olyan szennyezők, amik hajlamosak a hosszan tartó hőmérséklet hatására dúsulni). Ha egy reaktort nem nyír ki a bórsav/PWSCC, akkor a nyugdíjazási állapot az a pont, ahol az elridegedés már olyan mértékű, hogy már a 20 fok is veszélyes. Emellett minden egyes reaktornál rendelnek a gyártás során egy csomó próbaanyagot. Lent a pincében nálunk is van 200, 250 meg 300-es kovácsolt próbadarab az üzemelő reaktorokhoz, plusz selejtezett reaktorokból vágatunk ki mindig hibás részeket, amin az anyagvizsgálók gyakorolhatnak. Ezen kívül egy rakat törésmechanikai elemzés, próbatest készül mindenhez. Az üzemelő reaktorokban emiatt vannak próbatestek az aktív körben, ezekből meghatározott időnként vesznek ki és vizsgálják be, hasonlítják össze az anyagtulajdonságokat a mestergörbéhez.

Paksnak már évtizedek óta van öregedési management programja az üzemelő reaktorokra, illetve az új reaktorok a legújabb ismeretek alapján kerülnek kivitelezésre. Az oroszok már fejlesztettek annyit a kovácstechnikán, hogy az aktív körben minimális lesz a hegesztés, plusz a kohászati oldalon már annyival tisztábbra tudja gyártani az anyagokat, hogy az 20-30 éve elképzelhetetlen lett volna.

Az ASME, a KTA, az AD mind ezeken az elveken tervez, Paks II-nél is ugyanezt veszik alapul.

A szekunderkör is nagyjából ugyanaz, csak ott le lehet venni a neutron-károsodást, a tervezési előírás ettől eltekintve ugyanaz.

A csővezetékek, kiegészítő gépészet dettó. Ha a ferrites acélok vannak, ott gond lehet az elridegedés, de törésmechanikailag vissza lehet számolni, hogy bár lehet, szobahőmérsékleten van bizonylatolva, de -30 fokon gond nélkül tud üzemelni. Az ausztenites acélnál meg - 160 Celsius meg sem kottyan. Szerkezeti anyagoknál a -20 fok vagy -30 fok nem egy nagy történet.

Az amcsiknál ez annyiból lehet gáz, hogy ők valamennyivel igénytelenebb anyagokkal dolgoznak, ahol mondjuk a -20 fok alatti üzem már necces a ferrites anyagoknál.

Ha valahol ott disznóság volt, akkor azok a generátorok, transzformátorok környékén lehetnek, vagy a bemenő hűtővíznél, vagy a leszakadt vezetékeknél.
 
Egy atomerőmű elképesztő hőfelesleggel üzemel. Szóval nekem felfoghatatlan dolog az, hogy nem tudják magukat kifűteni ha úgy adódik.
Nem lehet, hogy az atomerőmű üzemelne csak nincs vezeték amire termeljen? Pl. leszakadt.
 
amugy volt ott arom, csak nem mindenkinek.

az felhokarcolok ahol az nagycegek ures irodai is vannak, na azok ki voltak vilagitva..

downtown-snow-2021-abc-13-outrage_152940.jpeg


volt is felhaborodas az internetten...
Amerika napról napra furcsább egy ország.
Egy atomerőmű elképesztő hőfelesleggel üzemel. Szóval nekem felfoghatatlan dolog az, hogy nem tudják magukat kifűteni ha úgy adódik.
Nem lehet, hogy az atomerőmű üzemelne csak nincs vezeték amire termeljen? Pl. leszakadt.
Kihasználható hőfelesleges van, de ettől, ha még pl. nem épül ki a fűtés, akkor az veszteségként elmegy máshova és csá.
A gázturbinák légbeszívói is el tudnak fagyni. Bármennyi hulladékhőd lehet, ha nincs a rendszer kiépítve.

Az is megér egy misét, hogy milyen viszkozitású és dermedéspontú kenőanyag van a rendszerben...