FCAS - Future Combat Air System (francia,német,spanyol kooperáció) / SCAF
- Téma indítója ghostface
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Szia,
Trump miatt.
Ki tudja, mikor veri szet az USA nemzetkozi vezeto szerepe mellett a NATO-t is teljesen.
Itt azért erősen ellentmondanek. Trimp az Irán,. Hogy most jobban vagy kevésbé lesz ez az irány, az még kérdéses (Vance mint elnök pl).
De a múltban is azért hajlamosak voltak erősen rángatni az istrangot, a franciáknak ebben teljesen igazuk van, hogy szövetséges, nem szövetséges, nem szabad tőlük teljességgel függeni.
Nemtom.
Továbbra is arra hajlok a Dassaultnak van igaza.
Hosszú cikk, csak egy részletet kopiztam be.
Dassault Aviation a SCAF-ról: „Ha a németek maguk akarják megcsinálni, hadd tegyék meg maguk”
www.opex360.com
Kivéve, hogy a Dassault Aviation nem akar olyan megállapodást, ami pénzbe kerülne neki. Erre emlékeztetett vezérigazgatójuk, Éric Trappier egy új cergyi gyár [95] felavatásakor, amely állítólag lehetővé tette volna a Rafale gyártási ütemének növelését.
Örülök, ha a németek morgolódnak. Mi itt tudjuk, hogyan kell [vadászgépeket] gyártani. Ha ők maguk akarják megcsinálni, hadd csinálják” – csattant fel Mr. Trappier. „Mi tudjuk, hogyan kell [vadászgépet] gyártani A-tól Z-ig. Több mint 70 éve demonstráljuk. Rendelkezünk a szükséges szakértelemmel” – ragaszkodott hozzá, miközben nem zárta ki az együttműködés lehetőségét sem. „Teljesen nyitottak vagyunk rá, beleértve a németekkel való együttműködést is” – tette hozzá.
Júliusban, a Dassault Aviation féléves eredményeinek bemutatásakor Trappier úr említett egy ilyen eredményt.
Nem az „Eurofighter” módszert alkalmazzuk [amelyet az Airbus is véd, szerkesztői megjegyzés]. Vagy a Rafale módszert alkalmazzuk, azaz mindent egyedül csinálunk, és amikor azt mondom, hogy egyedül, akkor 500 cég van körülöttünk, ott van a Thales és a Safran. Vagy az nEUROn módszert alkalmazzuk, hogy hat ország számára demonstrációs gépet készítsünk, de egyértelműen meghatározott feladatokkal és vezetéssel” – mondta, hangsúlyozva, hogy „a komplexitás nem volt a teljesítmény hajtóereje”.
Mr. Trappier pedig ragaszkodott hozzá: „Ha az államok úgy döntenek, hogy senkinek sincs felelőssége, és ez közös irányítás, akkor nincs probléma. Ez eltarthat húsz évig, milliárdokat költhetünk rá, nagyon boldogok leszünk. De ha célokat kapok, akkor el akarom tudni érni azokat.”
Továbbra is arra hajlok a Dassaultnak van igaza.
Hosszú cikk, csak egy részletet kopiztam be.
Dassault Aviation a SCAF-ról: „Ha a németek maguk akarják megcsinálni, hadd tegyék meg maguk”
Dassault Aviation sur le SCAF : "Si les Allemands veulent faire tout seuls, qu'ils fassent tout seuls" - Zone Militaire
Lancé en 2017 par la France et l'Allemagne, puis rejoint par l'Espagne, le projet de Système de combat aérien du futur est organisé selon sept piliers,
www.opex360.com
Kivéve, hogy a Dassault Aviation nem akar olyan megállapodást, ami pénzbe kerülne neki. Erre emlékeztetett vezérigazgatójuk, Éric Trappier egy új cergyi gyár [95] felavatásakor, amely állítólag lehetővé tette volna a Rafale gyártási ütemének növelését.
Örülök, ha a németek morgolódnak. Mi itt tudjuk, hogyan kell [vadászgépeket] gyártani. Ha ők maguk akarják megcsinálni, hadd csinálják” – csattant fel Mr. Trappier. „Mi tudjuk, hogyan kell [vadászgépet] gyártani A-tól Z-ig. Több mint 70 éve demonstráljuk. Rendelkezünk a szükséges szakértelemmel” – ragaszkodott hozzá, miközben nem zárta ki az együttműködés lehetőségét sem. „Teljesen nyitottak vagyunk rá, beleértve a németekkel való együttműködést is” – tette hozzá.
