A II. világháború (1939 - 1945)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 360
17 609
113
 

Loki19

Well-Known Member
2019. március 21.
259
343
63
Na kb. átnéztem ami itthonról elérhető volt.
A legmeglepőbb az számomra, hogy gyakorlatilag nem találtam olyan szakirodalmat, ami a m. kir. hondvédség 1920-1945 közti gyalogsági szervezeti változásait a rajoktól kezdve feldolgozná. Így bár levéltárban gyorsan össze lehetne rakni, csupán a publikációk alapján egy hatalmas kirakós kihívás az egész. Ráadásul, ha meg is találja az ember egy-egy év - a szerző szerinti - szervezési előírásait, soha nem az eredeti dokut rakják be, hanem annak általuk gyakran félreértelmezett ismertetését: pl. a Szabó-Számvéber-féle "kézikönyv": https://www.arcanum.com/hu/online-k...rjaban-1C43/?list=eyJxdWVyeSI6ICJoYWRyZW5kIn0
Ebben rögtön láthatjuk az ekkor már szakaszra leépített árkászokat még századként, vagy éppen a a zlj. közvetlennek beállított, de a gyakorlatban gyakran a gpu/nehézfegyver zlj.-ba berakott pct. á. szakaszt egyszerre mindkét helyen szerepelni... Szóval egy ilyen megtalálásakor nem lehet hátradőlni, hogy akkor meg is vagyunk, hanem össze kell vetni számos egyéb forrással, mire megkapjuk a legvalószínűbb verziót.
És akkor még ott vannak az amatőrök elrettentő példái, ami után már értem miért "ragad tollat" időnként molni, a dilettantizmus ilyen mélységeivel szembesülve :)
Két példa amit messziről kerüljünk -nem is linkelem... :
A Magyar Királyi Honvédség gyalogsága. 1939-1945. - rövid áttekintés. Készítette: Nagy Gábor
A Magyar Királyi Honvédség szervezete by Dániel Farkas
Ok hogy nincs szakmai előképzettségem, de létezik akár itt olyan tag, aki képes lenne mondjuk a "magyar Suzuki Swift" műszaki adatait úgy ismertetni, hogy a 4 különböző időszak típusainak paramétereiből kiszed típusonként néhányat és összerak egy soha nem létezett 5. változatot, amit kinevez a "magyar Suzuki Swift 1992-2022"-nek? Lehet valaki ennyire, na jó nem is folytatom...
A lényeg, hogy jön a héten amire jutottam, előbb némi bevezetés, alapfogalomismertetés aztán a a konkrét szervezeti fejlődés is.
 

Loki19

Well-Known Member
2019. március 21.
259
343
63
Egy rövid és leegyszerűsített alapfogalomismertetéssel kezdeném, ez kb a magyar állapotokat tükrözi a 30-as évek végén-vh. alatt a gyalogsági alakulatoknál:

  • raj 10-13 fő, legkisebb szervezési egység,
  • szakasz: 3 raj + szakasztörzs 35-45 fő
  • század: 4-5 szakasz + századtörzs 200 fő
  • zászlóalj: 4 század + zlj. törzs + zlj. közvetlenek 1000 fő
  • ezred: 3 zászlóalj + e.törzs + e.közvetlenek 3500-4000 fő

