[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
- Címkék
- afganisztán
Spin Boldak elfoglalása volt a tálibok első jelentősebb haditevékenysége 1994. október 13-án, ekkor mintegy 200 tálib foglalta el a Hizb-i-Iszlámi támaszpontját, ahol 18 ezer kalasnyikovot, néhány tucat tüzérségi eszközt, néhány járművet és nagy mennyiségű lőszert zsákmányoltak.
Kicsit olyan, mintha szándékosan felfegyvereznék őket.
A hazarák patrónusa Irán, a törököknek Dosztum tábornok és a üzbégek lakta északi tartományokban lenne keresnivalója
Akár Irán, akár Törökország, ha komolyan gondolná, persze nem egymás ellenében, Pakisztánnal karöltve, édeshármasban lenne a tuti, feloszthatnák Afganisztánt. Az oroszok sem szólnának bele, Kínának kavics lenne a szandiban, vagyis az USA is jól járhatna ezzel.
A 90-es években a pastuk lakta délen a tálibok sajátságos taktikát alkalmaztak: tálib zászlók alatt, Szent Koránt hordozó mullahok mentek a mudzsahed táborokba amnesztiát hirdetve. A lefegyverzett milíciák tagságát besorozták a tálib hadseregbe.
W
Wilson
Guest
Valószínüleg ez is egy faktor, de mivel ott a technikai oktatás szintje egész más mint errefelé, nem biztos, hogy elég jó közös alapok voltak építkezni.
A mudzsahed pártokat a pakik támogatták a 70-es évektől, amint felemelkedett a tálibok fehér zászlaja a pakik egyértelműen őket támogatták. Ergo a többiek mögül eltűnt a kólső támogatás. Ne felejtsük el hogy a tálib legfőbb vezetés 5 tagja közül 3 pakisztáni állampolgár volt.
Ha a törökök is csak a szemetet küldik oda bohóckodni akkor a mi katonáinak végképp semmi keresnivalója ott...
évek óta ezt olvasom meg hogy most tuti megbukik eg hasonlók
Akkor Pakisztán, Irán, Törökország (eleve elég fajsúlyos három) feloszthatja. Az oroszoknak egyelőre elég, ha nem gördül tovább a "türkhenger", viszont Kínát kényelmetlenül érinti. Főleg, hogy határosak egymással.
Pakisztán és Irán Kína szövetségese
hol látsz érdekellentétet kína és irán/pakisztán között?
Még nincs törésvonal. Viszont az un. iszlám "köztársaságok" átmenetileg lehetnek csak Kína partnerei. Ha túlhúzzák a srófot, akkor saját vallásos rétegük, ami mindkét államban jelentős, fogja így-úgy kikényszeríteni az orientációs váltást. De ha Kínát az USA fogja blokkolni, akkor a hátsó udvarban szabad a pálya.
Az afganisztáni háború hagyatéka
Nekünk magyaroknak az afganisztáni volt a legtöbb halálos áldozatot követelő missziónk.
index.hu
az afgán helyzet rendezésére egy mód van mégpedig az elöttem már felvázólt felosztás.
az egyedüli gond ezzel afganisztán gátszerepének megszünése. tehát irán és pakisztán számára (Kina) megnyílik az út a kisebb kiterjedésű isztánok irányába. (nagy nagynak a gátja a kicsik nem tudnak versenyrekelni a a nagyokkal ahogy gyenge se tud versenyrekellni az erőssel. régi nem általános bölcselet)
törökországnak érdeke lenne ez? igazából igen. (legalábbis a már elöttem említett támogatóként.)
hogy mi a törökök célja már erdogán elött nyitott kérdés volt. (a térség nagyhatalmava vallni ami a térségén átnyúló operációs képességekkel már már a nagyok táborának alsó csoportjába juttatja az egykor superhatalomnk nevezhető törökországot/birodalmat.)
a kérdés ha segítünk a törököknek kelet felé terjeszkedni (ha nem is területileg hanem befolyásilag) a törökök segítenének e nekünk ha mi kerülnénk bajba? (a szükséges szövetséges miatt igen no meg a hatalom fitoktatásá miatt is és a ngy játék végett ..stb)
nekünk jó e ha törökország keletre erjeszkedik? igen . európának jó e ha törökország nem nyugati irányba terjeszkedik (ha csak befolyási ovezet tekintetében is) igen. hisz minél inkább keletre orientálodik hatalom kiterjesztés terén annál kevésbé nyugatra.
erdogán ezért nem fog bukni. (és nem az orosznak sem ellenfele. hisz abba a vákumba tör be a török amit az orosz gyengülés adott országban generált. és ez jó az orosznak mert addig se usa nyomul és azért mert ha a török nem turja ki (márpedig nem turja ki) közösen hatalmat gyakorolhatnak bizonyos szinten ami gazdasági haszonnal jár.
@Kim Philby azt tudni kell hogy mint a fizikába ez esetben is minden hatásra ellenhatás keletkeziik (csak változó mértékben).
az egyedüli gond ezzel afganisztán gátszerepének megszünése. tehát irán és pakisztán számára (Kina) megnyílik az út a kisebb kiterjedésű isztánok irányába. (nagy nagynak a gátja a kicsik nem tudnak versenyrekelni a a nagyokkal ahogy gyenge se tud versenyrekellni az erőssel. régi nem általános bölcselet)
törökországnak érdeke lenne ez? igazából igen. (legalábbis a már elöttem említett támogatóként.)
hogy mi a törökök célja már erdogán elött nyitott kérdés volt. (a térség nagyhatalmava vallni ami a térségén átnyúló operációs képességekkel már már a nagyok táborának alsó csoportjába juttatja az egykor superhatalomnk nevezhető törökországot/birodalmat.)
a kérdés ha segítünk a törököknek kelet felé terjeszkedni (ha nem is területileg hanem befolyásilag) a törökök segítenének e nekünk ha mi kerülnénk bajba? (a szükséges szövetséges miatt igen no meg a hatalom fitoktatásá miatt is és a ngy játék végett ..stb)
nekünk jó e ha törökország keletre erjeszkedik? igen . európának jó e ha törökország nem nyugati irányba terjeszkedik (ha csak befolyási ovezet tekintetében is) igen. hisz minél inkább keletre orientálodik hatalom kiterjesztés terén annál kevésbé nyugatra.
erdogán ezért nem fog bukni. (és nem az orosznak sem ellenfele. hisz abba a vákumba tör be a török amit az orosz gyengülés adott országban generált. és ez jó az orosznak mert addig se usa nyomul és azért mert ha a török nem turja ki (márpedig nem turja ki) közösen hatalmat gyakorolhatnak bizonyos szinten ami gazdasági haszonnal jár.
@Kim Philby azt tudni kell hogy mint a fizikába ez esetben is minden hatásra ellenhatás keletkeziik (csak változó mértékben).