Júliusban, a Dassault Aviation féléves eredményeinek bemutatásakor Trappier úr említett egy ilyen eredményt.
Nem az „Eurofighter” módszert alkalmazzuk [amelyet az Airbus is véd, szerkesztői megjegyzés]. Vagy a Rafale módszert alkalmazzuk, azaz mindent egyedül csinálunk, és amikor azt mondom, hogy egyedül, akkor 500 cég van körülöttünk, ott van a Thales és a Safran. Vagy az nEUROn módszert alkalmazzuk, hogy hat ország számára demonstrációs gépet készítsünk, de egyértelműen meghatározott feladatokkal és vezetéssel” – mondta, hangsúlyozva, hogy „a komplexitás nem volt a teljesítmény hajtóereje”.
Mr. Trappier pedig ragaszkodott hozzá: „Ha az államok úgy döntenek, hogy senkinek sincs felelőssége, és ez közös irányítás, akkor nincs probléma. Ez eltarthat húsz évig, milliárdokat költhetünk rá, nagyon boldogok leszünk. De ha célokat kapok, akkor el akarom tudni érni azokat.”
Amúgy a franciáknak akkoriban mi volt az alapvető gondjuk a Eurofighterrel, ami miatt megérte kiszállni, és a Rafale teljes fejlesztését egyedül finanszírozni? Nem látok akkora különbséget a két gép között. A franciák tényleg tudnak repülőt építeni, de a többiek is. Az Airbus együttműködés is megy előre.
A franciáknak kellet repülőgép hordozó fedélzeti típus, a többiek nem akartak ilyet megfinanszírozni.
Pedig jól látszik, hogy a briteknek is jól jött volna egy ilyen gép, de hát hülye angolok-angol hülyék.
Nem ismerve a Eurofoghter - Rafale fejlesztését, de úgy értettem a költségekkel és a projekt elhúzódásával volt baja a Dassaultnak a Eurofighternél. Nem voltak felelősök, határidők a pénz meg égett.
Azt feltételezem, ehhez képest a Rafale olcsóbb és gyorsabb volt. Nem akarnak hasonlóképpen járni ennél a projektnél.
A legendák szerint az egyik ok amiért kiszálltak a franciák az Eurofighterből, hogy ők olyan gépet akartak ami repülőgéphordozóról is tud üzemelni, ami jelentősen drágította volna a gépet és a fejlesztést, a többiek meg ezt nem akarták. A másik ok pedig az volt, hogy a francia kémek információkat szereztek az amerikaiak csökkentett észlelhetőségű fejlesztéseiről és rájöttek hogy az Eurofighter nem lesz elég fejlett és versenyképes. Így született meg a Rafale terve.
A szappanopera újabb epizódja
B terv – Svédország érdekes partner az FCAS utáni korszakban
www.hartpunkt.de
Az elmúlt hetekben egyre több jel utal arra, hogy a francia-német-spanyol Jövőbeli Harci Légi Rendszer (FCAS) projekt a végéhez közeledhet. A német és a spanyol kormány ragaszkodik a több milliárd eurós projektben eddig elért munkamegosztási megállapodásokhoz, miközben a Dassault vezérigazgatója, Eric Trappier továbbra is nyilvánosan vezető szerepet vállal a jövőbeli harci repülőgép-komponens (Új Generációs Vadászgép – NGF) fejlesztésében, így már nem fogadja el a korábban megállapodott feltételeket. Miután évekig vitatkozott francia kollégájával, a német miniszterelnök, az Airbus Defence and Space úgy tűnik, már nem hajlandó további engedményeket tenni a Dassaultnak.
A problémára az év végére politikai megoldást kellett volna találni. Ez azonban továbbra sem biztos. A három partnerország védelmi minisztériumai között októberre tervezett berlini találkozót már lemondták a francia képviselők hiánya miatt – közölte a Védelmi Minisztérium. Franciaországnak jelenleg nincs kormánya.