Ennél tovább nem megyünk, a számok csak iránymutatók, komoly eltérések lehettek-voltak mindkét irányba, főleg felfelé haladva. A rajok és szakaszok még "tisztán" gyalogos egységekből állnak, feljebb már látni fogjuk, hogy egyéb alakulatok is megjelennek.
A mi szintünkön tüzérség nem igen van, ha mégis akkor ha maradnak a tüzérség szervezetében, akkor a szakasz-üteg-osztály-ezred szervezést használják.
A törzs jellemzően a parancsnokból, helyettesből, feljebb már segédtisztből, különféle gyalogos-lovas-kerékpáros hírvivőkből, egészségügyisekből, írnok, csapatcsendőr, lovász, lelkész, gh-s, stb. állt. Míg egy szakasz "törzs" 5 fő körüli, a század 30+, a zlj. 50+, ezred 100+ fő.
A közvetlen - szintén leegyszerűsítve - az adott alakulaton belüli önálló szervezeti egység, ami közvetlenül az adott alakulat parancsnokának alárendeltségébe tartozik. Tehát a fenti példánál maradva, a zászlóalj közvetlen páncéltörő ágyús szakasz nem tartozott a zászlóalj "alapszervezetét" alkotó 3 gyalogos és 1 géppuskás század kötelékébe, hanem önálló szakasz volt és a zlj. parancsnok döntött az alkalmazásáról. Jellemző ezen a szinten, hogy a közvetlenek 2 lépcsővel kisebb alakulatok, tehát ezrednél max. századok, zászlóaljnál szakaszok vannak.
Minden alakulatnak volt vonat-a is, amely alatt a szállítókat értjük, jellemzően országos járművel - azaz lovasszekér - és egyéb lóvontatású járművekkel pl. taliga, és öszvérek, esetleg motoros járművek is lehettek itt.

A fegyverzetet nem ismertetném, rengeteg infó van róla a neten, gyorstalpalónak ez is használható, még ha az 1. oldal szervezeti bevezetője "természetesen" nem jó:
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 610
77 521
113
Egy rövid és leegyszerűsített alapfogalomismertetéssel kezdeném, ez kb a magyar állapotokat tükrözi a 30-as évek végén-vh. alatt a gyalogsági alakulatoknál:

  • raj 10-13 fő, legkisebb szervezési egység,
  • szakasz: 3 raj + szakasztörzs 35-45 fő
  • század: 4-5 szakasz + századtörzs 200 fő
  • zászlóalj: 4 század + zlj. törzs + zlj. közvetlenek 1000 fő
  • ezred: 3 zászlóalj + e.törzs + e.közvetlenek 3500-4000 fő

Ennél tovább nem megyünk, a számok csak iránymutatók, komoly eltérések lehettek-voltak mindkét irányba, főleg felfelé haladva. A rajok és szakaszok még "tisztán" gyalogos egységekből állnak, feljebb már látni fogjuk, hogy egyéb alakulatok is megjelennek.
A mi szintünkön tüzérség nem igen van, ha mégis akkor ha maradnak a tüzérség szervezetében, akkor a szakasz-üteg-osztály-ezred szervezést használják.
A törzs jellemzően a parancsnokból, helyettesből, feljebb már segédtisztből, különféle gyalogos-lovas-kerékpáros hírvivőkből, egészségügyisekből, írnok, csapatcsendőr, lovász, lelkész, gh-s, stb. állt. Míg egy szakasz "törzs" 5 fő körüli, a század 30+, a zlj. 50+, ezred 100+ fő.
A közvetlen - szintén leegyszerűsítve - az adott alakulaton belüli önálló szervezeti egység, ami közvetlenül az adott alakulat parancsnokának alárendeltségébe tartozik. Tehát a fenti példánál maradva, a zászlóalj közvetlen páncéltörő ágyús szakasz nem tartozott a zászlóalj "alapszervezetét" alkotó 3 gyalogos és 1 géppuskás század kötelékébe, hanem önálló szakasz volt és a zlj. parancsnok döntött az alkalmazásáról. Jellemző ezen a szinten, hogy a közvetlenek 2 lépcsővel kisebb alakulatok, tehát ezrednél max. századok, zászlóaljnál szakaszok vannak.
Minden alakulatnak volt vonat-a is, amely alatt a szállítókat értjük, jellemzően országos járművel - azaz lovasszekér - és egyéb lóvontatású járművekkel pl. taliga, és öszvérek, esetleg motoros járművek is lehettek itt.

A fegyverzetet nem ismertetném, rengeteg infó van róla a neten, gyorstalpalónak ez is használható, még ha az 1. oldal szervezeti bevezetője "természetesen" nem jó:
Like!Na pont ugyanaz a bajunk.Mindenhol ilyesmik vannak írva.Én csak 38-asat találtam ami konkrétum,de mint kiderült az még talán a Gyorshadtestre sem releváns.
 

