Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

Nem hiszem, hogy az oroszok szörnyen szomorúak lennének attól, hogy:
  • Egész évben jégtörő nélkül hajózhatóvá válik az északi tengeri útvonal és folyamatosan használhatóvá válnak eddig csak ideiglenesen használható kikötők.
  • Hosszabban halászhatóvá válnak a vizek.
  • Újabb területeken válnak kitermelhetővé az ásványkincsek.
  • Délebbre mezőgazdasági művelésre alkalmasabbá válnak nagy területek.
  • Nő az édesvíz készlet a többlet párolgás és többlet eső miatt.
  • Nőnek a termésátlagok a hőmérséklet, a CO2 szint és a csapadékmennyiség emelkedése miatt.
  • Kevesebbet kell fűteni.
Elsőre jól hangzik, de vannak olyan területek is, ahol nem örülnek a felmelegedésnek. Azokon részeken, ahol fagy nélkül sártengerré változik minden. Úgy tudom ez Szibériában elég nagy területen probléma. De lehet, hogy csak az újságíró fújta fel a problémát. :D
 
  • Tetszik
Reactions: Filter and aquarell
Nem hiszem, hogy az oroszok szörnyen szomorúak lennének attól, hogy:
  • Egész évben jégtörő nélkül hajózhatóvá válik az északi tengeri útvonal és folyamatosan használhatóvá válnak eddig csak ideiglenesen használható kikötők.
  • Hosszabban halászhatóvá válnak a vizek.
  • Újabb területeken válnak kitermelhetővé az ásványkincsek.
  • Délebbre mezőgazdasági művelésre alkalmasabbá válnak nagy területek.
  • Nő az édesvíz készlet a többlet párolgás és többlet eső miatt.
  • Nőnek a termésátlagok a hőmérséklet, a CO2 szint és a csapadékmennyiség emelkedése miatt.
  • Kevesebbet kell fűteni.
Van kétségkívül legalábbis most előnyösnek tűnő oldala is a felmelegedésnek pl az oroszok számára,(bár ők szerintem pl annyira nem örülnek annak, hogy hatalmas területeken ég a tajga) de hosszútávon ha nem tudjuk a felmelegedés mértékét valamennyire kordában tartani beláthatatlanok lesznek a következmények.

Amúgy én annyira nem örülök ennek, mert ha a sarkvidéki tundrán a permafroszt erőteljesebb olvadásnak indul akkor az abban jelenleg lekötött szén-dioxid és metán a légkörbe jut (a metán 28-szor durvább üvegházhatású gáz mint a szén-dioxid) az pedig olyan lenne a felmelegedés szempontjából mintha egy lakástűzet a tűzoltók nem vízzel hanem benzinnel akarnának eloltani.
Ennek sajnos már most is vannak jelei.
 
Van kétségkívül legalábbis most előnyösnek tűnő oldala is a felmelegedésnek pl az oroszok számára,(bár ők szerintem pl annyira nem örülnek annak, hogy hatalmas területeken ég a tajga) de hosszútávon ha nem tudjuk a felmelegedés mértékét valamennyire kordában tartani beláthatatlanok lesznek a következmények.

Amúgy én annyira nem örülök ennek, mert ha a sarkvidéki tundrán a permafroszt erőteljesebb olvadásnak indul akkor az abban jelenleg lekötött szén-dioxid és metán a légkörbe jut (a metán 28-szor durvább üvegházhatású gáz mint a szén-dioxid) az pedig olyan lenne a felmelegedés szempontjából mintha egy lakástűzet a tűzoltók nem vízzel hanem benzinnel akarnának eloltani.
Ennek sajnos már most is vannak jelei.

Legalábbis azokkal a sötétben bájkáló, közelebbről meg nem határozott, szörnyű, beláthatatlan következményekkel megy a nagyarányú riogatás.

