[BIZTPOL] Magyarország

Na akkor az általam látott példa az illető csemegekukoricát termeszt öntözéssel egy 20-25 tonnás/hektár terméseredményt megcélozva,(hangsúlyozom ez a 20 tonna csőtermést jelent nem szemest) Nitrogén műtrágyából kb 140 kg/hektárral kell számolni, na már most egy Rauch 19.1 műtrágyaszóró fullosan megpakolva 1800 kg műtrágyát tud kijuttatni egy kb 30-35 hektáros csemegekukorica táblában négyszer fordultak a géppel, fullosan megpakolva ez testvérek között is 200-205 kg/hektár Nitrogén műtrágyát jelent, ha még a maximum értékkel számolok is ami öntözött csemegekukorica esetén olyan 160-170 kg Nitrogén/hektárt érték, jól látható, hogy mennyivel több műtrágyát juttattak ki az optimálishoz képest. Természetesen a kijuttatandó műtrágya mennyisége függ a talaj tápanyag ellátottságától illetve az előveteménytől is. Annyit még érdemes tudni, hogy a példában említett tábla 30 aranykorona értékű termőföldön található.
Megbocsáss, de ez marha nagy hülyeség!
A példád szerinti kb 200 kg hektáronként kijuttatott műtrágya hatóanyag tartalma a leggyakrabban alkalmazott nitrogén műtrágyaféleség, a MAS (27%) esetében 54kg/ha N, a legnagyobb N tartalmú esetében pedig (karbamid 46%) 92kg/ha N. Tehát a koma még a nitrát rendeletben az érzékeny területekre elrendelt legfeljebb 170kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget sem tette ki ezzel a művelettel.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Vicc, nem vicc, mindenki hallott már a pillangósok gyökerén élő nitrogénkötő baktériumokról. (középiskolai biológia)/Molni/
A TMMG technológiában alkalmazott takarónövényezéssel pillangósokat is vetünk, pont a SZERVESEN kötött nitrogén dúsítására.
A kilocsolt, szórt bóti nitrogén igen kis hányada hasznosul egyáltalán, és a némi hozam növekedés ára a legyengült növény, ami a kártevőknek igen csábító! És jöhet az újabb bóti kegyszer...
Mivel a mesterségesen kijuttatott N igen "mozgékony", megtalálható a talaj mélyebb rétegeiben, a kutak nitrátos vizében, és az élővizekben is, ha valaki keresné, hogy hova került a maradék.
Ez a hsz nekem szólt? Hiszen ezt írtam, valóban nem reflektáltam a lucerna félékre, melyek az általad említett nitrogén megkötéssel foglalkoznak. Elnézést, ha nem egyértelműen fogalmaztam.
 
Vicc, nem vicc, mindenki hallott már a pillangósok gyökerén élő nitrogénkötő baktériumokról. (középiskolai biológia)/Molni/
A TMMG technológiában alkalmazott takarónövényezéssel pillangósokat is vetünk, pont a SZERVESEN kötött nitrogén dúsítására.
A kilocsolt, szórt bóti nitrogén igen kis hányada hasznosul egyáltalán, és a némi hozam növekedés ára a legyengült növény, ami a kártevőknek igen csábító! És jöhet az újabb bóti kegyszer...
Mivel a mesterségesen kijuttatott N igen "mozgékony", megtalálható a talaj mélyebb rétegeiben, a kutak nitrátos vizében, és az élővizekben is, ha valaki keresné, hogy hova került a maradék.
Ez szépen hangzik, csak éppen kevés/nem működik. A pillangósok nitrogén kötése létező dolog, annak elégséges mértéke (a nyereséges termesztés szempontjából) erősen kérdéses, illetve ott van még az az apró dilemma, hogy mit kezdjek a megtermelt pillangósokkal. Egyszerűen nem tudod a forgóba illeszteni elégséges mértékben, főleg ha nincs állattartás a gazdaságban.
 