Loki19

Well-Known Member
2019. március 21.
259
343
63
Like!Na pont ugyanaz a bajunk.Mindenhol ilyesmik vannak írva.Én csak 38-asat találtam ami konkrétum,de mint kiderült az még talán a Gyorshadtestre sem releváns.
Azért elég fura lenne, ha egy 1938-as szervezési szabályzat az 1940-ben alakult Gyorshadtestre releváns lenne :) De mivel a Gyorshadtest egyetlen gyalogezredet sem tartalmazott, így az abban szereplő alakulatok szervezete az én vizsgálatom szempontjából érdektelen.
Igazából még én sem tudom pontosan hogy is fogom "publikálni" az eredményeket, előbb mindenképpen jön egy tágabb - politikai, gazdasági stb. - háttér, és egy szűkebb a korszak gyalogságot érintő elméleteit bemutató hsz., aztán jó kérdés... Van 3-4 konkrét hadrend és kb megvan, hogy közöttük milyen fontosabb változások voltak, valahogy majd összedolgozom ezeket.
Kicsit irigy is vagyok arra, aki majd rászánja magát, hogy komolyan nekiüljön a témának, némi HL-Szécsényi ücsörgéssel és sok-sok netes bóklászással a PhD-től akár egy komolyabb könyvig nem túl nagy erő-időbefektetéssel lehetne szépet alkotni :)
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya and Negan

Loki19

Well-Known Member
2019. március 21.
259
343
63
Kezdjük kicsit messzebbről, mert ahhoz, hogy megértsük miért alakul úgy a hds-fejlesztésünk ahogy, érdemes a háttérrel is foglalkozni. Én 4 alapvető feltételt vizsgálnék, nyilván lehetne még sorolni, de szerintem ezek a legfontosabbak:
1. pénzügyi: a vh. terhei, a trianoni csonkítás és román megszállás együtt a 20-as évek második feléig elhúzódó válságot okozott, aztán mire sikerült a stabilizálódás beütött a nagy gazdasági világválság, ami nálunk gyakorlatilag a 30-as évek végéig elhúzódott. Mire meg újra lett pénz, akkor a fejlesztések mellett-helyett már a mozgósítások-bevonulások-háború is vitte a azt. Előtte meg a békediktátum rendelkezései miatt a szűkös forrásokat sem tudtuk gazdaságosan felhasználni, rengeteg pénzt vitt el a rendelkezések kijátszása. Gyakorlatilag állandó forráshiány volt a korszakban.
2. politikai: hiába van pénz, ha a kormány nem költene a hds-re, nálunk ilyen gond nem volt, de mégis komoly politikai korlátjai voltak a fejlesztéseknek: a trianoni előírások. A két leginkább és hosszútávon - beleértve a II. vh teljes időszakát is - megnyomorító rész a zsoldoshadsereg létrehozása ill. a lefegyverzés-fegyvergyártás/beszerzés korlátozása volt. Utóbbiról majd a köv. pontnál, az előbbi azt jelentette, hogy a kijátszási erőfeszítések ellenére a sorozási tilalom miatt teljes évfolyamok maradtak részben/teljesen kiképzetlenek. Ezt a kimaradást a 30-as évek 2. felében már nem sikerült behozni, gyorstalpalók ugyan voltak, de a már említett események - mozgósítások, bevonulások, harcok - és az revízióval bekerült újabb ki- és átképzendő tömegek megoldhatatlan feladat elé állították a hadsereget.