A gyakorlatban viszont bőven több az előnye, mint a hátránya:
  • A meleg időszakokban a földi élet kiteljesedett. A jégkorszakokban pedig csak takaréklángon vegetált.
  • Több lenne a termés, mert jelenleg a növények számára a szűk keresztmetszeteket épp az alacsony CO2 szint jelenti. (Lásd üvegházak 2%-ra emelt CO2 koncentrációval a jobb termés érdekében.) Az alacsony hőmérséklet jelenti. (Sokkal több az olyan terület a földön, ahol a növények tetemes részének túl hideg van, mint ahol túl meleg.) Az csapadék jelenti. (Amit összességében a nagyobb párolgó felület és magasabb hőmérséklet miatt megnőtt párolgás megemelne.)
  • Kevesebb energiát fogyasztanánk, mert jelenleg fűtésre sokszor annyi energia megy el, mint hűtésre.
  • Elérhetővé válnának jelenleg jéggel borított területek hajózásra, halászatra, ásványkincs kitermelésre.
  • Az éghajlati övek sarkok felé tolódásával nőne a jó termésátlagú, művelhető terület.
  • Jobban híznának az állatok, mert a melegvérűek legtöbb energiát a testhőmérsékletük fenntartására fordítják.
  • A tengerszint emelkedés kezelhető gátakkal, vagy a szűk parti sáv kiürítésével. Viszont nőne a mélyvízi kikötők száma, mélyülnének a meglévők. A szorosok, csatornák szélesedésével és mélyülésével jobbak lennének a tengeri szállítás lehetőségei.
  • A több vízpára miatt csökkenne a káros UV sugárzás szintje. A korábbi egyik riogatási sláger, az ózonlyuk kisseb probléma lenne.
  • stb...

Elsőre jól hangzik, de vannak olyan területek is, ahol nem örülnek a felmelegedésnek. Azokon részeken, ahol fagy nélkül sártengerré változik minden. Úgy tudom ez Szibériában elég nagy területen probléma. De lehet, hogy csak az újságíró fújta fel a problémát. :D

Északon ami felolvad az sárossá válik, délebbre ami most sáros, az járhatóbbá válik. Egyszerűen minden északra tolódik. Ami sártengerré válik, azon területen jelenleg is keveset járnak, alig használt terület. Ami viszont használhatóbbá válik, az fontosabb terület. Összességében több a haszon, mint a kár.

Egyébként ha egy folyamat megállítása nem lehetséges, vagy aránytalanul sok áldozattal jár, ahhoz alkalmazkodni kell és nem értelmetlenül és hatalmas kárt okozva erőlködni ellene. Még akkor is, ha az esetleg negatív folyamat. Ráadásul ez összességében még csak nem is negatív, hanem pozitív. Helyileg lehetnek negatív hatások, de ezekre fel tudunk készülni, ellensúlyozni tudjuk, ki tudjuk védeni. Erre megvan a technikánk. A pozitív hatásokat meg ki tudjuk használni.

Ahol és amikor sár lesz, ott majd a mocsárjáró járgányaikkal csapatnak az oroszok. Most is ezt teszik.
 
epp ugralnak oromukben a sok sziberiai erdotuztol..
Jobb vagy ballábon ugrálnak ? Vagy mindkettőn ?

Komolyra fordítva a szót, nekik van tűzoltó repülőgép gyártásuk, olajuk az üzemanyaghoz, na meg műholdjaik és felbocsátó képességük a gyors lokalizációs renszer kiépítéséhez. Szerintem létre fogják hozni a repülős tűzoltó flottát. A veszteség - nyereség mérlegük viszont szerintem jól fog állni. Amúgy amilyen drága az épületfa annak exportjából is jó pénzt csinálhatnak. Pld. hogy tűzvédelemben is haszon legyen, azaz dupla haszon, vastag tűzvédő sávokkal szétválaszthatnak nagyobb erdőrészeket.
 
Legalábbis azokkal a sötétben bájkáló, közelebbről meg nem határozott, szörnyű, beláthatatlan következményekkel megy a nagyarányú riogatás.