Bár nem zárható ki teljesen, hogy az FCAS folytatódik, és a 2. fázis, a demonstrátorok építése, jövőre megkezdődhet, a megfigyelők legkésőbb e fázis befejezése után várják a következő igénylistát Franciaország részéről. Ezért annál is fontosabb, hogy időben elkészüljön egy B terv. És itt jön a képbe Svédország. A kevesebb mint tízmillió lakosú skandináv ország a Saab cég 1937-es alapítása óta folyamatosan fejlesztett katonai repülőgépeket. Legutóbb a JAS 39 Gripent, amely a harci repülőgépek élvonalában repül. Svédország azonban, hasonlóan Németországhoz az Eurofighterrel, még nem fejlesztette ki a Gripen utódmodelljét, és további évtizedekig szolgálatban kívánja tartani a repülőgépet. Míg a Bundeswehr eddig az FCAS új generációs vadászgépeire támaszkodott, és F-35-ösöket szerzett be az Egyesült Államoktól, a svédek még nem döntöttek arról, hogy mi lesz a következő lépés a Nagy-Britannia, Olaszország és Japán által vezetett GCAP programból való kilépésük után. Elképzelhető egy hazai fejlesztés, de esetleg meghaladhatja az ország pénzügyi erőforrásait. Egy adásvételi megállapodás nem sokat segítene a védelmi iparnak, és súlyos csapást jelentene a Saabnak. A vállalat valószínűleg szakértelmet és hozzáadott értéket veszítene. Hasonló sorsra juthat az Airbus Defence and Space is, ha az F-35 lesz a légierő standard repülőgépe, vagy a vállalat behódoljanak a francia követeléseknek az új generációs vadászgéppel kapcsolatban. Megfigyelők úgy vélik, hogy az utóbbi két forgatókönyvben az Airbus Defence and Space léte foroghat kockán.
Ennek fényében nem meglepő, hogy Berlinben pletykák keringenek arról, hogy az FCAS lemondása esetén – „megfelelő gyászidőszak után” – a Saab és az Airbus Defence and Space közös vállalatot hozhat létre egy új vadászrepülőgép építésére az Eurofighter és a Gripen utódjaként.
Franciaország ezután valószínűleg kifejlesztené a saját következő generációs vadászgépét, amire az ország kétségtelenül technikailag képes, és stratégiai autonómia politikája miatt valószínűleg ez a legésszerűbb megoldás. Az egyik probléma azonban a nemzeti költségvetés siralmas állapota. A Dassault Rafale vadászgépre vonatkozó jövedelmező exportmegrendelések és a kulcsfontosságú vásárló országokkal kötött potenciális partnerségek biztosíthatják a szükséges finanszírozást. Még nem tudni, hogyan pozicionálja magát Spanyolország.
A Németország és Svédország közötti harci repülőgépek terén fokozódó együttműködésről szóló pletykák valószínűleg nem kis részben a kétoldalú fegyverzetben már eddig is pozitív tapasztalatoknak tudhatók be. Például a Saab modernizálja 123-as osztályú fregattjait, és a múlt héten a Bundestag jóváhagyta az Arexis önvédelmi és adó-lokátor rendszer Eurofighterbe történő telepítésére vonatkozó 25 millió eurós javaslatot. A hartpunkt rendelkezésére álló információk szerint a jövőbeli Eurofighterek is Arexis rendszert kapnak. Nemrégiben Boris Pistorius védelmi miniszter svéd kollégájánál tett látogatása során kijelentette, hogy a Saab Global Eye felderítő repülőgépe nagyon jó helyzetben van, mint az AWACS potenciális utódja.
A Dassaulttal ellentétben a Saab már bizonyította képességét arra, hogy partnerekkel közösen fejlesszen ki csúcskategóriás termékeket. Például a svéd cég az amerikai óriás Boeinggel közösen tervezte az egymotoros eT-7A Red Hawk repülőgépet, amelyet az amerikai légierő választott ki kiképzőgépnek.