3. ipari-technológiai: megint Trianon... Először lefegyverzés, aztán olyan minimális gyártási kapacitás engedélyezése, hogy az még a kiképzés során elhasznált ill. elhasználódó anyagok pótlását sem igen oldotta meg. Ez persze a hadiipar és a szintén kontrollált-tiltott fegyverfejlesztési kapacitások teljes leépüléséhez ill. egy minimális alap méregdrága fenntartásához vezetett. A külföldi beszerzések is tiltva voltak, kijátszásukkor jellemzően túlárazott és/vagy nem megfelelő minőségű/elavult fegyverekhez/licencekhez jutottunk. Ráadásul alig találtunk eladót aki akart/tudott volna eladni nekünk bármit is. Így aztán a győri program forrásait sem tudtuk elkölteni, mert sem a hazai ipar nem tudott a semmiből hirtelen tömeggyártani, sem eladókat nem találtunk külföldön.
4. elméleti-képzési háttér: ha van pénz, politikai akarat/lehetőség az elköltésére és van mivel modernizálni - saját gyártás-külföldi beszerzés - akkor még nem árt, ha az elméleti háttér is megvan, hogyan-mire készítsük-szereljük fel a haderőnket és ezt a gyakorlatba is át tudjuk ültetni. Ha a korszak szakmai folyóiratait olvassuk jellemzően felismerték a kihívásokat és az azokra adott válaszok is többnyire rendben voltak. Csak a publikálók jellemzően a szűk krémet jelentették, alattuk viszont ott voltak a szűkös forrásokba-vidéki nyomorba belefásult csapattisztek, irodisták, rejtett félcivil állásokba tengődő tényleges-tartalékos tisztek tömegei. Ráadásul az elmélet élesen elvált a gyakorlattól, a "kiképzett beképzeltség-beképzelt kiképzettség" állapotában "lebegő" vezérkari elméleti szakemberek nézetei nem szivárogtak le a csapattisztekhez és pláne nem a kiképzésekre. Még mindig a drill és az alakiság erőltetése tombolt, a képzési-fegyverzeti hiányokat a "faji jellegünkből" adódó magyar virtusból fakadó "rámenőséggel" - értsd egyszálpuskás tömegrohamok - kívánták pótolni. Hiába rendszeresítettek egyre több és modernebb fegyvert, ha azok erényeinek megfelelő kihasználásához, a velük való együttműködéshez nem kaptak elég kiképzést a csapatok. De itt azért legalább vegyes volt a kép, minden szinten voltak kiváló szakemberek, jó parancsnokok, csak a gyors tömeghadseregre való áttérésből fakadó képzési hiányosságok pótlása nem sikerült.

