Kassa bombázásával kapcsolatban a ChatGPT ezt válaszolta:
A fellelhető információk alapján, Kassa 1941 június 26-án ki, melyik ország bombázhatta Kassát?
A ChatGPT ezt mondta:
Kassa (ma Košice, Szlovákiában) 1941. június 26-án történt bombázása a mai napig részben tisztázatlan, és történelmi viták tárgyát képezi. A támadás során három, ismeretlen felségjelű repülőgép bombázta a várost, ami három ember halálát és több tucat sebesülést okozott.
Ez az esemény közvetlen ürügyként szolgált Magyarország számára, hogy másnap,
1941. június 27-én, hadat üzenjen a
Szovjetuniónak, ezzel belépve a
második világháborúba a keleti fronton.
A főbb feltételezések a bombázók kilétéről:
1. Szovjetunió
- Hivatalos magyar álláspont akkoriban az volt, hogy a Szovjet Légierő bombázta Kassát.
- A támadás időpontjában már zajlott a náci Németország támadása a Szovjetunió ellen (Barbarossa hadművelet, 1941. június 22-én indult), így nem lett volna teljesen elképzelhetetlen, hogy a Szovjetunió visszavágjon németbarát országoknak.
- Probléma: a szovjet bombázók hatótávolsága és az akció előkészítettsége alapján sok történész kételkedik abban, hogy valóban szovjet repülők lettek volna a támadók.
2. Németország (hamis zászlós művelet)
- Több történész szerint a németek hajthatták végre a bombázást, hamis zászlós műveletként (false flag operation), hogy Magyarországot bevonják a Szovjetunió elleni háborúba.
- Erre utaló nyomok: a bombázók német típusú gépek lehettek, és a bombák német gyártmányúak voltak.
- A magyar hadvezetés nem indított mélyreható nyomozást, gyorsan a Szovjetuniót vádolták meg, és másnap megindult a háborús gépezet.
3. Navigációs hiba – véletlen bombázás
- Egyes feltételezések szerint szovjet bombázók navigációs hibát vétettek, és a közeli (akkor magyar kézen lévő) Kassát összetéveszthették egy szlovák vagy német célponttal.
- Ez azonban sok szempontból kérdéses, mivel a bombázás nem tűnt teljesen véletlenszerűnek.
Összefoglalás:
A mai napig nem bizonyított egyértelműen, hogy melyik ország bombázta Kassát 1941. június 26-án. A három legvalószínűbb lehetőség:
- Szovjetunió – hivatalos vád, de vitatott bizonyítékokkal.
- Németország – lehetséges provokáció, hogy Magyarországot a háborúba rángassa.
- Véletlen szovjet bombázás – navigációs hiba.
A történészek egy része a német provokáció elméletét tartja legvalószínűbbnek, de
végleges bizonyítékok máig nem kerültek elő.
Ezt mondtad:
Hány százalék lehet rá az esély, hogy ezek közül ki volt?
A ChatGPT ezt mondta:
A
Kassa bombázásához hasonló, történelmileg homályos események esetében
nem lehet egzakt százalékokat mondani, mert
nincsenek perdöntő bizonyítékok. Ugyanakkor a
történészek és kutatók konszenzusa, a meglévő dokumentumok, technikai adatok és logikai elemzések alapján
valószínűségi becslést lehet adni. Fontos: ezek
nem tudományosan igazolt arányok, hanem
valószínűségi megközelítések a mai tudásunk alapján.
Valószínűségi becslés (hozzávetőleges, szakértői vélemények alapján):
Gyanúsított | Valószínűség (becslés) | Indoklás |
---|
Németország (hamis zászlós művelet) | 50–60% | Taktikai érdekük fűződött hozzá, hogy Magyarországot belerántsák a háborúba. A bombák és a repülőgépek típusa német eredetre utalhatott. A magyar hadvezetés gyors reakciója és a „vizsgálat” hiánya is gyanús. |
Szovjetunió (szándékos támadás) | 20–30% | Lehetséges, hogy a Szovjetunió Németország szövetségeseit akarta megtámadni. De Kassa stratégiai jelentősége nem volt túl nagy, és a bombázás mértéke csekély volt. A támadás módja sem volt jellemző a szovjet légierőre. |
Szovjetunió (véletlen bombázás / navigációs hiba) | 10–20% | Elméletileg előfordulhatott, hogy célpontot tévesztettek. A repülőgépek távolsága, technikai jellemzői alapján nem kizárt, de ez a magyarázat is gyenge lábakon áll. |
Más elkövető / ismeretlen erő | <5% | Nincs rá utaló jel vagy komolyan vehető alternatíva. |
Összegzés:
A
legtöbb mai történész (különösen a rendszerváltás óta hozzáférhetőbbé vált levéltári anyagok után)
a német hamis zászlós műveletet tartja a legvalószínűbbnek, míg a
szovjet szándékos bombázást vagy a
véletlent kevésbé támogatják.

️Fontos: Ez egy
valószínűségi modell, nem ténymegállapítás. Történelmi rejtély maradt, mivel a döntő bizonyítékok máig hiányoznak.
Ha szeretnéd, tudok küldeni néhány forrást vagy könyvet, ami mélyebben elemzi ezt az eseményt.