1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Összefoglaló a légi harcászatról és légvédelmi eszközökről

Diskurzus a(z) 'Egyéb katonai repüléssel, légi harcászattal kapcso' témában - DrStrangelove által indítva @ 2010. szeptember 3..

  1. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Miért, melyik M1-en van aktív védelem? Konkrétan most kezdték az elsőkre feltenni vagy majd fogják csak.
    Tényleg nem kéne fullba tolni, engem is irritál gyakori hülyeséged, csak eddig ritkán tettem szóvá, de tényleg kezd fájni nekem is.

    Ez az, ami nem igaz. Régen nem a II. vh. vagy a hh korszakát éljük. Az orosz haderő mennyiségre is egészen más, ez már régen nem fér bele. Egyébként meg ha nem számított volna, akkor miért szaroztak elég fejlett harckocsik megalkotásával olyan páncélvédelemmel, ami az M1 és Leo2 megjelenéséig páratlan volt?

    Vagy miért adtak az oroszok minden elsővonalas alakulatnál minden katona segge alá full NBC-s APC/IFV-t?

    Jó lenne nem sztereotípiákban gondolkodni.
     
    arcas, fishbed, fip7 and 2 others like this.
  2. Roni

    Roni Well-Known Member

    Jó hát az oroszokról valóban néha indulatosan fogalmazok mert eléggé "vérciki" amit művelnek .
    Azt ugye te is hallottad már hogy a sokféleség a minőség rovására megy pl a mig-35 beszerzés tu-160 t-80-as modernizálás is pl baromság annyi t-73b3 mellett és ezekre jön még rá a t-90A/M miközben a t-14 is döcög .


    Emiatt nem kell aggódni pikk pakk náluk és már a haderőnél is van a Trophy .
     
  3. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Mi a vérciki? Ez így generálisan nem igaz. Pl. sokan szeretnének olyan "vérciki" csapatlégvédelmet, mint ők. Konkrétan az egész hh és utána következő időszakban is olyan SHORAD-jaik vannak, aminek nagyjából segget csókolhat minden nyugati rendszer.

    A rétegeltsége is olyan, hogy páratlan MANPAD-tól egészen Sz-300V-ig. És ez mai napig megmaradt.

    A harckocsijaik mai napig hh alapúak, ahogy a Leo2A7 és az M1 is az. Az nem vérciki...? Vagy miért csak az T-72B3 és a T-90M az? A T-90 védelmével annyira komoly bajok nincsenek és a továbbfejlesztési korlátja az, hogy 40+ éves töltőgépnél nem látták előre, hogy az APFSDS lőszerek l/d aránya mennyire elszáll. Ettől még az adott korszakban a szovjet harckocsik elég rendesen alázták több téren a nyugatiakat. A lövegcsőből indítható ATGM nekik pl. normálisan összejött és még a Leo2A4-et is elvileg felnyitotta volna az összes szovjet elsővonalas hk. ATGM-je, a Refleksz, Svir és az Ataka/Bastion is. Igen, szemből. Vagy, ha nem is a komoly károkozás tuti lett volna. A ptc lőszeren is ott voltak. Mai napig megfelelő platformok, ha nem a ma gyártott legkorszerűbb Leo2A7 a mérce amiből mutatóban van csak. Vagy az csúcs M1-ből, amiből szintén nincs annyira sok. Az DU páncél nélküli M1 passzív védelme meg hallod '80-as évek eleji és ezt exportálják ma is. Izé.

    Szóval jó lenne kicsit visszavenni az arcból, mert a hülyeség már kezd nagyon fájni nekem.

    Azon lehet mosolyogni, hogy Kalibr salvo-nak mennyi értelme volt mezítlábasok ellen, de akkor szuperszonikus gépekkel COIN környezetben CAS-olni az nem ciki? Vagy F-22-vel csapást mérni Szíriában? Vagy tök értelmetlen BGM-109 salvonak, még ha pontos is, mert nem komoly célok ellen ment?

