Jól tudom,hogy a Mug 29 volt az első hadrendbe is állított vadászgép amunek tvc-je volt?
Ennél egy kicsivel többről van szó. Fél perc célirányos guglizással van fékpadi fotó is.Az a gond, hogy ami "biztos" az lényegében a rajz. Ebből következtetnek egyesek a TVC-s hajtóműre.
Fogalmazunk úghy, hogy erős kétségeim vannak affelől, hogy nem áramvonalas üreges lyukacsos testeket mennyire jó ötlet forgatni élettartam szempontjából.Egy érdekes - számomra új - gázturbina megoldás.
Helikális kompresszoros, turbina nélküli gázturbina...
(eddig hallottam centrifugális, meg axiális kompresszorokról...ez a helikális megoldás nekem még nem volt meg)
Jó volna tudni hogy egy ilyen helikális kompresszor hatékonyságban hogy viszonyul egy axiális vagy egy centrifugál kompresszorhoz, illetve egy ilyen nagy fordulatszámmal pörgő égőtérben hogy alakulhatnak az égési viszonyok
Csak légsűrítő gépeket láttam eddig műszaki gyakorlatban és azok hatásfoka borzalmas, sehol nincs még az 1930-as évek beli Jendrassik féle 80% feletti kompresszorhoz képest...Azt odáig értem, hogy axiál kompresszor helyett menetes orsót alkalmaz, de minek forgatja a tüzelőteret? Csak azért, hogy a turbina álló lehessen? Értem én, hogy innentől kezdve a "turbinán" (ez nem igazi turbina, csak fix áramlásterelő) nincs mechanikai, csak hőterhelés, de akkor a tüzelőtérre vándorol át a probléma, ami nehezebb és nem feltétlen tesz jót neki, illetve a benne zajló égésnek se a gázokra ható hatalmas centrifugális erő. A szimpla csavarkompresszor hatásfoka meg szerintem nem éri el egy többfokozatú axiálét.
Csak légsűrítő gépeket láttam eddig műszaki gyakorlatban és azok hatásfoka borzalmas, sehol nincs még az 1930-as évek beli Jendrassik féle 80% feletti kompresszorhoz képest...
Én vakarom a fejem ezen az egészen, hogy mi értelme van és miől lenne racionális megépítésben és üzemeltetésben...
APU és indítóhajtóművekre gondolsz? Ahhoz meg feleslegesen bonyolult.Ha ezt nem nagy teljesítményű gépekhez tervezik hanem teszem azt generátorhoz amit csak beindítasz és egy tartományban üzemel?
APU és indítóhajtóművekre gondolsz? Ahhoz meg feleslegesen bonyolult.
APU és indítóhajtóművekre gondolsz? Ahhoz meg feleslegesen bonyolult.
Azt odáig értem, hogy axiál kompresszor helyett menetes orsót alkalmaz, de minek forgatja a tüzelőteret? .
A tüzelőtereket azért építik be ferdén és ezzel forgatják azt is, mert a csavarkompresszort valamivel hajtani kell, és ha nincs turbina, akkor ez is lehet egy megoldás (azt nem mondtam, hogy jó megoldás!). A centrifugális erő miatt a hossztengelytől kifelé, a tengelytől eltérő irányú tüzelőanyag-beporlasztást ellensúlyozni lehet a porlasztófúvókák ferde, kissé befelé álló beépítésével, de ugye mivel a centrifugális erő nagysága fordulatszám-függő, ez az ellensúlyozás csak egyetlen adott fordulatszámnál lesz optimális. Ha viszont az optimálistól eltérő fordulatszámokon üzemelve a beporlasztási szög eltér az optimálistól, és emiatt a láng eléri a tüzelőtér falát, hát akkor rövid időn belül térdre imához!! Ennek elkerüléséhez elméletileg van egy mód: a fordulatszám függvényében szabályozni kellene minden fúvóka beállítási szögét az optimális beállításhoz, hogy a lángfront egyetlen üzemmódban se érhesse el soha a tüzelőtér falát !!!Azt odáig értem, hogy axiál kompresszor helyett menetes orsót alkalmaz, de minek forgatja a tüzelőteret? Csak azért, hogy a turbina álló lehessen? Értem én, hogy innentől kezdve a "turbinán" (ez nem igazi turbina, csak fix áramlásterelő) nincs mechanikai, csak hőterhelés, de akkor a tüzelőtérre vándorol át a probléma, ami nehezebb és nem feltétlen tesz jót neki, illetve a benne zajló égésnek se a gázokra ható hatalmas centrifugális erő. A szimpla csavarkompresszor hatásfoka meg szerintem nem éri el egy többfokozatú axiálét.
Tudom nem teljesen ide tartozik, de a hajókon alkalmazott gázturbinák is ugyanazt az üzemanyagot használják, mint légi társaik vagy tudnak nagyobb viszkozitásúakkal (és ezáltal olcsóbbakkal) működni?
Köszönöm a gyors választTudomásom szerint hasonló tulajdonságú hajtóanyagot használnak, eleve több hajófedélzeti gázturbinát repülőgépeken használt turbofan hajtóművekből fejlesztették ki.
Nem a viszkozitás a szűk keresztmetszet, sokkal inkább a kéntartalom és más faktorok.Tudom nem teljesen ide tartozik, de a hajókon alkalmazott gázturbinák is ugyanazt az üzemanyagot használják, mint légi társaik vagy tudnak nagyobb viszkozitásúakkal (és ezáltal olcsóbbakkal) működni?
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..