"Kicsit" hosszú lett, pedig alaposan meghúztam már ezt is, igyekszem majd visszafogni a grafomán hajlamaimat :)
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 290
33 959
113
Kezdjük kicsit messzebbről, mert ahhoz, hogy megértsük miért alakul úgy a hds-fejlesztésünk ahogy, érdemes a háttérrel is foglalkozni. Én 4 alapvető feltételt vizsgálnék, nyilván lehetne még sorolni, de szerintem ezek a legfontosabbak:
1. pénzügyi: a vh. terhei, a trianoni csonkítás és román megszállás együtt a 20-as évek második feléig elhúzódó válságot okozott, aztán mire sikerült a stabilizálódás beütött a nagy gazdasági világválság, ami nálunk gyakorlatilag a 30-as évek végéig elhúzódott. Mire meg újra lett pénz, akkor a fejlesztések mellett-helyett már a mozgósítások-bevonulások-háború is vitte a azt. Előtte meg a békediktátum rendelkezései miatt a szűkös forrásokat sem tudtuk gazdaságosan felhasználni, rengeteg pénzt vitt el a rendelkezések kijátszása. Gyakorlatilag állandó forráshiány volt a korszakban.
2. politikai: hiába van pénz, ha a kormány nem költene a hds-re, nálunk ilyen gond nem volt, de mégis komoly politikai korlátjai voltak a fejlesztéseknek: a trianoni előírások. A két leginkább és hosszútávon - beleértve a II. vh teljes időszakát is - megnyomorító rész a zsoldoshadsereg létrehozása ill. a lefegyverzés-fegyvergyártás/beszerzés korlátozása volt. Utóbbiról majd a köv. pontnál, az előbbi azt jelentette, hogy a kijátszási erőfeszítések ellenére a sorozási tilalom miatt teljes évfolyamok maradtak részben/teljesen kiképzetlenek. Ezt a kimaradást a 30-as évek 2. felében már nem sikerült behozni, gyorstalpalók ugyan voltak, de a már említett események - mozgósítások, bevonulások, harcok - és az revízióval bekerült újabb ki- és átképzendő tömegek megoldhatatlan feladat elé állították a hadsereget.
3. ipari-technológiai: megint Trianon... Először lefegyverzés, aztán olyan minimális gyártási kapacitás engedélyezése, hogy az még a kiképzés során elhasznált ill. elhasználódó anyagok pótlását sem igen oldotta meg. Ez persze a hadiipar és a szintén kontrollált-tiltott fegyverfejlesztési kapacitások teljes leépüléséhez ill. egy minimális alap méregdrága fenntartásához vezetett. A külföldi beszerzések is tiltva voltak, kijátszásukkor jellemzően túlárazott és/vagy nem megfelelő minőségű/elavult fegyverekhez/licencekhez jutottunk. Ráadásul alig találtunk eladót aki akart/tudott volna eladni nekünk bármit is. Így aztán a győri program forrásait sem tudtuk elkölteni, mert sem a hazai ipar nem tudott a semmiből hirtelen tömeggyártani, sem eladókat nem találtunk külföldön.
4. elméleti-képzési háttér: ha van pénz, politikai akarat/lehetőség az elköltésére és van mivel modernizálni - saját gyártás-külföldi beszerzés - akkor még nem árt, ha az elméleti háttér is megvan, hogyan-mire készítsük-szereljük fel a haderőnket és ezt a gyakorlatba is át tudjuk ültetni. Ha a korszak szakmai folyóiratait olvassuk jellemzően felismerték a kihívásokat és az azokra adott válaszok is többnyire rendben voltak. Csak a publikálók jellemzően a szűk krémet jelentették, alattuk viszont ott voltak a szűkös forrásokba-vidéki nyomorba belefásult csapattisztek, irodisták, rejtett félcivil állásokba tengődő tényleges-tartalékos tisztek tömegei. Ráadásul az elmélet élesen elvált a gyakorlattól, a "kiképzett beképzeltség-beképzelt kiképzettség" állapotában "lebegő" vezérkari elméleti szakemberek nézetei nem szivárogtak le a csapattisztekhez és pláne nem a kiképzésekre. Még mindig a drill és az alakiság erőltetése tombolt, a képzési-fegyverzeti hiányokat a "faji jellegünkből" adódó magyar virtusból fakadó "rámenőséggel" - értsd egyszálpuskás tömegrohamok - kívánták pótolni. Hiába rendszeresítettek egyre több és modernebb fegyvert, ha azok erényeinek megfelelő kihasználásához, a velük való együttműködéshez nem kaptak elég kiképzést a csapatok. De itt azért legalább vegyes volt a kép, minden szinten voltak kiváló szakemberek, jó parancsnokok, csak a gyors tömeghadseregre való áttérésből fakadó képzési hiányosságok pótlása nem sikerült.

"Kicsit" hosszú lett, pedig alaposan meghúztam már ezt is, igyekszem majd visszafogni a grafomán hajlamaimat :)
a 4. pontal azért nem értek 1et. igazából a kor átlagához képest elég jó kiképzés vólt (kezdve a levente programtól)
a gond az vólt hogy míg mi a cseszlovákok románok szerbek ellen készültünk. külön külön lehetőleg.
beleáltunk a világ szuperhatalmába a szovjetunióba... (Hk terén pl a toldival Turánnal a rendszeresítésükkor egyáltalán nem vóltunk elmaradva másoktol. csak a lépést nem tudtuk tartani.)
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 610
77 521
113
a 4. pontal azért nem értek 1et. igazából a kor átlagához képest elég jó kiképzés vólt (kezdve a levente programtól)
a gond az vólt hogy míg mi a cseszlovákok románok szerbek ellen készültünk. külön külön lehetőleg.
beleáltunk a világ szuperhatalmába a szovjetunióba... (Hk terén pl a toldival Turánnal a rendszeresítésükkor egyáltalán nem vóltunk elmaradva másoktol. csak a lépést nem tudtuk tartani.)
Nagyon nem volt jó kiképzés főleg nem 43 után!A harckocsijaink meg szarok voltak egész konkrétan.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 290
33 959
113
Nagyon nem volt jó kiképzés főleg nem 43 után!A harckocsijaink meg szarok voltak egész konkrétan.
De ki beszél 43 utánrol?20 as 30 as évekről van szó. Győri program. A toldinál ha tudtunk vólna is jobbat venni az se ért vólna smmit 43 ba de nem vólt nagyon jobb... (1et mondj ami jobb választás lett vólna)
Turán detto...
A VH elött a kiképzésünk teljesen jó vólt. Az hogy mind a technika mind a harceljárások pár év alatt bődületes tempót fejéődtek és nem zudtuk leköetni más téma. (de ez nem jelenzi azt hogy elötte lamardott lett vóna a kiképzés pl.) technika terén meg ami 38 ba egy igen modern tank vólt az 42-43 ba pl a komplett tank súlya egy akkori csúcskategóriás tornyának (olykor sem) felelt meg.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 290
33 959
113
Egyszerűen olyan fejlődésen ment keresztül a vlág pár év alat hogy az valami bődületes. És nem bírtuk lekövetni a kor szuperhatalmait. de azokkal háborúztunk egy ligába... de ez nem csoda hisz olyan messze vóltunk egy megcsonkított országgal a szuperhatalmaktól mint makó jeruzsálemtől és ezt a gaztettet amit velünk szembe elkövettek senki nem tudta vólna szuperhatalmi szintre hozni pár év alatt. mégha a háború elött a kor szinvonalának megfelelő minőségű eszközeink is vóltak a mennyiség kevés vólt a rövid idő miatt... aztán a háborúba 1 év alatt békebeli 10 évet fejlődött a világ...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 610
77 521
113
De ki beszél 43 utánrol?20 as 30 as évekről van szó. Győri program. A toldinál ha tudtunk vólna is jobbat venni az se ért vólna smmit 43 ba de nem vólt nagyon jobb... (1et mondj ami jobb választás lett vólna)
Turán detto...
A VH elött a kiképzésünk teljesen jó vólt. Az hogy mind a technika mind a harceljárások pár év alatt bődületes tempót fejéődtek és nem zudtuk leköetni más téma. (de ez nem jelenzi azt hogy elötte lamardott lett vóna a kiképzés pl.) technika terén meg ami 38 ba egy igen modern tank vólt az 42-43 ba pl a komplett tank súlya egy akkori csúcskategóriás tornyának (olykor sem) felelt meg.
Mi volt jobb 43-ban egy szegecselt páncélú harckocsinál?Kb bármi...
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 290
33 959
113
Nézzük 37 et amikor kiirtuk a tendert a győri program keretébe.
Toldi vólt panzer 1 vólt a vetélytárs (de a panzer 2 is fele olyan védett vólt)
pazer 3-4 még csak tervszinten létezett (erről mi nem tudtunk senki sem tudott a németeken kívűl)
elvileg jobb hknk lett vólna mint a németeknek (legalábbis a kor emberei az adott infók alapján ezt tudta mert senki nemtudot a panzer 3-4 ről hogy készül a terv)
 