Németország számára a Svédországgal való együttműködés a vadászrepülőgépek terén jelentős lehetőséget kínálna saját technológiai képességeinek továbbfejlesztésére a repülőgépgyártásban, az avionikától a repülőgéptörzseken át a motorokig, valamint az értékteremtés átfogó bővítésére. Például Volker Mayer-Lay, a CDU védelmi politikusa nemrég bírálta Franciaország FCAS projekthez való hozzáállását, és a projekt lemondását javasolta. Úgy véli, hogy a német ipar kiváló helyzetben van egy vadászrepülőgép fejlesztéséhez. A kulcsszereplők között említi az Airbust, az MTU-t, a Diehlt, az Indra Avitech-et, a Hensoldtot, valamint a mesterséges intelligencia, a szenzortechnológia és a kiberbiztonság területének erős kutatási területét. „Németország technológiailag lépést tud tartani – és vannak alternatívái is” – mondta a CDU politikusa egy nyilatkozatban. Az összes többi európai országgal ellentétben a német kormány hatalmas összegeket tud és akar költeni védelemre, és a Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé tenni, ami az elmúlt évek takarékos költségvetési gazdálkodásának köszönhetően is lehetséges. A finanszírozás – bár adósságon keresztül – tehát biztosított lenne
B terv – Svédország érdekes partner az FCAS utáni korszakban
Plan B – Schweden als Partner für die Zeit nach FCAS interessant
In den vergangenen Wochen haben sich die Zeichen gemehrt, dass das französisch-deutsch-spanische Vorhaben Future Combat Air System (FCAS) vor dem Ende stehen könnte.
www.hartpunkt.de
Az elmúlt hetekben egyre több jel utal arra, hogy a francia-német-spanyol Jövőbeli Harci Légi Rendszer (FCAS) projekt a végéhez közeledhet. A német és a spanyol kormány ragaszkodik a több milliárd eurós projektben eddig elért munkamegosztási megállapodásokhoz, miközben a Dassault vezérigazgatója, Eric Trappier továbbra is nyilvánosan vezető szerepet vállal a jövőbeli harci repülőgép-komponens (Új Generációs Vadászgép – NGF) fejlesztésében, így már nem fogadja el a korábban megállapodott feltételeket. Miután évekig vitatkozott francia kollégájával, a német miniszterelnök, az Airbus Defence and Space úgy tűnik, már nem hajlandó további engedményeket tenni a Dassaultnak.
A problémára az év végére politikai megoldást kellett volna találni. Ez azonban továbbra sem biztos. A három partnerország védelmi minisztériumai között októberre tervezett berlini találkozót már lemondták a francia képviselők hiánya miatt – közölte a Védelmi Minisztérium. Franciaországnak jelenleg nincs kormánya.
Bár nem zárható ki teljesen, hogy az FCAS folytatódik, és a 2. fázis, a demonstrátorok építése, jövőre megkezdődhet, a megfigyelők legkésőbb e fázis befejezése után várják a következő igénylistát Franciaország részéről. Ezért annál is fontosabb, hogy időben elkészüljön egy B terv. És itt jön a képbe Svédország. A kevesebb mint tízmillió lakosú skandináv ország a Saab cég 1937-es alapítása óta folyamatosan fejlesztett katonai repülőgépeket. Legutóbb a JAS 39 Gripent, amely a harci repülőgépek élvonalában repül. Svédország azonban, hasonlóan Németországhoz az Eurofighterrel, még nem fejlesztette ki a Gripen utódmodelljét, és további évtizedekig szolgálatban kívánja tartani a repülőgépet. Míg a Bundeswehr eddig az FCAS új generációs vadászgépeire támaszkodott, és F-35-ösöket szerzett be az Egyesült Államoktól, a svédek még nem döntöttek arról, hogy mi lesz a következő lépés a Nagy-Britannia, Olaszország és Japán által vezetett GCAP programból való kilépésük után. Elképzelhető egy hazai fejlesztés, de esetleg meghaladhatja az ország pénzügyi erőforrásait. Egy adásvételi megállapodás nem sokat segítene a védelmi iparnak, és súlyos csapást jelentene a Saabnak. A vállalat valószínűleg szakértelmet és hozzáadott értéket veszítene. Hasonló sorsra juthat az Airbus Defence and Space is, ha az F-35 lesz a légierő standard repülőgépe, vagy a vállalat behódoljanak a francia követeléseknek az új generációs vadászgéppel kapcsolatban. Megfigyelők úgy vélik, hogy az utóbbi két forgatókönyvben az Airbus Defence and Space léte foroghat kockán.
Ennek fényében nem meglepő, hogy Berlinben pletykák keringenek arról, hogy az FCAS lemondása esetén – „megfelelő gyászidőszak után” – a Saab és az Airbus Defence and Space közös vállalatot hozhat létre egy új vadászrepülőgép építésére az Eurofighter és a Gripen utódjaként.