A gyakorlatban viszont bőven több az előnye, mint a hátránya:
  • A meleg időszakokban a földi élet kiteljesedett. A jégkorszakokban pedig csak takaréklángon vegetált.
  • Több lenne a termés, mert jelenleg a növények számára a szűk keresztmetszeteket épp az alacsony CO2 szint jelenti. (Lásd üvegházak 2%-ra emelt CO2 koncentrációval a jobb termés érdekében.) Az alacsony hőmérséklet jelenti. (Sokkal több az olyan terület a földön, ahol a növények tetemes részének túl hideg van, mint ahol túl meleg.) Az csapadék jelenti. (Amit összességében a nagyobb párolgó felület és magasabb hőmérséklet miatt megnőtt párolgás megemelne.)
  • Kevesebb energiát fogyasztanánk, mert jelenleg fűtésre sokszor annyi energia megy el, mint hűtésre.
  • Elérhetővé válnának jelenleg jéggel borított területek hajózásra, halászatra, ásványkincs kitermelésre.
  • Az éghajlati övek sarkok felé tolódásával nőne a jó termésátlagú, művelhető terület.
  • A tengerszint emelkedés kezelhető gátakkal, vagy a szűk parti sáv kiürítésével, viszont nőne a mélyvízi kikötők száma, mélyülnének a meglévők. A szorosok, csatornák szélesedésével és mélyülésével jobbak lennének a tengeri szállítás lehetőségei.
  • A több vízpára miatt csökkenne a káros UV sugárzás szintje. A korábbi egyik riogatási sláger, az ózonlyuk kisseb probléma lenne.
  • stb...
Ez mind szépen hangzik de sajnos az a helyzet, hogy a felmelegedés hatàsára az időjárás és a klíma teljesen kiszámíthatatlanná válik sőt ezt a kiszámíthatatlanságot már a bőrünkön érezzük, természetesen biztos lesznek olyan területek amelyek talàn valamennyire (egy ideig) profitálnak belőle, de mi itt a Kárpát-medencébe nem fogunk tapsikolni az örömükben a felmelegedés következményeinek.
 
Jobb vagy ballábon ugrálnak ? Vagy mindkettőn ?

Komolyra fordítva a szót, nekik van tűzoltó repülőgép gyártásuk, olajuk az üzemanyaghoz, na meg műholdjaik és felbocsátó képességük a gyors lokalizációs renszer kiépítéséhez. Szerintem létre fogják hozni a repülős tűzoltó flottát. A veszteség - nyereség mérlegük viszont szerintem jól fog állni. Amúgy amilyen drága az épületfa annak exportjából is jó pénzt csinálhatnak. Pld. hogy tűzvédelemben is haszon legyen, azaz dupla haszon, vastag tűzvédő sávokkal szétválaszthatnak nagyobb erdőrészeket.
Azt megnézem amikor az oroszok a tajgát tűzvédő sávokkal elválasztják:-)Ahhoz a tajga túl hatalmas:-):-)
 
Ez mind szépen hangzik de sajnos az a helyzet, hogy a felmelegedés hatàsára az időjárás és a klíma teljesen kiszámíthatatlanná válik sőt ezt a kiszámíthatatlanságot már a bőrünkön érezzük, természetesen biztos lesznek olyan területek amelyek talàn valamennyire (egy ideig) profitálnak belőle, de mi itt a Kárpát-medencébe nem fogunk tapsikolni az örömükben a felmelegedés következményeinek.
Nem mindenki jár jól.
Lesz aki jól jár.
Lesznek akiket kiegyenlítenek a pozitív és negatív hatások.
Lesznek akik kifejezetten megszívják a felmelegedést.

Ez mindig mindenben így van, olyan mint a tőzsdén az üzlet.
 
