Így igaz.Senki nem tudta a világon akkoriban(1941),hogy mekkora a szovjet haderő.Meg merem kockáztatani,hogy 45-ben még a szövetségesek sem tudták,hogy pontosan hány hadosztálya van Moszkvának.
Nem a haderő.
A szovjetunió népeinek ellenálló képessége, a Sztálin által lefejezett és a kis Finnország által megalázott katonai vezetés megújulási képessége...
Szovjetunió egy agrár ország volt.
Írás-olvasás képessége szinte középkori szinten volt.
Sztálin által erőltetett nehézipar fejlesztés látszólag a semmibe vezetett, mivel a gyárak alig termeltek valamit.
El voltak szigetelve a külvilágtól, 1db ország ismerte el a határait: Törökország.
Össze kellett volna omlaniuk.
De megtörtént a csoda.
A sokat nélkülözött szovjet munkás éhhalál szélén is bement a gyárba és gyártotta a hadianyagot.
A látszólag semmit termelő gyárak felpörögtek, mivel fő profiljuk az új épülő gyárakhoz való berendezések készítése volt addig, bőven el voltak látni a mindennel amire a hadiiparnak szüksége volt.
A gyárak vezetői sem trükköztek tovább silány és lassú munkával, hogy elkerüljék a források és munkaerő megvonását olyan gyárak megsegítésére amelyik még az övéknél is rosszabbul teljesítenek.
Ömlött a hadianyag a frontra és hiába zúzták szét a németek újra és újra a szovjet csapatokat újak léptek a helyükre.
Felfegyverezve, mivel akárhány hadosztályuk lehetett volna ha nincs mivel lőni.
Na erre nem számított senki.
Lehet itt dobálózni, hogy kevés NCO volt, de aki írni-olvasni tudott azt tiszti iskolába küldték, hogy abból a kevésből ami van a maximumot hozzák ki.
A hadvezetés is primitív volt, főleg a gyalogságnál, de itt olyanokat kellett vezetni aki néha a parancs nyelvét sem ismerték, csak megtanulták melyik üvöltés mit jelent.