A hajtóművek működéséről

Jól tudom,hogy a Mug 29 volt az első hadrendbe is állított vadászgép amunek tvc-je volt?

Rosszul tudod. A MiG-29-nek sose volt TVC-je. Volt egy MiG-29OVT jelölésű demonstrációs proto-példány, de hadrendbe nem állt még egy MiG-29 (vagy folyományai) típus sem TVC-vel.

Az indiai Szu-30MKI volt az első hadrendbe állított TVC-s vadászgép, a második az amerikai F-22A.
 
D-18T csere
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Egy érdekes - számomra új - gázturbina megoldás.
Helikális kompresszoros, turbina nélküli gázturbina...o_O
(eddig hallottam centrifugális, meg axiális kompresszorokról...ez a helikális megoldás nekem még nem volt meg)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Jó volna tudni hogy egy ilyen helikális kompresszor hatékonyságban hogy viszonyul egy axiális vagy egy centrifugál kompresszorhoz, illetve egy ilyen nagy fordulatszámmal pörgő égőtérben hogy alakulhatnak az égési viszonyok
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram and Luthero
Egy érdekes - számomra új - gázturbina megoldás.
Helikális kompresszoros, turbina nélküli gázturbina...o_O
(eddig hallottam centrifugális, meg axiális kompresszorokról...ez a helikális megoldás nekem még nem volt meg)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Jó volna tudni hogy egy ilyen helikális kompresszor hatékonyságban hogy viszonyul egy axiális vagy egy centrifugál kompresszorhoz, illetve egy ilyen nagy fordulatszámmal pörgő égőtérben hogy alakulhatnak az égési viszonyok
Fogalmazunk úghy, hogy erős kétségeim vannak affelől, hogy nem áramvonalas üreges lyukacsos testeket mennyire jó ötlet forgatni élettartam szempontjából.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Azt odáig értem, hogy axiál kompresszor helyett menetes orsót alkalmaz, de minek forgatja a tüzelőteret? Csak azért, hogy a turbina álló lehessen? Értem én, hogy innentől kezdve a "turbinán" (ez nem igazi turbina, csak fix áramlásterelő) nincs mechanikai, csak hőterhelés, de akkor a tüzelőtérre vándorol át a probléma, ami nehezebb és nem feltétlen tesz jót neki, illetve a benne zajló égésnek se a gázokra ható hatalmas centrifugális erő. A szimpla csavarkompresszor hatásfoka meg szerintem nem éri el egy többfokozatú axiálét.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram and endre
Azt odáig értem, hogy axiál kompresszor helyett menetes orsót alkalmaz, de minek forgatja a tüzelőteret? Csak azért, hogy a turbina álló lehessen? Értem én, hogy innentől kezdve a "turbinán" (ez nem igazi turbina, csak fix áramlásterelő) nincs mechanikai, csak hőterhelés, de akkor a tüzelőtérre vándorol át a probléma, ami nehezebb és nem feltétlen tesz jót neki, illetve a benne zajló égésnek se a gázokra ható hatalmas centrifugális erő. A szimpla csavarkompresszor hatásfoka meg szerintem nem éri el egy többfokozatú axiálét.
Csak légsűrítő gépeket láttam eddig műszaki gyakorlatban és azok hatásfoka borzalmas, sehol nincs még az 1930-as évek beli Jendrassik féle 80% feletti kompresszorhoz képest...

Én vakarom a fejem ezen az egészen, hogy mi értelme van és miől lenne racionális megépítésben és üzemeltetésben...
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Csak légsűrítő gépeket láttam eddig műszaki gyakorlatban és azok hatásfoka borzalmas, sehol nincs még az 1930-as évek beli Jendrassik féle 80% feletti kompresszorhoz képest...

Én vakarom a fejem ezen az egészen, hogy mi értelme van és miől lenne racionális megépítésben és üzemeltetésben...

Ha ezt nem nagy teljesítményű gépekhez tervezik hanem teszem azt generátorhoz amit csak beindítasz és egy tartományban üzemel?
 
64,3 milliárd Rubelt (kb 1,1 milliárd USD) költ az orosz álam a PD-35 hajtómü kifejlesztésére 2023-ig, amely a közös orosz-kínai szélestörzsü utasszállítóhoz készül.
5XXl_gWQc1A.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and fishbed
Azt odáig értem, hogy axiál kompresszor helyett menetes orsót alkalmaz, de minek forgatja a tüzelőteret? .

A ferde helyzetű égésterek miatt van forgásban az egész forgórész. Az égéstér egyben "turbina" is, a "magot" az tartja forgásban.