Ez a hsz nekem szólt? Hiszen ezt írtam, valóban nem reflektáltam a lucerna félékre, melyek az általad említett nitrogén megkötéssel foglalkoznak. Elnézést, ha nem egyértelműen fogalmaztam.
Semmi gond, a lucerna évelő, egynyári kultúrában nem alkalmas a nitrogénpótlásra.
De máris alá tudom támasztani a hozzászólásomban írtakat, pont most jött meg ez a cikk:

 
Ez szépen hangzik, csak éppen kevés/nem működik. A pillangósok nitrogén kötése létező dolog, annak elégséges mértéke (a nyereséges termesztés szempontjából) erősen kérdéses, illetve ott van még az az apró dilemma, hogy mit kezdjek a megtermelt pillangósokkal. Egyszerűen nem tudod a forgóba illeszteni elégséges mértékben, főleg ha nincs állattartás a gazdaságban.
Igen, ha a konvencionális technológiában gondolkozol!
Viszont a TMMG-ben a "mit kezdjek" és a "forgóba illesztés" kérdése fel sem merül!

Pont most jött meg ez a cikk:

 
Most olvadom, hogy Gergényi nem is Magyarországon él. Ahogy Demszky is kiment Berlinbe 2010 után - biztos, ami biztos -, gondolom Gergényi is hasonló okokból ment el a 15. évforduló előtt. Az ok neve: számonkérés?



Senki sem lesz számonkérve amíg Viktorék nem teszik rendbe a bíróságokat.
Amikor ment a fidesz 2002-ben, Orbánnak még a furdoszobájába beépített vízmelegítorol is számlát kellett mutatni a szoci bíróságon, miután a szoci feljelentésugyi államtitkár minden feljelentését perre tudta vinni, most meg fletó nyugodtan pártot grundolt.
 
Igazából az ország majd minden tava kotrásraszorul. már a nyáron amikor országos szinten jellemző vólt a tavak kiszáradása írtam hogy itt a lehetőség a kotrásukra. (Ami a szárazulatok megjelenésével nagymértékben megnövekedett hatásfokal lehetett vólna művelni) ha azt akkor lekeverik hamuval és letrágyázzák takarásnak jövő tavasszal mehetett is vólna a földekre.... nem váltotta vólna ki a műtrágyát de nagymértékben csökkentette vólna az igényt iránta... egyébként még nem lenne késő de az idő napról napra fogy... vele eggyütt az időben kitermelhető mennyiség is.



Profi vagyok EO 652-es vonóvedresen, ki kell írni 1 tendert, amit jól megnyerhetek, és úgy kikotrom öket, hogy még. ;):rolleyes:
 
Van benne igazság, de ez így erős leegyszerűsítése a dolgoknak. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer, a globális versenyhelyzet a csapda. (Mint ahogy más ágazatokban is.) És mint ilyen, az egyes gazdálkodó ezt a problémát nem fogja tudni megoldani.
Egész egyszerűen ezeket a módszereket kívánja meg 7+milliárd ember ellátása élelemmel. Olcsó!!! élelemmel. Erre van ráállva az egész civilizációnk. Sőt, ez adja az egyik legfontosabb pillérét. Ez teszi lehetővé, hogy a népesség túlnyomó része mással tudjon foglalkozni, mint az élelmiszer megtermelése. Minden ismert civilizáció akkor tudott felemelkedni, amikor az adott kor lehetőségeihez mérten a népesség mind kisebb hányada kellett az élelmezés megteremtéséhez. Ha a termelési módszereket teljesen alárendelnénk a természet védelmének (ide értve a talaj védelmét is) , akkor a jelenlegi populáció töredékét tudnánk etetni. És mielőtt esetleg jönne a bio termesztés ötlete, elmondom, hogy az sem talajkímélő. Sőt! A gyommentesítés vegyszerek nélkül fokozottabb (többször elvégzett) talajbolygatással jár, ami a talajok egyik legádázabb ellensége.
Értem én ezt a tömeget kell etetni, de
a; Sokszor ott van a nagy szaporulat, ahol alacsony a termesztési, termelési lehetőség, illetve sokszor nem is jól élnek vele. Ezért ne Európában nyomassuk a termesztést minden áron.
b; Fontos a mennyiség, de hol marad a beltartalmi érték? Nagyon soknál, ha épp nem minden kultúránál, vagy terméknél nagymértékben csökkent. És itt fontos dolog, hogy az éhezés/alultápláltság nem csak a sovány embereket érinti. Kérdés, hogy a tömeg -beltartalmi- minőséggel szembeni preferálása jó út-e? És akkor az a kérdés is lehet, hogy az olcsó az valóban olcsó?
c; Mennyi élelmiszert dobnak ki a szemétbe, amit eleve felesleges lenne megtermelni/szállítani/csomagolni.
 