Ha már oroszország északirésze és a tűz.
a gond a felszabaduló metánnal van.
mi lenne ha azokat a metánbuborékokat(medencéket) felgyujtanák és co2 kerülne a légkörbe a durvábban káros metán helyett?
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Ezek szerint hatalmas üzlet lesz az orosz épületfa kitermelés is ? :)
Viccen kívül, természetesen a lakott területek közelében meg lehet csinálni ,hogy tűzvédő sávokat alakítsanak ki.És a közhiedelemmel ellentétben az erdőtüzek hozzátartoznak a tajga "életéhez" sőt az erdő természetes megújulása érdekében szükség van rá,csak ugye mint mindennél az életben itt is az a helyzet, hogy a jóból is megjárt a sok:-)
 
Ha már oroszország északirésze és a tűz.
a gond a felszabaduló metánnal van.
mi lenne ha azokat a metánbuborékokat(medencéket) felgyujtanák és co2 kerülne a légkörbe a durvábban káros metán helyett?
Az ötlet jó, viszont a fél tajga leégne, az viszont rossz. Ráadásul a metán elosztva van a fagyott talajban kis mélységben, így lehetetlen kitermelni, és így felhasználni is.
 
Ha már oroszország északirésze és a tűz.
a gond a felszabaduló metánnal van.
mi lenne ha azokat a metánbuborékokat(medencéket) felgyujtanák és co2 kerülne a légkörbe a durvábban káros metán helyett?
Ha a permafroszt felolvad a metán bekerül a légkörbe nem tudsz ellene semmit sem tenni azok a "rejtélyes" kráterek azt jelzik, hogy ez a folyamat sajnos elkezdődött.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell
Viccen kívül, természetesen a lakott területek közelében meg lehet csinálni ,hogy tűzvédő sávokat alakítsanak ki.És a közhiedelemmel ellentétben az erdőtüzek hozzátartoznak a tajga "életéhez" sőt az erdő természetes megújulása érdekében szükség van rá,csak ugye mint mindennél az életben itt is az a helyzet, hogy a jóból is megjárt a sok:)
Ezért kell majd nekik egy repülőgêpes tűzoltó flotta.
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson
Aztán nehogy néhány év múlva meg visszasírjuk a nyolcvanas évek végétől beköszöntött eddigi melegebb periódust! Csak szólok ismét!
..
Arktiszi jégkiterjedés tegnap és egy évvel ezelőtt! Tavaly ilyenkor már hetek óta el lehetett hajózni Japánból Európába. Idén ez a lehetőség késett, s ahogy elnézem a napaktivitást, jövőre még az a "csúfság" is megeshet, hogy ez a hajózási trükk a korábbi évekkel ellentétben egyáltalán nem lesz lehetséges még nyár végén sem!
 
Ezért kell majd nekik egy repülőgêpes tűzoltó flotta.
Amivel több eszköz lesz a kezükben ahhoz, hogy a lakott településeket hatékonyabban védjék meg.De a hatalmas erdötűzekkel nem fognak tudni mit kezdeni a tajgán.Mint ahogy az USA sem tudott velük sok mindent kezdeni legutóbb Kaliforniában, pedig talán nekünk van a legjobb erre szakosodott rendszerük a világon.
 
Egyébként ha egy folyamat megállítása nem lehetséges, vagy aránytalanul sok áldozattal jár, ahhoz alkalmazkodni kell és nem értelmetlenül és hatalmas kárt okozva erőlködni ellene. Még akkor is, ha az esetleg negatív folyamat. Ráadásul ez összességében még csak nem is negatív, hanem pozitív. Helyileg lehetnek negatív hatások, de ezekre fel tudunk készülni, ellensúlyozni tudjuk, ki tudjuk védeni. Erre megvan a technikánk. A pozitív hatásokat meg ki tudjuk használni.
A föld éghajlata folyamatosan változik, ezért a változás megállítására kb nulla esélyünk van. Egyértelmű hogy alkalmazkodni kell. Magyarországon például az öntöző rendszereket kellene gőzerővel építeni.