    De ez már félig politika.

    Szóval jó lenne, a megfogadnál egy tanácsot. Amit V.A-tól is linkeltem már. Az első 17 sec. Tökéletesen igaz rád is. Borzalmasan keveset tudsz vagy látsz át ahhoz képest, ahogy szórod a jelzőket csuklóból. Kb. egy ostoba 17-18 éves megfontoltságával és higgadtságával kommentelsz.
     
    arcas, ozymandias, fishbed and 2 others like this.
  4. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ok, de 150 méteres CEP-pel hol találsz egy egy kifutópályát? Sehogy. Ezért volt az, hogy Port Stanley repterén is 1 kráter sikeredett hány bombából is? Pedig azt vonalban dobták le és nem teljesen randomra.

    Még 30 méteres CEP-pel is igencsak fej vagy írás. Ezen felül egy sima HE töltettel ütött krátert nem nagy truváj kijavítani. 30 méteres CEP az, ahol kezd érni valamit egy BM nem tömegpusztító fejrésszel, a 150 méteres még kazettás töltettel is necces, kivéve, ha elfér a rakétán 1 tonna és legalább 2 futballpályát lefogsz vele. Kemény pontcél ellen semmire sem jó Iszkander szint alatt semmi. Tehát erre a célra is el lehet lőni BM-et, csak anyagi képtelenség.

    Csak amíg jó esetben lelövése előtt százszámra szór buta bombát egy repülőgép, addig a BM teljes ára egyetlen indítás után leíródik.
    A pontcélok elleni BM-ek kanyarban sem voltak a hh végén, talán csak az ATACMS, de ahhoz is kellett a GPS rendszer, ami nem volt fullos 1991-ben sem emlékeim szerint, alig egy tucatnyi aktív hold, ha volt nem 24, mint ma. Nagyon nem volt sem időben sem helyben egyenszilárd a lefedést.

    Nem értem az időzavart senki részéről.
     
  5. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    150m CEP három-négy féltonnás harci rész esetén pont elég, hogy megrongálj egy gyárat, vagy károkat okozz egy laktanyában. Egyetlen hazai pilótát se teszel ki veszélynek, de mégis új alapokra lehet helyezni egy lokális konfliktus letárgyalását.
     
    fishbed likes this.
  6. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Hh-s fegyvereket még nukihoz tervezték az oroszok.Pszihológiai hatásuk viszont nagyon is volt.
    Jövőre gondolva viszont nagyon is megfontolandónak gondolom,hogy rakéta-sorozatvető beszerzésekor a lehető legjobb,moduláris rendszert szerezzünk be,aminek van harászati-hadműveleti mélységben is hatásos rakétája,és nem egy többé-kevésbé moderniztált Gradot.És nem zárkoznék el egy modern hadműveleti tipustol sem,de nem is tenném a lista élére.A sorozatvetőt viszont igen.
     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Na, akkor ássunk elő egy régi témát, ahol igen sok ellentmondás van források és videóanyagok között. Úgy érzem ideje már ennek is, ha már így került szóba. Bár kitér erre a HTÖ, de akkor lássuk most is.


    A HTÖ összerakása során kapott (igaz ellentmondásos) PSI értékek és távolságok esetén nagyon nem ezt láttam. Az Mk-84 150 méter távban repesszel ölthet, de hogy 150 méter mellével nem dől le semmi, abban egészen biztos vagyok. Miért. Mert akkor a szövi stratégiai bombázás jobban működött volna a II. vh alatt. A szomorú igazság az, hogy a bombák pusztító hatása igen szűk területre korlátozódik a nyomáshullámmal a köbösség miatt.

    Akár az optimista, akár a pesszimista értékeket nézem 150 méteres mellével egy Mk-84 legfeljebb egy bádogviskókban fog kárt tenni, de átlagos tégla épületben sem. Cserepek lerepülhetnek, ablakok betörnek, de az épületek ziher, hogy állva maradnak. A japán vastbeton épületek állva maradtak 600-700 méteren belül Hirosimánál 15 kt hatóerő mellett. Csekkoljuk ezzel.
    https://nuclearsecrecy.com/nukemap/

    Mivel energia és nyomáshullámot számol, ezért érdekes elvileg a modell bizonyos hibával sanszosan érvényes marad. A kérdés az, hogy mekkora hibával dolgozik, tonna, kt, vagy Mt léptékbae.

    Little Boy 15 kt
    5 psi 1.34 km-nél
    20 psi 0.54 km-nél.

    Mk-84 - 0.0005 kt
    5 psi - 40 méter
    20 psi - 20 méter


    20 psi
    At 20 psi overpressure, heavily built concrete buildings are severely damaged or demolished; fatalities approach 100%. Often used as a standard benchmark for heavy damage in cities.

    5 psi
    At 5 psi overpressure, most residential buildings collapse, injuries are universal, fatalities are widespread. Often used as a standard benchmark for medium damage in cities.


    Apró hiba, hogya HÖT-ben két forrás mit mond. 1 bar = 100 kPa = 14 psi Nagy a szórás.

    [​IMG]


    Szóval a számok alapján én azt mondom, hogy ilyen BM-mel pontcélokra lövöldözni értelmetlen. Persze, ha valaki bebizonyítja, hogy más a bombák romboló ereje, akkor meghajlok a számok és fizika előtt.

    A YT-n fent levő videókon sem az látszik, hogy az 150 méteres mellével bármit elérne egy Mk-84. Ha te HE BM-mel akarsz bármi eredményt, akkor 10-15 méteres CEP kell nem 50 meg 150 méter. Ha elég lenne ez, akkor erős túlzással soha senki nem fejleszt ki PGM-met, mert 4 bombás Mk-84 salvo után kő kövön nem maradna, ami viszont nem igaz. Videó özön következik, de spoilerben a töltési idő miatt. Ok, ott ferdítek, hogy betonbunkerek, hajók és harckocsik ellen azért továbbra is kell PGM, te átlagos épületek és hidak rombolásához nem. A valóság meg az, amit ismerünk. Nagyon is kell a PGM vagy 30-50 méteres mellék esetén 5000 és 10000 fontos bombákat dobál az ember, lásd 617-es század Tallyboy és Grand Slam.

    Nem látni nagy károkat ezen.


    A jobb oldalon levő épületek, de előtte még a kerítésnek is semmi baja. Ok, a másik tábor kerítése alacsonyan fojtott, de akkor is.


    9 db 1000 fontos. Látni az első 2-3 becsapódásnál, hogy szó nincs arról, hogy minden ledőlt volna. Pedig ezek nem vasbeton vagy téglaépületek a képek alapján.


    Ennek látni jó a folytatását, hogy mi lett az ott álldogáló járművekkel.


    Itt is állva maradt a közeli épület kisebb bomba után.


    Itt is
    https://www.youtube.com/watch?v=rUNlixST7VM

    Még.
    https://www.youtube.com/watch?v=vH0xJnFXHxI

    Uff, ez az én véleményen. Arról fantáziálni, hogy hh utáni BM-kel és hagyományos harci résszel itt valamiféle komoly csapásmérő potenciál lett volna az szerintem tévedés. Sem matematikai fizikai modellek, sem a történelem, sem az elérhető videók nem ezt támasztják alá.

    A Sivatagi Vihar során betalált SCUD a barakkba orbitálisan nagy szerencse volt, nem átlagos eset. Persze azóta erősen gyúrnak az ABM-re, de én erősen túltoltnak érzem ezt a témát finoman szólva.
     
    Last edited: 2018. december 28.
  8. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Szép levezetés volt fizikai és katonai-tudományos oldalról, de a hadviseléshez nem sok köze van.
    Ilyen az, amikor centiméterrel meg patikamérleggel akarjuk a kísérleti éleslövészetek teszteredményeit, a hadmérnökök bevetések utáni kárfelmérés jelentéseit és a netto hadászati-harcászati gondolkodásmódot megfelelt/nem felelt meg módon összevetni.

    A gyakorlati hadviselés ennél sajnos kreatívabb elméket szokott felvonultatni.

    Ha már a célpontokról beszélünk.
    Egy klasszikus, de különösen egy könnyűszerkezetes gyárcsarnok távolról sem pontcél.
    Ahogy egy laktanya se az.
    Olyan objektum, amit ha találat ér (akárhol), annak komoly pszichikai hatása van.
    A mindenkori istenadta népnek ugyanis halovány fogalma sincs a szórásképről, csak beszakad a dobhártyája, meg látja, hogy jött a semmiből a raketta és ez holnap akár őt is kinyírhatja. Ugyanez vonatkozik a katonákra is. Demoralizáló.
    Szaddam rakétái több km-es CEP-el is képesek voltak pánikot kelteni.

    Azért az, hogy egy téglaépület állva marad, még nem jelenti azt, hogy az ablakai nem repülnek bele a benntartózkodók képébe.
    Egy termobarikus ODAB-500-as kb 1 tonnányi TNT hatóerejével egyenértékű nyomáshullámot tud generálni. Ez már konkrétan embóliát képes okozni, de ebben szerepet játszik részint az aeroszol töltet oxigénelvonó jellege is.

    Az, hogy egy Mk84-es 2000 fontos bomba kb 450kg-nyi acélköpennyel erősen koncentrált felrobbanásakor csak akkorka nyomáshullámocskát tudtak a USAF mérnökei a nyílt sivatagban az érzékeny műszereikkel mérni, hogy az 40 méterre már csak a dobhártya beszakítására elegendő, nem vigasztalja meg azt a volt újvidéki kollegámat, aki a híres hiduk lebombázásakor az egy km-re levő panelházban a saját ágyából kiesett, akkorát remegett a ház a nagy felületével.
    Az olajfinomító mint célpont meg nem szorul magyarázatra.

    És akkor még nem beszéltünk a direkt és indirekt repeszek hatósugaráról.
     
    fishbed likes this.
  9. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Ugyanez, ugyanígy.
     
    misinator likes this.
  10. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Naja.A Paul Doumen hid esete.
    A mai,többféle fejrésszel és PGM képességgel rendelkező fejrészek ellen,pláne ha fentáll a nuki(ABC) töltet veszélye,neméppen felesleges az antiBM.
    A fegyverek pszihikai hatását meg nem kell lebecsülni.Igaz túlbecsülni sem.Kalasszikus példa erre a Stuka.
     
  11. Roni

    Roni Well-Known Member

    Egy hozzászólásomba sem volt személyeskedés nem értelek o_O

    Azért az ugye leesik neked is hogy hogy az m1a2 ugyan azon az lapon van mint a 80 évekbeli M1-es mégsem fejlesztettek ki új tankot azóta sem a jenkik .
    Az oroszok meg legutóbb a "t-95 fekete sas " jöttek még a 90évek végén amiből szintén nem lett semmi majd utána belefogtak az Armata fejlesztésébe csak hogy elérjék azt a védelmet amit egy m1a2 biztosít (vagy attól kicsit többet)
    Szóval ezzel is azt akartam mondani hogy míg a jneki egy sikeres konstrukcióval ált elő még a 80 években addig a szovjeteknél csak ide oda kapkodás ment.
     
  12. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Az amerikaiak biztosak a légifölényben.
     
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem személyeskedés, hanem úgy osztod az észt, mintha technikailag képben lennél. Pedig kurvára nem.

    Pénzhiány és igény hiány, mivel alapvetően az oroszok is még az új gyártású és erősen ráncfellvart T-90M-mel sem tette szükségessé, csak éppen nézd meg, hogy az APFSDS lövedékeik hogyan változtak.

    Nem, egészen más fajta védelmet. Az T-14 sokkal erősebben eltolta az arányokat az akítv védelem felé. Csak ezt most nem látni, hogy jobb lesz vagy sem. Ezért írtam sokszor, hogy a T-14 más, de hogy attól még jobb-e az nem evidens.

    Vegytiszta ökörség. A nyugati hk fejlesztéseket is szépen lereagálták.
    • A tömeghk-nak szánt T-72-ből eljutottak oda, hogy a T-72B az Kobra ATGM-mel kvázi minden hidegháborús hk kilukasztására képes volt, de minimum komoly károkozásra. Persze drágább is lett, de az eredmény az volt, hogy az olcsóbb buta változat ment a KGST országokba, a szovjet egységek meg kapták a jobbat és drágábbat.

      A DHDCS harckocsija is olyanok voltak, hogy kb. úgy gázoltak volna át az olasz hk-kon, mint fos a libán. A légierő és ATGM volt az egyetlen valódi ellenszer ellenük. Tűzerő és védettségben még a magyar T-72M1 is megfelelt.
    • A T-64 evolúciója nem kapkodás eredménye volt. Egy forradalmi, de mezei hk-ból azért ott is eljutottak az ATGM-es ERA-s hk-ig.
    • A T-80 GT-s változata nem volt egy annyira sikertörténet, de tűzerő és védettség terén az is bőven hozta a szintet és a legdurvább 9M119M Refleksz ATGM-mel az tényleg felnyitott bármilyen hk-t, még az M1A2 akkori változatára is veszélyes volt.
    Amin lehet lamentálni, hogy a célzórendszer, stabilizátor, stb. mennyire sikerült jó, illetve az ergonómia.

    Szó nem volt kapkodásról csak a régi hk-kat nem hagyták veszni és elég szépen felhúzták azokat is. A szomorú igazság az, hogy a szovjet harckocsik az M1 megjelenésig reggelire megettek volna minden nyugati hk-t kivéve talán a legvédettebb Chieftain-oket, de azoknak meg voltak egyéb problémái.

    Szóval azért lenne jó visszavenni az arcból, mert láthatólag folyamatosan úgy kommentelsz igen sok jelzővel, hogy lövésed nincs a témáról. Én sem vagyok a hk.-k avatott szakértője, mert csak a WG:RD miatt kezdtem beleásni magam, de nálad azért nem nehéz többet tudni.

    Szerintem miért van az, hogy minden NATO ország iszonyatos számban állította hadrendbe az ATGM-eket? Mert épkézláb hk-juk nemigen volt a Leo2 és M1-ig páncélvédelemben. Lehetett csudás éjszakai képessége az M60A3-nak, ha az orosz nappal esik neked vagy pontos tűzvezetése, ha az M60A3 páncélvédelme még a T-72A szintjét sem érte el, nemhogy a Leo1 vagy az AMX-30 ahol páncélról beszélni kb. eufemiszitikus túlzás kategóriája a szovjet harckocsikkal összevetve.

    Valahogy mániád teljesen hülyének nézni az oroszokat. Igen, voltak az én szememben is ostoba projektjeik - Typhoon, Kirov túl sok féle BM - de azért más téren több, mint pragmatikusak voltak és nem kapkodtak sőt, sokszor erőlködtek, de csakazért is megcsinálták. Lásd Ellipszis -- > Osza ---> Osza AKM. Csak majdnem 20 évig tartott...

    Az Sz-300PT---> Sz-400 30 éves történet, de igenis végigvitték az eredeti jó elképzelést sőt, az idők szavának változását a Pancírokkal is lereagálták.

    Esetleg nézd már meg a két evolúciós kommentemet odafent. Hasonló trend az hk-nál is megfigyelhető. A harckocsikon akkor kezdtek megjelenni az ERA-k, amikor Milan, HOT és TOW elkezdett terjedeni.
     
    arcas, fishbed, svajcibeka and 3 others like this.
  14. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    A 16-os ausztrál rendelés 2950 bombára és kiszolgáló eszközökre kb 130 000 dollár / db-ra jött ki, a 15-ös USAF rendelésben 245 bombára még 287.000 USD / db áron mentek.

    Szerződéstől és volumnentől is függ tehát, mindenesetre ha azt nezem hogy egy szaros 16 kilós töltetről van szó, viccesen szar költséghatékonyság jön ki, a trotil kilóját kb. 8000-tol 16000 dollárig terjedő költséggel dobálod az ellenre..

    Meglepne ha gyujtot kellene cserélni, a késleltetést még világháborús bombákon is lehetett elektronikusan azonnalira vagy késleltetésre állítani.
     
  15. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Csak ez értelmetlen fajlagosítás. Nem kell sok trotil, ha telibe találod a célt.
    Ezen felül az SDB-II árában az a hangsúlyos, hogy szimultán célleküzdési képességed van multispektrális érzékelőkkel mozgó célpontok ellen is. Így nézve minden PGM ára "ökörség", mert drágán kevés robbanóanyag. Ja, hogy kiderült az, hogy 2000 fontos PGM igen kevés cél ellen kell viszont kisebb bombából több vihető = több cél támadható. Ettől a robbanóanyagra számolt ár drága? Az. Csak ennek jelentéstartalma 0.

    Esetleg az Iszkanderre is elvégeznéd ezt, hogy látszódjon mekkora "marhaság"? A kulcs az, hogy mire lövöd el azt a fegyvert...
     
  16. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Roni

    Óriási tévedésekben vagy ám!

    A T-55/T-62 mobilitásban és védelemben egálban volt a legjobb nyugati harckocsikkal, a T-62 tűzerőben annyit tudott közepes harckocsiként, mint a nyugati nehéz harckocsik! Csak éppen nagyságrendileg több készült belőlük, mint a nyugati harckocsikból....

    Aztán megjelent a T-64A, amely páncélzatban másfélszeresen meghaladta a legjobb nyugati nehéz harckocsik védelmét, és a tűzereje is nagyobb volt. Mind ezt közepes harckocsi méretben! A korabeli nyugati ATGM-ekkel szemből kilőhetetlen volt....
    (Az 1978-ban megjelent ITOW (BGM-71C volt az első nyugati ATGM ami képes volt szemből kilőni....)
    Ennek az egyszerűsített változata volt a T-72. Nah, ennek a T-72-nek a butított változata megette reggelire a teljes képességű chieftain harckocsikat az Irak-Iráni háborúban... Ebből azért rá lehet jönni arra, hogy milyen brutális technikai fölényben voltak a szovjetek ezen a téren a 80's évek közepéig ;)
    (Mivel nem ismered a tankokat, ezért kiegészítés. A Chieftain a létező legerősebb nyugati nehéz harckocsi volt a 80's évek elejéig.)

    Ez után jöttek nyugaton az M1 meg Leopárd 2-s harckocsik. Gondolom azt hiszed jobbak voltak, mint a szovjet tankok, pedig csak egalizáltak...
    A T-72B már NERA páncélzattal készül, pont úgy, mint a nyugati tankok, ERA-val pedig védettebb volt, mint egy M1-s.
    A T-80BV/T-80U védelemben tudott annyit, mint a Leopárd 2A4. A pct. nyílak tekintetében ekkor kezdtek lemaradni a szovjetek, viszont HEAT lőszerek tekintetében nagyon komoly előnyben voltak. Tandem meg tripla fejes HEAT lövedékeket használtak, ERA utáni 700 mm-s RHA átütéssel. Plusz ugye a molni által is említett irányított rakéták is rendelkezésre álltak.

