[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
A tálibok 1 kivételével megszerezték az összes határátkelőt, beleértve a pakisztáni határt is.
Az afgán kormánynak már csak légikapcsolata van külfölddel.
Spin Boldak elfoglalása volt a tálibok első jelentősebb haditevékenysége 1994. október 13-án, ekkor mintegy 200 tálib foglalta el a Hizb-i-Iszlámi támaszpontját, ahol 18 ezer kalasnyikovot, néhány tucat tüzérségi eszközt, néhány járművet és nagy mennyiségű lőszert zsákmányoltak.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 710
30 188
113
Spin Boldak elfoglalása volt a tálibok első jelentősebb haditevékenysége 1994. október 13-án, ekkor mintegy 200 tálib foglalta el a Hizb-i-Iszlámi támaszpontját, ahol 18 ezer kalasnyikovot, néhány tucat tüzérségi eszközt, néhány járművet és nagy mennyiségű lőszert zsákmányoltak.
Kicsit olyan, mintha szándékosan felfegyvereznék őket.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
Miből gondolod hogy egész Afganisztánt akarja a szultán? Nem tudjuk mit szeretnének elérni, mi az amit már győzelemnek könyvelnek el.

Erről van itt szó, a cél meghatározását nem ismerjük, de biztosak lehetünk benne hogy nem a demokratikus nyugati értékeket akarja a szultán elvinni nekik az egész ország területére. Az logikus lenne hogy amíg északon feláll valamiféle ellenállás, addig tartani akarják Kabult. Ameddig a Kabuli kormány a helyén van addig lesz amerikai és egyéb katonai és infrastrukturális segély is, ami jól jön majd a török zsebekben, az északi drogútvonal pénzével együtt. Arról nem is beszélve ha északon, illetve már most a hazaráknál, beáll a vallási etnikai alapú ellenállás ami sikeres lesz a tálibok ellen akkor a terület egyéb adottságait, és természeti kincseit is török zsebekbe csatornázzák be.
A hazarák patrónusa Irán, a törököknek Dosztum tábornok és a üzbégek lakta északi tartományokban lenne keresnivalója
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 710
30 188
113
A hazarák patrónusa Irán, a törököknek Dosztum tábornok és a üzbégek lakta északi tartományokban lenne keresnivalója
Akár Irán, akár Törökország, ha komolyan gondolná, persze nem egymás ellenében, Pakisztánnal karöltve, édeshármasban lenne a tuti, feloszthatnák Afganisztánt. Az oroszok sem szólnának bele, Kínának kavics lenne a szandiban, vagyis az USA is jól járhatna ezzel.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
Kicsit olyan, mintha szándékosan felfegyvereznék őket.
A 90-es években a pastuk lakta délen a tálibok sajátságos taktikát alkalmaztak: tálib zászlók alatt, Szent Koránt hordozó mullahok mentek a mudzsahed táborokba amnesztiát hirdetve. A lefegyverzett milíciák tagságát besorozták a tálib hadseregbe.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 710
30 188
113
A 90-es években a pastuk lakta délen a tálibok sajátságos taktikát alkalmaztak: tálib zászlók alatt, Szent Koránt hordozó mullahok mentek a mudzsahed táborokba amnesztiát hirdetve. A lefegyverzett milíciák tagságát besorozták a tálib hadseregbe.
Akkor nem volt véletlen...
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 924
19 164
113
Amúgy nekem az az érzésem, hogy azok az amerikai vállalkozók (a "zsíros" szerződéssel a tarsolyukban)egyáltalán nem voltak érdekeltek abban, hogy kiképezzék az afgánokat, hiszen akkor rájuk nem lett volna szükség.
Valószínüleg ez is egy faktor, de mivel ott a technikai oktatás szintje egész más mint errefelé, nem biztos, hogy elég jó közös alapok voltak építkezni.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
Akkor nem volt véletlen...
A mudzsahed pártokat a pakik támogatták a 70-es évektől, amint felemelkedett a tálibok fehér zászlaja a pakik egyértelműen őket támogatták. Ergo a többiek mögül eltűnt a kólső támogatás. Ne felejtsük el hogy a tálib legfőbb vezetés 5 tagja közül 3 pakisztáni állampolgár volt.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 710
30 188
113
A mudzsahed pártokat a pakik támogatták a 70-es évektől, amint felemelkedett a tálibok fehér zászlaja a pakik egyértelműen őket támogatták. Ergo a többiek mögül eltűnt a kólső támogatás. Ne felejtsük el hogy a tálib legfőbb vezetés 5 tagja közül 3 pakisztáni állampolgár volt.
Akkor Pakisztán, Irán, Törökország (eleve elég fajsúlyos három) feloszthatja. Az oroszoknak egyelőre elég, ha nem gördül tovább a "türkhenger", viszont Kínát kényelmetlenül érinti. Főleg, hogy határosak egymással.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 072
33 326
113
no meg tadzsikisztán felerősítése (afgánba több tadzsik él mint tadzsikisztánba) mind kína mind orosz mint török érdek lenne.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 710
30 188
113
hol látsz érdekellentétet kína és irán/pakisztán között?
Még nincs törésvonal. Viszont az un. iszlám "köztársaságok" átmenetileg lehetnek csak Kína partnerei. Ha túlhúzzák a srófot, akkor saját vallásos rétegük, ami mindkét államban jelentős, fogja így-úgy kikényszeríteni az orientációs váltást. De ha Kínát az USA fogja blokkolni, akkor a hátsó udvarban szabad a pálya.
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 072
33 326
113
az afgán helyzet rendezésére egy mód van mégpedig az elöttem már felvázólt felosztás.
az egyedüli gond ezzel afganisztán gátszerepének megszünése. tehát irán és pakisztán számára (Kina) megnyílik az út a kisebb kiterjedésű isztánok irányába. (nagy nagynak a gátja a kicsik nem tudnak versenyrekelni a a nagyokkal ahogy gyenge se tud versenyrekellni az erőssel. régi nem általános bölcselet)
törökországnak érdeke lenne ez? igazából igen. (legalábbis a már elöttem említett támogatóként.)

hogy mi a törökök célja már erdogán elött nyitott kérdés volt. (a térség nagyhatalmava vallni ami a térségén átnyúló operációs képességekkel már már a nagyok táborának alsó csoportjába juttatja az egykor superhatalomnk nevezhető törökországot/birodalmat.)
a kérdés ha segítünk a törököknek kelet felé terjeszkedni (ha nem is területileg hanem befolyásilag) a törökök segítenének e nekünk ha mi kerülnénk bajba? (a szükséges szövetséges miatt igen no meg a hatalom fitoktatásá miatt is és a ngy játék végett ..stb)

nekünk jó e ha törökország keletre erjeszkedik? igen . európának jó e ha törökország nem nyugati irányba terjeszkedik (ha csak befolyási ovezet tekintetében is) igen. hisz minél inkább keletre orientálodik hatalom kiterjesztés terén annál kevésbé nyugatra.

erdogán ezért nem fog bukni. (és nem az orosznak sem ellenfele. hisz abba a vákumba tör be a török amit az orosz gyengülés adott országban generált. és ez jó az orosznak mert addig se usa nyomul és azért mert ha a török nem turja ki (márpedig nem turja ki) közösen hatalmat gyakorolhatnak bizonyos szinten ami gazdasági haszonnal jár.

@Kim Philby azt tudni kell hogy mint a fizikába ez esetben is minden hatásra ellenhatás keletkeziik (csak változó mértékben).
 
  • Imádom
Reactions: Kim Philby