Űrkutatás

Kicsit bővében.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Tudom, tudom, konteós vagyok, de a földi légkör 1/100-ada, amiben repül így(ami mellesleg nem fekete égboltot eredményez fura mód, csak itt a mi bolygónkon ahol már a lenti 1/100-ada :rolleyes: ). Szerintetek 1/100-ad sűrűségű légkörre ekkora rotorlapátok, forgási sebesség az elég?

Ezek szerint:-).Azt ne felejtsd el, hogy a kopter dupla rotoros ami többlet felhajtóerőt generál.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22
Tudom, tudom, konteós vagyok, de a földi légkör 1/100-ada, amiben repül így(ami mellesleg nem fekete égboltot eredményez fura mód, csak itt a mi bolygónkon ahol már a lenti 1/100-ada :rolleyes: ). Szerintetek 1/100-ad sűrűségű légkörre ekkora rotorlapátok, forgási sebesség az elég?
Ezen én is sokat gondolkoztam, és arra megállapításra jutottam, hogy a marsi koptert alapvetően földi körülmények közé tervezték. Az eddigi, "nincs víz", "nincs légkör" mantrák egyike sem igaz. Alapvetően, a Mars felszíne sem vörös, mondják sokan.
 
Akkor elhanyagolható?

Itt jön képbe a klasszikus kérdés.Mihez képest?Nem szabad azt sem elfelejteni,hogy a hagyományos, merevszárnyú repülőgépek azon az elven működnek, hogy a gép szárnyai fölött és alatt előrehaladás közben légnyomáskülönbség alakul ki, így felhajtóerő képződik. A helikopter ugyanezt a fizikai elvet használja ki, azzal a különbséggel, hogy csupán a rotorlapátokon keletkezik felhajtóerő, a szárnyakon keletkező felhajtóerő elhanyagolható a rotorokon képződő erőhöz képest.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22
Itt jön képbe a klasszikus kérdés.Mihez képest?Nem szabad azt sem elfelejteni,hogy a hagyományos, merevszárnyú repülőgépek azon az elven működnek, hogy a gép szárnyai fölött és alatt előrehaladás közben légnyomáskülönbség alakul ki, így felhajtóerő képződik. A helikopter ugyanezt a fizikai elvet használja ki, azzal a különbséggel, hogy csupán a rotorlapátokon keletkezik felhajtóerő, a szárnyakon keletkező felhajtóerő elhanyagolható a rotorokon képződő erőhöz képest.

Oksa, nehezebb dologról van szó, ugyanakkor a Mount Everest légköri sűrűsége még mindig nagyságrendi különbség a marsihoz képest és minden felesleges súlyt ki kellett így is szedni a fajlagosan mértezett teljesítmény mellett. Ez a helikopteres rendszerű csúcsrepülés. Bocs, ez.

 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Kim Philby
Itt jön képbe a klasszikus kérdés.Mihez képest?Nem szabad azt sem elfelejteni,hogy a hagyományos, merevszárnyú repülőgépek azon az elven működnek, hogy a gép szárnyai fölött és alatt előrehaladás közben légnyomáskülönbség alakul ki, így felhajtóerő képződik. A helikopter ugyanezt a fizikai elvet használja ki, azzal a különbséggel, hogy csupán a rotorlapátokon keletkezik felhajtóerő, a szárnyakon keletkező felhajtóerő elhanyagolható a rotorokon képződő erőhöz képest.
Pontosan erről van szó.
"Értem, hogy gőzgép, de mi hajtja!?"
Vagyis valamit kever a rotorlapát, ami eddig "mérési hibahatáron belül" volt. Már csak azt kéne eldönteni, hogy a marsi ég, miért kék.
 

Oksa, nehezebb dologról van szó, ugyanakkor a Mount Everest légköri sűrűsége még mindig nagyságrendi különbség a marsihoz képest és minden felesleges súlyt ki kellett így is szedni a fajlagosan mértezett teljesítmény mellett. Ez a helikopteres rendszerű csúcsrepülés. Bocs, ez.


A marsi kopter egy apró drón tízszer nagyobb fordulatszámmal koaxális rotorral.
 
Tudom, tudom, konteós vagyok, de a földi légkör 1/100-ada, amiben repül így(ami mellesleg nem fekete égboltot eredményez fura mód, csak itt a mi bolygónkon ahol már a lenti 1/100-ada :rolleyes: ). Szerintetek 1/100-ad sűrűségű légkörre ekkora rotorlapátok, forgási sebesség az elég?
Nyilván elég és nem földi üzemmódra van tervezve.