    Az SZU összeomlása után jó pár projektjük volt még amiknek a 90's évekre kellet volna kifutni. pl. fekete sas vagy a T-95.
    Ezek képességekben meghaladták az akkori nyugati tankokat csak éppenséggel se szükség nem volt rájuk se pénz...
    Az Armata az alapvetően egy olcsósított T-95 modernebb elektronikával meg komolyabb APS rendszerrel.
    (A T-95 még az SZU-nak is drága lett volna, titán ötvözetű páncéltest, titánium diboromid kerámia páncél elemek, kapszulás küzdőtér, 152 mm-s ágyú, X elrendezéses szuper dízel motor stb....)
    Ezek helyet a T-90-st választották a 2000's évek elején, amelynek a T-72B modernizáció volt az alapja, de a T-90 nem egy modernizált T-72-s, hanem egy evolúciós fejlesztés. Gyakorlatilag a T-72 minden komoly hibáját kiküszöbölték.
    E mellet jelentősen fejlesztették a páncélzatot is, semmivel nem rosszabb az alap páncélzata a T-90A-nak, mint bármely korabeli nyugati harckocsié. (M1A2 ; Leopárd 2A6; Leclerc XXI)

    Ezek alapján remélem érthető, hogy a buta béna oroszok, miért döntöttek a tankok modernizációja mellet, miért nem sürgős az Armata és ezek alapján már érthető szerintem, hogy miért beszéltél ismét butaságokat :)
     
    arcas, fishbed, svajcibeka and 5 others like this.
  17. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Hát éppenséggel a nyugati hk fejlesztések követték a szovjeteket,nem forditva.A T64/72 ugyanaz a koncepció,csak 64es a fullos,a 72 az olcsósitott verzió.Amiben az oroszok a 70es évektől lemaradtak,az az elektronika.De a passziv éjjellátók és a kompjúterizált tüzvezető rendszerek elterjedéséig nagyon is jol álltak felderitő-tzvezető rendszerek terén is.T55nek szériatartozéka az infrareflektor és északai irányzék,a korabeli M48/60 szériának nem.A D10 löveg az L7 megjelenéséig messze nagyobb tzerőt biztositott,mint a nyugati hkágyúk.Mikor megjelent az L7,a szovjetek már a T62,és a 115milis UTD lövegnél jártak.Mire meg elterjedt,a szovjet a 125milisnél járt.Páncélzat terén ugyan ez a helyzet.
    A repülőgépek terén valóban követő helyzetben voltak végig a szovjetek,ami mára az összeomlás miatt nagyon megcsúszott.A most ünnepelt Szu34//35 a 80as évekbeli F15C/E tipusok megfelelői.Eredetileg a 90es évek elején kellet volna rendszerbe állniuk.Amikor a T95/FeketeSasnak,ami viszont fentartotta volna a hk lépéselőnyt az oroszoknak.
     
    svajcibeka, fip7, gacsat and 2 others like this.
  18. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Őszintén, nem tudom mit mondjak erről. Ha minden igaz akkor szolgálatba áll vagy már állt. Viszont manőverező légi célok ellen szerintem sokkal hatékonyabb a nagy tűzgyorsaság, ez nekem inkább valamilyen PGM elleni platformnak tűnik.
    [​IMG]
     
  19. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Ez a 76milis Otomatic utánzat?Időzitett vagy közelségi gyújtós gránáttal jó az helik,drónok és alacsonyra merészkedő gépek ellen is.És elég massziv lefogó-támogató eszköz is egyutal szárazföldi harcban.GyHJ,PSzH jobb,ha nem közeliti meg,de hk is vakarózhat,ha a hátába-oldalába kerül.
     
    svajcibeka likes this.
  20. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    [​IMG]
    Ez is érdekes.Most a 8x8as mellé kifejlesztettek egy 6x6 ATV légideszant harcjármű családot is?
     

Ezen oldal megosztása