1848-49 szabadságharc csatái

@SirHiggins
Ezt most miért kaptuk?
Amúgy az 1848as játék egy kalap lótusz. Magyar? Báhálinték kitettek magukért. De amúgy valóban történelmi mulasztás, hogy nincs ilyen komoly stratégiai játék. Lehetne. Mondjuk nem TW klónnal megalkotni a teljes magyar történelmi láncolatot, benne akár kiemelten 1-1 háborút lejátszani....szakember biztos lenne, ahogy a King Arthur is elkészült a Neocore Games keze nyomán.
Mert szerintem érdekes :D Osztrákokról képek meg viszonylag kevésbé vannak a köztudatban, pl
műszakiakról. Hátha más is kedvét leli az ilyenekben.

Akkoriban azért szerintem menő volt.
Valóban szórakoztató lenne egy ilyen, de ekkora piacra kétlem, hogy bárki
belefeccölne pénzt, hogy aztán a kis piac nagy része is inkább letorrentezze...
 
Mert szerintem érdekes :D Osztrákokról képek meg viszonylag kevésbé vannak a köztudatban, pl
műszakiakról. Hátha más is kedvét leli az ilyenekben.

Akkoriban azért szerintem menő volt.
Valóban szórakoztató lenne egy ilyen, de ekkora piacra kétlem, hogy bárki
belefeccölne pénzt, hogy aztán a kis piac nagy része is inkább letorrentezze...
A stratégákat nem érdekli kinek a színeiben kell küzdeni, csak jó nehéz legyen meg a csapat menedzsment valósághű, esetleg jól állítható, az egységek kiegyensúlyozottsága is megfeleljen. Ha megfelően megtámogatná a fejlesztést a NER :eek: csak Negan berzerkedne... még a momentumosok is ezzel veretnék a parlamenti viták alatt a MiHa ellen. Sok platformra optimalizálva, mondjuk a 4iG megtámogatásával azért lehetne öldöklő lovasrohamot vezényelni a dél-koreai felhasználók ellen. :D Vagy kitalálni valami olyan csatavezénylést, ami az eredeti haditervek alapján, de on-line csapatparancsnokokkal zajlanak... Ha newbie vagy akkor csak mondjuk századparancsnok vagy...
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: SilvioD
Ennek gyökerei a Krími háborúig nyúlnak vissza. Itt elvileg a Monarchiának illett volna kisegítenie az oroszokat pl. 49 miatt, meg amúgy is, de inkább az angolok mellé álltak. Ezt az oroszok - joggal - nagyon rossz néven vették.

Csakhogy az osztrákoknak szánt pofon a mi arcunkon csattant.
Ennek a gyökere pedig 49-ig nyúlik vissza, amikor az oroszok beavatkoztak a szabadságharcba, amit pedig nélkülük reális megnyertünk volna.
Ebben az esetben viszont az osztrákoknak esélyük sem lett volna terjeszkedni a Balkánon, nélkülünk senkik lettek volna, Magyarországnak pedig nem voltak terjeszkedő szándékai, bőven elég volt normális Magyarország területi integritásának biztosítása.
Így az oroszok előtt szabad lett volna az út Konstantinápolyig.
Stratégiai hibát követtek el az osztrákok támogatásával.

Sajnos ez ilyen.

amúgy ennek a szabadságharcnak nemlett volna szabad kitörnie, 2,5 évtized szerves gazdasági-és polgári fejlődését törte meg + szeritnem az oroszok nélkül sem lett volna sikeres. A legnagyobb f*ságot akkor csinálták amikor kimondták a trónfosztást.

Erre kellett az oroszoknak lépnie a Szent Szövetség miatt.
 
 
Azt a leborult szivarvégit, mekkora történet!
Az azért menő, ha negyvennyolcas létére Jelacic veszi védelmébe.
 
Lebo István a trianoni Magyarországon utolsóként elhunyt 1848-1849-es honvéd,
a Soroksári úti Honvédmenház utolsó lakója.
1926.10.06.

Dicsőség a Hősöknek!
461654324-937880491484779-2776796233992789309-n.jpg
 
A Honvédelmi Minisztérium Katonai Örökség Főosztálya szakreferense az 1848/49-es szabadságharc legfontosabb erődeinek történetét mutatta be mások mellett a BMSZC Than Károly Technikum és Szakképző Iskola kadétjai számára...

A legismertebb kiépítési forma az úgynevezett Vauban-rendszer volt. A várfalak süllyesztett kialakítással, több rétegű védművekkel és árokrendszerekkel védték az épület belsejét, segítve ezzel a védők mozgását és védelmét. Mivel a 18. századi tüzérségi technika alapozta meg az 1848-49-es szabadságharc hadviselését, az erődöket ez elleni védekezésre alakították ki.

A korszerű erődök, mint például Komárom, jól védhetők voltak, és jelentős katonai erőt tudtak kiszolgálni. Más erődök, mint Pétervárad, Arad, Temesvár, Gyulafehérvár, Lipótvár, Eszék komoly támadó erőket is képesek voltak hosszabb ideig feltartóztatni, míg egyes erősségek, mint Buda, Nagyvárad, Munkács, Déva, Nagyszeben és Brassó inkább közigazgatási jelentőségük, regionális súlyuk miatt váltak fontossá a háború idején. Az erődítések a szabadságharc alatt más szerepet játszottak, mint a korábbi időszakokban. A támadó hadsereg csak akkor állt meg a váraknál, ha lehetetlen volt azokat megkerülni, vagy ha az ellenség főerejét már megsemmisítette. Új feladatként jelentkezett ugyanakkor a tábori hadsereg biztosítása, támogatása. A magyar kormányzat számíthatott az erődök készleteire a nemzetőrség és a honvédség felfegyverzésében.

 
1849. április 22. a podheringi ütközet
176 évvel ezelőtt a munkácsi vár közelében zajlott le a regionális jelentőségű ütközet. Az 1849. április 22-én Podheringnél vívott ütközetben Martiny Frigyes őrnagy csapatai megállították a Vereckei-hágón keresztül Északkelet-Magyarországra érkező, Joseph Barco vezérőrnagy vezette császári dandárt, amely Debrecen – a kormány akkori székhelye – hátországát fenyegette. A 21. honvédzászlóalj itt állomásozó parancsnoka által sebtében összegyűjtött honvéd– és nemzetőrszázadok a munkácsi várból is megerősített tüzérséggel együttműködve, a Latorca természetes védelmét kihasználva, az azon átvezető hidat használhatatlanná téve, sikeresen akadályozták meg a császáriak átkelését a folyón. Barco úgy ítélte meg a helyzetet, hogy nagyszámú magyar erővel áll szemben és nem tudja kierőszakolni az átkelést, ezért a már járt útvonalon visszavonulva a Vereckei-hágón keresztül elhagyta az országot.

MTkwNjU4NA.jpg