Továbbá nincs páncélozva! :hadonaszos: :rolleyes::D
 

Oksa, nehezebb dologról van szó, ugyanakkor a Mount Everest légköri sűrűsége még mindig nagyságrendi különbség a marsihoz képest és minden felesleges súlyt ki kellett így is szedni a fajlagosan mértezett teljesítmény mellett. Ez a helikopteres rendszerű csúcsrepülés. Bocs, ez.


Pár dolgot érdemes meggondolni:
- A Marson a gravitáció csak 3,7 m/s2, míg itt a Földön ugye 9,8 m/s2. Ez azért jelentős különbség, egy azonos tömegű tárgy reptetéséhez 2,6x kisebb felhajtóerő is elég.

- Az, hogy a Marsi légkör 100x ritkább, az azt jelenti, hogy azonos felhajtóerőhöz ott 10x nagyobb sebességgel kell a szárnynak haladnia (az összefüggés négyzetes -> 10x-es sebesség -> 100x-os felhajtóerő)

- Itt a földön amúgy kb. 30pár km magasan van olyan ritka légkör, mint a Marson.

- A repülőgépeink csúcsmagasságát sok minden befolyásolja, de leginkább, hogy elfogy a toló/vonóteljesítmény, oxigén hiányában. Elektromos motornál nincs ilyen gond, az vákuumban is leadná ugyanazt a teljesítményt (ha le tudnád terhelni)!
Ebből következően, egy Marsi helikopter nem olyan bonyolult, teljesítmény van, felhajtóerőt kevesebbet kell termelni, innentől kezdve kb. csak rotorsebesség kérdése a dolog.
 
Pontosan erről van szó.
"Értem, hogy gőzgép, de mi hajtja!?"
Vagyis valamit kever a rotorlapát, ami eddig "mérési hibahatáron belül" volt. Már csak azt kéne eldönteni, hogy a marsi ég, miért kék.

Mivel ennek a kopternek az a célja, hogy kiderítsék, hogy a marsi légkör elégséges-e a repuléshez, így a ma nyilvánosságra hozott felvételek azt bizonyítják (legalábbis ekkora méretben) igen még ez a " mérési hibahatáron" belül lévő légkör is elégséges a repülésre.
 
Sajnos így kapásból nem találtam pontos marsi légkör sűrűség adatot, nem tudom, hogy ez a 1/100-ados érték mennyire pontos, most nem is nagyon merülnék bele, de lehet hogy van itt, aki ki is tudná számolni:
A felszíni nyomás kb. 0,8 kPa, összetevők:
96% Co2
3% N
1,5% Ar
 
Sajnos így kapásból nem találtam pontos marsi légkör sűrűség adatot, nem tudom, hogy ez a 1/100-ados érték mennyire pontos, most nem is nagyon merülnék bele, de lehet hogy van itt, aki ki is tudná számolni:
A felszíni nyomás kb. 0,8 kPa, összetevők:
96% Co2
3% N
1,5% Ar
Általában ennyiben szokták meghatározni a sűrűségét.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Marsi Anikó meg erre azt mondja marsi Gézának:
"Géza kék az ég."

Itt a magyarázat a kék marsi égre:-).


"A kék szín egyébként a marsi légkörben lévő finom pornak köszönhető. A részecskék ugyanis szétszórják az ég felé a napfény vöröses színeit, míg a kék színt áteresztik. A NASA közlése szerint a kamera, amivel a színes felvételek készültek, nagyjából úgy lát, mint az emberi szem, csak a kék színt kissé gyengébben érzékeli. Így emberi szemmel a marsi naplemente még „kékebb” lehet, mint ahogy azt a fényképeken lehet látni. "
 
Itt a magyarázat a kék marsi égre:).


"A kék szín egyébként a marsi légkörben lévő finom pornak köszönhető. A részecskék ugyanis szétszórják az ég felé a napfény vöröses színeit, míg a kék színt áteresztik. A NASA közlése szerint a kamera, amivel a színes felvételek készültek, nagyjából úgy lát, mint az emberi szem, csak a kék színt kissé gyengébben érzékeli. Így emberi szemmel a marsi naplemente még „kékebb” lehet, mint ahogy azt a fényképeken lehet látni. "
Na jóvannmá! :hadonaszos: A Nasa szerint víz sem volt, légkör sem. Most meg a kékség! A vörösből meg hogyan lesz kék, vagyis itt valami nem kóser!
Kérdezték már Elon Muskot? Ő ezt két robbanás közt egy "Battery Day" keretei között felvázolná mindenki számára világosan, majd Bitcoin zuhatagban fürödve, a'la Dagobert McChip, eltűnne befektetői szeme elől!