Franciaország ezután valószínűleg kifejlesztené a saját következő generációs vadászgépét, amire az ország kétségtelenül technikailag képes, és stratégiai autonómia politikája miatt valószínűleg ez a legésszerűbb megoldás. Az egyik probléma azonban a nemzeti költségvetés siralmas állapota. A Dassault Rafale vadászgépre vonatkozó jövedelmező exportmegrendelések és a kulcsfontosságú vásárló országokkal kötött potenciális partnerségek biztosíthatják a szükséges finanszírozást. Még nem tudni, hogyan pozicionálja magát Spanyolország.
A Németország és Svédország közötti harci repülőgépek terén fokozódó együttműködésről szóló pletykák valószínűleg nem kis részben a kétoldalú fegyverzetben már eddig is pozitív tapasztalatoknak tudhatók be. Például a Saab modernizálja 123-as osztályú fregattjait, és a múlt héten a Bundestag jóváhagyta az Arexis önvédelmi és adó-lokátor rendszer Eurofighterbe történő telepítésére vonatkozó 25 millió eurós javaslatot. A hartpunkt rendelkezésére álló információk szerint a jövőbeli Eurofighterek is Arexis rendszert kapnak. Nemrégiben Boris Pistorius védelmi miniszter svéd kollégájánál tett látogatása során kijelentette, hogy a Saab Global Eye felderítő repülőgépe nagyon jó helyzetben van, mint az AWACS potenciális utódja.
A Dassaulttal ellentétben a Saab már bizonyította képességét arra, hogy partnerekkel közösen fejlesszen ki csúcskategóriás termékeket. Például a svéd cég az amerikai óriás Boeinggel közösen tervezte az egymotoros eT-7A Red Hawk repülőgépet, amelyet az amerikai légierő választott ki kiképzőgépnek.
Németország számára a Svédországgal való együttműködés a vadászrepülőgépek terén jelentős lehetőséget kínálna saját technológiai képességeinek továbbfejlesztésére a repülőgépgyártásban, az avionikától a repülőgéptörzseken át a motorokig, valamint az értékteremtés átfogó bővítésére. Például Volker Mayer-Lay, a CDU védelmi politikusa nemrég bírálta Franciaország FCAS projekthez való hozzáállását, és a projekt lemondását javasolta. Úgy véli, hogy a német ipar kiváló helyzetben van egy vadászrepülőgép fejlesztéséhez. A kulcsszereplők között említi az Airbust, az MTU-t, a Diehlt, az Indra Avitech-et, a Hensoldtot, valamint a mesterséges intelligencia, a szenzortechnológia és a kiberbiztonság területének erős kutatási területét. „Németország technológiailag lépést tud tartani – és vannak alternatívái is” – mondta a CDU politikusa egy nyilatkozatban. Az összes többi európai országgal ellentétben a német kormány hatalmas összegeket tud és akar költeni védelemre, és a Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé tenni, ami az elmúlt évek takarékos költségvetési gazdálkodásának köszönhetően is lehetséges. A finanszírozás – bár adósságon keresztül – tehát biztosított lenne
Együttműködési tárgyalások a CCA-n
Bár a vadászrepülőgép az FCAS következő generációs fegyverrendszerének legfontosabb eleme, nem az egyetlen. Kiegészül hozzá pilóta nélküli harci repülőgép, az úgynevezett Collaborative Combat Aircraft (CCA), amely átveszi a vadászgép feladatait. Ez csökkenti a repülőgépekre leselkedő kockázatot, miközben egyidejűleg növeli a repülőgép-komplexum harci erejét. Az Airbus ipari vezető szerepet tölt be ezekben a CCA-kban, amelyeket az FCAS-ban távirányítású hordozóknak neveznek.
A koncepció láthatóan Svédországban is népszerű. Jól informált források szerint a Saab és az Airbus Defence and Space között már egy ideje folynak a tárgyalások arról, hogyan lehetne közösen kidolgozni egy ilyen CCA-t. A hartpunkt erről júniusban számolt be. Akkoriban mind az Airbus, mind a Saab nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A jelentések szerint a két vállalat közötti együttműködés hamarosan elindíthatja egy 6 tonnás osztályú CCA fejlesztését, amely várhatóan már 2032-re eléri végső működési képességét (FOC). Az ilyen pilóta nélküli harci repülőgépekre vonatkozó konkrét európai követelményekre összpontosítva a repülőgépet egy platformfüggetlen küldetésrendszerrel fogják felszerelni, amelyet hamarosan egy teszt CCA-n fognak tesztelni és továbbfejleszteni.