Loki19

Well-Known Member
2019. március 21.
259
343
63
a 4. pontal azért nem értek 1et. igazából a kor átlagához képest elég jó kiképzés vólt (kezdve a levente programtól)
a gond az vólt hogy míg mi a cseszlovákok románok szerbek ellen készültünk. külön külön lehetőleg.
beleáltunk a világ szuperhatalmába a szovjetunióba... (Hk terén pl a toldival Turánnal a rendszeresítésükkor egyáltalán nem vóltunk elmaradva másoktol. csak a lépést nem tudtuk tartani.)
Ha azt írnád, hogy nem értesz egyet, mert a valóságnál kicsit rózsásabb képet festettem, még egyet is értenék az egyet nem értéseddel :)
A kiképzési problémáinkat nem én találtam ki. A kor hazai katonai szaksajtója tele van a problémákat bemutató írásokkal. A revíziók tapasztalati jelentései hajmeresztő hiányosságokról számoltak be, a háborús jelentések szintén, ahogy a háború utáni visszaemlékezések is. Max. abban vannak nézetkülönbségek, hogy ki kire mutogatott ennek kapcsán vk. tisztek a csapattisztekre, azok a vk. tisztekre, mindketten a tartalékosokra, közösen az altisztekre, meg a - főleg a nemzetiségi - legénységre. Nem akarok elmenni ebbe az irányba, de ha végeztem a szervezési kérdésekkel, majd teszek be egy csokrot a korabeli jelentésekből-beszámolókból.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 290
33 959
113
Ha azt írnád, hogy nem értesz egyet, mert a valóságnál kicsit rózsásabb képet festettem, még egyet is értenék az egyet nem értéseddel :)
A kiképzési problémáinkat nem én találtam ki. A kor hazai katonai szaksajtója tele van a problémákat bemutató írásokkal. A revíziók tapasztalati jelentései hajmeresztő hiányosságokról számoltak be, a háborús jelentések szintén, ahogy a háború utáni visszaemlékezések is. Max. abban vannak nézetkülönbségek, hogy ki kire mutogatott ennek kapcsán vk. tisztek a csapattisztekre, azok a vk. tisztekre, mindketten a tartalékosokra, közösen az altisztekre, meg a - főleg a nemzetiségi - legénységre. Nem akarok elmenni ebbe az irányba, de ha végeztem a szervezési kérdésekkel, majd teszek be egy csokrot a korabeli jelentésekből-beszámolókból.
utólag ez igaz (a vh után hisz utóólag okos az ember) de a szlovák háborúba is pl voltak hiányosságok de koránt sem akkorák. ahogy a délvidéki megszállás kapcsán sem. Kárpátalján is jól teljesítettünk
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 290
33 959
113
A románok elleni majdnem háborúba pl egy számbeli fölénybe lévő ellenség ellen tudtunk vólna nyerni a mai szimulációk szerint is... (igaz véres harcok árán)
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 290
33 959
113
Az hogy 39 elött nem használtunk akkor még nem vagy hadititoknak számító elemeket a kiképzésbe felhozni... (nem állja meg a helyét)
egyébkéént még a turánnal is a szegecselt páncéllal vóltunk elmaradva (ugye cseh license) a nagyhatalmaktól amikor kiirtuk a tendert rá. az hogy mire lefutott a tender és megindúlt a gyártás már elavult...
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 290
33 959
113
Mai világba átültetve olyan mintha jövőre a németek előállnának egy a Armatánál fejlettebb védettebb nagyobbtűzerejű modellel amit egyy éven bellül tömeggyártanak mi meg pislognánk a 88-132 leo2 A7 +++ al mint hal a szatyorba... majd nekimennénk az oroszoknak akik az armatát tömeggyártanák és modernizálnák... mire megérkeznnének a leoink egy vagy lehet 2 generációval is lemaradnának...

Nézz utánna hogy Toldi helyett 37 be mit tudtunk vólna venni. igazából a kor legmodernebb könnyűtankja vólt. (a maga korába még annyira könnyünek sem számított) 37 be. (haditiok tankokat ne hozzon senki hadititok meg tervasztalon bvagy titkod protokat)mert az lehetetlen elvárás.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 610
77 521
113
Ha azt írnád, hogy nem értesz egyet, mert a valóságnál kicsit rózsásabb képet festettem, még egyet is értenék az egyet nem értéseddel :)
A kiképzési problémáinkat nem én találtam ki. A kor hazai katonai szaksajtója tele van a problémákat bemutató írásokkal. A revíziók tapasztalati jelentései hajmeresztő hiányosságokról számoltak be, a háborús jelentések szintén, ahogy a háború utáni visszaemlékezések is. Max. abban vannak nézetkülönbségek, hogy ki kire mutogatott ennek kapcsán vk. tisztek a csapattisztekre, azok a vk. tisztekre, mindketten a tartalékosokra, közösen az altisztekre, meg a - főleg a nemzetiségi - legénységre. Nem akarok elmenni ebbe az irányba, de ha végeztem a szervezési kérdésekkel, majd teszek be egy csokrot a korabeli jelentésekből-beszámolókból.
Elég csak beleolvasni az Árpad-vonal c. könyvbe.