Van kétségkívül legalábbis most előnyösnek tűnő oldala is a felmelegedésnek pl az oroszok számára,(bár ők szerintem pl annyira nem örülnek annak, hogy hatalmas területeken ég a tajga) de hosszútávon ha nem tudjuk a felmelegedés mértékét valamennyire kordában tartani beláthatatlanok lesznek a következmények.
Amúgy én annyira nem örülök ennek, mert ha a sarkvidéki tundrán a permafroszt erőteljesebb olvadásnak indul akkor az abban jelenleg lekötött szén-dioxid és metán a légkörbe jut (a metán 28-szor durvább üvegházhatású gáz mint a szén-dioxid) az pedig olyan lenne a felmelegedés szempontjából mintha egy lakástűzet a tűzoltók nem vízzel hanem benzinnel akarnának eloltani.
Ennek sajnos már most is vannak jelei.
Legalábbis azokkal a sötétben bájkáló, közelebbről meg nem határozott, szörnyű, beláthatatlan következményekkel megy a nagyarányú riogatás.
A gyakorlatban viszont bőven több az előnye, mint a hátránya:
- A meleg időszakokban a földi élet kiteljesedett. A jégkorszakokban pedig csak takaréklángon vegetált.
- Több lenne a termés, mert jelenleg a növények számára a szűk keresztmetszeteket épp az alacsony CO2 szint jelenti. (Lásd üvegházak 2%-ra emelt CO2 koncentrációval a jobb termés érdekében.) Az alacsony hőmérséklet jelenti. (Sokkal több az olyan terület a földön, ahol a növények tetemes részének túl hideg van, mint ahol túl meleg.) Az csapadék jelenti. (Amit összességében a nagyobb párolgó felület és magasabb hőmérséklet miatt megnőtt párolgás megemelne.)
- Kevesebb energiát fogyasztanánk, mert jelenleg fűtésre sokszor annyi energia megy el, mint hűtésre.
- Elérhetővé válnának jelenleg jéggel borított területek hajózásra, halászatra, ásványkincs kitermelésre.
- Az éghajlati övek sarkok felé tolódásával nőne a jó termésátlagú, művelhető terület.
- Jobban híznának az állatok, mert a melegvérűek legtöbb energiát a testhőmérsékletük fenntartására fordítják.
- A tengerszint emelkedés kezelhető gátakkal, vagy a szűk parti sáv kiürítésével. Viszont nőne a mélyvízi kikötők száma, mélyülnének a meglévők. A szorosok, csatornák szélesedésével és mélyülésével jobbak lennének a tengeri szállítás lehetőségei.
- A több vízpára miatt csökkenne a káros UV sugárzás szintje. A korábbi egyik riogatási sláger, az ózonlyuk kisseb probléma lenne.
- stb...
Elsőre jól hangzik, de vannak olyan területek is, ahol nem örülnek a felmelegedésnek. Azokon részeken, ahol fagy nélkül sártengerré változik minden. Úgy tudom ez Szibériában elég nagy területen probléma. De lehet, hogy csak az újságíró fújta fel a problémát.
Északon ami felolvad az sárossá válik, délebbre ami most sáros, az járhatóbbá válik. Egyszerűen minden északra tolódik. Ami sártengerré válik, azon területen jelenleg is keveset járnak, alig használt terület. Ami viszont használhatóbbá válik, az fontosabb terület. Összességében több a haszon, mint a kár.
Egyébként ha egy folyamat megállítása nem lehetséges, vagy aránytalanul sok áldozattal jár, ahhoz alkalmazkodni kell és nem értelmetlenül és hatalmas kárt okozva erőlködni ellene. Még akkor is, ha az esetleg negatív folyamat. Ráadásul ez összességében még csak nem is negatív, hanem pozitív. Helyileg lehetnek negatív hatások, de ezekre fel tudunk készülni, ellensúlyozni tudjuk, ki tudjuk védeni. Erre megvan a technikánk. A pozitív hatásokat meg ki tudjuk használni.
Ahol és amikor sár lesz, ott majd a mocsárjáró járgányaikkal csapatnak az oroszok. Most is ezt teszik.
Ahhoz a tajga túl hatalmas