A teszt CCA valószínűleg az amerikai Kratos cég XQ-58A Valkyrie lesz. Néhány nappal ezelőtt az Airbus a hartpunkt megkeresésére válaszul bejelentette , hogy ebből a 3 tonnás repülőgépből két darab várható a következő hetekben, amelyekkel jövőre indul a repülési tesztkampány. „Ugyanakkor fejlesztjük az Airbus küldetésrendszerünket, amelyet integrálunk a Kratos platformokba, és amely biztosítja, hogy 2029-re szuverén, működőképes, pilóta nélküli, együttműködő harci repülőgépet tudjunk biztosítani a német ügyfeleknek” – mondta az Airbus szóvivője. Az XQ-58A Valkyrie-vel az Airbus be szeretne nevezni a „vadász-bombázó drón” versenyébe is, amelynek legkésőbb négy éven belül elérhetőnek kellene lennie a hadsereg számára. Ez azt jelentené, hogy az XQ-58A-nak és mindenekelőtt a küldetésrendszernek 2029-re el kellene érnie a kezdeti működési képességet (IOC). A projekt FFF fázisdokumentuma jelenleg készül.
Az Airbus állítólag ezzel a megközelítéssel kívánja felgyorsítani a német-svéd CCA fejlesztését. A Valkyrie-vel és a küldetésrendszerrel végzett tesztek során szerzett ismeretek és operatív szakértelem közvetlenül a német-svéd repülőgép fejlesztésébe kerülne. Ez biztosítaná mind az összes CCA interoperabilitását, mind a nemzeti adatszuverenitást.
A missziós rendszer nyílt architektúrája lehetővé teszi a különböző platformok és fegyverrendszerek integrációját. A közlemény szerint csak azután kerülhet át a jövőbeli európai platformokra, ha a Kratos platformon kellően fejlett lesz.
Az ipar mellett a légierő is bevonható, és így profitálhat a stratégiából. Például az operatív koncepciók kidolgozása terén. A közös kompetenciafejlesztés egyik terve a manchingi Eurofighter Rendszertámogató Központ, ahol az Airbus és a légierő közös tesztelést és képzést végez.
Az Airbus által választott iteratív megközelítés előnye, hogy elkerüli a teljesen új fejlesztéssel járó kockázatokat. Másrészt egy már minősített rendszer használata felgyorsítaná a műveleti szakértelem fejlesztését, és lehetővé tenné a fegyveres műveleti koncepciók validálását, mielőtt a vadász-bombázó drónok az évtized végén elérnék a csapatokat.
Az Airbus nemcsak a CCA-k egyedi és földi rajokban történő irányítását alkalmazza, hanem egy vadászgép-parancsnoki rendszer fejlesztésén is dolgozik, amely a légierő által a jövőben bevezetendő Eurofighter "Litening 5 Pods"-ján alapul, amint arról a hartpunkt már beszámolt.
A német fegyveres erők (Bundeswehr) 90 darab Litening 5 típusú rakétafejet szerez be az izraeli Rafael gyártótól Eurofighter flottája célpont-megvilágítására. Az Airbus koncepciójában ezek a fejrészek kommunikációs relékként is szolgálnának, és elegendő belső számítási teljesítménnyel rendelkeznének a CCA irányításához. Az Eurofighter pilótával az interfész egy, a pilóta combjára szerelt elektronikus tábla segítségével biztosítható lenne. Ennek az ideiglenes megközelítésnek az előnyei jelentősek: a harci repülőgépen nincs szükség jelentős módosításokra, ami azt jelenti, hogy a 4. számú Eurofighter vadászgépek „ideiglenes parancsnoki repülőgépként” is funkcionálhatnak. Ez azonban kezdetben nyilvánvalóan pusztán a CCA irányítására szolgál – küldetésparancsok kiadása formájában.
Amennyiben az Airbus támogatást kap a Védelmi Minisztériumtól a CCA-megközelítéséhez, és annak megvalósítása sikeres, Németország leküzdheti technológiai lemaradását, és 2029-re rendelkezésre állhat a kezdeti CCA-képességekkel, amelyek akár a meglévő flottájában lévő harci repülőgépek számára is alkalmasak lehetnek. Lehetővé válik egy vagy több további „vadász-bombázó drón” nemzeti küldetési rendszerrel való felszerelése is a kiválasztásuk során. 2032-re a német-svéd CCA akár egy teljes egészében német fennhatóság alatt álló repülőgépet is biztosítana.
Izgalmas lesz látni, hogyan integrálódik majd a mesterséges intelligenciára szakosodott Helsing az átfogó koncepcióba. A német technológiai vállalat és a Saab már sikeresen integrálta és tesztelte a Helsing légiharcra szánt mesterséges intelligenciát alkalmazó Centaur nevű légiharci ágensét egy Gripen-E vadászrepülőgépbe, és a Helsingnek is részese a német légierő Eurofightereinek elektronikus hadviselésre alkalmas Arexis rendszerrel való felszerelését célzó programban. A vállalat érdeklődése a küldetésrendszer iránt ezért szinte természetesnek tűnik. A Helsing a közelmúltban egy CA-1 Europa nevű pilóta nélküli lopakodó bombázót is fejlesztett, amely látszólag a Bundeswehr vadászbombázó drónprogramját célozza meg. Ezáltal a mesterséges intelligenciára szakosodott Helsing valószínűleg az egyetlen szereplő Németországban az Airbuson kívül, amely jelentős mérnöki erőforrásokat fektet be a CCA fejlesztésébe.
Lars Hoffmann
Bár a vadászrepülőgép az FCAS következő generációs fegyverrendszerének legfontosabb eleme, nem az egyetlen. Kiegészül hozzá pilóta nélküli harci repülőgép, az úgynevezett Collaborative Combat Aircraft (CCA), amely átveszi a vadászgép feladatait. Ez csökkenti a repülőgépekre leselkedő kockázatot, miközben egyidejűleg növeli a repülőgép-komplexum harci erejét. Az Airbus ipari vezető szerepet tölt be ezekben a CCA-kban, amelyeket az FCAS-ban távirányítású hordozóknak neveznek.
A koncepció láthatóan Svédországban is népszerű. Jól informált források szerint a Saab és az Airbus Defence and Space között már egy ideje folynak a tárgyalások arról, hogyan lehetne közösen kidolgozni egy ilyen CCA-t. A hartpunkt erről júniusban számolt be. Akkoriban mind az Airbus, mind a Saab nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A jelentések szerint a két vállalat közötti együttműködés hamarosan elindíthatja egy 6 tonnás osztályú CCA fejlesztését, amely várhatóan már 2032-re eléri végső működési képességét (FOC). Az ilyen pilóta nélküli harci repülőgépekre vonatkozó konkrét európai követelményekre összpontosítva a repülőgépet egy platformfüggetlen küldetésrendszerrel fogják felszerelni, amelyet hamarosan egy teszt CCA-n fognak tesztelni és továbbfejleszteni.
A teszt CCA valószínűleg az amerikai Kratos cég XQ-58A Valkyrie lesz. Néhány nappal ezelőtt az Airbus a hartpunkt megkeresésére válaszul bejelentette , hogy ebből a 3 tonnás repülőgépből két darab várható a következő hetekben, amelyekkel jövőre indul a repülési tesztkampány. „Ugyanakkor fejlesztjük az Airbus küldetésrendszerünket, amelyet integrálunk a Kratos platformokba, és amely biztosítja, hogy 2029-re szuverén, működőképes, pilóta nélküli, együttműködő harci repülőgépet tudjunk biztosítani a német ügyfeleknek” – mondta az Airbus szóvivője. Az XQ-58A Valkyrie-vel az Airbus be szeretne nevezni a „vadász-bombázó drón” versenyébe is, amelynek legkésőbb négy éven belül elérhetőnek kellene lennie a hadsereg számára. Ez azt jelentené, hogy az XQ-58A-nak és mindenekelőtt a küldetésrendszernek 2029-re el kellene érnie a kezdeti működési képességet (IOC). A projekt FFF fázisdokumentuma jelenleg készül.
Az Airbus állítólag ezzel a megközelítéssel kívánja felgyorsítani a német-svéd CCA fejlesztését. A Valkyrie-vel és a küldetésrendszerrel végzett tesztek során szerzett ismeretek és operatív szakértelem közvetlenül a német-svéd repülőgép fejlesztésébe kerülne. Ez biztosítaná mind az összes CCA interoperabilitását, mind a nemzeti adatszuverenitást.
A missziós rendszer nyílt architektúrája lehetővé teszi a különböző platformok és fegyverrendszerek integrációját. A közlemény szerint csak azután kerülhet át a jövőbeli európai platformokra, ha a Kratos platformon kellően fejlett lesz.
Az ipar mellett a légierő is bevonható, és így profitálhat a stratégiából. Például az operatív koncepciók kidolgozása terén. A közös kompetenciafejlesztés egyik terve a manchingi Eurofighter Rendszertámogató Központ, ahol az Airbus és a légierő közös tesztelést és képzést végez.
Az Airbus által választott iteratív megközelítés előnye, hogy elkerüli a teljesen új fejlesztéssel járó kockázatokat. Másrészt egy már minősített rendszer használata felgyorsítaná a műveleti szakértelem fejlesztését, és lehetővé tenné a fegyveres műveleti koncepciók validálását, mielőtt a vadász-bombázó drónok az évtized végén elérnék a csapatokat.
Az Airbus nemcsak a CCA-k egyedi és földi rajokban történő irányítását alkalmazza, hanem egy vadászgép-parancsnoki rendszer fejlesztésén is dolgozik, amely a légierő által a jövőben bevezetendő Eurofighter "Litening 5 Pods"-ján alapul, amint arról a hartpunkt már beszámolt.
A német fegyveres erők (Bundeswehr) 90 darab Litening 5 típusú rakétafejet szerez be az izraeli Rafael gyártótól Eurofighter flottája célpont-megvilágítására. Az Airbus koncepciójában ezek a fejrészek kommunikációs relékként is szolgálnának, és elegendő belső számítási teljesítménnyel rendelkeznének a CCA irányításához. Az Eurofighter pilótával az interfész egy, a pilóta combjára szerelt elektronikus tábla segítségével biztosítható lenne. Ennek az ideiglenes megközelítésnek az előnyei jelentősek: a harci repülőgépen nincs szükség jelentős módosításokra, ami azt jelenti, hogy a 4. számú Eurofighter vadászgépek „ideiglenes parancsnoki repülőgépként” is funkcionálhatnak. Ez azonban kezdetben nyilvánvalóan pusztán a CCA irányítására szolgál – küldetésparancsok kiadása formájában.
Amennyiben az Airbus támogatást kap a Védelmi Minisztériumtól a CCA-megközelítéséhez, és annak megvalósítása sikeres, Németország leküzdheti technológiai lemaradását, és 2029-re rendelkezésre állhat a kezdeti CCA-képességekkel, amelyek akár a meglévő flottájában lévő harci repülőgépek számára is alkalmasak lehetnek. Lehetővé válik egy vagy több további „vadász-bombázó drón” nemzeti küldetési rendszerrel való felszerelése is a kiválasztásuk során. 2032-re a német-svéd CCA akár egy teljes egészében német fennhatóság alatt álló repülőgépet is biztosítana.
Izgalmas lesz látni, hogyan integrálódik majd a mesterséges intelligenciára szakosodott Helsing az átfogó koncepcióba. A német technológiai vállalat és a Saab már sikeresen integrálta és tesztelte a Helsing légiharcra szánt mesterséges intelligenciát alkalmazó Centaur nevű légiharci ágensét egy Gripen-E vadászrepülőgépbe, és a Helsingnek is részese a német légierő Eurofightereinek elektronikus hadviselésre alkalmas Arexis rendszerrel való felszerelését célzó programban. A vállalat érdeklődése a küldetésrendszer iránt ezért szinte természetesnek tűnik. A Helsing a közelmúltban egy CA-1 Europa nevű pilóta nélküli lopakodó bombázót is fejlesztett, amely látszólag a Bundeswehr vadászbombázó drónprogramját célozza meg. Ezáltal a mesterséges intelligenciára szakosodott Helsing valószínűleg az egyetlen szereplő Németországban az Airbuson kívül, amely jelentős mérnöki erőforrásokat fektet be a CCA fejlesztésébe.
Lars Hoffmann
Plan B – Schweden als Partner für die Zeit nach FCAS interessant
In den vergangenen Wochen haben sich die Zeichen gemehrt, dass das französisch-deutsch-spanische Vorhaben Future Combat Air System (FCAS) vor dem Ende stehen könnte.
www.hartpunkt.de