Megbocsáss, de ez marha nagy hülyeség!
A példád szerinti kb 200 kg hektáronként kijuttatott műtrágya hatóanyag tartalma a leggyakrabban alkalmazott nitrogén műtrágyaféleség, a MAS (27%) esetében 54kg/ha N, a legnagyobb N tartalmú esetében pedig (karbamid 46%) 92kg/ha N. Tehát a koma még a nitrát rendeletben az érzékeny területekre elrendelt legfeljebb 170kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget sem tette ki ezzel a művelettel.
Ja persze hülyeség én kb 20 éve ismerem az illetőt 15 éve csemegekukoricát termeszt az utóbbi 10 évben öntözéssel mivel már csak így ad megfelelő termést, minden évben az optimálisnál több nitrogén műtrágyát juttatott ki a földekre mivel monokultúrában termeszti a csemegekukoricát.Az idézet példa egy őszi alap trágyázás az az én saram , hogy nem írtam bele az előző hozzászólásomba, hogy ezt a tavaszi csemegekukorica vetés előtt még ugyanezzel a mennyiséggel kétszer megcsinálja (Karbamiddal) az időjárás függvényében.Gondolom szerinted az is marha nagy hülyeség, hogy ha évről évre az optimálisnál több nitrogén műtrágyát juttat ki a földekre az nem éppen helyes gyakorlat .Rajta kívül még legalább 6 olyan gazdát ismerek aki hosszú évek óta ugyanezt a gyakorlatot folytatja.

Ja és mivel a nagy mennyiségű Karbamid műtrágyának érzékelhető savanyító hatása van a talaj szempontjából, (emiatt a talajnak romlik a szerkezete, rosszabb lesz a növények számára a talajból felvehető tápanyagok hatása nagy mennyiségű kalcium távozik a talajból) így aztán ezt ellensúlyozandó pétisót is kijuttatnak a területre.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Ja persze hülyeség én kb 20 éve ismerem az illetőt 15 éve csemegekukoricát termeszt az utóbbi 10 évben öntözéssel mivel már csak így ad megfelelő termést, minden évben az optimálisnál több nitrogén műtrágyát juttatott ki a földekre mivel monokultúrában termeszti a csemegekukoricát.Az idézet példa egy őszi alap trágyázás az az én saram , hogy nem írtam bele az előző hozzászólásomba, hogy ezt a tavaszi csemegekukorica vetés előtt még ugyanezzel a mennyiséggel kétszer megcsinálja (Karbamiddal) az időjárás függvényében.Gondolom szerinted az is marha nagy hülyeség, hogy ha évről évre az optimálisnál több nitrogén műtrágyát juttat ki a földekre az nem éppen helyes gyakorlat .Rajta kívül még legalább 6 olyan gazdát ismerek aki hosszú évek óta ugyanezt a gyakorlatot folytatja.

Ja és mivel a nagy mennyiségű Karbamid műtrágyának érzékelhető savanyító hatása van a talaj szempontjából, (emiatt a talajnak romlik a szerkezete, rosszabb lesz a növények számára a talajból felvehető tápanyagok hatása nagy mennyiségű kalcium távozik a talajból) így aztán ezt ellensúlyozandó pétisót is kijuttatnak a területre.
Persze. Ősszel karbamid a tavaszi kapás alá. Meg a savanyító hatást ellensúlyozandó ráadásként még pétisót szór. Na ne nézz hülyének ember!
 
Persze. Ősszel karbamid a tavaszi kapás alá. Meg a savanyító hatást ellensúlyozandó ráadásként még pétisót szór. Na ne nézz hülyének ember!
Hülyének biztos nem nézlek de bizony így termesztik a csemegekukoricát errefele mivel kötött és középkötött talajokon a kijuttatandó nitrogén egy részét a csemegekukorica alá az őszi alaptrágyázás idején juttatják ki a kálium túlsúlyos műtrágyával együtt ami errefelé a Genezis NPK 4 vagy Genezis NPK 8 vagy ezekkel egyenértékű műtrágya. És bizony tavaszi kapásnövények esetén előnyt jelent az őszi és tavaszi alap trágyázás Gondolom azt sem tudod, hogy a csemegekukorica nem nagyon igényli a vetésforgót,monokultúrában is jól érzi magát és csak akkor hagynak egy év szünetet az adott területen a csemegekukorica termesztésben ha már nagyon felszaporodtak a kártevők. Ja és még annyit elárulok, hogy a pétisó előtt amikor már nagyon szükséges volt a savanyító hatás ellensúlyozására (míg 2006-ban be nem zárt) a Kabai cukorgyár mésziszapját használták.
 
  • Vicces
Reactions: Lelkeslaikus
Na ez már jelentős különbség. Egyre bátrabbak a közvéleménykutatók.

Számolj már kicsit utána magadban, hogy mennyire nem jön ki a matek! :)
Segítek, 100% a teljes, s egy idézet a cikkből: "A biztos pártválasztóknál a Fidesz 47 százalékos..."
 
Igazából az ország majd minden tava kotrásraszorul. már a nyáron amikor országos szinten jellemző vólt a tavak kiszáradása írtam hogy itt a lehetőség a kotrásukra. (Ami a szárazulatok megjelenésével nagymértékben megnövekedett hatásfokal lehetett vólna művelni) ha azt akkor lekeverik hamuval és letrágyázzák takarásnak jövő tavasszal mehetett is vólna a földekre.... nem váltotta vólna ki a műtrágyát de nagymértékben csökkentette vólna az igényt iránta... egyébként még nem lenne késő de az idő napról napra fogy... vele eggyütt az időben kitermelhető mennyiség is.
Jajj de mit sirtak volna a zoldek?
 
Ez szépen hangzik, csak éppen kevés/nem működik. A pillangósok nitrogén kötése létező dolog, annak elégséges mértéke (a nyereséges termesztés szempontjából) erősen kérdéses, illetve ott van még az az apró dilemma, hogy mit kezdjek a megtermelt pillangósokkal. Egyszerűen nem tudod a forgóba illeszteni elégséges mértékben, főleg ha nincs állattartás a gazdaságban.
Par evig beken kellene hagyni azt a tablat, lucerna/szena 4-5 evig, utana mehet bele klasszik vetesforgo vagy kukorica. A takarmanyborso bonusz.
A szenat itt ketesik mint a cukrot, rengeteg a hobbilovas akik mindent megvesznek, ugyhogy van aki 100 km-rol veszi a marhainak a szenabalakat. Szenat venni, plane nem sarjut itt mission impossibile. Plusz lucerna jo zden is. Csak ezt ki tudja beilleszteni maganak, meg netan aki le van szerzodve egy integratorral, annak megmondjak mit termel, mi kell hoza, adjak, a vegen meg osztanak szoroznak es vege az evnek. l
 
Na ez már jelentős különbség. Egyre bátrabbak a közvéleménykutatók.

Nem baj, minket meg nem kerdezett meg a Zavecz.
Amugy lattad mar a gyurcsany filmet? Curva jo, haromnegyedig tele volt a mozi, most lattam, nagyon izgalmas, nezd meg te is!
Amugy kepzeld volt a moziban egy kialitas fele az Orsegbol kitelepitettekrol az 50-es evek elejen. Ejfelkor ramentek a bekes dolgos csaladokra, bezsuppoltak oket, kaptak 3 orat osszekeszulni, volt akit a 4 napos gyerekevel egyutt vittek el egy Tiszan tuli birkahodalyba. Volt aki 3 evig egy falat gyumolcsot nem ehetett. Hat igen az Apro csalad akkor is dolgozott...