A csavarkompresszor szerintem ebben a formában csak azért jött szóba, mert az égésterek miatt a forgórész fordulatszáma nem lehet túl magas, ezért az axiálkompresszor nem működne.
Ha ezt a kütyüt kéne fejleszteni, akkor én maradnék az axiálkompresszoros megoldásnál (lsd, amit molni is írt a Jendrassik féle turbináról) és a forgó égésterek és a kompresszor közé egy bolygóműves áttételt tennék. Így maradhat korrekten alacsony az égésterek fordulatszáma és magas az axiálkompresszor tengely fordulatszáma. Amúgy lehet a rendszerben ráció, mert kimarad a turbinahatásfok.
 
A forgó tüzelőtér üzembiztos tüzelőanyag ellátását nem tudom, hogyan kívánják biztosítani. Ugyanúgy nem tudom ennyire tesz jót a centrifugális erő hatására a foró tüzelőtér primer körében a külső felek mentén a feldúsulás.
A nagyfelületű álló terelőlapátoknak nekifeszülő gázáram, pedig feleslegesen nagy felületen generál komoly hőterhelést, egyúttal ezen a nagy hőátadó felületen a gázáram belső energiája csökken, ami a tolóerőben veszteségként jelentkezik.
 
Azt odáig értem, hogy axiál kompresszor helyett menetes orsót alkalmaz, de minek forgatja a tüzelőteret? Csak azért, hogy a turbina álló lehessen? Értem én, hogy innentől kezdve a "turbinán" (ez nem igazi turbina, csak fix áramlásterelő) nincs mechanikai, csak hőterhelés, de akkor a tüzelőtérre vándorol át a probléma, ami nehezebb és nem feltétlen tesz jót neki, illetve a benne zajló égésnek se a gázokra ható hatalmas centrifugális erő. A szimpla csavarkompresszor hatásfoka meg szerintem nem éri el egy többfokozatú axiálét.
A tüzelőtereket azért építik be ferdén és ezzel forgatják azt is, mert a csavarkompresszort valamivel hajtani kell, és ha nincs turbina, akkor ez is lehet egy megoldás (azt nem mondtam, hogy jó megoldás!). A centrifugális erő miatt a hossztengelytől kifelé, a tengelytől eltérő irányú tüzelőanyag-beporlasztást ellensúlyozni lehet a porlasztófúvókák ferde, kissé befelé álló beépítésével, de ugye mivel a centrifugális erő nagysága fordulatszám-függő, ez az ellensúlyozás csak egyetlen adott fordulatszámnál lesz optimális. Ha viszont az optimálistól eltérő fordulatszámokon üzemelve a beporlasztási szög eltér az optimálistól, és emiatt a láng eléri a tüzelőtér falát, hát akkor rövid időn belül térdre imához!! Ennek elkerüléséhez elméletileg van egy mód: a fordulatszám függvényében szabályozni kellene minden fúvóka beállítási szögét az optimális beállításhoz, hogy a lángfront egyetlen üzemmódban se érhesse el soha a tüzelőtér falát !!!
Hajtóműtervező mérnök urak, a lecke fel van adva!! Csak attól tartok, én ezt a megoldást (ha lesz is valaha megoldás) én már nem érem meg!! :p
Ja, és még néhány megoldandó : a forgórész csapágyazásához (ami min egy mellső és hátsó csapágyat jelent), valahogy olajat is be kellene juttatni, és onnan egy kialakított olajteknőtől vissza is vezetni a szűréshez, hűtéshez. Lehet ügyeskedni ...
 
Tudom nem teljesen ide tartozik, de a hajókon alkalmazott gázturbinák is ugyanazt az üzemanyagot használják, mint légi társaik vagy tudnak nagyobb viszkozitásúakkal (és ezáltal olcsóbbakkal) működni?
 
Tudom nem teljesen ide tartozik, de a hajókon alkalmazott gázturbinák is ugyanazt az üzemanyagot használják, mint légi társaik vagy tudnak nagyobb viszkozitásúakkal (és ezáltal olcsóbbakkal) működni?

Tudomásom szerint hasonló tulajdonságú hajtóanyagot használnak, eleve több hajófedélzeti gázturbinát repülőgépeken használt turbofan hajtóművekből fejlesztették ki.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger
Tudom nem teljesen ide tartozik, de a hajókon alkalmazott gázturbinák is ugyanazt az üzemanyagot használják, mint légi társaik vagy tudnak nagyobb viszkozitásúakkal (és ezáltal olcsóbbakkal) működni?
Nem a viszkozitás a szűk keresztmetszet, sokkal inkább a kéntartalom és más faktorok.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger